Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

4 TOLNA MEGYEI VEPÜ.TSAG 1960. szeptember 16. Asszonyoknak — lányoknak Németország a háziasszony szemével Gerd Nagel, tisztviselő. Fe­lesége, Annemarie Nagel, egy este vacsorára hívott. Thürin- gia »fővárosában« Erfurtban, az új-városban laknak egy bérház második emeletén. A bérház környéke tiszta, rendezett. Virágok pompáznak a csinos és szépnek mondható bérházak előtti parkban. Vi­rágváros Erfurt. így hirdetik az utazási irodák is, és így mutat­ják nagy szeretettel az idegen országból jött vendégnek is a szebbnél szebb parkokat, tere­ket. És a Blumenstadt Er— furt-ra jellemző az is, hogy la­kásablak; nincs virág nélkül. És virágok tucatjai pompáz­nak a lakásban is. Annamarie várt. A bérház előtti pádon szomszédnőjével társalgóit, és mentegetőzve ve­zetett fel lakásába, mert a két gyerek még nem feküdt le s biztos a televíziót nézik. Annamarie férje segített a tálalásban. Vacsorához ültünk, s amíg az ízlésesen megterített asztalról a sokféle ételt meg­kóstolgattam — valamennyi jellegzetesen thüringiai módra készült — és Balatoni rizling- gel koccintottunk, úgy érez­tem magam, mint otthon. Ezután — a gyerekek köz­ben aludni tértek — asszony­problémákról beszélgettünk. Arról, hogyan osztja be idejét egy német háziasszony és ho­gyan a magyar. A német házi­asszony nagyon pontos. Már lány korukban megszokják, hogy mindent pontos időben kell elvégezni, és a napot be kell osztani. így jut idő szóra­kozásra, pihenésre is. Annama­rie dolgozik. Fél műszakot. — Egyébként igen gyakori az A második műszak — Talán sosem szűnik meg a nők életében a második műszak — hallottam minap egy asszony­tól. A férfiak csak gúnyolódnak, könnyen veszik az' egészet, haza­jőve csak leülnek és semmit nem téve újságot olvasnak, de hogy valamit segítsenek, arra már nem nagyon telik tőlük — folytatta. És bármennyi humoreszk, vi­dám riport készült a második mű­szakról, gondoljuk meg, férfiak, komoly dologról van szó. Mert a dolgozó asszony hazatérve, újból nekikezdhet fáradtan a második- munkaidőszaknak. A dolgozó asszonyok joggal el­várhatják férjeiktől, gyermekeik­től, hogy Segítsenek. Mert mit tesz az a kis fabehordás, vagy vízhordás a mosáshoz — semmit, nem jelent különösebb megterhe­lést számunkra és ugyanakkor segítettünk édesanyánknak, vagy feleségünknek. Szerintem valahogy emberies­ség kérdése is. A jóérzés és a csa Iád szeretete legyen a mottó eb­ben a kérdésben. A háziasszonyok hiányolják a félkész ételeket. Igazságtalannak tartják azt, hogy csak a főváros­ban és nagyobb városokban ta­lálhatók félkész ételek. Állításuk szerint az iparnak nem kellene félnie attól, hogy készítményei megromlanak. Sokkal szívesebben vásárolnák az említett ételeket, mintsem ott álljanak este két, vagy több órát eltöltve a vacsora­főzéssel. Mindenesetre meg kell jegyeznünk azt, hogy a konzerv- féleségek nagyon jól beváltak. — Szívesen vásárolják a háziasz- szonyok, fel lehet használni a ki­rándulások idején, s még tízórai­ra és vacsorára is elkel. A köny- nyűipartól még nagyon sokat vár­nak a háziasszonyok a második műszak megkönnyítésére. A könnyűipar eddig is nagyon sok hasznos dologgal, helyeseb­ben gépekkel lepte meg a házi­asszonyokat. A mosógéptől kezd­ve a padlókefélőn át a kenyérpi­rítóig. Igen, ezek megkönnyítik a má­sodik műszakot, de még ezek mellett is nekünk, férfiaknak se­gítenünk kell bármennyire is fé­lünk a háztartási munkáktól. (balás) | ilyen eset Németországban. Az asszonyok, ahol több a gyerek, nem nyolc órát, hanem csak négy órát dolgoznak. A négy órára természetes négy óra munkabérét kapják. Ehhez ará nyosan a szabadságot, a nye­reségrészesedést. A nap ott is mint nálunk a reggelikészítés sok-sok gond­jával jár. A tejet házhoz szál­lítják. Legtöbbször kávé és va­jaskenyér a reggeli. Gyakori a tojásétel is. Ezután a gyere­kek és a család tízóraijának az elkészítése, vajas, vagy lekvá­roskenyér. Az ebéd igen változatos. Iz- letesebbnél ízletesebben tud* ják elkészíteni a burgonyát, a fiúsokat. Feltűnően sok ba­romfihúst esznek, gyakori a li­ba és a kacsa is a hétköznapi asztalon. A német háziasszony szeret ízlésesen teríteni. Hétköznapi ebédhez is úgy tálal, mintha ünnep lenne. Igaz, sokat is #d- nak a konyhaművészetükre, a konyhát gépesítették legtöbb háztartásban, és a nők segítsé­gére siet az ipar is. Sokféle háztartási gép, igen olcsón kap­ható. S náluk nem ismert a mi problémánk: ott nincs a ma­gyar értelemben vett második műszak. S ezt megszüntetni sem kellett a német háziasszo­nyoknak, mert a férj is meg­értő és a háziasszonyok vala­mivel jobb időbeosztásban vég­zik el munkájukat. H-né Divattudósítás Türkizkék piké, vagy vászon­ruha, fehér övvel, gyöngyház gombokkal. Őszre vékony szö­vetre is igen alkalmas például mohazöld nyersszínű bőrövvel. I- «It» mvr J DE »eV i iWMYt tfil.il» «. C*U' Ifc* y.íioiCAMM MATA 0. fltl» »AU.4« 1, ó»LU« MIIN a. Értékes felajánlásokat tettek a szekszárdi KISZ-alapszervezetek a kongresszus tiszteletére Az elmúlt napokban több szek­szárdi KISZ alapszervezeten belül tartottak taggyűlést. A taggyűlé­seken a fiatalok felajánlásokat tettek a decemberben összeülő KISZ-kongresszus tiszteletére. Húszezer tégla gyártása társadal­mi munkával A Palánki Téglagyár KISZ-fia- taljainak taggyűlésére meghívták a KISZ-en kívüli fiatalokat is. A téglagyár fiataljai felajánlot­ták hogy a november 5-én ösz- szeülő megyei küldött-értekezletig 20 000 téglát gyártanak társadal­mi munkával. A társadalmi mun­kával készített tégla mennyisé­gét felajánlották az ifjúsági ház építéséhez. A Vasipari Vállalat fiataljai ha­táridő előtt teljesítik az éves ter­vet és ajándékot készítenek a kongresszus tiszteletére A Szekszárdi Vasipari Vállala­ton belül Bandi János ifjúsági munkacsapata felajánlotta, hogy december 16-ig, a kongresszus megkezdésének napjáig teljesíti éves tervét. A fiatalok értékes ajándékot készítenek és az aján­dékot a megye küldöttei viszik majd fel a kongresszusra. Húszezer forint társadalmi mun­kát végeznek a 25. sz. AKÖV fiataljai A 25. sz. AXGV fiataljai tol- ajánlották, hogy két tehergép­kocsi 2. számú időszakos munká­latait végzik el társadalmi mun­kában. A társadalmi munka ér­téke előreláthatóan meghaladja a 20 000 forintot. Elsősök ismerkedése a várossal Népes gyermekcsoportokat lát­hattak a járókelők tegnap dél­előtt a szekszárdi utcákon. A be- avatatlanok azt gondolhatták, hogy csak sétálnak. Igaz sétál­tak, de a legfőbb, a tanulás volt. A nőtanács kultúrbizottsága kezdeményezésére a legfiatalabb iskolások, az új elsősök pedagó­gusai városnézésre kalauzolták a kicsinyeket. A három csoportban közel 400 elsős vonult végig a városon. Sétájuk során megtekintették a volt megyeháza, a városi és megyei tanács épületét, a megyei pártbizottság székhelyét, s a vá­ros egyéb nevezetesebb épületeit. Útjuk befejezéseként néhány percet töltöttek az 1919-es em­lékműnél és virágokat helyeztek el a szovjet hősi emlékműnél. Az s> elsősök nevelői, Tancz József ié, Halmos Ferencné és Erdélyi Lászlóné pedagógusok az emlék­műveknél röviden ismertették azok jelentőségét, hogy mit szim­bolizálnak. r Uj iskola épül Dunaszentgyörgyön Nem könnyű a dunaszent- györgyi pedagógusok, szülők és gyermekek helyzete a tanítás, ta­nulás szempontjából. Az igé­nyek és a követelmények' a fel- szabadulás óta igen megnöveked­tek, de a lehetőségeket csak szű­kösen tudták biztosítani. Ma is mintegy tíz helyen folyik taní­tás a községben. A községi tanács azonban gon­dol a község problémáinak meg­oldására, s ehhez a lakosság is igyekszik hozzájárulni. Erre leg­jobb példa az új óvoda megépí­tése. Most az iskola-helyzet javítá­sán dolgoznak. Községfejlesztési alapból és a szülők hozzájárulá­sából egy új iskola építését kez­dik meg. A szülők hozzájárulá­sával már 40 000 téglát a hely­színre szállítottak, s a napokban fuvaroznak a községbe még 60 000-et. Az új iskola mintegy másfél millió forintos költséggel épül. — És ha ez kész lesz, akkor jöhet a törpevízmű, a kultúrház meg­valósítása. A mesterséges szaporítás eredménye: 700 fácán A ruha szabásmintája A fácánok elszaporítása erde- inkben kettős hasznot hoz. Egy­részt az erdőben és más erdőgaz­dasági ágakban a kártevők pusztí­tását segíti elő. másrészt élelmezé sí, valutáris jelentősége is van. Éppen ezért mesterségesen is sza­porítják. A bikácsá erdészet például az év elején ezer fácántojást kapott. Ehhez szereztek kotlókat és ki­keltették. Azóta a kis fácánok szé­pen fejlődnek. Most a nevelőben vannak. Ez annyit jelent, hogy az erdő közt egy nagy lucerna tábla közepéit nevelőládák vannak fel­állítva. A ládákban vannak a kot- lók — nem tudnak kijönni belőle — s hozzájuk mennek vissza éj­szakára a kis fácánok Nappal a lucernaföldön bogarásznak, ízlelik a szabad életet. Így szokják meg lassan az erdőt és szétszéledve benépesítéséhez já­rulnak hozzá. Sülé Sándor vadőr érdeme, aki a fácánten.vésztés gondját viseli, hogy az ezer to­jásból most mintegy hétszáz kis fácánt nevelnek, s engednek szét az erdőben. Fritz Erzsébet Paks Bodai Gyuszika Dunaszentgyörgy Molnár Irén Bölcske Aradi Istvánka Bikács & gyermek-siépség verseny re úgy kell szavazói, begy a Népújságbél kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, Varga Gyöngyi Mária Bogyiszló sast beküldjük a Népújság címére« 1960.

Next

/
Oldalképek
Tartalom