Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
TTL AG PROLETÁRJAI, ELVESÜL JETEK! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI .BIZOTTSÁG A TANÁCS LAPJA Szerda 1960. szeptember 21. V. évfolyam 223. szám ARA: 50 FILLÉR FIATALOK a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959. márciusi határozata, majd a VII. pártkongresszus célkitűzései a szocializmus építésének meggyorsítása érdekében, a dolgozó tömegek egyetértésével és helyeslésével találkozott. Ez különösképpen a munkaversenyekben nyilvánult meg, szembetűnően akkor, amikor megindult a harc a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért, melynek tapasztalatait a Szovjetunió Kommunista Brigádjaitól, valamint a népi demokratikus országok munkásosztályától vettük át. A Dombóvári Fűtőház III. éves gépjármű-lakatos ipari tanulói, a magyar munkás- osztály legjavát követve elhatározták, hogy munkabrigádot alakítanak és harcolnak a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért. A brigád tagjai felajánlották, emelik, majd az év második felében 4-es tanulmányi átlageredményt érnek el. Vállalásuk teljesítése érdekében tanulóköröket szerveznek, ahol segítik egymás munkáját, s felkérik az oktatókat, hogy a tanulókörön belül is foglalkozzanak velük. A kollektív szellem elmélyítése érdekében havonta két esetben közös mozilátogatást szerveznek, egy alkalommal pedig közös kiránduláson vesznek részt. A munkabrigád tagjai az említetteken felül vállalták még, hogy az utasítások maradéktalan betartásával biztosítják a fegyelmezett, balesetmentes gyakorlati oktatást. A gyakorlati időre rájuk- bízott gőzmozdonyok javítása során kifogástalan munkát végeznek, harcolnak a pazarlás ellen Megkezdődött az ENSZ-közgyííSés 15. ülésszaka New York, (MTI). A világ közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka elé, amely kedden, magyar idő szerint este 8 órakor megkezdte munkáját. A szocialista országok küldöttei, Hruscsov miniszterelnökkel az élükön már megérkeztek New York-ba és mint a hírügynökségek közük, sok más ország küldöttségét is vezető államférfiak képviselik a nagyjelentőségű f ülésszakon. Több kormányfő mellett államfők is bejelentették részvételüket, vagy már útban vannak New York felé. Mint az AP közli, Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és az EAK-küldöttség részére már kibéreltek egy épületet. Az egyetlen uralkodó a közgyűlésen Husszein király lesz, aki október elején érkezik New York-ba, hogy bizonyos időre átvegye a jordániai küldöttség vezetését. Moszkva lakosainak távirata Hruscsovhoz Moszkva, (TASZSZ). Moszkva lakosai hétfőn táviratot küldtek New York-ba Nyikita Hruscsov- nak, amelyben sok sikert kívánnak a szovjet küldöttség vezetőjének a békéért folytatott harcban és az általános és teljes leszerelés programjának megvalósításában. A táviratot az a nagygyűlés küld te a szovjet miniszterelnöknek, amelyet a 14. ENSZ-közgyülésen elhangzott Hruscsov-beszéd évfordulója alkalmából tartottak Moszkvában. Hruscsov ebben a felszólalásában ismertette az általános és teljes leszerelés programját. A Hruscsovnak küldött táviratban a gyűlés résztvevői reményüket fejezik ki, hogy »az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka megtalálja korunk legaktuálisabb problémájának az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésnek a helyes megoldását«, Mohammed utasítása a marokkói ENSZ-kiildöttségnek Rabat (MTI). A marokkói rádió hétfőn este ismertette V. Mohammed marokkói uralkodó levelét* melyet Mulai Hasszán trónörököshöz, az ENSZ-közgy ülésen részt vevő marokkói küldöttség vezetőjéhez intézett. V. Mohammed levelében hangsúlyozza, hogy Algéria kérdése az ENSZ-közgyűlés napirendi pontjai között egyike a legjelentősebbeknek. A marokkói küldöttségnek el kell érnie, hogy az ENSZ haladéktalanul és közvetlenül segítse elő az algériai probléma gyors és olyan megoldását, amely az algériai nép törekvését kielégíti és békét teremthet. A király levele végezetül a leszerelés kérdésére irányítja a marokkói küldöttség figyelmét. hogy tanulmányi eredményüket és a javítás átmeneti idejét a az év első felében 3.2-ről 3.5-re minimálisra csökkentik. Hatvan hold halastavai létesítenek a Fornádi Állami Gazdaságban A dolgozók javaslatával kiegészítve készült a téglagyári egyesülés második ötéves terve Az öt év adott a termelékenység 30—35 százalékkal fog emelkedni E hónap közepén nagyarányú földmunkák kezdődtek el a Fornádi Állami Gazdaság központi üzemegységében. A gazdaságban 60 hold halastavat létesítenek, mintegy egymillió forint Kedden délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Vigh Dezső elvtárs, a vb. elnökhelyettesének elnökletével. Megtárgyalták Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályvezető és Lux Sándor, a felvásárlási kirendeltség vezetőjének közös beszámolóját a termelőszövetkezeti állattenyésztés és felvásárlás időszerű kérdéseiről. Az előterjesztett beszámoló alaposan elemezte a megye állattenyésztési és felvásárlási helyzetét. Számadatok, kimutatások tükrében mutatta be a jelenlegi állapotot, amelyből kiderül, hogy viszonylag jók a kilátások a szarvasmarha-utánpótlás terén. — Ezt tükrözte a pécsi mezőgazda- sági kiállításon elért eredmény is. A sertéstenyésztésben van ugyan sok jó tapasztalat is a megyében, de a sertéshizlalás terén komoly hiányosságok is mutatkoznak. így előreláthatóan problémák lesznek a felvásárlási tervek teljesítésével is. E napirendi pont keretén belül igen széleskörű vita alakult ki. A vitában felszólalt Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, aki egyebek közt hangsúlyozta, hogy a legtöbb termelőszövetkezeti ál- l-'^nvészet példás. azt bárki megtekintheti. Ezért tehát a fejlődés a jellemző az átszervezés következtében mutatkozó nehézségek ellenére is. Felszólalásában foglalkozott a takarmány állami beruházási költséggel. A gazdaságnak eddig nem volt halastava, most a hal tenyésztés jövedelmezősége és a halellátás megjavítása ösztönzi őket arra, hogy halastavakat létesítsenek. felvásárlásának és a termelőszövetkezeti állattenyésztésnek a kapcsolatával, valamint a takarmány munkaegység szerinti szétosztásával. Részt vett a vb.-ülés e napirendi pontján és felszólalt Kom- játi Lajos elvtárs. a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében. Az állattenyésztési szak- irányítás és szervezés problémáival foglalkozott. A vita során többen foglalkoztak a nagyméretű feketevágások és a miszlai termelőszövetkezet problémáival. A miszlai termelőszövetkezette? kapcsolatban hangsúlyozták, hogy ott olyan nagymérvű szabálytalanságot követtek el. ami által jelentősen megkárosodott az egész szövetkezeti közösség és ugyanakkor nem élnek a megfelelő gazdálkodási lehetőségekké1 és ezért bírálták a tagságot. Dr. Polgár Ferenc elvtárs. a megyei tanács vb. titkára hangsúlyozta a vágási átlagsúly növelésének szükségességét. Oszter- mayer János elvtárs. a Sárközi Állami Gazdaság igazgatója felhívta a figyelmet arra a veszélyre. h'-'-v több tsz-ben jobban ta- karmányozzák a lovakat a szükségesnél és ezáltal elvonják a takarmányt a növendékállatoktól. Lóki Miklós elvtárs. a Dombóvári Járási Tanács VB. elnökhelyettese a szövetkezeti beruházásoknál tapasztalt visszaélésekről és a feketevágásokkal kapcsolatos fe- lelősségrevonás szükségességéről Tolna megye üzemeiben megkezdték a második ötéves tervre való felkészülést. Minden ütemben a tervek összeállításánál, elsősorban a központi irányelveket vették figyelembe de nagy gondot fordítottak arra is, hogy a dolgozók véleménye is megválóbeszélt. Varga János elvtárs. a paksi járási tanács vb. elnöke tapasztalatait azzal összegezte, hogy a szövetkezeteknek egyre inkább saját erőből kell megol- daniok az állatállomány utánpótlását. mert hiszen mindenütt csökkennek a felvásárlási lehetőségek. Szilágyi György elvtárs, aki a megyei rendőrfőkapitányság képviseletében szólalt fel. a feketevágásokkal és fertőzéses állatmegbetegedések megelőzésének szükségességével foglalkozott. Hangsúlyozta a feketevágások megelőzésénél a társadalmi ösz- szefogás szükségességét. Felszólalt még az ülésen Sári József elvtárs. a Szentgél-pusztai termelőszövetkezet elnöke. Báli Zoltán elvtárs. a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke. Márton András elvtárs. a gyönki járási tanács vb. elnöke és Bay Endre elvtárs. az állatforgalmi vállala- lat képviseletében. A vita tanulságait dr. Vigh Dezső elvtárs foglalta össze és elsősorban az átteleltetéshez szűk séges silózás meggyorsítására hívta fel a figyelmet. A következő napirendi pontban Vereczkei Ferenc elvtársnak, a Pénzügyminisztérium Revizori Kirendeltség vezetőjének jelentését vitatták meg az I. félévben végzett ellenőrzések tapasztalatairól. Ezt követően a szeptemberi megvei tanácsülés napirendi anyagáról és folyó ügyekről tárgyaltak. süljön a második ötéves tervben. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés vezetősége is elkészítette a második ötéves tervjavaslatot. A javaslat kész és csaknem száz százalékosan biztos, hogy megvalósításra kerül. Változás annyiban lehetséges, hogy még többet építenek, még jobban korszerűsítik a termelést. Az egyesülés igazgatója tájékoztatta. a Népújság munkatársát a második ötéves tervre való felkészülésről. — Tulajdonképpen már az idén megkezdtük a felkészülést — mondotta Várni Gyula igazgató. — még be sem fejeztük az 1960-as tervet, de már készülünk a jövő évi munkára. — Második ötéves tervünk készítésénél meghallgattuk a dolgozókat is. Termelési tanácskozásokon kértünk véleményt tér vünk összeállításához A legjelenősebb tényező a második ötéves tervjavaslatban az, hogy az egyesülés üzemeiben tovább emelik a termelékenységet. Az ötödik év végére a termelékenység 30—35 százalékos emelését tervezik. Ennek érdekében a fő hangsúly a munkák gépesítésén van. A második ötéves tervben az anyagmozgatást százszázalékosan gépesítik. A téglagyártást teljesen gépesítik és csak néhány kézivető brigádot tartanak egy-két gyárban, éppen a dolgozók kérésére. A második ötéves terv előkészítéseként már szeptemberben befejezik a dombóvári egyes téglagyárban a föld bányászás teljes gépesítését. A jövőben pedig fokozatosan áttérnek a többi gyárakban is a földelőkészítés teljes gépesítésére. Ezzel esy időben kisvasúti mozdonyokat állítanak a szállítás lebonyolítására. Az idén még megkezdik a paksi gyár földelőkészítésének gépesítését is és a második ötéves terv kezdetén már két gyárban szüntetik meg a fizikai munkát az agyagbányákban. Az egyesülés gyáraiban szárító színeket építenek. Elsősorban a szekszárdi és a dombóvári téglagyárakban. 1964-re az összes gyártott tégla 80 százalékát már szárítószínekben tudják tárolni, a jelenlegi 40—50 százalékkal szemben. A szárítószínek építésével. 'évente mintegy másfélmillió téglát tudnak az elemi kártól megmenteni. A tégla minőségének javítására valamennyi gyárban korszerű szekrényes préseket állítanak üzembe. És már az ötéves terv első évében megkezdik az üreges áru gyártását. Előreláthatólag már jövőre két gyárban — Mázán és Dombóvárctt — áttérnek a kétműszakos téglagyártást ra. Az üreges téglaféleségeket elsősorban Mázán termelik és a termelés mintegy 30 százalékát fogja majd az ötéves terv végére kitenni. Az egyesülés hat gyára közül öt gépesített. A dombóvári hármas számú gyár gépesítésére 1963-ban kerül sor. Még ugyanebben az évben a mázai gyárhoz iparvasutat és tíz munkás- iakást építenek. Az ötéves terv során csaknem minden gyárban létesítenek szociális intézményeket. Számos gyárban fürdő öltöző, kultúrterem épül. A ^téglagyári lakótelepek többségének közelében artézi kutakat fúrnak. A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés vezetői, a pv'rak dolgozói néhány hét múlva — a téglagyártási szezon befejezése után — már megkezdik az ötéves terv első évére való felkészülést. Még az idén minden gvárban kiiavítják a gépeket, elő készítik a bányákat a jövő évi termelésre. — p — i r Állattenyésztési ügyekről tárgyalt a megyei tanács vb.
