Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

6. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, augusztus 13. Mi kell ahhoz, hogy a moziban teljesen megutáljanak? Nem olyan egyszerű az! Lát­juk, sokan igyekeznek, de eh­hez mégsem elegendő az a né­hány kezdő, tétova lépés. Ezt sokkal határozottabban, meg­fontoltabban kell csinálni. A kö­vetkezőkben néhány gyakorlati tanácsot, hogy úgy mondjam, módszertani útmutatót adunk, aminek felhasználásával bárki, játszva olyan undok fráterré válhatik, hogy előbb-utóbb még a moziból is kipöndörítik. Úgyis erre törekszik, nem?! Ha valaki alapos akar lenni, ' ezt már korán kell kezdenie. Legalábbis a jegyváltásnál. Nem kell tekintettel lennie ar­ra a sok nyamvadt sorbanálló- ra. Csak irány a pénztár! Elvég­re a sorbanállás a gyengék me­nedéke. Az erős, a bátor, aki tiszteli a dzsungel törvényét, az ilyen aprósággal nem bíbelődik! Bele a sűrűjébe! Ha valaki nyi- kog a sorban, azt meg kell nyug­tatni: — Ne jártássá a pampuláját, öreg szivar, mert beletenyere- lek! Ha az .illető nő, akkor némi­leg módosítani kell ezt a formu­lát. Célravezetőbb ilyenkor ez a tősgyökeres népies kiszólás: — Na, na, mamuska! Az urá­nak dirigáljon, ne nekem! Nézd csak! Ez egyúttal azt is elárulja, hogy jó humorunk van. Most mondjuk megvan a jegy. Ezután a következő lépésünk kétféle lehet. Vagy időben kell jönnünk, vagy elkésnünk. Ha időben jön az ember, akkor fel­tétlenül üljön rossz helyre. Nem olyan nehéz ez! Elmenni erről a helyről meg csak akkor »imniiiiiinmn rrrrer menjen el már az ember, ha a jegyszedő lökdösi. Ilyenkor jó vért szül a sűrű átkozódás, a jegyszedő, valamint a pénztáros gyalázása. Az se rossz, ha a he­lyünkre kerülő jó jeggyel ellá­tottat átkozzuk azért, mert nem jött előbb, mint mi. — Talán halat evett, azzal piszmogott? — kérdezzük meg tőle élcesen. Más az, ha az ember későn jön. Akkor lehetőleg a sor kö­zepére kérjen jegyet és csak ak­kor induljon útnak, ha már min­denki ül. Ilyenkor lelkiismere­tesen rá kell taposni a pimasz, időben jövők lábára és eseten­ként rájuk is mordulni. — Még magának áll feljebb? Miért él ilyen nagy lábon?! Ha ezek után leül az ember, azt ne tegye egyszerűen. Fész- kelődjön sokat, ruháját rakja a szomszéd ölébe, könyökét söpör­je le és foglalja el a karfát. Pompás ötlet az előttünk ülő székének döngetése is. Mozibamenetelkor gondosan meg kell válogatnunk a vacso­rát is. Hagymás rostélyos, fok­hagymás pirítós, esetleg tejfölös túró hagymával, mind olyan vacsora, ami emeli az ember körül az utálatot. Szép dolgokat lehet művelni a zacskóval is. Erre a célra jók a Frutti, Zizi, Negró stb. zacs­kók. Nálunk sajnos még nincs elterjedve, de Debrecen környé­kén nagyon szépen kultiválják már a napraforgómagot. Reme­kül lehet tőle köpködni! Nem számítva azt a hasznot, amit az állandó zacskócsörgés jelent. Lehet az előadást is élénkíte­ni. Nagyon jó módszer a fej ál­lni m itt« ■■l»ms»ii landó forgatása. Egyszer az egyik karfára kell dülleszkedni, máskor a másikra. Ezt félper­cenként váltogatni, öröm néz­ni, hogy mögöttünk hogy imbo- lyognak a sorok! Ha nővel vagyunk, akkor na­gyon szép összebújást lehet ren­dezni. Nincs olyan ember mö­göttünk, aki mást látna, mint a nő gabancát. Nagyon kedves népszokás az is, ha szomszédunknak előre elmondjuk a film tartalmát. Ezt lehet