Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-03 / 208. szám
1960. Szeptern Dei- L TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Megyénk egészségügyi és szociális helyzetéről tárgyalt az állandó bizottság A Tolna megyei Tanács Egészségügyi Állandó Bizottsága szeptember hó 1-én, csütörtökön délelőtt Gyönkön a szociális otthonban tartotta ülését. Az állandó bizottság elnöke, dr. Lukovich István megnyitó szavai után „Szociális gondozásunk kérdései”, „A megye szociális otthonainak élete” címmel Győrffy Lászlóné, a megyei tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője tartott beszámolót. Bevezetőben foglalkozott a szociálpolitikai osztályok szerteágazó munkájával, majd számadatokon keresztül ismertette, hogy kormányzatunk milyen nagy összegeket biztosít az arra rászorulók segélyezésére. Míg 1957-ben 385 000 forintot, 1960-ban 782 700 forintot fordítanak közsegélyezésre. Megemelkedett a rendkívüli segélyezésekre fordított összeg is. Ebben az évben 200 000 forintot használnak fel rendkívüli segélyezésre. Az első félévben pedig a sokgyermekes anyák jutalmazására 136 000 forintot használtak fel. A községi és járási tanácsokkal karöltve megyénk területén nyilvántartásba vették a csökkent munkaképességűeket. Ezek közül 432 főt sikerült képességüknek megfelelő munkába helyezni. Az öregekkel való törődés jegyében a társadalmi szervek, különösképpen a Vöröskereszt segítségével Szekszárdon és Bonyhá- don megrendezték az öregek napját. Ezután az előadó a megye szociális otthonainak helyzetével foglalkozott. Megyénk nyolc szociális otthonában jelenleg 602 olyan öreg van gondozás alatt, akiknek nincs eltartásra kötelezhető hozzátartozójuk. A gondozottak ellátása, elhelyezése általában jónak mondható. A nyolc szociális otthon évente több mint hétmillió forintos költségvetéssel dolgozik. Az ötéves terv során tovább fejlődnek a szociális otthonok, ösz- szesen ezer fő, munkából kiöregedett dolgozó számára biztosítanak férőhelyet, részben állami hozzájárulással, részben társadalmi ösz- szefogással — mondotta. A második napirendi pontban dr. Olay Andor, a KÖJÁLL igazgató-főorvosa mezőgazdasági egészségvédelem címmel tartott előadást. Az előadó az állami gazdaságok munkásszállásainak helyzetét ismertette, majd megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a falvakban javulóban van az egészségügy helyzete. A megye gyógyszertárainak működéséről és a gyógyszer-ellátás • • Ötvenöt perc késés Szerdán, a szokásos időben elfoglalták helyüket az asztalnál a Szabadság Étterem előfizetéses étkezői, a részükre fenntartott teremben. Általában sietős emberek az itt étkezők, hamar elfogyasztják az ételt és sietnek: sétálnak egyet a friss levegőn, elszívnak egy cigarettát és már vége is az ebédidőnek... Tizenkettőkor pontosan felszolgálták a levest... Nem volt külöMegkezdték a bogyiszlói Duna évvégi lehalászását A bogyiszlói Duna-ágat a tolnai Béke Halászati Termelőszövetkezet vette bérbe. Egész éven át nagy gonddal etették itt a halakat, féltő gonddal óvták az orvhalászoktól. A Duna-ág lehalászását a tolnai szövetkezet tagjai megkezdték. Eddig már több mázsa halat fogtak ki. Ha a bogyiszlói Duna-ág lehalászásával végeztek, utána folyamatosan végzik a szövetkezet tagjai többi halastavuk lehalászását is. nősen előkelő leves, de meg lehetett enni... Utána mindenki várta a második fogást. Eltelt egy perc, öt perc, tíz perc, húsz, harminc, negyven, ötven perc... a második fogásnak se híre se hamva... A percek múlását felsorolni az előbbi módon könnyű, de mindezt kivárni éhesen, még egy kicsit nehezebb... Végre az ötvenötödik percben feltűnt egy kiszolgáló a második fogással, ami nem volt más, mint burgonyafőzelék feltéttel... Az étkezők mindent megbocsátottak volna, ha mondjuk palacsinta a második fogás, mert a késést meg lehetett volna magyarázni azzal, hogy a szakácsnőknek soká tartott a sütés. De krumplifőzelék?«. Azzal nincs sok munka. ^ Mikor egyikük-másikuk a szokatlan késés okáról tudakozódott, azt a választ kapta, hogy nem volt ipari áram, s így nem tudták géppel tisztítani a burgonyát. Emiatt esett ki mintegy száz ember fél órát, vagy többet a munkából.:. Mennyivel olcsóbb lett volna az államnak, ha két vagy három embert megbíznak a krumplitisztítással! (b) helyzetéről Rieder Gyula igazgatófőgyógyszerész tartott ismertetést. Megemlékezett a gyógyszertárak államosítása óta eltelt tíz év fejlődéséről. — Az egészségügyi ellátás fejlődésével párhuzamosan emelkedett a gyógyszertárak forgalma is, amely az 1951. évihez viszonyítva három és félszeres emelkedést mutat. Az államosítást követően a megye 39 gyógyszertárából 32 korszerűtlen gyógyszertárat kellett újítani. Tizenkilenc gyógyszertárat szolgálati lakással láttak el. A gyógyszertárak ötven százalékában van már vízvezeték. Az államosítás óta megyénkben új gyógyszertár nem létesült — jóllehet ez indokolt lenne. Több óhaj hangzott el, így például Ma- gyarkeszi, Németkér és Sárszent- lőrinc községek léptek fel ilyen igényekkel. Sárszentlőrinc kivételével a gyógyszertárak felállításával kapcsolatos kérés csak óhaj maradt. Sárszentlőrinc népe ugyanis példamutatóan, a vízvezeték és a járda építésével egy időben 300 000 forinttal járult hozzá egy korszerű gyógyszer- tár felépítéséhez, amely előreláthatólag október hónapban kerül átadásra. Az Ötéves tervben az Egészség- ügyi Minisztérium három gyógyszertár felállításához biztosít megfelelő összeget — mondotta többek között Rieder Gyula főgyógyszerész. Az állandó bizottsági ülésen az egyes napirendi pontok ismertetése után élénk vita alakult ki. A vitában felszólalt dr. Kosztolányi György járási főorvos, Ferger József, a grábóci szociális otthon vezetője, dr. Gyugyi János, a me- , gyei tanács elnökhelyettese, dr. Erdélyi János kórházi főorvos, Kádár Róbertné, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és Prantner Józsefné, a Tolna megyei kórház személyzeti vezetője. Az állandó bizottsági ülés részvevői mélyen és alaposan foglalkoztak a megye szociálpolitikai és egészségügyi problémáival. A Tolna megyei egészségügyi állandó bizottság munkája végzése közben keresi, kutatja az új módszereket. Tolna megyéből indult el az öregek napja megrendezésének mozgalma is, amelyet azóta már más megyékben is alkalmaznak. Jó módszer az is, hogy az állandó bizottsági ülést időközönként a területen egy-egy szociális otthonban tartják. Az ülés után az állandó bizottság tagjai és a meghívott vendégek megtekintették a szociális otthon lakótermeit, hálószobáit és a gazdaságot, s a látottak alapján elismerésüket fejezték ki. fWVfWVYVWTVYYVTVTTVVTTTYYVrrVTTTYWVVfTVVVVVTTTTVVVTVVVWTYVrVYVTVYTVrTVYTVVTVWWVVTTVVVTTTTTWWVY A Déryné Színház nagysikerű előadása Faddon Nevezetes napja volt csütörtökön a faddi, kultúrára szomjas, színházkedvelő közönségnek. Nyolc esztendeje, hogy nem fordult meg hivatásos művészegyüttes a faluban, tekintettel arra, hogy a kezdetleges színpad és színházterem még a leggyengébb műkedvelői igényeket sem tudta kielégíteni. Augusztus húszadikán avatták fel és adták át rendeltetésének az új faddi művelődési otthont, amely Tolna megye legkorszerűbb és legnagyobb befogadóképességű kulturális intézménye. Nyolcesztendei szünet után látogatott a községbe az Állami Déryné Színház társulata Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek című háromfelvonásos vígjátékával. Az előadást ünnepi esemény- nyé avatta a társulat művészeinek magasrendű teljesítménye. A Bondy Endre által dramatizált változat igyekezett megtartani a jellegzetesen mikszáthi humort, a novella koncepcióját. Hogy ez mennyiben sikerült, vitatható, a bemutató azonban azt az érzést keltette, hogy az előadás jobb volt, mint a darab. Ez viszont kétségtelenül a társulat művészi teljesítményét dicséri. A darab vontatott indítása csak pillanatokig érződött, a három diákot alakító Nyerges Ferenc, Sallai Tibor és Szirmai György .elevenné, lüktetővé tette azokat I a részeket is, ahol pedig a darab gyengéivel is meg kellet birkóz- niok. A mikszáthi ironikus humorral átszőtt társadalomkritikát jól tolmácsolja a darab s határozottan kiélezte az előadás. A kiváló társulat tagjai együttesen is és egyenként is a legnagyobb elismerést érdemlik. Az előadás, a kezdeti, de csak néhány pillanatra észrevehető — és a dra- matizálás hibájából fakadó — megtorpanás után mindvégig egységes, magasszínvonalú volt. Az alakítások közül kiemelkedik Erős Pál nagy igénnyel ' megformált Gábel Istvánja, Tassi Béla Gábel Jánosa, Nyerges Ferenc hiteles Pali diákja. A második felvonásban hozzájuk nőtt Fóti Fülöp Sándor rendőrkapitánya. Kár, hogy a harmadik felvonásban törést szenvedett az alakítás. Czéh Gitta rendkívül rokonszenves mama-alakítása az előadás egyik legszebb produkciója volt. Elismerés illeti az együttes valamennyi művészének teljesítményét. A rendezés Szécsi Ferenc avatott munkája. Blanár György szép díszletei jól illeszkedtek az előadás hangulatához. Bár a Déryné Színház Tolna megyében mindig kedves vendég (a vendég kifejezés talán nem is helyes, hiszen megyénk saját színházának tekinti) ezzel a kiváló* nagyigényű előadással tovább növelte jóhírét, s a közönség lelkes ünneplése azt bizonyítja, hogy Faddon bármikor szívesen látott vendég lesz. L. Gy. II lányok méhészetet, a fiúk mezőgazdasági gépjavítást tanulnak a politechnikai oktatás keretén belül a Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban A Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumon belül folyó politechnikai oktatásnak már az elmúlt évben is jelentős eredményei voltak. Tavaly az első reálosztályon belül kísérletképpen indítottak politechnikai oktatást. A tanulók általános mezőgazdasági ismereteket sajátítottak el. A politechnikai képzésben részesülő osztály tanulói a nyár folyamán a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben végeztek kéthetes gyakorlati munkát. A fiatalok hat órát dolgoztak naponként és az átlagos keresetük elérte a 30 forintot. Az idei tanévben a második osztály tanulói már mezőgazdasági szakmát választanak a politechnikai képzésen belül. A lányok a méhész szakma elsajátítását, a fiúk pedig az általános mezőgazdasági gépszerelő szakma tanulását tűzték ki célul. A gépszerelő munka gyakorlati tanítása céljából a helybeli állami gazdaság felajánlotta a gimnázium részére a szerelőműhelyét. Az elsőosztályos lányok a zöldségtermelő és zöldséghajtató szakmát akarják megtanulni, hogy a jövőben Dunaföldvár és vidéke az eddigieknél is nagyobb hírnévre tehessen szert a zöldségtermelésben. Az elsőévesek közül egy osztály a kereskedelmi ismeretek elsajátítását választotta a politechnikai oktatás sokrétű lehetőségei közül. Ezzel az osztállyal párhuzamosan indul a gimnázium felügyelete alá tartozó hároméves kereskedelmi szakiskola is. Az elsőéves fiúk a másodéves fiúkhoz hasonlóan szintén a mező- gazdasági gépszerelést akarják elsajátítani. Az iskola részükre külön tanműhelyt állít fel. A tanműhely felszerelésének bővítésére 40 000 forintot kap az iskola a Művelődésügyi Minisztériumtól* 15 000 forintot pedig a megyei művelődésügyi osztálytól. 6j^t/ eruiek-széff i éq aers e n ij 1960. Kerepesi Katalin Öcsény Riba Gyula Regöly Balogh Erzsiké Szakály Szalai Klára Paks Magyar Attila Bonyhád A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, begy » Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére^
