Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
4 mam MFGTF! VEPT7JSÄG 1960. október 6. A MÖZSI ÚJ ÉLET TSZ NYOLC HÓNAPJA... Hogyan teljesítik a megye termelőszövetkezetei a gabonaértékesítési tervüket? NÉHÁNY ÉVRE vissza kellene forgatni a történelem kerekét, ha Mözs mai termelőszövetkezetének fejlődését a kezdettől akarnánk vázolni. Ezt nem tesszük, mert a kollektív gazdálkodás az egész községre kiterjedően csak 1960. második hónapjában kezdődött. Ekkor ..szentesítették” az okmányt, mely szerint Mözs termelőszövetkezeti község lett. A tíz év előtt alakult Úttörő Termelőszövetkezet utóda az Uj Élet Tsz ekkor növekedett földterületben és taglétszámban négyszeresére. ÖNAMÍTÁS VOLNA azt mondani, hogy Mözsön a szövetkezeti parasztoknak kivétel nélkül, már az idei évben magasabb jövedelmük lesz a szövetkezetből, mint amit annak idején hozott, a nyolc-tíz hold maga keretei között jól művelt kisparcella. Erről nincs szó! De az a tény, hogy Mözs községben már az idén a csak részben kialakult nagytáblákon, magasabb termésátlagokat érnek el, mint amit a falu egyéni gazdái bármikor produkáltak. Olyan állattenyésztési munka folyik a szövetkezetben, mely garancia arra, hogy jövő ilyenkorra annyi jószág lesz a faluban, mint amennyi volt a háborút megelőző 1938-as esztendőben. Az állatok hozatna magasabb lesz, mert az már bebizonyosodott, hogy a fejlett zootechnikai módszereket csak a nagyüzemben lehet igazán gyümölcsöztetni. De lássuk a tényeket: A mözsi Uj Élet' Tsz-nek 2090 hold szántója van. Az idén aratott kalászosok nagyobbik része még kisparcellában termett: több mint 400 darabban volt. De a par cellákat kivétel nélkül fejtrá- j gyázták — ezt az egyéni parasztoknak nem állt volna módjukban megtenni — és a termelés 900 holdon átlagban 12,4 mázsa. Csuka István — az egyik szövetkezeti gazda, aki elismerten a legjobb egyéni gazda volt Mözsön — megerősítette a szövetkezeti vezetők tájékoztatását, mely szerint ez három mázsával több, mint amit a legjobb év járáskor takarítottak be a falu egyéni gazdái. AZ IDÉN MÖZSÖN az alapvető talajmunkákat csakis gépekkel végezték el az Uj Élet Tsz határában. A gazdaságnak az elnökön kívül két agronómusa is van, akiknek módjukban állt nagyüzemi tapasztalatokat szerezni. Becsületükre legyen mondva, hogy tudásukat a közösség javára gyümölcsöztették. Szorgalmas a tagság is. Hiszen a szezonmunkák idején általában 250-en dolgoztak a határban, holott a nyilvántartott munkaképes tagok száma alig 200. Mindez együttvéve eredményezte, hogy a kukorica minden holdja 30 mázsa, a burgonya egy-egy holdja pedig 80 mázsa termést hozott, ami 30 százalékkal magasabb, a község eddigi legnagyobb átlagtermésénél. Ennyit a növénytermelésről. Az állattenyésztésben nem ilyen szembetűnőek a nyolc hónap alatt elért eredmények. De az is nagy dolog — elismerést érdemel érte az egész tagság —, hogy négyszeresére emelkedett ta vasz óta az állatok száma. Amikor a község termelőszövetkezetivé lett, a közös gazdaságnak 42 szarvasmarhája és 100 sertése volt. Ma 196 szarvasmarhát és 400 sertést tartanak nyilván. Ha ide számítjuk a tagok háztáji gazdaságában lévő négylábú állatokat is, akkor már most van anynyi a szövetkezetnek, mint 1956 előtt volt a faluban. Reális tehát a célkitűzés, hogy jövő ilyenkorra elérik e tekintetben az 1938-as szintet. NEM LENNE TELJES A KÉP. ha nem tennék említést arról, hogy a nyolc hónappal ezelőtt termelőszövetkezetivé alakult Mözsről, mennyi árut szállítottak az idén a népgazdaságnak. A könyvelés kimutatja, hogy — minden mezőgazdasági terményt, az állati eredetű termékeket is ideszámolva — 250 vagonra való árut adott el az idén a termelőszövetkezet, szemben az egész évre tervezett 190 vagonnal. Itt is érdemes megemlíteni, hogy ennyit az egyéni gazdák soha nem adnak az államnak. Igaz viszont, hogy szabadértéke- sítésű kenyérgabonát nem tudott adni ebben az esztendőben a szövetkezet, mert kis területen termeltek. De