Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. október 18. (!l V Ha a radarernyőn „szellemeket“ látni... A történelem talán legfur­csább tengeri csatája 1944-ben, a Csendes-óceánon zajlott le, ami­kor a két csatahajóból és három cirkálóból álló amerikai hadi­hajóraj »elpusztította« a radar által felfedezett japán hajórajt. Az amerikaiak félórán át lőttek az állítólagos öt japán egységet, »amelyek 26 kilométer távolság­ban, 16 csomó sebességgel, pár­huzamosan haladtak az ameri­kai hajókkal«. Dicsőséges győze­lem volt — csak éppen az ellen­fél hiányzott hozzá! — állapí­tották meg utólag. A korszerű lokációs technika csődjének eme egyedülálló ese­te már akkoriban bebizonyította, hogy a radarmegfigyeléssel kap­csolatban a kezelőszemélyzet problémája mennyire megoldat­lan. Ez a kérdés került szóba a dortmundi Max Planck intézet­ben nemrég rendezett nemzetkö­zi lokációs értekezleten is. Az előadók sorra bizonyították, hogy a radarlokáció műszakilag kielégítő ugyan, de a radarkészü­lékeket kezelő személyzet még távolról sem áll feladata magas­latán. Noha hajók, repülőgépek, kikötök és repülőterek radarral működnek, a hajózás és a repü­lés mégsem biztos. Ennek oka. hogy a radarernyőn megjelenő jeleket a megfigyelő nem képes pontosan és megbízhatóan meg­fejteni. Megállapították még, hogy a megfigyelő felvevőképes­sége feltűnő gyorsan csökken. Hajókon általában négy órát szolgál a megfigyelőszemélyzet, szárazföldön az őrök nyolc órát figyelnek. Angliában kísérlete­ket végeztek vadászgépekkel és megállapították, hogy a radar­megfigyelő csupán az első 30 percben tudta megállapítani a célpontokat, vagyis a radarernyő előtt ülő személy koncentráció­ja csak rendkívül rövid ideig tartható fenn. Huszonöt éve dolgozik megsza­kítás nélkül a Vízügyi Igazgató­ságnál Nyúl Sándor, kerületi gát­őr. A jubileum alkalmával az elmúlt napokban egyhavi fizeté­sének megfelelő összeggel jutal­mazták meg. — A felvételi vizsgákat október 18-án, 19-én és 20-án tartják a Palánki Mezőgazdasági Techni­kumban. — Bolgár alkotás eszperantó nyelven. Bulgáriában a közel­múltban eszperantó nyelven ki­adták I. Vazov történelmi regé­nyét, amely a bolgár népnek a török uralom megdöntéséért ví­vott hősi harcát mutatja be. — Két vadászati szakkör alakult Tolna megyében, ahol szakszerű kísérleteket végeznek a vadál­lomány fejlesztése érdekében. — Naponta háromszáz kiflit adnak el iskoláikban a pincehelyi diákok. A bevétel iskolánál ma­radó részét kirándulásokra for­dítják. — Kár sietni! Stratford-on­Avon-ban egy hatalmas amerikai túrakocsi nyaktörő sebességgel haladt az úton, majd csikorgó fékekkel hirtelen megállt, és egy útszélen álló parasztembernek majd kiverte a kezéből a kapát. »Mondja kérem, ez az út vezet Shakespeare házához?« — kérdezi a'vezető. »Hogyne uram — hang­zik a felelet, — de szükségtelen így rohanni. Shakespeare úr ugyanis már régen meghalt«. — Irodalmi szakosztály dolgozik a Paksi Vak Bottyán Gimnázium­ban. A szakkör tagjai részt vesz­nek az irodalmi színpad munká­jában, ankétokat rendeznek és vitaestekén tárgyalják meg saját alkotásaikat. — A lármát nem lehet meg­szokni. Egy düsseldorfi professzor, a Max-Planck intézet munkapszi­chológiával foglalkozó igazgatója behatóan foglalkozott a lárma hatásaival.. és megállapította, hogy az nemcsak terhes, de egye­nesen káros lehet az emberi szer­vezetre, mert gyomorfájdalmat, szívpanaszokat és vérnyomás el­változásokat. vérkeringési zava­rokat is okozhat. tolna megyei népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lopia Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja- a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10. 20—11 Készül a~Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél gléfizetési díj egy hónapra fi Ft — Megkezdődött a fácánva­dászat vasárnap, október 16-án. — Milyen gyorsan repülnek a rovarok? A versenyben az egyik molyfajta viszi el a pálmát: órán­ként 50 kilométeres sebességgel repül. A szitakötő 30, a dongó 14, a méh és a cserebogár 11, a lepke 10 kilométeres sebességgel repül óránként. A házi légy elég lusta, mindössze 6,4 kilométeres órán­kénti sebességet ér el. — Kilencszáz forintos verseny- díjat tűztek ki üzemegységenként a Dombóvári Állami Gazdaságban az őszi munkákban legjobb ered­ményt elérő traktorosoknak. — Papagáj a százezrediknek. A bratislavai állatkertben néhány nappal ezelőtt üdvözölték a száz­ezredik látogatót. A százezredik látogatóként érkező kislányt ka­litkába zárt papagájjal ajándé­kozták meg. — Két szamarat adtak le talált tárgyként a Szekszárdi Városi és Járási Rendőrkapitányság tolnai rendőrőrsére. Jogos tulajdonosa átveheti. — A televizió műsora: 18.30: Nyílt tárgyalás. »A város? Falu?« című vita folytatása. 19.15: TV- híradó. 19.30: Évezredes per. Dr. Mátrai László előadása. 19.50: Muzsikáról — mindenkinek. Ádám Jenő előadása a fagottról. 20.10: Hálátlanság. Szovjet film. Apróhirdetések Tamási, Miklósváron újonnan épült ház, 400 öl telekkel eladó. Érdeklődni vasárnap. Illés, Mik- lósvár. (61) A Sárközi Állami Gazdaság fel­vételre keres közétkeztetésben jártas üzemikonyha-vezetőt, fize­tés havi 1300 Ft. (65) Elcserélném OTP-kölcsönnel épí­tett két szoba, összkomfortos há­zamat egy szoba, összkomfortos bérházi vagy magánlakással. Meg­egyezéssel, szekszárdiért. Cím: Szekszárd, Árpád u. 19. (69) Egy 600 mm-es napraforgó cséplő 5 HP-s Csonka motorral, óránként 6 mázsás teljesítményű eladó. Cím: Kajdi István, Kölesd. 345,__________________________(157) Eladó Bátaszék, Garay János utca 103. szám alatti családi ház, melléképületekkel, beköltözhe­tően. (71) Bonyhád, Alkotmány út 27. számú házas telek egészben, vagy leles részekben is. eladó* (£7) Éjjeli „őrjárat“ Ilyenkor, ősszel korán estele- I dik. Nyolc óra körül — nyáron ilyenkor még fenn van a nap — már elnéptelenednek az utcák, az emberek nagy többsége pihenőre I tér. De vannak, akik szórakozni I mennek. Jó. jó, ebben nincs ki­vetnivaló, hiszen a szórakozás hozzátartozik az ember életéhez. De szórakozás és szórakozás kö­zött is van különbség. Mert az emberek legtöbbje beéri azzal, I hogy pohár sör, vagy bor mellett hallgatja a zenét. De vannak mások is, akik azt hiszik ma­gukról, hogy ..szabad a nagy fáig” ... A „Kulacsban” az egyik asztalt néhány fiatal üli körül. Ha csak mulatnának, nem szólna ellenük senkj egy szót sem. Hanem már felöntöttek a garatra és „meg akarják mutatni” — ők sem akárkik. A pincér nyugodt, csen­des hangon közli velük, hogy már nem szolgálja ki őket. — Hogyhogy nem kapunk in­ni? Megdolgoztunk érte... — Értsétek meg, hogy nem kaptok. Jobb lesz, ha hazamen­tek ... A fiatalok, ahelyett, hogy az intő szót megszívlelnék, még job­ban hangoskodnak. Poharakat vagdosnak a falhoz, kiabálnak, hangoskodnak, követelőznek. Már majdhogynem nekitámadnak a pincérnek. A vendégek felfigyel­nek, hiszen a „Kulacsban” nem volt mostanában semmiféle rend­zavarás. A „Kulacs” kezdi vissza­nyerni a néhány év előtti csa­ládias, meghitt jellegét. Váratlanul esik most a fiatalok rendzavarása. Már-már tettleges­ségre kerülne a sor, amikor be­toppan a szolgálatos rendőr. Nyu­godtan, csendesen, erélyesen fi­gyelmezteti a hangoskodókat. Meg is juhászodnak és elvonulnak... Haza? Nem... A rendőr néhány perc múlva a „Kispipában” éri őket. De a pincérek itt sem szolgálják ki őket. Nagy zajjal, csetepatéval elvo­nulnak. Az egyik nékimegy egy férfinek, aki a járda szélén áll. Bocsánatot kérne? Dehogy. Még neki áll feljebb. — Kinek, mi baja velem? Me- lós vagyok ... De a rendzavarásra nem ment­ség. hogy valaki dolgozik. A rendőr most már erélyes. A négy- fiatal nem „ismeretlen”, pedig néhány hete csak, hogy Szekszárdon vannak! Nagydorogi­ak: Mód János, Balogh Ferenc, Pribitek Ferenc és a fiatalkorú S. János neve bekerült a rendőr jegyzetfüzetébe. Szükségük volt erre? Egyálta­lán nem .. . Éjfél felé a MÁVAUT váróte­rem előtt földön fekvő férfiba botlik a rendőr. Felrázza. — Kérem a személyi igazolvá­nyát! T. József kotorászni kezd a zsebében, de csak a szemüveg­tokot nyújtja igazolvány helyett. Ugyancsak „jó ismerőse” a rend­őrnek. Bonyhádi. De hogy mit keres éjnek idején Szekszárdon, méghozzá részegen hever az ut­cán? Nem tudja. A rendőr mentőkért telefonál. T. Józsefben — amíg a mentő­autó kiér — ébredezni kezd az öntudat. — Csakugyan ezt csináltam volna? — Szüksége volt erre magá­nak? — Nem, nem. De miért nem tudtam idejében lefeküdni? — dadogja nehezen forgó nyelvvel. Megjött a mentőautó, beültetik. — Ez a lecke talán használ ne­ki — jegyzi meg a rendőr. — De sokszor figyelmeztettük már... Borzashajú, fiatalember őgye- leg a Garay téren. — Miért nem megy haza? Zavartan dadog. — Ah, hát maga az? Azonnal menjen haza. A rendőr hangja most már erélyesen csattan, és nem is ok nélkül. A fiatalember gépkocsi- vezető — volt. Este vették el a jogosítványát, mert a felszólítás ellenére sem állt meg, hanem to­vábbhajtott. Elindul hazafelé, de csak a har­madik, negyedik házig, ott be­oson a kapu alá. De a rendőr figyelemmel kísé­ri. Most már vele szemben sem udvarias. Mit is keres a fiatal­ember éjnek idején idegen házak udvarában? A vasútállomáson ismét „isme­rősre” talál a rendőr. Csavargó. Személyi igazolványa nincs. — Kérem, nem csináltam sem­mit. — Nem is lenne ajánlatos . . . Hajnalodik. Még alszik a város. csupán a rendőr léptei koppan- nak a kövezeten. Vigyáz a város nyugalmára. B. I. A tárgyalóteremből: „Megrendelésre“ lopták a iát Bordé István és felesége, Bordé • Istvánné a nagyszékelyi állami ! erdőgazdaság kezelésében lévő bikádi erdő közelében laknak. A környéken igen gyakori a falopás, ök is elhatározták, hogy fát ter­melnek ki és a fa eladása útján jutnak majd pénzhez. Ez év jú­niusában ki is vágtak három lábonszáradt, közepes vastagságú akácfát. Ott a helyszínen felda­rabolták és lovaskocsin Gyönkrc szállították, s 260 forintért adták el. Röviddel ezután Bordé István­né elment Schmidt Miklósnéhoz és fát kínált eladásra neki. Schmidtné megrendelt két ür- méter hasított akácfát azzal, hogy a következő héten szállít­sák. A „megrendelés” teljesítése ér­dekében Bordé István és felesé­ge ismét kimentek az erdőbe és kivágtak újból 2 fát, de ebből csak egy ürméter hasított fa lett. Ez nem volt elég, ezért másnap megint kimentek és annyit ter­meltek ki, hogy a „megrendelés­nek”' eleget tudtak tenni. A fáért 600 forintot kaptak. Bordé Isvátn arra gondolt, hogy amennyiben a fa eredetét tisztázni tudja, úgy sikerül elke­rülnie a felelősségre vonást. Ezért levelet írt egy rokonának, amely­ben arra kérte, hogyha a nyo­mozók nála járnak, akkor azok­nak azt mondja, hogy a fát ré­szes munka fejében közösen kap­ták. A megbízhatónak vélt ro­kon azonban — nagyon helyesen — jobbnak látta a levelet a rend­őrségnek átadni. A gyönki járásbíróság ilyen előzmények után Bordé Istvánt társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt és hamis tanúzásra való rábírás bűntette miatt nyolc hónapi börtönbün­tetésre és 600 forint pénzbün­tetésre ítélte. Bordé Istvánné pe­dig három hónapi börtönt és 300 forint pénzbüntetést kapott. Az ítélet jogerős, > FEJŐST több éves gyo- J f korlattal felveszünk, lakást j f biztosítunk Biritói Állami J f Gazdaság, Paks. » (72). f Jelentős művészi eseménynek ígérkezik a Pécsi Szimfonikus Zenekar szekszárdi hangversenye Hiába, a jó bornak nem kell cégér. Ez a közmondás jut eszünkbe akaratlanul is, amikor látjuk azt a nagy érdeklődést, amely a TIT és a zeneiskola 1960—61 évi, rendkívül szín­vonalasnak ígérkező hangverseny- sorozata iránt megnyilvánul. A jegyek legnagyobb része bérlet­ben kel el és talál gazdára. Az óvatosabbak (a"z összes érdeklődő­höz képest, csak elenyésző szám­ban) csak az első hangversenyre váltják meg jegyüket. A kényel­mesek pedig, akik az utolsó pil­lanatra akarják hagyni a jegy beszerzését, ezúttal alighanem csalódni fognak, ha nem sietnek. Ilyen felfokozott érdeklődéssel várják a szekszárdi zenekedvelők a Pécsi Szimfonikus Zenekar okt. havi hangversenyét, amely az 1960—61. hangverseny évad ünnepi sorozatának első hang­versenye lesz. És most már 40 tagú kitűnő zenekaron, Antal György karnagyon és Husek Rezső zongoraművészen a sor, hogy a zene rajongói ne csalat­kozzanak várakozásukban. A szereplőket aligha kell bemu­tatni Szekszárdon. Hiszen mind az együttes, mind karnagya és az est szólistája is szívesen látott vendég a szekszárdi hangverseny­dobogón, amelyen Liszt Ferenc- től kezdve már rendkívül sok világnagyság is megfordult. Pécs zenei élete a felszabadulás után különösen nagy magaslato­kig emelkedett. A Zeneművészeti Szakiskola, a Liszt Ferenc kórus, a kitűnő filharmóniai zenekar és tavaly óta a Nemzeti Színházban megrendezett , operaelőadások mind ennek a lüktető szomszédi- városnak zenei életét fémjelzik. A zenekar ez évben is szerepelt Budapesten a Liszt Ferenc kórus­sal egyetemben és most is a v idéki zenekarok közül (Pécs. Debrecen, Győr, Szeged) a pécsi együttes vitte el a pálmát, A hangverseny műsorán három műsorszám szerepel majd. Glin- kának, a kitűnő orosz zeneszer­zőnek, Ruszlán és Ludmilla című rendkívül mutatós és mozgalmas nyitánya, Beethovennek, a zene fejedelmének G-dur zongoraver­senye és az egyik legkedveltebb zeneszerzőnek, Mozartnak köz­ismert, rendkívül bájos, mély gondolatokat sugárzó Esz-dur szimfóniája. A hangversenyre október 20-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel, a volt megyeháza patinás épüle­tében kerül sor — amennyiben az idő úgy alakulna — fűtött terem­ben. A rendezőség kérésére közöljük, hogy a hangversenyt pontosan kezdik és a nyitány megkezdése után az ajtókat lezárják. Ezért kéri a rendezőség a hangverseny- látogatókat hogy háromnegyed 3 és 8 között érkezzenek. O. I. Sarokvédő ... Törpe tűsarkú cipőt kérek. — Milyen színben?... hánya­sat?... milyen fazonút?.„ Gyorsan megtörténik a kivá­lasztás és a vásárlás, hála cipő­iparunk jó munkájának, az egy­re bővülő választéknak. — Kérnék öt pár sarokvédőt is hozzá. — Azzal sajnos, nem szolgál­hatunk, eddig még nem kap­tunk. De talán tessék megpró­bálni a maszeknál. Valahogy ilyenformán zajlik le a bevásárlás a cipőboltban. Asz- szonyaink, leányaink szeretik a tűsarkú cipőt. — Mi tapadás, — jól áll a lábukon. Meg aztán most már — hála fejlődő mű­anyagiparunknak — nem kell kétfillérest verni a sarkára ko­pás ellen, hanem műanyag sarok- védővel lehet Megakadályozni a tűsarok időelőtti elkopását. Azonban itt a bökkenő ezt csak magán-kiskereskedőle­het kapni. Budapesten több üz­letben, Szekszárdon csak °gy helyen, ott is csak néha. És — mivel itt nincs konkurrencia —, egy forinttal -drágábban párját, mint Pesten. Pedig valószínűleg nem a magánkereskedő gyártja ezeket a sarokvédőket. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem nem tudná beszerez­ni és árusítani?... IJl

Next

/
Oldalképek
Tartalom