élénkíteni is. — Ne gyulladj be! Nem lesz vele semmi baj! A végén hozzá­megy a pasashoz! önállóságát az ember azzal is kimutathatja, ha széljegyzete­ket fűz a filmhez. Az ilyen föl­kiáltások csak növelik népsze­rűtlenségünket: — Az annyát! Hé, ne engedd! Na, puszi mikor lesz! Hü-hühü- hü! Ezután már nem sok tenniva­lónk van. Ha eddig ki nem lök­tek bennünket, akkor kifelé- menet még egyszer a dzsungel jól bevált törvényére kell tá­maszkodnunk és megnyerni azt a versenyt, hogy ki ér le legha­marabb. Félrekotorni a gyengé­ket és gyámoltalanokat, legázol­ni az öregeket és elsőnek érni el a kijáratot. Ez az, ami jéggé dermeszti körülöttünk a levegőt és megtölti az embereket utálat­tal. Ha ez a cálunk! Mert ha nem, akkor azt hiszem, ezeket el is hagyhatnánk. Nem a többség, hanem mi néhányan, akik miatt a mozit soha zavartalanul él­vezni nem lehet. Szöllősy Kálmán ninii»i-----------------------------------­i imiiiiimiHn Nem asért as egy forintért TELEVÍZIÓ az istenhátamögöt- ti Földes-pusztán! Ugye, jó ezt hallani? ... Hiszen az a tizenöt év nem olyan nagy idő, aminek előtte gróf Széchenyi Domonkos földes­pusztai birtokán még azt sem tud­ták a cselédek, hogy mi fán terem a televízió, nem ismerték a mozit, nem volt módjukban színházat látni. De azóta változott a világ. A grófi birtok egy részét a zsellé­rek között szétosztották, a másik része — nevezetesen Földes-pusz­ta — állami tulajdon lett. Ma a Bi- ritói Állami Gazdaság egyik üzem­egysége. Állami gazdaság! Ben­ne van a nevében, hogy állami. Azé az államé, amelyben millió­kat költünk a dolgozók szórakoz­tatására, kulturális igényeinek kielégítésére. Ennek alapján ju­tott televízió a földes-pusztaiak­nak. A szakszervezet által vásá­rolt készülék képernyőjén színhá­zi, sportközvetítésekben gyönyör­ködhetnek a pusztaiak, és tudo­mást szerezhetnek egy-egy jelen­tős belpolitikai eseményről is. VTTWTTVTVWTWVTTTVTVVVTTTTTVTVT MONDANI SEM KELL, hogy a pusztaiak mennyire örültek a te­levíziónak. A szakszervezet veze­tősége azonban arról is gondosko­dott, hogy a földes-pusztaiak örö­me ne legyen teljes. Legújabban olyan határozatot hozott, hogy egy forintot kell fizetni annak, aki megnézni óhajtja a televízió egy- egy közvetítését. Egy forint baga- tell összeg, különösen, ha azt néz­zük, hogy a pusztaiak ezért a pén­zért a Nemzeti Színház előadásá­ban megnézhetik a Hamletet, vagy az MTK—Vasas bajnoki lab­darúgó-mérkőzést. Ez mind igaz. No, de azt a televíziós készüléket a földes-pusztaiak egyszer már kifizették. Hiszen az ő forintjaik­ból vette a szakszervezet. Ezért tesszük szóvá, mert most még egyszer meg akarják velük fizet­tetni. No meg azért is szóvá tet­tük, mert manapság nálunk, eb­ben az országban nem „divat”, hogy tömegszervezetek belépődíjat szedjenek a televíziót látni óhaj­tóktól; Nem tartjuk helyesnek a Biritói Állami Gazdaság szakszervezeté­nek ezen intézkedését. Nem az egy forintért, hanem ezért tettük szó­vá. Háromszázezer iorintot kapnak a termelőszövetkezetek búzafeiár címén a paksi járásban A paksi járás termelőszövetke­zetei 91 vagon búza eladására kötöttek szerződést az állammal. Ez a búzamennyiség körülbelül 4000 ember kenyérszükségletét fe­dezi; A termelőszövetkezetek három­féle felárat kapnak szerződéssel értékesített búzájuk után. Kap­nak 20 forintos nagyüzemi, 6—10 forintos hektolitersúly és 10 fo­rintos szerződéses felárat. A há­romféle felár címén a paksi já­rás tsz-ei mintegy 300 000 forin­tos többletbevételhez jutnak; Utáe&k' — A mázai bányaüzem a közel­múltban megtartott termelési ta­nácskozáson elsőízben ítélte oda a Szocialista brigád címet. E megtisztelő címet az üzem 8-as számú brigádja kapta, az első fél­évben elért jó munkája eredmé­nyéért. — Húszezer forintos költséggel új beton gyalogjáró-hidat építe­nek ebben az évben a községfej­lesztési alapból Tolnanémediben. — Protokoll-szolgálat telefonon. A párizsi telefonközpont egyik különleges szolgálata felvilágosí­tást nyújt minden „protokolláris” kérdésben. Aki tudni szeretné, hogy anyósát az asztalfőre kell-e ültetnie a vacsoránál, hogy me­lyik pecsenyéhez milyen bort szol gáljon fel, vagy milyen módon rendezze meg koktél-partiját, fel­tárcsázza a megadott számot és megkapja a kívánt felvilágosítást. Ha bonyolultabb a probléma, fel­írják az illető telefonszámát és kis idő múltán visszahívják; — 1300 anyakocát szállítanak be az év végéig a sertésállomány gyarapítására, a húsellátás meg­javítása céljából a dombóvári já­rás termelőszövetkezetei. — Mennyit költenek reklámra a tőkés országok? Mint az „Adver­tising Age” című hetilap közli, az Egyesült Államokban 1959-ben 11 090 millió dollárt költöttek rek­lámra, vagyis 7,6 százalékkal töb­bet mint az előző évben. Az NSZK-ban, Angliában, Olaszor­szágban, Japánban, Franciaor­szágban és Ausztráliában összesen 3,7 milliárd dollárt fordítottak reklámcélokra. — Diósberényben eddig 62 la­kóház volt állami tulajdonban, a közelmúltban felértékelték el­adás céljából. A házak megvételé­re már igen sok jelentkező van. — A televízió műsora: 9.45: Dui nai sportparádé. 18.25: Toldi Ti­hanyban. Ifjúsági TV-játék. 19.00: Ünnep napján. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára a ka­mera előtt. 19.15: TV-híradó. 19.30: Uj kenyér. 20.00: Vidám Magyar- ország. Esztrádműsor a televízió stúdiójában. Hétszáz TIT előadás a következő évadban A dombóvári járásban eddig is működtek a TIT előadók, járási titkárság azonban nem volt. A járási szervezet kiépítését most végezték el. A munka szervezetté vált, ami az előadások számán is érződik. Máris hétszáz előadást szerveztek a most kezdődő évad­ra. Valamennyi előadást vala­mely szerv kérte. Ez több, mint a múlt évadban az ismeretter­A lottó e heti nyerőszámai: 5, 10, 37, 54, 78 1200000000000000000000 kkAAA % A Tolna megyei Növényvédő £ 5 Állomás azonnali belépésre £ t felvesz, gyakorlattal rendel- £ 5 kező £ : diesel motorszerelőket l vasesztergályosokat. ► ► » j Jelentkezés hétköznapokon £ i az állomás igazgatójánál, Fá- £ ^ cánkerten, (57) £- ► ▼▼VTTTVTTVTTTTVVVVVWVVTVVTTTVVTT jesztő társulat egész Tolna me­gyében tartott előadásainak szá­ma volt. TOLNA MEGYEI NÉPQJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17, Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta . Előfizethető a hely? postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 ft 1960. Izsák Zolika Szüle Gyöngyike Hólik Anikó Tolna Mőcsény I regszemcse A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a Baumann Tériké Lengyel képét, akit a legszebbnek tartunk, Palkovics Annuska Kajdacs S azt bek Oldjuk a Népújság címéig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom