Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
1960. október 2. TOLNA WFOY1TT WffPTT.TSAO A továbbképző oktatás eredményei megyénkben A tavalyi tanévet megelőzően jelent meg a rendelet a továbbképző iskolák megszervezéséről, a továbbképző oktatás bevezetéséről. A továbbképző oktatás lényege, hogy az általános iskolát elvégzett, de középiskolában, vagy iparitanuló-iskolában tovább nem tanuló fiatalok részére továbbképző iskolát szerveznek, amelyben a fiatalok kereső munkájuk mellett ismereteiket bővítik, műveltségüket növelik. Ezzel egy időben és összekapcsolva a kötelező tanulási korhatárt 15—16 évre emelik országszerte. Megyénkben már eddig elértük, hogy a kötelező tanulmányi korhatár 15 évre emelkedett. Eddig öt községben működött továbbképző iskola, sikerrel, az idén már 24 községben vezetik be. Mezőgazdasági és ipari tagozaton folyik a továbbképző oktatás heti két foglalkozáson 3—3 órában. A továbbképző oktatás a fiatalok és szülők egyetértésével találkozott és máris szép eredményeket hozott. Jónak ígérkező kulturális kezdeményezés Dombóvárott Dombóvárról már igen sok jó kezdeményezés indult el. Volt köztük kulturális és gazdasági jellegű egyaránt. Most egy újabb kezdeményezésről számolhatunk be. A járási művelődési otthon keretében egy úttörő művészeti csoport alakult. Ifjúsági művészeti csoport természetesen van több is, a megyében — ez nem ú: De új az, hogy ez mint a művelődési otthon önálló úttörő szervezete működik, márpedig az közismert, hogy az úttörő szervezetek az iskolák keretében tevékenykednek. Miért van erre szükség Dombóvárott? A művészeti csoport tagjainak egy része a fúvós zenekarhoz tartozik, egy része pedig népi táncokat tanul. A zene és tánctanulás természetesen igen sok elfoglaltságot jelent. Namármost ha még az iskolai úttörő szervezet keretében is tevékenykednének — az már olyan sok elfoglaltságot jelentene. hogy nem jutna idejük a tanulásra. márpedig az iskolásoknál nyilván ez a legfontosabb. Mintegy ötven iskolás fiatalról van szó. Ezeknek a művészeti csoport keretében lesz az úttörő foglalkozásuk zene és tánctanulás formájában, de megfelelő teret kap az iskolai tanulással és az általános magatartással való foglalkozás is, A tervek szerint az úttörő tánccsoport helyi jellegű népi táncokat is tanul majd és különféle társasjátékokkal is megismertetik tagjait. A művelődési otthon már működő tánccsoportja innen veszi az utánpótlást. Dombóvárott igen fejlett a népi- tánc-kultúra. Nemcsak a tánccso- portok kaptak igen sok elismerést az elmúlt években, hanem a tánc-tanítók is. akik Dombóvárott tanultak táncolni és táncot tanítani. Az úttörő művészeti csoport megalakításával kapcsolatos problémákat megbeszélték természetesen a szülőkkel is. Egy értekezletre hívták össze a szülőket, amelyen ismertettték a művészeti csoport célkitűzéseit, terveit és annak rendje és módja szerint kérték a szülők beleegyezését. Kidolgozták a csoport egyévi munkatervét, amelyet ismertettek a szülői értekezleten. Az illetékes felsőbb szervek hozzáiárulását is kikérték. Az elgondolást jónak találták és engedélyezték, hogy a művelődési otthon keretében kísérletképpen működjön ez az úttörő művészeti csoport, amely a Tinódi Sebestyén nevet vette fel. Azért ezt a nevet, mert a monda szerint Dombó Pál várában is tartózkodott. Tinódi. Természetesen jóslás lenne, ha a csoport jövőjéről "-biztos« véleményt mondanánk. Az azonban bizonyos, hogy az elgondolás jónak mutatkozik és biztató reményekkel ' várhatjuk eredményeit. Javaslat a természettudományi múzeum megvalósítására örömmel olvastuk és üdvözöljük a Tolna megyei Népújság szeptember 27-i számában megjelent közieményt, a ránk, biológus tanárokra oly megnyugtató és régen várt hírt, hogy Szak- szárdon a természettudományi múzeum megvalósítására komoly lépések történnek, s ahogy értesültünk a Szekszárd megalapítása 900. évfordulójára rendezendő ünnepségek során meg is nyílik. Úgy érezzük, hogy nekünk, biológusoknak is mindent el kell követnünk, hogy a szép terv megvalósuljon. Természetesnek tartjuk, ha a múzeumot szervező. létrehozó szervek hozzánk fordulnak. készségesen állunk rendelkezésükre. hogy megyénk egy fontos, kulturális és tudományos létesítménnyel gazdagodjék. Merész Konrád középiskolai biológiai szakfelügyelő Bonyhád A Szerkesztőség megjegyzése: A magunk részéről örömmel és köszönettel nyugtázzuk Merész Konrád felajánlását és ezúton juttatjuk el azt a múzeum szervezőihez. A nyugdíjas Tóth János, a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz könyvtárának megalapítója Mőcsény község lakói 6000 forint értékű társadalmi munkát végeztek Nemrégiben fejezték be Mőcsény legforgalmasabb utcájának kövezését. Az egy kilométer hosz- szúságú úttest-burkolat elkészítésére 25 000 forintot fordítottak, községfejlesztési alapból. A falu lakói 6000 forint értékű társadalmi munkával járultak az útépítéshez. A lekövezett út megköny- nyíti a termelőszövetkezet őszi betakarítási munkáit. Az úttest-építés mellett járdát is készítenek községfejlesztési alapból. A tervek szerint az idén mintegy 500 méter hosszúságú járda épül, a terv 50 százalékát már teljesítették a mőcsényiek. Könyvtárat és olvasószobát létesítenek Tolnanémedin Eddig Tolnanémedin nem volt külön helyisége a községi könyvtárnak. Ez természetesen kényszerű határt szabott a könyvtár fejlesztésének, korszerűsítésének is. A községi tanács a legelső adandó alkalommal igyekszik a hiányt pótolni. Erre most .volt a legjobb alkalom, amikor is a tanácsházán két helyiség megüresedett. Elhatározták, hogy még ez évben e két helyiséget átalakítják. A tervek szerint lesz könyvtár- szoba és egy olvasószolja- Ilyen körülmények között jövőre már tovább lehet fejleszteni a könyvtárat. Nemcsak a könyvállományt gyarapítják maid, hanem a berendezést is biztosítják hozzá. . ........................ A szövetkezeti mozgalom nemcsak a mezsgyék eltüntetésével hozott forradalmi változást a magyar parasztság életébe, hanem kulturális téren is egyre jobban érezteti hatá- 'sát. A régi paraszti otthonokban a kalendáriumon kívül alig akadt olvasnivaló: könyv- vásárlásra nem futotta a szűkös t jövedelemből, s ha lett is volna könyv, kinek lett volna ideje olvasni? Nemcsak a cselédember dolgozott látástól va- kulásig, hanem a gazda is, aki saját földjét művelte. Az uraknak pedig, ákik változtathattak volna ezen, az volt az évszázados érvelésük, a parasztnak elég, ha annyi esze van, hogy esőben az eresz alá álljon... A helyzet bizony gyökeresen megváltozott. Ma már a megye minden részében — épp úgy, mint az egész országban — működnek népkönyvtárak, a könyvforgalom, az emberek tanulási, művelődési kedve pedig olyan magasra emelkedett, amire soha nem volt, nem is lehetett példa nálunk. A szövetkezeti mozgalom gyökeres változást hozott: az embereknek nem foglalja le minden idejét a munka, a megélhetés gondja, s nemcsak a téli esték unalmát űzi el a könyv, hanem még nyáron is jut idő az olvasásra. A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-nek eddig nem volt saját könyvtára. Nem is lehetett, a szövetkezet, amely a megye legnagyobb közös gazdaságai közé számít, csak ta- nummimnim iri'm vasszal fogta egybe a dunaszentgyörgyi gazdákat. De. ez a rövid idő is elegendő v>olt ahhoz, hogy megerősödjék, s most a tél beállta előtt 145 öreg, munkaképtelen tagjáról tud gondoskodni. A kenyérrevalót és a téli tüzelőt minden öreg szövetkezeti tag megkapta az elmúlt napokban Duna- szentgyörgyön, épp úgy, mint a megye többi közös gazdaságában. De Dunaszentgyörgyön valami más is történt. . olyan, amit érdemes feljegyezni. Az öreg Tóth János, a szövetkezet egyik nyugdíjasa nem fogadta el a búza-járandóságát. Azzal érvelt, hogy neki még tavalyról maradt annyi, ami elegendő az új termésig. Búzajárandóságáról tehát lemond, azonban egy kikötéssel. A gazdaság értékesítse a neki járó búzát, s ebből az összegből alapozza meg a szövetkezeti könyvtárat. Vásároljanak könyvet ebből a pénzből s az így létrehozott könyvtárat gyarapítsa, növelje a szövetkezet, legyen az eddiginél is több művelődési lehetőségük a duna- szentgyörgyieknek. Tóth János már öreg ember, s tíz—húsz esztendeje bizony nem gondolhatott arra, hogy valamikor egy könyvtár megalapítója lesz. De a könyvtáralapító Tóth Jánosnak már nemcsak megváltozott életében, hanem gondolkozásában is a szocializmus él és hat, segítve lerombolni a régi rossznak minden maradékát, s építve a szebbet és a jobbat. Az összefogás szép Társadalmi munkával építenek nővérlakásokat példája a szekszárdi kórházban AZ ÉPÜLET már falegyenben áll, a látogató előtt megjelenik a kép: kilenc kétszemélyes, szépen berendezett szoba fogadja tavasz- szal azt a tizennyolc nővért, aki új lakója lesz a kórház kertjében épülő nővérlakásnak. Mit lehet írni az épületről? A kilenc szobán kívül helyet kap benne az egy szoba, összkomfortos házmesteri lakás, lesz fürdőszoba, társalgó és később emeletet húznak majd rá, hogy újabb tizennyolc-húsz nővér szabaduljon meg a városi albérleti szobák kényelmetlenségétől és magas árától. A kórház ez évben már , megtette a magáét, harminc nővérnek épített manzard-lakást. A két-há- rom-négy személyes szobákban rekamiék, csipketerítős asztalkák, beépített szekrények, falilámpák, díszpárnák és ragyogó tisztaság teszik otthonossá a légkört. Itt a nővérek a szobáért, bútorhasználatért, ágyneműért, fűtésért, meleg vízért 60 forintot fizetnek havonta. De ez a harminc férőhely kevés. A nővérek nagy része még albérletben lakik, csak a legjobfYYrYYYYY*TYYYYYYVYYYYYYYVYYYYYYYY ban rászorultak kaphattak itt helyet. JÚLIUSBAN ÜJ GONDOLAT SZÜLETETT. A kórház vezetői mérlegelték anyagi lehetőségeiket és rájöttek: lehetne egy újabb nővérlakást építeni, ha a kórház dolgozói társadalmi munkában elvégeznék a segédmunkákat. Alig került nyilvánosságra az ötlet, 7200 óra társadalmi munkafelajánlás született. És az építkezés megkezdődött. .. A társadalmi munkák megszervezését Braun Katalin, a kórház főnővére vállalta és osztotta be sorjában a különböző munkákra a jelentkezőket. Az ember azt hinné, csak azok jelentkeztek társadalmi munkára, akik majd az új házban lakáshoz szeretnének jutni. Az a szép a szekszárdi kórháznak ebben a mozgalmában, hogy mindenki részt vesz benne, olyanok is, akiknek nincs szükségük lakásra. Dr. Kelemen' Margit, a fertőző osztály főorvosa például két napot dolgozott. Balassa István, az új kórház portása az első jelentkezők és részvevők között', volt Gyurkó Sándorné ápolónő tíz napot, Reimann Jánosné ápolónő Öt napot dolgozott az építkezésen. De ki győzné felsorolni az összes részvevőt, akik derekasan, több mint négyezer munkaórában keverték a maltert, hordták a cementet, sódert, s téglát adogattak a kőművesek kezébe. Azt mondta Eszenyiné elvtársnő, a kórház párttitkára, hogy a fertőző-, elme- és a gyerekosztály dolgozóit dicsérjük meg, talán ők dolgoztak a legtöbbet. De utána mindjárt helyesbített, mert a -tüdősebészet, meg a varroda is sokat dolgozott, Garai Katalin, Baka Anna, Végh Lajosné, meg a többiek ... SOK-SOK EMBERNEK, kórházi dolgozónak kellene megszorítani a kezét, mert szép példát mutattak, az összefogás szép példáját. önzetlenül dolgoztak, és ez az önzetlenség, a közösség érdekében végzett munka szocialista jellemvonás. És még egy: politikai állásfoglalás is.-is -os (jtjennek-s zépséqoen emj 1960. Pálmási Zsuzsanna Dombóvár Henkei János Tamási Veller Zsuzsanna Döbrököz Budai Marika Nak Hajdú Ilona Paks A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, bogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.
