Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

6 TOI,NA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. augusztus 16. Üzemszervezési tanácsok és javaslatok termelőszövetkezeti vezetőt számára A silókukorica és a pillangósok területi arányáról A termelőszövetkezet takar­mánybázisának két legfontosabb növénye a silókukorica és a lucer­na. Legújabb tapasztalataink rá­mutatnak, hogy a vetés és mű­velés módját tekintve alig tehe­tünk különbséget a szemtermés előállítása, illetőleg a silózási célra termesztett kukorica között. Mind a kettőt négyzetes, fészkes vetéssel, a növényápolás gépesítésének legjobb kihasználá­sával kell termeszteni. A termelt fajták legfeljebb annyiban kü­lönbözhetnek egymástól, hogy sí lózási célra nagyobb testű, ké­sőbben elfásodó szárú, kitűnően fattyasodó hibridfajtának adunk előnyt. A vetésterület kiszámítása a már ismertetett módon történik. Legyen például a termelőszövet­kezet silótakarmányt fogyasztó közös állatállománya 220, háztáji állatállománya pedig 180, össze­sen tehát 400 számosállat. Egy számosállatra naponként átlago­san 25—30 kiló silótakarmányt számíthatunk. A példában emlí­tett 400 számosállatnak tehát na­ponta 100—120 mázsa silótakar­mányból a szükséglete. Az az időszak, amelyben siló­takarmányt etetünk, általában 200 napig tart. A 400 számosállat teljes ellátásához tehát 20—24 000 mázsa silótakarmány szükséges. A vetésterület a takarmány- szükséglet és az átlagtermés függvénye. Az átlagtermés kiszá­mításánál nem a zöld termésből, hanem a már erjesztett takar­mánymennyiségből indulunk ki. Ezért a remélhető zöldtermésből eleve levonunk 10—20 százalékot, a silózási technikának megfelelő nagyságú veszteségre számítva. Ha tehát a holdanként várható silókukorica-termés 200 mázsa és az el nem kerülhető veszteség például 15 százalék, akkor az egv holdon nyerhető kész silótakar­mány 170 mázsa. Példánkban átlagosan 22 000 mázsa silótakarmányt irányoz­tunk elő. A vetésterületet tehát úgy kapjuk meg, hogy a 22 000 mázsát elosztjuk a holdankénti 170 mázsás átlagterméssel. Ennek eredményeként megkapjuk, hogy 130 holdon kell silótakarmányt termelnünk. A silókukorica az Iregszemcsei Kutató Intézet üzemi kísérletei szerint kitűnően társítható neme­sített szójával. Iregszemcsén a szójás silókukorica vetési és nö­vényápolási technikáját is kidol­gozták. Az Kurnik Ernő és munkatársai megszerkesztették azt a vetőgé­pet is, amely egy munkamenet­ben és egy sorban felváltva ku­koricát és szóját vet. Vélemé­nyem szerint Iregszemcsén a vár­ható szójás silókukorica termés­nek, több mint 20 százaléka szó­ja lesz. Ez annyit jelent, hogy a szójás kukoricával készített ta­karmány 25—30 kilogrammos napi adagja a tejelő tehenet az életfenntartó szükséglet fedezésén túl 10—14 liter tej előállításához elegendő fehérjével és egyéb táp anyaggal látja el. Ezáltal csök­kenthető tehát a mindig drága széna etetése, illetőleg az érté­kes pillangós szénákat gyengébb minőségű szénákkal is helyette­síthetjük anélkül, hogy a tejter­melésen csorba esne. A szójás napraforgó is termeszthető még gyengébb talajokon is. A silókukorica mellett Tolná­ban a lucerna a fii szálastakarmány Itt is nagy átlagtermésekre és ki­fogástalan betakarítási, tárolási eljárásokra kell törekedni a jó minőség biztosítása érdekében. Megyénkben a silókukorica átlag­termése jelenleg közepes, holott a homokos területektől eltekintve, kitűnő terméseredményeket ér­hetnének el. Állami gazdasá­gainkban már találhatunk 35, sőt 40 mázsás lucerna átlagtermése­ket is. Vizsgáljuk meg, mit jelent a termésátlagok növelése a lucerna termesztésében? Ha a példánk­nál maradunk és 220 számosállat­ra vesszük egy termelőszövetke­zet szénát fogyasztó állatlétszá­mát, akkor a napi szénaigény számosállatonként 3,5 kilóval szá-' mítva, 770 kiló. A 200 téli napra tehát 1540 mázsa a lucernaszéna igény. Azonban zöldlucernát is etetünk, legalább száz napig, szá­mosállatonként és naponként át­lagosan 13—15 kilót. Ez a mennyi­ség szénaértékben átszámítva, ugyancsak átlagosan 3,5 kiló. A 220 számosállatra és 100 napra tehát 770 mázsa. A példának említett termelő- szövetkezet állatállományának tehát lucemaszénára átszámított igénye: 1540 + 770 = 2310, vagyis ezt kerekítve 2400 mázsa. Ezt a mennyiséget változó termésátlag mellett az alábbi jól beállott lu­cerna termőterület biztosítja. Ha holdanként 20 mázsás átlagter­mést veszünk alapul és a lucema­szénára átszámított takarmány­igény 2400 mázsa, akkor a szük­séges lucerna termőterület 120 kataszteri hold. Ahogy növekszik az átlagtermés, úgy csökken a intézet igazgatója, j lucerna termőterület. Például, ha 25 mázsás az átlagtermés, akkor 96 holdon termelhetjük meg a 2400 mázsát, ha 30 mázsás az át­lagtermés, akkor 80 holdon, ha 35 mázsás, akkor 69 holdon, ha 40 n Fácánkerti Növényvédő állomás felhívása Védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen Megfigyeléseink szerint az egész kától 1 kilóig alkalmazva végez- megye területén megkezdődött az hetjük. amerikai fehér szövőlepke törne- Nagy Elemér ges tojáslerakása. Hernyófészkek laboratóriumvezető megjelenése augusztus 18-ra var-________________iaooratonumvezeio ható. Védekezés: Kis fertőzés esetén a hernyófészkeket hernyózó olló­val szedjük le. Erősebb fertőzés esetén permetezzünk »Holló 10 < olajos idegméreggel, melyből fia­tal hernyók ellen 80 dekát, idő­sebb hernyók irtására 1 kilót szá­mítunk 100 liter vízre. A DDT olajos emulziókra »Holló 10« ér­zékeny fáknál a vegyszeres irtást 50 százalékos DDT permetező szerrel (hektoliterenként) 60 de­mázsás, akkor 60 holdon és így tovább. Az átlagtermés növelésének azonban feltételei is vannak. Ilyen feltételek a kifogástalan csíraképességű, gyommentes vető­mag, a megfelelő vetőmagmeny- nyiség (holdanként 15,5 kiló), a kitűnően trágyázott elővetemény, bőséges műtrágyázás: foszforsa­vas és káliumtartalmú műtrá­gyákkal, (holdanként 150—250 kiló szuperfoszfát és 100—150 kiló 40 százalékos kálisó), őszi mély­szántás, jó tavaszi talajápolás, ésszerűen korai vetés, takaró­növényből, lehetőleg tavaszi ár­pából fél magmennyiséggel való vetés, aratás után a keresztek mi­előbbi letakarítása, minden kaszá­lás után erős fogasolás, minden évben egy kaszálás teljes virág­zásban- takarítandó be, stb. Ilyen feltételek és szénakészítés mel­lett megyénkben nem nehéz a 30 mázsát is meghaladó átlagtermés elérése. A lucernával* mint fehérje ta­karmánnyal számolunk. A jó mi­nőségű lucernaszéna a búzakor­pánál is értékesebb takarmány. Érthető tehát, hogy legfejlettebb állami gazdaságainkban, így a 45 000 holdas Lajta-Hpnsági Ál­lami Gazdaságban a lucernát teljesen abrakként kezelik mesterségesen szárítják, megőrlik, papírzsákokban tárolják és ab­rakként adagolják. Mesterséges szárítással a lucerna fehérje tar­talma közel kétszeresére (18—20 százalékra emelkedik). A lucernaliszt őrlemény egy ki­lójából a tejelő tehén életfenn­tartó tápanyag igényének és a tejeléshez szükséges egyéb tápa­nyagoknak fedezése mellett még plusz 3—3,5 kiló tej termelésé­hez elegendő fehérjét kap. A 30 mázsás széna átlagtermés mellett tehát holdanként annyi fehérjét nyernek állataink, amely 8000— 9500 liter tej termeléséhez ele­gendő. A Lajta-Hansági Állami Gazda­ságban silókukoricát etetnek az életfenntartás és a tejelés kiegé­szítő tápanyagigény fedezésére. A silózási munkát ebben a hatal­mas üzemben messzemenően gé­pesítették. Falközi silóban er­jesztenek, lánctalpas traktorra] szorítják ki a felszecskázott ta­karmányból a levegőt, mert ez a kifogástalan tejsavas erjedésnek az alapja. Silózási veszteségük alig haladja meg az 5 százalékot, így a silókukorica besilózott ter­mésre átszámítva, holdanként több mint 200 mázsa átlagtermést ad. Amit ebben a kitűnően szerve­zett és vezetett szocialista nagy­üzemben már megvalósítottak, az a termelőszövetkezet holnapjába enged bepillantani. Arra törek­szünk, hogy ez a holnap minél korábban következzék be. Ilyen, és ehhez hasonló szervezési meg­oldások kibontakozása és megva­lósulása a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek és a dolgozó parasztság fellendülésének az útját mutatják. Dr. Tóth Tibor egyetemi tanár Apróhirdetések Eladó 250-es Puch motorkerék­pár, tartalék alkatrésszel. Kréling, Bátaszék, öz u. 19. (62) Dunaföldvári kétszoba, össz­komfortos lakásomat elcserélném szekszárdi, vagy tolnai hasonló­ért, Cím a kiadóban, 161} Megvalósítják községfejlesztési tervüket az aparhantiak Nem nagy község megyénkben Aparhant. Ezt nemcsak területe mutatja, de községfejlesztési ter­ve is, amely alig több másfélszáz ezer forintnál. No, de a kisebb helynek a kevesebbet éppoly erő­feszítéssel lehet megvalósítani, mint a nagyobbnak a többet. A terv végrehajtása terén az erőfeszítésben nincs Aparhanton sem hiba. Ezért mondhatják e!, hogy előreláthatóan a tervben megszabott feladatokat alkotmá­nyunk ünnepére, augusztus 20-ra megvalósítják. Természetesen a legnagyobb összeggel itt is, mintegy 76 000 forinttal az utak, járdák építése szerepel a tervben. Ehhez közel 14 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község lakossága. Ezen kívül sor került villany- hálózat bővítésre is, s ezzel be­fejeződött a község villamosítása. Harmincezer forintos költséggel bővítették az óvodát is. Eddig ugyanis nem volt a gyerekek­nek fektetőhelyük. Most van, s még óvónői lakást is létesítettek. Továbbá háromezer forint ér­tékű könyvvel növelték a községi könyvtár könyvállományát, s 15 000 forinttal a kultúrotthon) segítették, Gazdag emberek elmebaja a „képzelt nyomor“ Egy angol orvosi szaklap leg­utóbbi száma olyan mentális megbetegedésről számol be, amelyet az orvosok »képzelt nyomornak« neveznek. A különös hisztéria áldozatai legtöbbször gazdag, idős embe­rek, akik folyton attól reszket­nek, hogy éhen fognak halni. Dr. A. W. Beatson, az orvosi be­számoló szerzője több esetet is­mertet: többek között egy vén­kisasszony esetét, aki 56 000 dol­lár értékű vagyont hagyott hát­ra, mégis attól való kétségbe­esésében halt meg, hogy orvosa nem volt hajlandó ingyenes gyógyszer felírni neki. Egy má­sik esetben egy idősebb férfi 1120 dollárért luxushajó-utat • — Három traktort, egy Belo­ruszt, egy Zetort és egy Utos-t vásárolt ebben az évben a hozzá­juk tartozó gépekkel együtt a ger- jeni Rákóczi Termelőszövetkezet. A gépek árának 25 százalékát a termelőszövetkezet saját erőből biztosította. — A tervezett 11 mázsás helyett 14 mázsás átlagtermést ért el bú­zából a decsi Alkotmány Terme­lőszövetkezet. — Több mint 30 000 termelő­szövetkezeti tag fizet községfej­lesztési hozzájárulást ebben az év­ben Tolna megyében. — Hatezerkettőszáz forint érté­kű célrészjegyet jegyeztetett az első félévben a kocsolai földmű­vesszövetkezet. A szövetkezet jegy zési terve 6000 forint volt az első félévben. — ötvenezer forintot fordít csó­nakház építésére a községfejlesz­tési alapból jövőre a Paksi Köz­ségi Tanács. — Hat tanácstagot jutalmaznak oklevéllel augusztus 20-án Diós- berényben. A tanácstagok mind­egyike tíz éve tevékenykedik már a lakosság érdekében. — Kétezerötszáz forintot fordít a községfejlesztési alapból a he­tett és 112 000 dollárról végren­delkezett, ugyanakkor nem volt hajlandó megfizetni egy nem­zetközileg érvényes oltási bizo­nyítvány hivatalos díját. Egy gazdag özvegy pedig, aki tudta, hogy halálos beteg, folyton at­tól rémüldözött, hogy meg talál halni, még mielőtt a biztosító kifizetné neki egy tűzvész al­kalmából tönkrement rádióké­szülék árát, Dr. Beatson szerint az elme­bajnak ezt a különös megnyil­vánulását az a rögeszme okoz­za, hogy az áldozatok azt kép­zelik, hogy legalább 100 évig fognak élni és vagyonuk ennyi időre nem futja majd, lyi sportkör támogatására a kis-i dorogi községi tanács. — Óriás-békák a Pó völgyébeni Észak-Olaszországban a Pó folyó menti Sanguigna község környé­kén a parasztok eddig soha nem látott érdekes állatfajtát találtak, Az állatok hatalmas békákhoz ha­sonlítanak, súlyuk 7—8 kilogramm és ugatásszerű hangot hallatnak) Ez az állatfajta Európában isme­retlen, csupán két évvel ezelőtt találtak néhány példányt FerraTa környékén. Az óriás békák a déL amerikai tropikus őserdők állat­világához tartoznak, — Helyreigazítás. Lapunk va­sárnapi számának 7. oldalán saj­nálatos képcsere történt. „A pi­rossapkás ember” című cikkbe tévedés folytán Hódosi István vo- natmenesztő, térfelvigyázó képe került, Makai Ádám, a bátaszéki állomás forgalmi szolgálattevőjé­nek képe helyett. A felületes munkáért a nyomda, a szerkesz­tőség részéről pedig Bognár István a felelős. — A televízió műsora. 1&.30! TV-híradó. 18.45: 15 éve független Indonézia. Kisfilm. 19.30: A ka­lóz. Balett 3 felvonásban, 5 kép­ben. Közvetítés az Állami Opera­házból. Felhívás a mezőgazdasági termelőkhöz! Cséplés után a terményraktárba be kell szállítani a cséplőgép keresményt, a természetbeni földadót. Ha a termelő fenti kötelezettségeit nem teljesíti: adóját 100 búzakilogrammonként 100 forinttal, cséplőgép keresményét 5 napon túli teljesítés esetén 10 szá­zalékkal felemelik. Terményraktárainkban a szabadon eladott terményekért a helyileg érvényes árakat fizetjük. Szokvány minőségnél jobb hektolitersúlyú búzáért felárat fizetünk. Tolna megyei Terményforgalmi Vállalat (49) Építővállalatok figyelmébe! I Agyag- és homokmentes Jw , betonkavics promt szállítá- A f sát nagy tételben vállaljuk, ti yj Minőség magasabb igények- f ” nek is megfelelő. ■( U. Ü H Taksony | (46) $ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács laoja felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Ija* a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta 'lefizethető a helyi posta '-ivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Pl V V

Next

/
Oldalképek
Tartalom