Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. október 20. Igényes munkalervvel indul az új ismeretterjesztési évnek a TIT megyei szervezete NAGYIGÉNYÜ MUNKATERV­VEL kezdi az 1960—61-es évet a Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezete. A megye helyzetének alapos elemzésén nyugszik a terv össze­állítása, s különösen figyelemre méltó, hogy a tervezet összeállí­tásánál figyelembe vették a kü­lönböző rétegek igényeit, a külön­böző rétegeknél legszükségesebb, adottságaiknak megfelelő isme­retterjesztési formákat. A terv elkészítésénél figyelem­be vették a párt művelődéspoli­tikai irányelveit és arra alapoz­ták a teendőket. Legfőbb felada­tuknak tekintik minden erővel elősegíteni a megye .felnőtt la­kossága és ifjúsága szocialista tudatának kialakítását, materia­lista szellemű nevelését, általá­nos és szakmai műveltségének emelését az ismeretterjesztés kü­lönböző formái útján. Az ismeret- terjesztő munkának be kell mu­tatnia a materialista és idealista felfogás között folyó harcot — hangsúlyozza a terv bevezetője — és azokat a felfedezéseket, ame­lyek hatására az idealizmus mind inkább tért veszt és a materia­lista világfelfogás diadalmasko­dik. Nagy figyelmet fordítanak el­sősorban a munkások között fo­lyó ismeretterjesztésre, ezért kí­vánják növelni a munkásakadé­miák számát. Szám szerint eme­lik és kiszélesítik a KlSZ-akadé- miákat és az ifjúság számára tartott előadásokat. ELŐTÉRBE HELYEZIK a na­cionalizmus elleni harcot és a szocialista hazafiságra való ne­velést. Nagy feladatot ró a tár­sulatra és a társulati tagságra a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése során a parasztság köré­ben végzendő megnövekedett is­meretterjesztési feladatok lebo­nyolítása. A szövetkezeti parasztok között a korszerű termelési el­járások alkalmazására, a belter­jes gazdálkodásra, az új kultúrák megteremtésére, a gépi és vegyi eszközök megfelelő alkalmazásá­ra, a nagyobb terméshozam, a me zőgazdasági árutermelés növelé­sére, a jobb paraszti élet meg­teremtésére fordít nagy figyel­met a társulat munkája és az is­meretterjesztő előadások és elő­adássorozatok felhasználásával végez fokozott propagandát mind ezek elérésére. KÜLÖN ÜDVÖZLENDŐ az a szándék, amely a munkásszállá­sok ismeretterjesztő tevékenysé­gének megjavítására irányul. A lakók létszámától függően leg­alább két-háromhetenként isme­retterjesztő előadást szerveznek az egyes szállásokon. Sokat, — de az összmunka szempontjából nem aránytalanul — foglalkozik a terv Szekszárd város alapítása 900. évfordulójá­nak méltó megünneplésével. A rendezvényeket úgy állítják ösz- sze, hogy azok ne csak egyszerű ünneplést jelentsenek, hanem is­meretterjesztést is, egyszersmind növeljék a város lakosságának műveltségét. A terv megemlíti ugyan, hogy a munka színvonalának emelése megköveteli az előadók felké­szültségének, az előadások szín­vonalának növelését. Nem ártott volna azonban többet foglalkoz­ni ezzel a kérdéssel és progra­mot kidolgozni arra is, hogyan akarja az elnökség elősegíteni az előadók jobb felkészülését, az előadók szakműveltségének nö­velését és mindenekelőtt azt, hogyan lehet elősegíteni az elő­adók — bármilyen területen mű­ködjenek — politikai ismeretei­nek bővítését, ideológiai szilárd­ságának megteremtését. Ehhez lehet sorolni azt a kérdést is, hogy a társulat munkaterve a TIT-klub tevékenységét még ma is csupán és kizárólagosan az ér­telmiségiek körére szűkíti. No­ha a klub munkájába fokozot­tan be kell vonni a munkásokat, szövetkezeti parasztokat is. AZ ISKOLAREFORM-TERVE­ZET vitája még hosszabb ideig fog tartani. S nem helyes, ha a társulat mindössze egy kibőví­tett elnökségi ülésen, vagy szak­osztályvezetői értekezleten fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. Végső soron az igényesség, az alapos, elmélyült munka