jövőre a tekintetben is lesz változás. A szántó- terület 30 százalékát ezen az őszön kenyérgabonával vetik be. Erre alapozzák azt a tervet, hogy jövőre minden hold földhöz viszonyítva (rét, legelő, erdő és gyümölcsös is ide értve) másfél mázsa árut ad a szövetkezet. Mindent egybevetve: Az év eleje óta eltelt nyolc hónap alatt nemcsak a kollektív gazdálkodás holnapi képét alakították ki a mözsiek, hanem szilárd alapját teremtették meg egy virágzó termelőszövetkezetnek. Dorogi Erzsébet A megye aratói és cséplőmunkásai befejezték a gabonával kapcsolatos munkákat, most már a magtárak dolgozóin van a sor, ők kezelik a megye kenyérgabonatermését. A terményforgalmi vállalatra nagy gond hárul, mert a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák egyre több kenyérgabonát adnak el az államnak. A terményforgalmi vállalat helytáll ezen a téren, amit bizonyít az is, hogy harmadik negyedéves operatív felvásárlási tervét 111.5 százalékra teljesítette. Tavaly az év végéig a termelő- szövetkezetektől összesen 1036 vagon kenyérgabonát vásárolt meg az állam. Ezzel szemben az idén szeptember 10-ig 2679 vagon kenyérgabona került a terményforgalmi vállalat raktáraiba. Míg a termelőszövetkezetek össztermésüknek 41 százalékát adták át az államnak, addig az egyéni termelők össztermésük 25 százalékát értékesítették. A termelőszövetkezetek a várható feleslegükre előre értékesítési szerződést kötöttek. Ezt a meny nyiséget megyei viszonylatban túlteljesítették. A termelőszövetkezetek szabad címen össztermésük 12 százalékát adták el az államnak, ugyanakkor az egyéniek össztermésük 0,5 százalékát adták el szabadon. Helytelen az egyéni termelők elzárkózása az állam felé történő értékesítés elől, és nekik is meg kellene érteni, hogy kötelességük az ország kenyérellátásának biztosításához hozzájárulni. A termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladása azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a gabona útja is egyszerűbbé vált a termelőtől az állami felvásárló telepig, és mindinkább biztosítva látszik az ország dolgozóinak kenyérellátása. A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége időben eleget tett az állam iránti kötelezettségének, a cséplőrész beszállításának, s az értékesítési szerződésben vállal! kötelességének. A tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet 900 mázsa kenyér- gabonára kötött szerződést. A tsz dolgozói úgy határoztak, hogy — a munkaegységet és a vetőmagot leszámítva — gabonafeleslegüket szabadon fogják értékesíteni. így a leszerződött mennyiségen felül még 874 mázsa gabonát adtak el. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz 624, az udvari Béke Tsz 617, a bonyhádi Petőfi tsz 480, a dombóvári Alkotmány Tsz 494, a zom- bai Jóbarátság Tsz pedig 400 mázsa kenyérgabonát értékesített. A termelőszövetkezetek ezzel a szabad értékesítéssel lehetővé teszik, hogy államunknak kevesebb gabonát kelljen külföldről behoznia és az így megtakarított pénzösszegből több mezőgazdasági gépet, műtrágyát és egyéb felszerelést tudjon vásárolni a mezőgazdaság részére. A termelőszövetkezetek a szabad értékesítéssel hozzájárulnak az ország gazdasági erejének növeléséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez. (M. M.) Gazdag műsorral készül az őszi és téli hónapokra a szekszárdi gimnázium irodalmi színpada Á Bátaszéki Kádár Ktsz életéből Eddig csak belföldi szükségletre termelt a Bátaszéki Kádár Ktsz, a megye egyetlen kádár szövetkezete. A múlt hónapban azonban elkészült a szövetkezetben az első export-szállítmány is. Száz darab — száz- és kétszázliteres — hordót készítettek egy bécsi cég megrendelésére. A hordókat már elszállították, a szigorú minőségi ellenőrzés nem talált hibát a szállítmányban. Megnőtt a forgalom a szüret előtti hetekben a szövetkezetnél. Sokan faanyagot hoznak, abból csináltatnak hordót, de gyakori az olyan vevő is, aki a szövetkezet hatvan-hetven darabból álló