Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

•TOLNA MEGYEI VEPTTJSÄC 1960. október 3. 6 Megsértődött a sziámi király A sziámi király, aki legidősebb fiát, V acsiralongkorn herceget angol iskolába akarta járatni, meggondolta magát és kijelentet­te, hogy a herceget mégis inkább svájci iskolába adja. Az ok: a sziámi király sértődöttsége. Az idén nyáron feleségével együtt a sziámi király London­ban járt, ahol meg kellett volna kapnia a Térdszalag-rendet. Leg­alábbis ebben reménykedett, te­kintettel arra, hogy ezzel a kitün­tetéssel örvendeztették meg an­nak idején az etiópiai császárt is. Legnagyobb csalódására kiderült, hogy a Térdszalag-rend helyett csupán Viktória-láncot kap. ami másodrendű kitüntetésnek szá­— Elhunyt Dankó Aladár, a neves zongoraművész, Budapesten, 58 esztendős korában. Dankó Ala­dár az 1946—48-as években Szek- szárdon rendezett nagysikerű hangversenysorozat gyakori sze­replője volt. Utoljára 1954-ben szerepelt Szekszárdon, amikor Bisztriezky Tibor hegedűművészt kísérte. Dankó Aladár Tolna me­gyei származású volt, középisko­láit a bonyhádi gimnáziumban végezte, — Mindent a divatért. Enrico Bertolini olasz iparművész tervei alapján elegáns vonalú, színes női bicikliket gyártanak. A kerék­párokat hat különböző színben ál­lítják elő és virágmintákkal dí­szítik.-w- Bortermelők figyelem! A Tol na*megyei Pénzügyőri Parancs­nokság tájékoztatója a bortermés bejelentéséről, lapunk szom­bati számában jelenik meg. — Nincs többé nadrágvasalás. Az ausztráliai hadsereg tagjainak pantallójába tartósított élet va­salnak, hogy a katonák öltözéke mindig tetszetős legyen, — A hagyományos szüreti mu­latságot Mórágyon vasárnap ren­dezték meg a KISZ-fiatalok. Mintegy kétszázan vonultak fel az utcákon a fiatalok a lovasok vezetésével. A menetet zenekar kísérte, s utána hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek. A sző­lőkoronát 225 forintért árverezték el, amelyet budapesti vendégek vittek élj mit. mivel igen sok tulajdonosa van. Amikor a sziámi király meg­tudta, hogy szó sem lehet a Térdszalag-rendről, első felhábo­rodásában kijelentette, hogy eb­ben az esetben ő sem hajlandó a magával hozott Csakri-renddel, a legmagasabb sziámi kitüntetés­sel megajándékozni Erzsébet an­gol királynőt. Tanácsadói azon- ben rábeszélték, hogy azért adja csak át a gyémántokkal ékesített Csakri-rendet a királynőnek. A sziámi király most tehát sér­tődöttségét azzal fejezi ki, hogy nem járatja a fiát angol isko’á- ba. * — Bútorgyártó automata be­rendezés. Ukrajnai szakemberek bútorgyártó automata berende­zést készítettek. A gépsor 0,02 mii liméteres pontossággal működik, automatikusan ellenőrzi a gyár­tott bútoralkatrészek méreteit és minőségét. A gépsor munkába ál­lításával a munka termelékenysé­ge 2—3-szorosára emelkedik, — Harmincezer forintos költ­séggel kitűnő zongorát vásárolt az újonnal alakuló bonyhádi ze­neiskola részére a bonyhádi köz­ségi tanács. A minden igényt ki­elégítő zongora minden bizony­nyal elősegíti majd a bonyhádi zenei élet felvirágzását, — Ahol ölik a majmokat. Sier­ra Leone brit protektorátusban az utóbbi hónapokban sok tízezer majmot fogtak össze és öltek meg. mert mind tetemesebb ká­rokat okoztak, főleg a kakaó-ül­tetvényeken. Az egyik kerületben négy nap alatt 14 791 majmot pusztítottak el. — Hol lesznek vásárok? Orszá­gos állat- és kirakodóvásár lesz: október 5-én, szerdán: Máza (Tolna), Miszla (Tolna), Villány (Baranya). Október 6-án, csütör­tökön: Felsőnyék (Tolna), Kocsp- la (Tolna). Október 7-én, pénte­ken: Igar (Fejér). — A televízió műsora: 19.10: Egy a sok ezer közül. Magyar kisfilm. 19.30: Innen—onnan. 