Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
1960. október 4. TOT,* A WWÍTFT WfPTTJSAO 3 A régi párttagok fjrökre emlékezetes, kedves emlék marad számomra a régi párttagok bizottságának első, vidéken megtartott ülése. A tanácskozáson a hatvan esztendős mozgalmi múlttal rendelkező nyolcvan éven felüli ozorai Németh Imre bácsi mellett voltak 1919-es kommunisták, Horthy sötét rémuralma ellen küzdő illegális harcosok és akadt olyan is, aki Dél-Amerikában lépett a kom munisták soraiba, vagy a spanyolországi Nemzetközi Brigádok hősi harcában edződött kommunistává, az egyik szénmarástól pettyes arcú bányász pedig, akit a tanácskozás előtt utoljára a moszkvai Seremetyevói repülőtéren láttam, a francia partizánok között tevékenykedett. Tolna megye régi párttagjai első vidéki ülésüket Ozorán tartották! Ozorán, amely szimbólumává vált a szabadságért és a szocializmusért való küzdelemnek Tolna megyében. Perczel Mór népfelkelő harcosai itt verték meg Jellasicsot, aki a reakció szolgálatába állt és a szabadság ellen tört. Ebben az időben az ozorai példára figyelt fel az ország! A sötétség elleni harc, az elnyomás gyűlölete tovább szállt az apákról a fiúkra. 1905-ben a belső úri bitangok fojtogató uralma ellen, Ozorán robbant ki megyénkben az első aratósztrájk, s eldördült az első lövés, amely a szocializmus eszméjét magáénak valló részesarató életét kioltotta. 1919-ben itt található a legerősebb kommunista alapszervezet és a Horthy-ura- lom idején itt működött a legnagyobb lészámú illegális sejt. Felemelő érzés egy fiatal kommunista számára, ha a párt idős harcosai között ülhet. A barátságos tekintetek valamikor szuronyokkal néztek farkasszemet, a frissen borotvált arcokon néhány évtizeddel ezelőtt csendőrtenyér csattant, s a körülöttem lévők közül sokan hónapokig, vagy évekig élték a politikai foglyok nehéz, kietlen életét. Akkor lettek kommunisták, amikor nagyon nehéz volt kommunistának lenni. Amikor bitó- faerdő rémítette az embereket, a kommunizmustól, amikor a leg- kisel H "ilenszegülést véres megtorlás követett. Éhező családot hagyott maga után, akit a kakastollasok az utcán végigkísértek. Tomboltak az emberi mivoltukból kivetkőzött hóhérlegények, árulás fekélye ette bele magát a mozgalom testébe, de a kommunizmus nagyszerű gondolatát mégsem sikerült kiirtani a népből. A hogy a munkában, harc- ” ban megkeményedett, ráncokkal barázdált arcokat nézegetem a régi párttagok tanácskozásán, önkéntelenül is Majakovszkijnak, a nagy szovjet költőnek sorai jutnak eszembe. Évek küszködése s korgó koplalása parancsolt a vörös zászló alá minket. Ahogy a zsalut otthon nyitjuk ki naponta, úgy nyitottuk ki Marxnak minden kötetét, de olvasnunk se kellett, szívünk kidobogta: melyik táborhoz kapcsol örök kötelék. Igen! A nagy proletárköltő szavakba öntötte azt, amit az ozo raiak, szekszárdiak, paksiak tes- tet-lelket ölő szegénysége, dühe és elkeseredettsége érzéssé formált, azzá az érzéssé, amely a kommunisták táborába irányította, rendkívül veszélyes időkben is az embereket. Akik körülöttem ülnek és szép csendes szóval tanácskoznak itt, az ozorai pártháznál, a mártírok nemzedékét képviselik. Küzdőtársaik nagy része meghalt. Nagyon sokan meghaltak! 