Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
> 1960. szeptember 25. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG Pártmunka a kórteremben K éső délután ébredt fel. Megfeledkezett állapotáról és nyújtózkodni akart. Éles fájdalom hasított a karjába. Hirtelen ráeszmélt, hogy a kórházban van. Elnehezült szívvel nézte bepólyázott, szétroncsolt kezeit. Úgy érezte, mintha az ágyhoz láncolták volna. Hiányzott neki a kinti élet, a szabad levegő, a munka, az emberek. Soha nem volt magával elfoglalva, szinte beleolvadt a tengernyi munkába, mindig mások problémái foglalkoztatták, és a munka jóleső fáradtságával szokott esténként lepihenni. Most viszont, mióta ez az ostoba szerencsétlenség történt, egyre csak saját sorsa foglalkoztatja gondolatait. Még álmában is látta a régi, berozsdásodott gránátot, amelyet azon a végzetes napon kézbevett, s amikor a robbanást újból átélte, hirtelen felriadt álmából. Micsoda előre nem látott véletlen! Végigszenvedte a világháborút anélkül, hogy karcolást kapott volna, s a béke tizenhatodik évében visz- szatért a háború szörnye, egy döglött gránát formájában. De csak legalább olvasni tudna! Olvasásra is képtelen. Az egyik szeme szilánkot kapott, kezeivel pedig nem tud megfogni semmit. Akaratlanul is egy fiatal fiú arca merült fel képzeletében, a tanítványáé. Ö nevelte a szakmára és a politikai helytállásra. Nemrég a pártba is ajánlotta tagjelöltnek. Kissé szertelen természetű fiú, de nagyszerű jellem. Kiváló anyag, csak hozzáértő ember kell, aki szobrász módjára, mesterművet formál belőle ... Akiben egyszer gyökeret vert az emberformálás, a nevelés nagyszerű hivatásérzete, annak kétszeresen nehéz a betegség fizikailag bénító bilincseinek súlya. — Ébren van, szomszéd? A mely, rekedt, recsegő hang kizökkentette gondolataiból, s a jobb kéz felőli ágy felé fordult. Nagybaj us'zos, bütyköskezű parasztbácsi ült az ágy szélén, barátságosan rámosolyodott és megint beszélni kezdett. — Régóta figyelem. A megosztott bánatot mindig könnyebben viseli el az ember. Nem igaz? Vagy talán nem tud beszélni? ö is mosolyogni próbált, de a kötések alatt kegyetlenül sajgott az arca. Csak a szemével nevetett és három nap óta első ízben megszólalt. — Mi baja a bácsinak? — Sérvvel operáltak. — Mi által kapott sérvet? A szomszéd ágy gazdája legyintett. — Régi dolog ez már! Nagyon régi. Huszonöt év óta kínlódom vele, de soha nem volt sem időm, sem pénzem arra, hogy kórházba feküdjek vele. — És most van? — Hát mióta szövetkezeti lettem, nekem is lehet betegeskedni egy kicsinykét — nevetett ravasz- kás mosollyal a bajusza alatt. — Mikor lépett a szövetkezetbe? — Az idei tavaszon. — Nehezen ment? — Bizony nehezen. — De most már meg van elégedve? — A fene tudja ... Nem nagyon mondhatnám. — Miért? — Hát tudja, a szövetkezet sem fenékig tejfel. Nehezen szokik ösz- sze a nép. Sok a civódás! A vezetők se mind jók! Gazdaságilag is gyengén állunk! Na, meg a munkát sem végzi el helyettünk a gép mindenhol. A bajuszos ember szavai kizökkentették fásult magányából. Teljesen megfeledkezett a kezét és fejét szorító pólyáról. V itatkozni kezdtek és számít- gatni. Az öreget szavakkal nehéz volt meggyőzni, de a számok sarokbaszorították. Gyűrött, kockás füzetet kotort elő az éjjeli- szekrényből, s nagy ákom-bákom számaival olyan engedelmesen oldotta meg a kapott feladatokat, mint egy kis diák. Kiszámította, hogy a tavaszi és nyár végi szántások, vetések alkalmával hat traktoros végezte el negyven nap alatt azt a munkát a három és félezer holdon, amit a hatszáz kisparaszt a maga parcelláján, ha mindegyik munkáját kü- lön-külön számítjuk, összesen kettőszázötven nap alatt tudott volna fogattal elvégezni. Hosszas té- pelődés és többszöri szorzás utón kiderült, hogy a hatszáz kispa- rasztnak pontosan száztizenkétezer kilométert kellett volna gyalogolni az eke után, mivel egy hold felszántása harminckettő kilométer gyaloglás árán lehetséges csak, ha fogattal szánt az ember. Ahogy múltak a napok, egyre több szám került a kockás füzetbe. Az aratógép- és kombájnmunka által történt fizikai erőmegtakarítás kiszámításakor Andris bácsi nem akart hinni a szemének. Háromszor is utána számolt, mire végül is meggyőződött az írásban előtte fekvő számok igaza felől. Ettől kezdve a szavaknak is hinni kezdett. Amikor arról volt szó, hogy a közgyűlés többek között arra való, hogy a vezetőknek nyíltan, kertelés nélkül a szemükbe mondják hibáikat, s a civódást is csak úgy lehet megszüntetni, ha a nyílt fórum, a közgyűlés előtt vitatják meg a felbukkanó nehézségeket, csak bólogatott. Azt is megértette, hogy a fiatal szövetkezet olyan most, mint ő volt ifjú házas korában. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy be tudja rendezni kis gazdaságát. A második héten tulajdonképpen már nem is vitatkoztak, fcsak csendesen beszélgettek. Andris bácsi egyre nagyobb ragaszkodással viseltetett iránta, s úgy itta magába minden szavát, mint a szomjas ember a forrásvizet. A z orvos, aki a fejéről és a kezéről leszedte időnként a kötéseket, örömmel jegyezte meg: — Rohamosan gyógyul, fiatalember. Megmondom őszintén, az első napokban aggódtam magáért. A kedélyállapota is igen rossz volt, de aztán egyik napról a másikra mintha csak kicserélték volna. — Tudja, kérem, nagyon hiányzott nekem a munka. Munka nélkül pedig szomorú az élet —• mondta az orvosnak és elmosolyodott. Az orvos csodálkozva nézett rá. — De hisz most sem végezhet munkát! — Téved a doktor úr! — Mivel foglalatoskodik? — Nevelőmunkát végzek. Az orvos váratlanul mindent megértett, s kissé meghatódott hangon mondta: — Nem szoktam senkit sem szemébe dicsérni, de hadd mondjam meg magának őszintén, hogy nagyszerű embernek tartom. Úgy hiszem, maga komolyabb munkát végzett az Andris bácsival kapcsolatban, mint mi, mert mi csak a sérvét gyógyítottuk meg, de maga az egész gondolkodásmódját átalakítja. Az idei esztendő sikeres kefeRezeséért. A gazdasági év egyik döntő szakaszát, az őszi kalászosok betakarítását sikeresen befejezték termelőszövetkezeteink. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása komoly próbatétele volt valamennyi tsz-nek, különösen az új termelő- szövetkezeteknek. Most már elmondhatjuk, hogy az új termelő- szövetkezetek is jól vizsgáztak, muhkájukkal és eredményeikkel bebizonyították a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ♦ maga- sabbrendűségét. A nagyüzem fölényét igazolják a kalászosokból elért terméseredmények is, nemcsak a régi, Inanem az új termelő- szövetkezetekben is. Működésük első évében a több éves termésátlagot haladták ,meg Pálfán, Tol- nanémediben és Udvariban az első éves termelőszövetkezetek. A nagy nyári mezőgazdasági munkák sikeres megoldásához elengedhetetlen volt a jó munka- szervezés. Meg kellett találni a módját annak, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákról át tudjunk állni az aratás és cséplés jó elvégzésére. A gyönki járás legtöbb termelőszövetkezete a gépállomással együtt megtalálta a módját a munkák helyes megszervezésének és a legtöbb tsz-ben anyagilag is érdekeltté tudták tenni a tagokat a közös munkákban való fokozottabb részvételben. Úgy vélem, valamennyi szövetkezetünk elégedett a nyári munkák eredményeivel és büszke arra, hogy a jó termés időben a he- lyére került, az állam, a tsz és az egyének raktáraiba. Eleget tettek szövetkezeteink állami kötelezettségüknek is, járásunk túlteljesítette szabadfelvásárlási tervét. A nyári nagy munkák végrehajtása megnyugtató eredménnyel végződött, azonban elbizakodottságra nincs okunk, mert az előttünk álló feladatok, az őszi munkák elvégzése nagyon alapos felkészülést és komoly erőfeszítést Haypál Tibor kíván. Az aratásnál és cséplésnél Termelőszövetkezeti látogatásokat szerveznek a népfront-bizottságok Mint ismeretes a Hazafias Népfront bizottságai a kéthetenként kidolgozott tervek szerint dolgoznak. E hónap második felében is számos rendezvényt tartottak. Az elnökségi üléseken az őszitéli népfrontoktatás feladatait tárgyalták meg, valamint a so- ronkövetkező mezőgazdasági munkák állását vizsgálták meg, s a munkák meggyorsításának teen dőit. Gyönkön az iskolareform, az oktatás és a községfejlesztés kérdéseit tárgyalták meg elnökségi ülésén. Szekszárdon három helyen is tartottak — az Újvárosban, a felsővárosi népfront-körben és a szőlőhegyi termelőszövetkezetben — békegyűlést. Utána mindhá- I nézése közben is. rom helyen levetítették a „Fehér vér” című filmet. Nem egy községben redeztek jogi tanácsadást és ankétot a társadalmi tulajdon védelméről. A hónap második felében a népfront-bizottságok a termelő- szövetkezetek megerősítésére, munkájuk javítása érdekében több tapasztalatcsere-látogatást szerveztek. Ilyen volt például a szőlőhegyi Szabadság Tsz küldötteinek szeptember 20-i zom- bai látogatása. A Parasztbecsületben tapasztaltak közül különösen a vezetés módszereit kívánják hasznosítani. De akadt tanulni való az állatállomány végigEgyúttal kérték a szőlőhegyiek a népfrontbizottságot, hogy szeretnék a tamási Vörös Szikra Tsz-t is meglátogatni, s ott elsősorban a gépi fejést megnézni. Erre a látogatásra hétfőn kerül sor. Szeptember 21-én a bátai tsz- tagok látogattak el Faddra és Zombára. Különösen munkaszervezési kérdésekben kaptak e helyeken sok-sok útmutatást. Tsz- látogatások lesznek még a hónap végén is. Szeptember 27-én a paksi dolgozó parasztok mennek tapasztalatcserére Zomba községbe, míg 28-án a szekszárdi Béke Tsz tagjai látogatnak Tamásiba. sokat ’segítettek a gépek, az őszi betakarításnál azonban nagy részben a tagok közvetlen munkájára tudunk csak támaszkodni, mert a kapások betakarításának gépesítése még nincs megfelelően biztosítva. Meg kell tehát ismét találni a helyes munkaszervezés módját. Ehhez szeretnék itt egy-két gondolatot említeni. A termelőszövetkezeti vezetők gondoskodjanak arról, hogy valóra váljanak a tapasszal kidolgozott ösztönző premizáló módszerek. Ezért helyes, ha most a betakarítások előtt minden területet megjelöltünk, amelyet a tagoknak tavasszal kiosztottunk. Jó lenne felújítani azokat a táblácskákat, amelyeken tavasszal feltüntettük, hogy egy bizonyos területet ki kapál meg. Most egyszerre sok feladat jelentkezik, és nem szabad terv- szerűtlenségeknek, kapkodásoknak jellemezni a munkánkat. Itt van a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa, a kukorica betakarítása és még folyik a sllózás is. Fejlesszük tovább azt a .jól bevált módszert, hogy a tsz-vezetők minden nap megtanácskozzák 'a következő napon esedékes munkát. Különös gonddal szervezzük meg a háztáji gazdaságok munkáit is. Sok helyen meghatározzák, hogy a hét melyik napján dolgozzanak a tsz-tagok húztad gazdaságukban. Ez jó módszernek tekinthető, mert most a háztáji" gazdaságokban is »munkacsúcs« van, így a tsz-tagolí háztáji gazdaságban végzett munkája a közös munka rovására mehet. Határozzuk meg azt is. hogy milyen munkákat, milyen sorrendben kell végrehajtanunk, mert a betakarítási munkák elvégzésétől függ az őszi kalászosok vetése és nem lehet közömbös számunkra, hogy mikor és milyen talajba kerülnek a .lövő év termését biztosító vetőmagvak. Jól bevált módszer volt az ás, hegy a községi tanácsok naponta értékelték a mezőgazdasági munkákat, népszerűsítették a légi >bb tsz-gazdákat. Jó lenne, ha most, az őszi munkák idején tovább fejlesztenék a községi tanácsok a buzdításnak ezt a módszerét. Bízunk abban, hogy a tsz-ek vezetői és tagjai eddig szerzett tapasztalataikat felhasználva, a jó termés betakarítása érdekében minden időt kihasználnak, a családtagokat is bevonják a közös munkába és így sikeresen fejezik be a gazdasági évet. hogy ezzel biztosítsák a zárszámadások sikerét is. Jankó János, a Gyönki Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője ég *7/// Arnold Ágnes Bátaszék Németh Istvánka Gyönk Ganczer Józsika Tolna László Ferike Bonyhád Németh Mária Felsőnyék 4 gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére,