20.30: Budapesti Zenei Hetek 1960. Bartók: A fából faragott királyfi. A csodálatos mandarin. Közvetítés a Magyar Állami Ope- raházbóh Hasznos Stletek megvalósítása gyorsifja a munkát a ktsz-ekben A kisipari termelőszövetkezetek tagjai között hagyománnyá vált már, hogy rendszeresen keresik az újat, mindig valami újabb módszert alkalmaznak a termelés gyorsabbá, jobbá tétele érdeké­ben. A Bonyhádi Vasipari Ktsz több tagja rendszeresen segíti újításai­val a terv teljesítését. Rumbus Ignác és Dávid Sándor dróthullá- mosító gépet készített. Az újítást már alkalmazzák és évenként mintegy ezer forintos megtakarí­tást érnek el. A hullámosító gépet hulladékból készítették. A szövet­kezet fűrészüzemének dolgozói pedig egy körfűrészt készítettek, hogy a keretfűrész hulladékát szélezni tudják. Till Ferenc és Hucker János lakatosok kétkoron- gos csiszológépet készítettek. Az újításokat azonnal alkalmazzák a termelésben, így jelentősen ol­csóbbá tudják tenni. Mind a há­rom újítást a szövetkezet tagjai társadalmi munkában készítették. Néhány héttel ezelőtt külföldi cégek képviselőinek a magyar­ipar több cipőféleséget mutatott be. A Szekszárdi Cipész Szövet­kezet két pár »Sportocska« cipő­vel vett részt a bemutatón. A »Sportocskák« különösen az ame­rikai üzletemberek tetszését nyer­ték meg. Remény van arra, hogy a szövetkezet már a jövőben a tengeren túlra is exportál cipőt. Ez is »újítás«! És nemcsak új cipőt »újítanak« a Szekszárdi Cipész Ktsz tagjai, hanem a tagok között az újító­mozgalom szinte versennyé fej­lődött már, s ennek eredménye, hogy havonta több újítást nyúj­tanak be. Legutóbb Dajka Miklós és Tóth Lajos ötlete alapján el­használt kaptafákat javítottak meg. ötletük megvalósításával 200 kaptafa vásárlása vált feles­legessé. Schmidt Ferenc és Otartics La­jos újításával pedig a cvikkolás- nál kettős megtakarítást érnek el. Az újítás lehetővé teszi a kapta­fák élettartamának meghosszab­bítását és jelentős mennyiségű j szeg megtakarítását. FELESLEGESEN utazik a tégla, távolról szállítják a salakot, körbeiuvaroztatják a tűzifát Az közismert igazság, hogy az árut nem elég csak megtermel­ni, hanem el kell szállítani a felhasználási helyére is. Az is közismert, hogy a szállítás, tör­ténjen akár vasúton, akár gép­kocsival, jelentős összegbe kA-ül és tetemesen növeli az önköltsé­get. Ezért aztán az sem lehet közömbös, hogy a szállításoknál az ésszerűség uralkodik-e, avagy a bürokráciából fakadó szűklátó­körűség.' Szerencsére nem az a jellemző, de nagyon sok esetben találkozunk ésszerűtlenül meg­szervezett szállításokkal, amikor egyszerű számítási műveletekkel kimutatható a szervezetlenség okozta kár. így aztán beszélni is kell az ilyen esetekről, min­den illetékes ember okulására. íme néhány kirívó eset, melyekről a népi ellenőrzés le­rántotta a leplet. A bonyhádi új iskolához, ame­lyet a Komlói Építőipari Vállalat épít, a szükséges téglát nem a helybeli téglagyártól kapták, ha­nem a hidasi téglagyártól. Ennek következtében minden felhasz­nált 1000 tégla után 80 forint volt a többletkiadás. Szorozzunk: mintegy 200 000 tégla elszállításá­ról van szó... Meg kell jegyezni, hogy mindkét téglagyár azonos minőségű téglát gyárt, tehát ez is lehetővé tette volna, hogy a helybeli téglagyárból fedezzék a helybeli szükségletet. A gyönki gépállomás építkezé­séhez szükséges téglát a diszpo­zíció alapján a hőgyészi tégla­gyárból kapták. Itt 50 000 téglá­ról van szó. Ugyanez a diszponáló szerv az ugyanezen községben lé­vő termelőszövetkezeti téglagyár­ból több mint 300 000 téglát a különböző állami gazdaságokba diszponált. Ugyanakkor a hőgyé­szi tégla Gyönkre való szállításá­nál sem abból az elvből indul­tak ki, hogy az a lehető legrö­videbb úton kerüljön a felhasz­nálás színhelyére. Ugyanis a legközelebbi út a mintegy 10 ki­lométeres makadám út lett vol­na. Ennek ellenére a tégla mint­egy 15 kilométeres vasúti és jó- néhány kilométeres közúti szál­lítással érkezett meg Gyönkre. Feleslegesen foglaltak le a szállí­tásnál vasúti kocsikat, a felesle­ges átrakodás ugyancsak többlet- költséget jelent és ehhez jön még a felesleges átrakodás okozta mi­nőségi romlás. Talán mondani sem kell, a többletköltségek itt is csak ezrekben fejezhetők ki, A