1919-ben akasztófák szegélyezték a megye falvainak utcáit! Volt idő. amikor megfeledkeztünk a régi harcosokról! Sokakat igazságtalanul félreállítottak közülük akkor, amikor álmaik, amelyekért évtizedekig harcoltak, valóra váltak. Nem tanultunk eleget tőlük, s szörnyű árat fizettünk érte ötvanhatban. Ma más a helyzet! Soha ekkora szeretet, tisztelet és gondoskodás nem övezte a párt régi harcosait, mint most. Nőtanácshosás Bátasxéhen Zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme Bátaszéken vasárnap délután. A községi nőtanács hívására jöttek össze asszonyok és leányok. hogy meghallgassák Bolyás Józsefné. a községi nőtanács titkárának beszámolóját az elvégzett munkákról, és a nőmozgalom előtt álló feladatokról. Részt vett a tanácskozáson Szűcs Imre elvtárs. a községi pártbizottság titkára is. Rozgomyi Pálné elvtárső megnyitó szavai után az úttörők egy csoportja köszöntötte az asszonyokat. »Tudjuk, hogy értünk, a mi szép életünkért dolgozik és harcol a nőtanács. ígérjük, hogy jó tanulással, szorgalommal fogjuk mi, gyermekek és úttörők, meghálálni mindazt, amit értünk tettek és tenni kívánnak« mondotta egy kis úttörőleány, majd egy-egy szál virágot adott át a jelenlévőknek. Bolyás elvtársnő a nőmozga- lom feladatairól szólva többek között arról is beszélt, hogy az új életet kezdett községben az asszonyok eszére és szivére nagy szükség van. Ezután megválasztották az új községi vezetőséget, mert eddig külön volt a tsz-nek és a községA Babits Társaság irodalmi estje Kisdorogon A Babits Mihály Irodalmi Társaság vasárnap este irodalmi estet rendezett Kisdorogon, a művelődési otthonban. Az irodalmi esten Tolna megyei írók és költők mutattak be műveikből. nek is. Most pedig tsz-község lett Bátaszék. így egy a cél: a tsz megerősítése. Majd a nőtanács bizottságait — szociális, kulturális. egészségvédelmi, stb. — választották meg. Ezt követően színes műsorral szórakoztatták a megjelenteket az iskolások és óvodások. LVI. 69. A vádlott kimérten, nyugodtan beszélt. — S felteszem a kérdést, mi az oka, hogy én, lengyel forradalmár, aki egész életemben a lengyel nép szabadságáért küzdöttem, most, amikor Lengyel- országot függetlennek tekintik, a vádlottak padján ülök? Az az oka, hogy a burzsoá állam ellensége vagyok. Az elnök, aki egész idő alatt mozdulatlanul, kifejezéstelen arccal ült, nyugtalan lett. Felkapta a fejét jegyzeteiből, és a beszélőre tekintett. — A lengyel állam... Guminski ceruzájával megkopogtatta az asztalt. — Kérem, ne térjen el a tárgytól. Nem népgyűlésen vagyunk, hanem bíróságon. — Nem térek el, csak meg akarom magyarázni, hogy én, aki kora ifjúságomtól a haza szabadságáért, függetlenségéért és boldogságáért küzdöttem, miért kerültem a vádlottak padjára a szabad és független Lengyelországban. — Hogy miért került ide a vádlott, arra vonatkozóan kimerítő I magyarázattal szolgált a vádirat. példóf a Ifjú generációnk sokat tanulhat tőlük. Tanulhatunk bátorságot, helytállást, hősiességet, internacionalizmust. Tóth elvtárs, a mázai bányász, aki 1942-ben a franciaországi bányavidéken fasiszta vonatszerelvényt röpített a levegőbe, tisztában volt azzal, hogy az elpusztított német fasiszta szerelvény által a magyar fasizmus is gyengül. Tisztában volt azzal, hogy a reakció nemzetközileg szervezett erői ellen a haladó erők nemzetközi összefogásával lehet csak harcolni. A munkásosztály hősies harca többféle irányban hatott. Németh Imre bácsi beszélt nekem ebédközben Baranyai Jánosról, az ozorai katolikus papról, aki 1919- ben a direktórium mellé állt és kivetkőzött a papi ruhából, mert rádöbbent, hogy az igazság a „rongyosok” oldalán van. A régi párttagok szerény emberek. Nem kérkednek, nehéz őket szóra bírni, ha a hősi múlt felől érdeklődik valaki... Egyik sem vonult „nyugalomba”. Ma is cselekvő harcosai a pártnak, nevelik a fiatalabbakat. Eljárnak úttörő-ülésekre, s megtalálhatók a fegyvert forgató mun- kásőr-századok gyűlésein is. Sokat beszélnek a névadókról, a