jellem­zi a munkaterv összeállítását. Van még idő a hiányosságok pót­lására is, s amennyiben a terv­ből valóság lesz, úgy a TIT Tol­na megyei szervezetének 1960— Gl-es tevékenysége még maga­sabb szintre emeli a megye köz­ségeiben folyó ismeretterjesztő munkát. L. Gy. 3övő hónapban művelődési házat avatnak a bátaapátiak Klieber Katalint, a bátaapáti általános iskola fiatal tanítónő­jét KISZ-titkámak választották meg a legutóbb megtartott KISZ vezetőségválasztó taggyűlésen a bátaapáti fiatalok. — Szívesen vállaltam el e megtisztelő funkciót annál is in­kább, mivel én magam is fia­tal vagyok, s a napi munka, a tanítás után felfrissülést jelent számomra a fiatalokkal való fog­lalkozás — mondja »Kató tanító néni«. És szívesen vállaltam má­sodsorban azért, mert elkészült a mi szép művelődési házunk, ahol élénk kulturális élet kibon­takoztatására van lehetőség. Másfél évvel ezelőtt fogtak hozzá Bátaapátin egy romos gaz­dasági épület átalakításához, amely a falu kellős közepén áll. Annak idején a tanácsülésen dön­töttek arról, hogy az épületet művelődési házzá alakítják át, s nyomban határoztak arról is, hogy a községfejlesztési hozzá­járulás címén befolyó pénzt er­re használják fel. — A falu apraja-nagyja helye­selte az elgondolást és tevőlege­sen támogatta is. Negyen-ötven- ezer forintot tesz ki a társadal­mi munka értéke, s nincs olyan család a faluban, amelynek keze munkáját ne viselné magán e létesítmény — mondja Klieber Katalin. Az építkezés éppen hogy be­fejeződött. A napokban történt meg az épület műszaki átadása, de a fiatal pedagógus KISZ-tii- kár és kollégái (három tanerős a bátaapáti iskola) szép tervek­kel készülnek az egyhangú falu­si téli esték mozgalmassá téte­lére. — November 5-én rendezzük meg a művelődési ház ünnepé­lyes avatását. Erre az alkalomra nyolcvan iskolás szerepeltetésé­vel háromfelvonásos gyermek operettet, a Csipkerózsikát mu­tatjuk be. De ezután sem lesz pihenés. Megalakítjuk a felnőt­tek színjátszó csoportját. Úgy tervezzük, hogy a téli hónapok­ban legalább két színdarabot mutatunk be, — beszélt tervei­ről a fiatal pedagógus. A bátaapátiak igen büszkék művelődési házukra, amely 150 személyt befogadó képességű, modern színpadja és két öltözője van. Készülnek az ünnepélyes avatásra, amely az egész község ünnepe lesz. Szépítik, csinosít­ják kívül-belül. Társadalmi mun­kával készülnek a függönyök, esténként 25—30 asszony dolgo­zik a színdarabhoz szükséges díszleteken, amelyeket a pedagó­gusok útmutatásával készítenek. — Fejlődik, szépül a mi köz­ségünk — mondja a KISZ-titkár. Az alkotmány ünnepére kigyul­ladt a fény, november hónapban pedig művelődési házat avatunk. Sokat kapott a község lakossága, de meg is érdemli, mert életre­való, szorgalmas nép. P.-né Gondolatok egy KISZ-taggyűlésen. U unkásfiatalok taggyűlésén ■ • vettem részt a Bonyhádi Cipőgyár kultúrtermében. Sok szó esett az eddig megtett útról, és még több az ifjúság előtt álló feladatokról. A vasárnap dél- előttjüket taggyűléssel töltő fia­talok tanácskozása belenyúlt az ebédidőbe. A KISZ vonzóerejére jellemző, hogy a három évvel ezelőtt har­minchárom fővel induló alap­szervezet tagsága napjainkig 122- re emelkedett. A növekedés üte­me gyors volt, az utóbbi időben azonban lassulási folyamat ész­lelhető. Meg lehet-e állni ennél az eredménynél? Mondhatjuk-e, hogy a gyár egész ifjúságát ké­pes átfogni, nevelni, irányítani a KISZ-szervezet? Nem. Itt még nem tartunk! Annak ellenére, hogy három év alatt csaknem négyszeresére emelkedett a KISZ- tagok száma, a gyár ifjúságának jelentős része még KISZ-en kí­vüli fiatal. A kedvezően alakuló politikai nevelő és szervező munka hatá­saként a cipőgyár munkásfiatal­jai megállják helyüket a terme­lésben is. Míg 1958-ban 453 000 forint megtakarítást értek el a termelésben, ez a szám 1959- ben 870 000 forintra emelkedett, és előreláthatóan az idén még magasabb eredmény következik. 