raktárkészletéből választja ki a számára legmegfelelőbbet. Nagy a kereslet a káposztáskádaknál, dézsáknál és a hús-lúgzóknál is. A nagykereskedelem, földművesszövetkezetek, népboítok és a lakosság közvetlen megrendelésére ötszáz darab lúgzót és 210 darab káposztáskádat készítenek. * Eredményesen folyik a szakmai utánpótlás a szövetkezetben. A 32 tagú szövetkezetben hét olyan fiatal szakmunkás dolgozik, aki itt tanulta a szakmát, mint ipari tanuló. Valamenyien jó szakmunkásokká váltak. * Hat darab — 40—60 hektós — ászokhordó elkészítését fejezték be az elmúlt napokban. A hordókat Szolnok megyei termelőszövetkezetek rendelték. Az év végéig egyébként összesen 70 ászokhordó készül el a szövetkezetben. • Néhány nap múlva munkába veszik a 220 hektoliteres óriáshordót, amit a Helvéciái Állami Gazdaság részére készítenek. Ilyen nagy hordót még nem készítettek a szövetkezetben, de még magánkisiparos korukban sem a bátaszéki kádárok. Nem nagy múltra tekint vissza a szekszárdi Irodalmi Színpad, azonban működésének rövid ideje alatt is méltán szerzett jó hírnevet magának. Az elmúlt iskolaévben 10 szekszárdi fellépésen kívül a megye 15 községében szerepeltek a gimnázium diákjai az Irodalmi Színpad műsorán, s, előadásaikat mindig telt ház nézte végig. Az Irodalmi Színpad két vezető tanára Kaszás Imre és Szalai Tibor már összeállították az idei műsortervet, mely nemcsak gazdagabb és változatosabb a tavalyinál, hanem sok szempontból előrelépést is jelent az iskolai irodalmi műsorok területén. — öt est műsorát állítottuk össze — mondja Kaszás Imre —. Október végén Csehov-esítel kezdjük a »színházi szezont«, majd november végén Majakovszkij-estet rendezünk. Tavalyi irodalmi estjeinken csak versek szerepeltek. Az idén egyfelvoná- sosokat is műsorunkba iktatunk. A Csehov-esten diákjaink előadják a »Medvé«-t és a »Leánykérés«-^ Majakovszkijtól pedig teljes egészében bemutatjuk az »Októberi riadó«-t, a nálunk kevéssé ismert »Gőzfürdődből pedig részleteket adunk elő. Az Irodalmi Színpad eddig meglehetősen elhanyagolta a mai irodalmat. Ezt a hiányt pótolja a decemberben megrendezésre kerülő magyar költők estje, amelyre több jeles költőnket is meghívnak. Ezen az esten szerepel több Tolna megyében élő költőnk is. Az elmúlt évben az Irodalmi Színpad előadásain összesen 40 diák szerepelt Az idén. több mint 100 gimnazista vesz részt a színpad munkájában, az eddiginél sokkal nagyobb teret adnak az énekkarnak is, amely január folyamán önálló műsorral szerepel. Uj jelenség az Irodalmi Színpad munkájában az a kísérlet, amely- lyel egy művészi színvonalú esztrád-műsort próbálnak összeállítani. Azt akarjuk bebizonyítani — mondja Kaszás Imre, — hogy a könnyű műfaj nem azonos a selejttel. Remélhetőleg ez sikerülni is fog. Az Irodalmi Színpad egész esztendei munkája egyben a keszthelyi helikoni ünnepségekre való felkészülést is jelenti. Éppen ezért az a cél, hogy minél több diák legyen aktív részese a színpad munkájának, s egy-egy előadás anyagát ezért két-három szerep- osztásban is megtanulják. Változást és minden bizonnyal javulást is jelent az Irodalmi Színpad számára, hogy az eddiginél tervszerűbb, előrelátóbb munka folyik. Ezt segíti elő a gimnáziumban az iskolai tantestület tagjaiból alakult Kulturális Bizottság is. A tervek, amelyeket a szekszárdi Irodalmi Színpad idei munkájával kapcsolatban hallottunk, szépek és változatosak. Az Irodalmi Színpad eddigi működéséből joggal következtetünk arra, hogy a tervek valóra válnak, s nemcsak Szekszárdon, hanem megyeszerte is sokan gyönyörködhetnek majd az Irodalmi Színpad előadásaiban. VVVVVVVVVWVVYYVVVVVVVVVVVVVVVYVVVVVWVYVVVVVWYVVWVVVVVVVYVVVVVYVVYVVTrWVWVVVVVVVVVVWVVVWWVYVVWVVVVVVYVVWYVVVVVVVVVVVWVVWWVVYVVVVYVWVVVYVVVVYYWVWWVVVTYVVV» őjijeriuek-s zéps eqoers em/ 1960. Kovács József Dombóvár B. Varga Jucika ©zora Hideg Csaba Bonyhád Papp Janika Sióagárd Pilisi Zsuzsika Szekszárd A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.