mártírokról, akiknek nevét az úttörő- csapatok, a KISZ-szervezetek és a munkásőr-századok zászlaira hímezték, a mártírok valamikor küzdőtársaik, elvtársaik, barátaik voltak. Sok fiatal kommunistát ismerek, akit ők neveltek! Sok fiatal kommunista úgy néz a régi párttagra, mintha az apja, vagy a nagyapja lenne! Az egyik deresedé hajú elvtárs, aki nagyon sok gondot fordít az ifjúság nevelésére azt mondta: „Ha nem nevelnénk fiatal kommunistákat, úgy járnánk, mint az a házaspár, aki után nem maradnak utódok”. Bonyolult, sokoldalú munkánk közepette, ha néha elfáradunk, gondoljuk azokra, akik fáradhatatlanok voltak, ha nehézségeink támadnak emlékezzünk rá, hogy nekik sokkal nehezebb volt, ha néha apró áldozatot követel tőlünk nagy ügyünk, idézzük fel -az ő nagy áldozatvállalásukat. Sosem felejtem el azt, amit az egyik idős elvtárstól hallottam ezen a tanácskozáson: A legma- gasztosabb ér-zés csak az lehet egy ember életében, ha akkor, amikor utolsó óráit éli, megelégedetten pillanthat vissza életére, amelynek minden energiáját az emberiség szebb, gazdagabb, boldogabb jövőjéért áldozta. HAYPÄL TIBOR I TÁVIRATOK NEW YORKBA: Forró üdvözletünket küldjük • • • Tolna megye dolgozói nagy figyelemmel kísérik az ENSZ-köz- gyűlés 15. ülésszakának eseményeit és táviratokban juttatják kifejezésre véleményüket a folyó eseményekkel kapcsolatban. íme néhány távirat. "Forró üdvözletünket küldjük Hruscsov elvtársnak, a szovjet delegáció vezetőjének és valamennyi elvtársnak, akik az ENSZ- ben a világbéke ügyéért harcolnak és a testvéri egymás mellett élést segítik a szocialista és kapitalista államok között. További sikeres munkájukhoz erőt. egészsé-et kívánnak: Dunaföldvári Cipész Ktsz dolgozói.* »Elvtársi üdvözletünket küldjük az ENSZ 15. ülésszakán részt vevő szovjet, magyar és valamennyi olyan delegációnak, akik azért fáradoznak, hogy az emberiség számára szabad, békés, boldog életet teremtsenek. Munkájukat nagy figyelemmel kísérjük és bízunk abban, hogy az er edményes lesz. Tolna megyei Népbolt pártszervezete.« "Kedves Kádár elvtársi A Mázai Téglagyár pártszervezete és dolgozói feszült figyelemmel kísérik az ENSZ-közgyülés 15. ülésszakának munkáját. Arra kérjük, hogy utasítson vissza minden kísérletet, mely a ma- í gyár nép belügyeire való beavatkozásra irányul. Juttassa kifeje- ' | zésre ismételten, hogy a magyar nép végérvényesen a szocializ- S mus útjára lépett. Erről az útról semmi le nem téríthet, szocia- ji lizmust építő munkánkban senki meg nem akadályozhat bennün- ,1 két. Ehhez azonban a béke biztosítása szükséges. És a békét csak (’ a Szovjetunió kormányának leszerelési javaslata, annak elfogadása biztosítja. Ezzel szűnik meg a hidegháború, és a népek végérvé- 11 nyesen a béke útjára tudnak lépni. S Kívánunk munkájához sok sikert. Mi valamennyien hűségünk- ről biztosítjuk és még szorosabban felzárkózunk a szocializmus 11 zászlaja mögött. < Mázai Téglagyár dolgozói.« Benke Valéria művelődésügyi min*s?ter fart képviselői beszámolót megyénkben A népfront-bizottságok terveiből Rendkívül mozgalmasnak ígérkezik a Hazafias Népfront-bizottságok élete, munkája az elkövetkező két hétben, megyénk községeiben. Számos helyen tartanak járási vagy községi népfront-bizottsági és elnökségi üléseket, amelyeken a téli oktatás feladatait beszélik meg. Természetesen ezen kívül más problémákról is tárgyalnak majd. Gyulajon például a községi népfront-bizottsági ülésén az október 10-én tartandó magyar—vietnami baráti est megrendezésének részleteit tárgyalják meg. Szekszárdon október 8-án a járási titkárok jönnek össze, hogy