szekszárdi építkezésekhez mintegy 20 000 téglát a teveli téglagyárból szállítottak, de saj­nos nem a legrövidebb és leg­gazdaságosabb úton. Egy kicsit „megvonatoztatták” a téglát — vagy 50 kilométeres távon — ami kor Szekszárd és Tevel távolsága csak 30 kilométer. De ezen kí­vül még közúton is „kellett” 16 kilométert fuvarozni? A többlet- költség itt sem lebecsülendő.a A paksi tégla egy jelentős ré­sze még tekervényesebb úton ju­tott el a felhasználási helyére az ésszerűtlenség jóvoltából. A pak­si téglagyárból a solti TÜZÉP-te- lepre utalták át a téglát és el is szállították Soltra. Ugyanezt a téglát kiutalták a Dunaföldvári Kendergyár építkezéséhez. így tehát a téglát feleslegesen átvon- tatóztatták a Duna felett az Al­földre, Soltra, majd visszaszállí­tották ugyanazon az útvonalon megyénkbe, Dunaföldvárra, ahol végül felhasználták. Az ésszerű nyilván az lett volna, ha a tég­lát közvetlenül szállítják a Du­naföldvári Kendergyárba és nem fuvarozzák tovább Soltra, majd vissza — a TÜZÉP beiktatásával, De nemcsak a téglát „kocsikáztatják néha feleslegesen, hanem a salakot is. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat az építkezésekhez szükséges salakot például Buda­pestről kapta — 150 kilométeres Megjelent a KEIPES 32 oldalas új képes családi hetilap-h Előfizethető és példányonként is vásárolhat i a postás kézbesítőknél és hírlapárusoknál. vasúti szállítással. A szekszárdi építkezéseknél tehát fővárosi sa­lakot használtak fel, ugyanakkor a Szekszárdról mintegy 20 ki­lométerre lévő bátaszéki vasút­állomáson is korlátlan mennyi­ségben áll rendelkezésre az épít kezéshez felhasználható salak. Budapestről egy vagon salak szállítási költsége közel 800 fo­rint, ha viszont csak Bátaszékről szállítanák Szekszárdra, alig ke­rülne többe, mint 300 forintba; Az idei év első hat hónapjában mintegy 25 vagon salak érkezett Budapestről Szekszárdra.n Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a „kedves kirándulást” sem amelyben a Lengyeli Tan­gazdaság tűzifáját részesítették. Ehhez a „témához” mindenek­előtt tudni kell, hogy a Lengyeli Tangazdaság erdőség mellett van; Itt rendszeresen fakitermelés fo­lyik és a tűzifa egy részét vas­úton a bonyhádi TÜZÉP-telepre szállítják. A távolság igen jelen­tős... A Lengyeli Tangazdaság a 300 mázsa tüzifa-szükségletét ugyanakkor a bonyhádi TÜZÉP- telepen kapta meg ugyanabból a fából, amelyet a lengyeli erdők­ből szállítottak Bonyhádra. így tehát a tangazdaság mintegy 20 kilométeres makadámú ton vissza­szállíthatta Lengyelre a fát, ha tüzelni akart, noha eredetileg a közvetlen tőszomszédságában ter­melték kii Bosszantó esetek. Mindez a népgazdaság zsebére, tehát mind- annyiónk zsebére történt, ezért valamennyiünknek érdeke, hogy az ilyen visszásságok megszűnje­nek. Valamennyiünknek érdeke és a maga területén mindenki­nek el kell kerülnie az ilyen ésszerű (fenségeket. Boda Ferenc Apróhirdetések Eladó Fadd, Lenin u. 71. sz. alatti két szoba, konyha, előszo­bából, két kamrából és istállóból álló ház, 350 négyszögöles szőlő­vel és gyümölcsfákkal betelepí­tett, körülkerített telekkel. Érdek­lődni lehet a helyszínen. (12) Villanyszerelőt és gyors- és gépírni tudó pénztáros adminiszt­rátort keresünk, azonnali belépés­re, Ajánlkozások a Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság címére küldendők, Tolnaszigetre. (17) Ep&letfa, cserép/ kő, viklifa, 20 hl-es kád eladó, Mórágy, Kossuth u. 64. (15) 675 öl szőlő, lakható, cserépte­tős, padlós tanyával, felszerelés­sel együtt eladó. Eserlpg termés­sel is. Mözsí hegyen, újvárosi te­metőnél. Érdeklődni: Szekszárd, Bartina u. 15. (18) Örökbefogadnék 25—45-ig egy olyan nőt, aki szereti a gazdál­kodást. „Nem fogja megbánni’’ jeligére, szekszárdi hirdetőbe. G») i > » 1 Azonnali belépéssel jól kép- v 1 ! zett és gyakorlott t). i főkönyvelőt | | | keres a Bonyhádi Építőipari (2) SÍ Ktsz, Bonyhád. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom