Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-20 / 222. szám
/ 4 tolva megyei népújság 1960. szeptember 30, Nyilvános vita az új Büntetőtörvénykönyv tervezetéről A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány az új büntetőtörvénykönyv tervezetét nyilvános vitára bocsátotta. Az első ankétot a Magyar Jogász Szövetség szekszárdi. csoportja 1960. szeptember 23-án délelőtti 10 órakor tartja Szek- szárdon a közalkalmazottak klubhelyiségében. A vitaindító előadást dr. Horváth Tibor, az Állami és Jogtudományi Intézet osztályvezetője tartja. A vitaindító előtt dr. Szily László, a Szekszárdi Megyei Bíróság elnöke mond bevezetőt. Az első ankéton a büntetőtörvénykönyv tervezetének általános része kerül megvitatásra. Ezt követően október 14-én november 25-én és december 9-én lesznek újabb ankétok. Az országosan megindult vita tapasztalatait az Igazságügy Minisztérium és a törvényelőkészítő bizottság fogja összegezni és az esetleges módosításokat végrehajtani, Ékszerek A hegyoldalban elterülő kis darab szőlőt, s előtte a présházat messziről látva, gazdáját gondolatban mindjárt elneveztem: a virágos ember. Mert a szőlőt körül, s még a pászták közét is sok-sok virág díszíti. Bent pedin a kis szobában is Nedves Józsi bácsi kezenyoma látszik. S díszek ezek is. akár a saját készítésű kőkorsót nézem, akár a falon a faragott képrámákat, akár a székeket, amelyeken ülünk, vagy az asztalt. Mindmind Józsi bácsi készítése. — Nem éltem én tétlenül sohasem — mondja — mindig elfoglaltam magamat valamival. — Ezeket a székeket is magam csináltam mindegyik gyermekem kapott eoy-egy ilyet. No, de nem is ez vonzott engem ide, hanem a babramunkák netovábbja, a népművészetnek is beillő, lószőrből készített holmik. Ezeknek is Józsi bácsi a készítője. Képzeljenek el egy mostanában divatos hosszú-hosszú női nyakláncot, de lószőrből kötve, apró gyöngyökkel díszítve. — Ugyanez megvan óraszíj, karkötő, pipasallang változatban is. Már ekkor eszembe ötlött, milyen kár, hooy az idős, 78 éves Józsi bácsival ez a művészet az utolsó képviselőjét, talán az egyetlent veszíti el Pedig szívesen átadná művészetét, s most a politechnikai oktatás keretén belül talán akadna az iskolások között, aki folytatná. Megérné. — S hogyan kezdte el ezt a rendkívül jó szemet, türelmet- lószőrből igénylő foglalkozást? — kérdezem. — Juhászember voltam én, tudja — kezdi a magyarázatot. Talán ott is születtem a birka- istállóban. Mindig babráltam valamivel. — Először csak játékból próbálgattam fonogatni, kötögetni a lóstőrből. Karikákat kötögettem, majd többet együvé. — így kezdődött, míg azután szenvedélyévé vált. s végül már saját magának is tetszett. — Egyszer eszembe jutott, látva a lányok karkötőit, nyakláncait, hogy megpróbálok ilyeneket csinálni, de lószőrből. S a gondolatot tett követte. Egyre bonyolultabb mintákkal egymás után születtek a szebbnél-szebb lószőr-ékszerek. — S honnan szerezte hozzá ezt a sok lószőrt? — kérdezem. — Óh, az akadt mindig — feleli — lovasok mindig jártak a határban, s ha kértem, szívesen adtak. Én meg csak csináltam. De nem ám pénzért — teszi hozzá — csak ajándékba adtam a rokonoknak, ismerősöknek. Már az unokáimnak is csináltam, mindnek. — Ez örök — mondja, s kedvtelve nézeget egy remekbe szabott karperecét — még a földben is csak sokára pusztulna el. S a búcsúzáskor újra felrémlik előttem, milyen kár lenne, ha e művészet feledésbe merülne. — Még nem késő, még lehetne találni folytatóját, (i—e) Fokozottabb figyelmet városunk szépségére, tisztaságára JÓT NEVETTÜNK a lapunk vasárnapi számában megjelent egyik tréfán, amely a szekszárdi tisztasági versenyt propagálva arra kér minden újonnan érkezettet, tisztára törölje lábát, mielőtt a megyeszékhely aszfaltjára lép. Ha akkor jót nevettünk, most hadd legyünk ünneprontók egynémely olyan eset felsorolásával, amely inkább elkeseredésre ad okot. A város egyik legszebb negyede a déli városrész, népszerű nevén a kertváros. Dolgozó emberek állami kölcsönnel építtették itt sorakozó kertes, családi házaikat. Az állam legelőbb azzal segített, hogy jelentős kölcsönnel járult hozzá egy-egy ház felépítéséhez. Aztán azzal is, hogy. .. Amint egy kisgyűlésen, a környék lakóinak fülehallatára Sza- bópál Antal elvtárs, a városi párt- bizottság titkára és Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke kijelentette, siettetik a környék közművesítését, ehhez azonban azt kérik, hogy a lakosok társadalmi munkájuk hozzáadásával segítsenek. A pártbizottság és a tanács tartotta szavát, határidő előtt elkészült a járda, a vízvezeték és a villanyhálózat. Ezzel szemben a lakosok már kevésbé tartották adott szavukat. Jól példázza ezt a városrész üzletének építése, amit a népbolt és a kereskedelmi szervek dolgozói társadalmi munkában végeznek. Csodálkozunk azon, hogy elnézik az itt lakók, mások • • Üzemi munkásfiatalok a tsz-ben KISZ kongresszusának tiszteletére. Szombatori reggel tizennégy üzemi KISZ-fiatal jelent meg a Szabadság Tsz majorjában, s hozzáfogtak a villamosítási munkálatokhoz. Szombaton a külső légvezetékek szerelését végezték el, s a hét folyamán elkészül a sertésfiaztató belső villamosítása I is. ◄ Könyvismertetés ► A Közgazdasági Szemle (A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének folyóii'ata) 1960 augusztus— szeptemberi száma részletet közöl Kővári József: A számológépek kezelése című könyvéből. A könyvből részletesen megismerhetjük a számológépekkel kapcsolatos tudnivalókat, az elvégezhető műveleteket és a bő képanyag segítségével a gépek szerkezetét is. Választ kapunk továbbá a számológépek kezelésével, szállításával, elhelyezésével, tisztításával stb. kapcsolatban felmerülő kérdésekre Megismerhetünk olyan gyakorlati megoldásokat, mint például a villamos összeadógéppel való szorzás, osztás, hatványozás, négyzetgyökvonás, köbgyökvonás stb.. továbbá olyan feladatok elvégzését is, ' melyek túllépik a gép teljesítőképességének határát. Hazánkban az irodai munka gépesítése napjainkban erőteljesen fejlődik, éppen ezért a könyv nagy segítséget nyújt az ilyen gépekkel dolgozóknak. A könyv megrendelhető a Földművesszövetkezeti Könyvterjesztő Vállalatnál (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 3.). A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Szekszárdi Üzlet- igazgatósága megalakulása óta patronálja a szekszárdi Szabadság Tsz-t. Az üzem dolgozói már eddig is sok politikai és gazdasági segítséget adtak a tsz-nek Legutóbb egy sertésfiaztató villamosítására tettek ígéretet, amelyet a KISZ-fiatalok vállaltak a ▼VVYVVVVVVVTVVVVVVVVVVVYVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVYVVVVYrVVVWVWVWVYVVVVVVVVVVVVV TYTYTYtTTTTTTYTVYYYYTYTTYYYVTYTTVYYYYYYVYVTVYYYYYYTYYYYYYYYTYYTYYYTTTYTY építsék fel az ő számukra a boltot. HA NÉHA LASSÚNAK TALÁLJÁK a munkát, gondolkozzanak azon. nem lenne helyes segíteni? Hiszen a Rákóczi utcából soha nem jönnek ide vásárolni... S aki legalkalmasabb lenne arra, hogy a társadalmi munkát megszervezze — a területen lévő tanácstag. A Tarcsay Vilmos utca és az arra merőleges utca sarkán áll egy ház. Győrfiék háza. Miről nevezetes? Kérdezzék meg a környék lakóit, akik már nem egyszer panaszt tettek különböző helyeken amiatt, hogy a ház előtti járdán térdig ér a gaz, senki nem takarítja azt, a télen még a havat sem hányták el. A tanács ugyan annak idején kiküldött egy körlevelet, hogy a járdát a háza előtt mindenki tartsa rendben, de úgy látszik, nem mindenkinél talált nyitott fülekre a felhívás. Például Angyaléknál sem, ahol hasonló a helyzet az előbb említetthez. MÉG EGYSZER VEGYÜK FIGYELEMBE: a járdát a tanács építtette, az a lakóknak nem került egy fillérjükbe sem. Most az elhanyagoltság következtében a járda is tönkremegy amellett, hogy a járókelők kénytelenek a kocsiúton közlekedni, mert az még mindig istenesebb, mint a járda. Héviziék az utcán, a járda mellett tárolják a szemetet. Eddig egy gödörben tartották, de most, mivel meszet oltanak a gödörben, a szemetet kihajigálták onnan, s az azóta is ott rontja az összképet mindenki szemeláttára. Hibásak a háztulajdonosok? Feltétlenül. De nemcsak ők. Hibás a városi tanács ipar-műszaki osztálya is. A legsürgősebben adjon ki egy házirendet arra vonatkozólag. a háztulajdonosok hogyan kötelesek rendben tartani házuk elejét, és a sorházak lakói hogyan kötelesek rendben tartani a lakásokat, mert rájuk is éppen elég panasz hangzik el naponta. Ennek a házirendnek a betartásáról aztán a törvény szigorával gondoskodjék a városi tanács. Az egészségügyi osztály ugyanakkor tartson vizsgálatot a környéken és büntesse meg azt a ház- tulajdonost, lakót, aki az egészségügyi rendszabályokba ütköző vétségben marasztalható el. VÁROSUNK SZÉPÜL. Az új bérházaknak örülünk valameny- nyien. De annak már kevésbé, hogy az új bérházak egy részében máris sok a kitört ablak, a levert fal, az elrontott lépcsőkorlát stb. Ebben az esetben pedig a városgazdálkodási vállalat figyelmét hívjuk fel. Kötelezze minél előbb a lakásbérlőket az okozott kár megtérítésére. Épül. szépül városunk. Éppen ezért különös kötelességünk vigyázni rá. L. Gy. Garázsépítéssel segítették a gerjeniek a falu közlekedésének megjavítását Tolna megye egyik termelőszövetkezeti községe, Gerjen, évekkel ezelőtt kapott autóbusz-járatot — ottani telephellyel. — Azonban eddig nagy gondot okozott az autóbusz elhelyezése, miután este érkezik a községbe és csak reggel indul ismét járat szerinti útjára. Eddig az autóbusz éjszakánként az utcán parkírozott, ami a téli fagyos időjárásban nem vált a kocsi hasznára. Éppen ezért a község lakossága elhatározta. hogy az autóbusznak garázst épít. A falu lakói nagy lelkesedéssel fogtak a munkához és a napokban befejezték -‘az építkezést. A mintegy 25 000 forintos épületet — amelyből csaknem 6000 forint társadalmi munka —, szombaton ünnepélyes keretek között adták át Rendeltetésének. Az átadási ünnepségen a gerjeni tanács elnöke — Szappanyos Lajos — mondott beszédet, amelyben megköszönte a lakosság önzetlen önfeláldozó munkáját, amivel segítette felépíteni az épületet. A tanácselnök beszéde után Bors István íődiszpécser, a 25-ös AKÖV nevében mondott köszönetét azért amiért Gerjen község lakossága hozzásegítette a vállalatot ahhoz, hogy az autóbusznak ne szabad ég alatt kelljen parkíroznia. Ezután a termelőszövetkezeti tagok és a falu vezetői barátságosan elbeszélgettek az AKÖV dolgozóival. Megbeszélték a község közlekedésével kapcsolatos problémákat és az AKÖV dolgozói megígérték, a jövőben mindent elkövetnek a falu közlekedésének zavartalanságáért. Az ünnepség után a gerjeniek halvacsorával vendégelték meg az Autóközlekedési Vállalat dolgozóit amit reggelig tartó tánc* mulatság követett. (MM) őjv/ ermek-szép i é(ji) et'sen ij I ?' ■ <f| I960. Mátyás Margit Tamási Titkos Jutka Paks Simon Klára Kistormás Riba Mária Regöly Braum Évike Bölcske, András-puszta 4 gyermek-szé;i»ségversen£re úgy kei! szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére,