megvitassák az 1961-es év költségvetését. Oktober 12-én a népfront megyei bizottsága tart ülést, amelyen a nyári népfront-munkáról szóló beszámolót vitatják meg. A két hét alatt népfront-bizottságaink több béke- és baráti estet rendeznek és sor kerül két helyen képviselői beszámolóra is. valamint népfront-estekre és jogi tanácsadásra. j Magyar—német baráti estre kerül sor október 5-én Bonyhádon, az NDK 11 éves jubileuma alkalmából neves német művészek részvételével. Népfront-est keretében október 5-én Szálkán lesz külpolitikai tájékoztató. Ugyanezen a napon Gyünkön, a gimnáziumban jogi tanácsadást tartanak. Az október 6-i varsádi népfront-esten Koch Róbertról emlékeznek meg. Hőgyészen október 8-án Tolsztoj-emlékestet rendeznek. Békegvűlés keretében külpolitikai tájékoztató lesz október 12-én Nagyszókelyben. Benke Valéria művelődésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője e hónapban két helyen tart megyénkben képviselői beszámolót, október 12-én délelőtt Szakadáton és délután Köles den. Ugyanezen a napon a dúzsi népfront-bizottság tagjai tp-szta" latcsere-látogatást rendeznek a kurdi termelőszövetkezetbe. Október 14-én Kisdorogon tart békeest keretében külpolitikai tájékoztatót a helyi népfront-bizottság. Wanda Wasilewska • . HAJSZA A közönség soraiban valaki szaggatottan, idegesen felnevetett. Az elnök a csengő után nyúlt. — Csöndet kérek. Hiebner egészséges kezével a padra támaszkodott. — A vádiratot enyhén szólva egyoldalúnak tartom. Éppen az ügy lényegét nem érinti. A munkásosztály helyzete Lengyelországban, a provokációs rendszer, a terror... A ceruza kettőzött eréllyel kopogott... — Ha a vádlott nem veszi tu domásul figyelmeztetésemet, megvonom tőle a szót! Maradjon a tárgynál. Mit kér a vádlott az utolsó szó jogán? — Nem kérek semmit. Ha szeretnék még élni, akkor is csak azért, hogy tovább szolgáljam a munkásosztály ügyét, ha pedig halálra ítélnek, igazi forradalmárhoz méltóan fogok meghalni. Leült. A közönség halkan ösz- szesúgott, — Rutkowski vádlott? — Nincs mondanivalóm. — A vádlott lemond az utolsó szó jogáról? — Lemondok. Amúgy sem engednének beszélni. Az elnök elvörösödött. — Ez a megjegyzés legalábbis nem helyénvaló. Rutkowski ajka gúnyos mosolyra torzult. De hallgatott. — Kniewski vádlott. Kniewski már régóta küzdött a gyöngeség ellen, amely egyre jobbal elhatalmasodott rajta. Attól tartott, hogy lecsúszik a pádról, bármennyire tartotta is Henryk. Érezte, hogy a hasán átázott a kötés, a seb vérezni kezdett. Időnként az ügyészt meg a bírákat valami ködfátyolon keresztül látta. Már csak az érdekelte, hogy mielőbb vége legyen az egésznek. — Lemond róla — szólt helyette Rutkowski, de az elnök mái ügyet sem vetett a formaság eme megsértésére, — A bíróság tanácskozásra vonul vissza — jelentette be hangosan. • 70. A terem felbolydult. Az újságírók a telefonhoz rohantak, egy részük a védők köré sereglett. — Mit gondol, ügyvéd úr? Duracz felemelte fáradt szemét. — Maguk is láthatják. — Meglepetések mindig lehetségesek. — Attól tartok, hogy itt semmiféle meglepetés nem várható. A terem sarkában a joggyakornokok élénken tárgyalták a nap eseményeit. — Ami Kniewskit illeti, nem fér hozzá kétség. Hiszen ez egészen más eset. — Még ott van a kegyelmi jog; — Meglátjátok, csak ezt a kettőt fogják halálra ítélni. Kniewskit börtönbüntetésre ítélik. Az újságírók közölték szerkesztőségükkel : — Tanácskoznak. Tartsátok ott a szedőket. Mihelyt kihirdetik az ítéletet, telefonálok... Hogyan? Csaknem biztos két halálos ítélet. Igen, igen, kettő biztos. — Lassan múltak a percek. (Folytatjuk.)