1960. első félévében 2250 óra tár­sadalmi munkát végeztek a fia­talok. Az »ifjúsági kör« 2000 pár­ral több export bundáscipőt ter­melt, s a kör hetes kategóriá­ban termelő fiataljai szeptember­ben több mint kétezer forin­tot kerestek átlagosan és 160 fo­rint minőségi prémiumot kap­tak. A fiatalok jogos türelmetlen­” séggel bírálták a hiányos­ságokat a taggyűlésen. Hivatkoz­tak a forradalmi munkás-paraszt kormány 1087. számú határozatá­ra, amely szerint az üzemen be­lül a fiatalokat érintő problémá­kat az üzem vezetőinek meg kell tárgyalni a KISZ-szervezettel. — Ezen a téren hiányosságok van­nak! Az üzem vezetői például, amikor a legényszállás áttelepí­téséről volt szó, nem kérték ki a KISZ-szervezet véleményét, s ezáltal kellemetlenségek, félre­értések keletkeztek, romlott a fiatalok körében a hangulat. A harmadéves ipari tanuló lányok vállalásának sikertelensége is jó­részt a KISZ-szervezet mellőzé­séből, a KISZ-ifjúság"'meg nem kérdezéséből származik. A har­madéves ipari tanuló lányok ugyanis vállalták, hogy az »alja hulladékanyag« vasútra szállítá­sában segédkeznek és a bevétel­ből biztosítják a nyári sátortá­borhoz szükséges pénzt. Egy íz­ben vettek részt a munkában. — Senki nem hívta fel a figyelmet arra, hogy »színkeverésnek« nem szabad előfordulni, s ezért a kü­lönböző színű hulladékot egy helyre csomagolták. A dolog kö­vetkezménye az lett, hogy a fia­talok kioktatása helyett elvették ezt a munkalehetőséget tőlük, s a nyári táborozást nem tudták megvalósítani. S zámos fiatal felvetette az újítókkal való foglalkozás kérdését. Tizenhét fiatal nyúj­tott be az utóbbi időben újítási javaslatot és az újítók nagy része nem tudja mi lett újításának sor­sa. A fiatal újítók jogosan el­várják, hogy többet foglalkozza­nak velük az üzemen belül, s ha újításuk nem felel meg a köve­telményeknek, akkor »elhallga­tás« vagy gorombaság helyett tü­relmes, magyarázó szóval adják tudtukra újításuk hiányosságait, A kulturális élet terén is sok a javítanivaló. PC gyár kultúr- otthonának vezetői kevés gondot fordítanak a fiatalokra. Hiányos a kultúrotthon felszerelése. É rdekes kezdeményezés a a cipőgyár KlSZ-szerveze- te részéről az a terv, hogy a KISZ-fiatalok szüleit összehívják ‘és megbeszélik velük, mi a véle­ményük gyermekükről, mit hiá­nyolnak munkájával, viselkedé­sével kapcsolatban. A KlSZ-szer- vezet a gyermekére panaszkodó szülőnek segítséget nyújt. Ugyan­akkor elvárja, hogy a szülő is segítsen gyermekének szocialista emberré formálásában, H. T. I Éhségsztrájk a csillagos lobogó alatt Frank Chapman angol tenge­rész a londoni amerikai nagykö­vetség előtt éhségsztrájkba kez­dett. így akart tiltakozni azel- len, hogy az amerikaiak nem ad­nak neki beutazási engedélyt az USA-ba, ahol amerikai felesége várja. Chapman 1944-ben illegálisan lépte át az Egyesült Államok ha­tárát és ezért idén áprilisban ki­utasították az ország területéről. A szigorú bevándorlási törvé­nyek értelmében nem térhet T’,TTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT'»TTTÍ rTTYryvTTTVVTVVYTTTVTTTTTTT YYYTTYYYYYYYYYYYYYYYYYY I vissza többé amerikai családjá­hoz, noha formahibán kívül egyebet nem lehet a terhére fel­róni. Az amerikai bürokrácia el­len vívott harcában felesége is támogatja, aki Los Angelesben a bevándorlási hivatal előtt ülő­sztrájkba kezdett. A londoni amerikai nagykövetség személy­zetének természetesen kínos, hogy valaki a »csillagos lobogó alatt« akar éhenhalni, a londoni rendőrség azonban nem hajlandó beavatkozni az ügybe. Ijijenuek -s zéps éqaei's eu u 1960. Horváth Ferike Keiül Irénke Borbély Magdika Varga Jancsi Vörös Terézke Szekszárd Mucsi Kajdacs Fácánkert, Kajmád Sióagárd A gyermek-szepségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom