Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

r Csütörtök I960. szeptember 15. V. évfolyam 218. szám * ARA: 50 FILLÉR J Dombóvári képek Dombóvár, a több mint tizen­ötezer lakosú nagyközség egyre szépül. Az elmúlt években több száz családi ház, új városrész épült. Elkészült az országban is legszebb víztorony, rövidesen az egész községet behálózza a vízve­zeték. Autóbuszjárat köti össze a két községrészt, parkosítják, csi­nosítják a városnak is beillő nagyközséget. Képeinken egy-egy mozzanatát mutatjuk be az egyre épülő nagyközségnek. A volt Korona vendéglő és szál­loda az egyik kulturális központ a községben. Itt kaptak helyet a színjátszók, a különböző szakcso­portok, és a művelődési ház sza­badtéri színpada, sok-sok felejt­hetetlen estét jelentett a község lakóinak. Képünkön a közel száz­éves művelődési házat mutatjuk be, az előtérben parkosításhoz előkészített anyagot tárolnak. A község felnőtt lakosságának nagy része vasutas. A pályafenn­tartási dolgozók többsége vidéki. Az elmúlt években sorra adták át a különböző szociális létesítmé­nyeket, amelyek mind a dolgozók érdekében létesültek. Képünkön a vasútállomás melletti pálya­munkás öltözőt és mosdót mutat­juk be. (Fotó: Mező) Megkezdődött a katolikus papok ünnepi béke-nagygyűlése a parlamentben Az Országos Béketanács Kato­likus BizottságánakMendezésében szerdán délelőtt a parlament kongresszusi termében mintegy 750 katolikus pap részvételével országos béke-nagygyűlés kezdő­dött a magyarországi katolikus papi békemozgalom megindulásá­nak 10. évfordulója alkalmából A nagygyűlésen megjelent Kál­lai Gyula, a minisztertanács első elnökhelyettese. Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Részt vett a nagygyűlésen a katolikus gyház számos vezetője és tagja. Saját erőből építkeznek a németkéri Alkotmány Tsz-ben A németkéri Alkotmány Ter­melőszövetkezetben komoly gon­dot okozott az állatok nagyüzemi elhelyezése. A szövetkezet tagjai az év elején elhatározták, hogy saját erejükből, olcsó, szerfás épületeket emelnek, amelyekben el tudják helyezni az állatokat. Megalakították az építőbrigádot, amely ebben az évben két sertés­hizlaldát épített, egyik 100, a má­sik 75 férőhelyes, továbbá 20 fé­rőhelyes sertésfiaztatót, kocsi­színt és egy 80 férőhelyes növen­dék szarvasmarha istállót. A németkériek idén a szükség­leteknek megfelelően még kibőví­tik és tovább csinosítják ezeket az épületeket. A saját erőből meg­valósított beruházások értéke ez­által több mint háro- r-crosa lesz az eredetileg tervezettnek. R nagyüzemi gazdálkodás fejlődése ú] táviatokat nyit az öntözés előtt is A csőkutas öntözés tanulságai a Sárközi Állami Gazdaságban Kedden, mint azt lapunkban már hírül adtuk, tapasztalatcse­rével egybekötött csőkutas öntő" zési bemutató volt a Sárközi Ál" ’ lami Gazdaság központi üzem- ! egységében. Mindenki, aki a be- j mutatón részt vett, sok hasznos tapasztalatot szerzett és sok ér­dekes gondolatot, tervet ismeri meg. Megpróbáljuk a teljesség ige nye nélkül egy-két tapasztalatot ismertetni. Azért a teljesség igé­nye nélkül, mert ma még az ön­tözés, így a csőkutas öntözés je­lentősége is felmérhetetlen. R csőkutas öntözés lényege A résztvevők mind megálla­podtak abban, hogy az öntözéses gazdálkodás nagy előnyei ma már vitathatatlanok. A cél az. hogy minél gyorsabban, minél ocsóbban, a lehető legnagyobb területekre terjesszük ki az ön­tözést. Eddig ott, ahol felületi víz (tó, folyó, patak, stb.) nem volt, ko­moly akadály merült fel a víz­szerzésben. Nagy távolságokból, óriási költségekkel lehetett a vi­zet az ilyen területekre oda­vezetni. A Bács megyei Csengődi Álla­mi Gazdaságban érdekes tapasz­talatokat szereztek a múlt év­ben. A Földtani Intézettel együttműködve rájöttek arra, hogy a régi Duna-meder és az ezt környező vidékeken a lösz és homokréteg alatt nyolc-tíz mé­ter kavicsréteg van. Ez a ka­vicsréteg rengeteg vizet tartal­maz. amelyet részben a Duná­ból. részben a csapadékokból és a talajvízből nyer. Megoldották a víz felszínre vezetését is úgy, hogy 20—25 méter mélyre lefúr­tak, a furatba vascsövet vezet­tek és a vizet kiszivattyúzták. A kis átmérőjű csőből percenként 800—1500 liter jó vizet nyertek. A Csengődi Állami Gazdaság tapasztalatai nagy feltűnést kel­tettek országszerte. Kiderült, hogy az ország több táján is le­het termőtalaj alatti rétegek­ből bő vizet nyerni. Bács megyé­ben 4000 holdat, Szolnok megyé­ben 2500 holdat, Hevesben 1000 holdat, a Maros-mentén 800 hol­dat* öntöznek már csőkutakkal. S megindultak a kísérletek Győr- Söpron és Tolna megyében is. Lehetőségek Tolna megyében Nagy János elvtárs, a Tóim megyei Állami Gazdaságok Igaz­gatóságának vezetője elmondotta, hoffv megyénk lehetőségei a cső­kutas öntözésben óriási területre terjednek ki. Nagy perspektívája van ennek az öntözési módnak az egész Sárközben, Bétától Bo- gyiszlóig, Bogyiszlón, Tolnaszige­ten. Faddon, Gerjenben, Bölcske és Madocsa környékén. A szak­emberek véleménye szerint 20 000—25 000 hold földet lehet megyénkben csőkutakkal öntözni. A sárközi kísérletek nem várt eredményt hoztak. A kutakat 20 —22 méter mélyre fúrták, egy kút percenként négy szórófejet táplál, 1500 liter vízzel. Egy kút- tal 20—25 holdat lehet öntözni. Érdemes számolni Azok az eredmények, amelye­ket a Bács megyeiek — Mohácsi Károly, A Csengődi Állami Gaz­daság igazgatója, dr. Fekete Ist­ván, a Bács megyei Állami Gaz­daságok Igazgatóságának mér­nöke — ismertettek, önmagukban is meggyőzőek. A kísérletek alapján azonban már Nagy Já­nos elvtárs is tudott ismertetni meggyőző számokat. Például a lucerna, a Sárközi Állami Gaz­daságban öntözés esetén 1580 fo­rinttal, a silókukorica 1790 fo­rinttal, a kukorica 3008 forinttal, a cukorrépa 4940 forinttal, a cse­megeszőlő 17 880 forinttal több jövedelmet hoz holdanként, mint Öntözés nélkül. A sárközi legelőöntözési kísér­let jelentőségében egyedülálló. Erre Baskai Tóth Bertalan egye­temi tanár hívta fel a figyelmet hozzászólásában. Nemcsak a le­gelőöntözéssel, hanem a szaka­szos legeltetéssel kapcsolatban is sokat várhatunk ezektől a kísér­letektől. Járányi György az FM. öntözési igazgatóságának főelő­adója ezt kiegészítve elmondotta, hogy a Szarvasi Állami Gazda­ságban egy liter tej előállítása öntözött legelőn 66 fillér, míg is­tállózó állattartással 2.40 forint. A csőkutas öntözés eredmé­nyei oly nagymértékűek hogy ezek nyomán a beruházási költ­ség egy év alatt megtérül. R csőkutak sokirányú haszna A csőkutak nemcsak az öntö­zést szolgálhatják. Biztosítani lei­het ezekkel a kutakkal a ma­jorok vízellátását a szőlők per­metezését, a fagyvédelmet a vegyszeres gyomirtást és az ol­dott állapotban való műtrágyá­zást. A Sárközi Állami Gazdaság vízhiánnyal küszködött, Emiatt az állattenyésztésben komoly káro­A Kongói Köztársaság kormá­nya táviratban kérte a magyar kormányt, támogassa az ENSZ főtitkáránál a Kongóba vezényelt ENSZ haderők önkényes akciói, a Kongói Köztársaság nemzeti rá­dióállomásának elfoglalása ellen benyújtott tiltakozást. A magyar kormány eleget téve a Kongói Köztársaság miniszterelöke ké­résének, táviratot intézett Dag Hammarskjöld-höz, az ENSZ fő­titkárához és tiltakozott «az ENSZ csapatoknak a Kongói Köz­társaság belügyeibe történt be­avatkozása ellen. A magyar kor­kat szenvedtek. A sertéshizlaldát eddig egy 126 méter mély kút látta el vízzel. Ezt a kutat 300 ezer forintért fúratták és per­cenként 25 liter víz a teljesít­ménye. Most csőkutat fúrtak?, amely 12 000 forintba került, s percenként 1500 liter vizet ad. A kút kapacitása teljes egészé­ben biztosítja a sertések vízellá­tását. S ennek is szerepe van abban hogy míg azelőtt 7,5 kiló volt egy sertés havi súlygyara­podása most ez 17—18 kiló. A csőkutak sokféle alkalmazása mindmegannyi külön téma. amely külön tanulmányokat érdemel, amelyekre majd a kísérletek elő-, rehaladásával visszatérünk. R tervek megvalósulnak Érdemes öntözni és az öntözés­nek új perspektívát adnak az új módszerek, de főleg az, hogy mezőgazdaságunkban győz . a szocializmus. Az öntözéses gaz­dálkodós szédületes távlatokat nyit a mezőgazdasági termelés­ben. Prantner József elvtárs a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Tol­na megyei Bizottságának első tit­kára felszólalásában arról be­szélt. hogy teljes joggal bízha­tunk a merész, de megalapozott tervek megvalósulásában. — Gaz dag a mi földünk — mondotta — és most az egész nép dolgozik azon. hogy saját érdekében még gazdagabbá tegye. Nálunk azért valósulnak meg az öntözési ter­vek is, mert az öntözés nem egy' szűk csoportot, a kizsákmányo- lókat hanem az egész népet szol­gálja. Kincs van a mi földünk­ben de a legnagyobb kincs áz emberek szívében van. Azoknak az embereknek a szívében, aki­ket tegnap még gúzsba kötöttek a kisparcsllák, de ma és holnap már megszabadulnak a kötelé­keiktől, kitárul a látókörük és modern, szocialista nagyüzemek felelős gazdáivá válnak. Bízunk a tervek megvalósításában és bi­zalmunknak az emberek lelkese­dése a garanciája és az a helyes politika amely iránytűként mu­tatja előttünk az utat: a kom­munisták pártjának a politiká­ja. I mány elvárja: az Egyesült Nem­zetek Szervezete tartózkodik at­tól, hogy a törvényes kongói kor­mányt a rend helyreállítására vo­natkozó fáradozásaiban akadá­lyozza, Egyidejűleg a kongói mi­niszterelnöknek küldött vá­lasztáviratában a magyar kor­mány biztosította Lumumba mi­niszterelnököt, hogy a magyar nép elítéli az ENSZ-erők akcióit és közölte vele, a kongói nemzeti rádióállomás ügyében a magyar kormánynak az ENSZ főtitkárá­nál bejelentett tiltakozását. A magyar kormány tiltakozása az ENSZ főtitkáránál

Next

/
Oldalképek
Tartalom