Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG I960, augusztus 16. Elisabethvilleben tüntettek Csőmbe ellen Hammarskjöld főtitkár elutazott Katanga tartományból Leopoldville: (MTI) A Reuter belga hírügynökségre hivatkozva jelentette, hogy Kaszavubu kon­gói köztársasági elnök vasárnap rádióbeszédet mondott. Beszédé­ben sürgette a megbékélést Kon­gó népei között és felszólította az ország lakosságát, hogy folytassa békés munkáját. Az UPI tudósítója Lumumba miniszterelnök jelentős politikai győzelmének minősíti Kaszavubu rádióbeszédét és beszámol róla, hogy az elnök felszólítására az Abako-mozgalom lemondta a Thysvillebe tervezett gyűlést. Mint ismeretes, az Abako-mozga­lom, amelynek elnöke Kaszavubu, az utóbbi időben többször nyíl­tan bírálta Lumumba politikáját. Az amerikai tudósító úgy véli, hogy a legújabb fejlemények megerősítették Lumumba helyze­tét, különös tekintettel a rövide­sen várható parlamenti vitára. Az AP jelenti, hogy a belga hadsereg vasárnap délután hiva­talosan átadta az ENSZ-haderők- nek Katanga tartomány főváro­sát, Elisabethvillet. A hivatalos átadás katonai ün­nepség keretében zajlott le a vá­ros főterén. A kongói ENSZ-küldöttség közleménye New York: (TASZSZ) Az ENSZ titkársága szétosztotta az ENSZ kongói küldöttségének a belga csapatok kivonásáról szóló köz­leményét. A közlemény rámutat, hogy Katangában már két svéd század van, amelyek együtt érkeztek az ENSZ főtitkárával. Az ENSZ fegyveres erők első kontingensé­jiek többi része augusztus 15-én és 16-án érkezik Elisabethville- be. A szükséges előkészületeket végző élcsapat augusztus 14-én érkezik Katanga tartomány fő­városába. Hajtóvadászat a katangai baloldali erők ellen Elisabethville: (MTI) Mint a nyugati hírügynökségek jelenté­seiből kitűnik, Csombéék közvet­lenül az ENSZ-haderők bevonu­lása után valóságos hajtóvadá­szatot indítottak a szakadár poli­tikájukat ellenző demokratikus erők ellen. A Reuter közli, hogy a tartomány fővárosában letar­tóztatnak mindenkit, aki öt fő­nél nagyobb csoportosulásban vesz részt az utcán. A tarto­mányban gyülekezési tilalmat rendeltek el. A terrorintézkedések ellenére a katangai ifjúság Elisabethville­ben gyűlést tartott és tiltakozott Csombenak Kongó függetlenségét aláásó politikája ellen. A tünte­tést a Balubakat nevű ellenzéki párt szervezte. A belga tisztek Vezette rendőrség durván a tün­tetőkre támadt és szétoszlatta őket. Harminc embert letartóztat­tak. Az AP jelenti, hogy őrizetbe vették Albert Mutongot és Jo­seph Mukandit, a Balubakat, il­letve a Fedekat nevű ellenzéki párt két vezetőjét. Csőmbe és társainak legújabb önkényeskedései láttán kissé kü­lönösnek tűnik Ralph Bunchenak, Hammarskjöld helyettesének ki­jelentése. A főtitkárhelyettes Ugyanis olyan értelemben nyilat­kozott, hogy a kongói kormány­nak nincs joga a rend fenntartá­sára, mivel erre az ENSZ-haderők jogosultak. Reuter-értesülés szerint Bunche Lumumbáék tudomására hozta, hogy az ENSZ nem támogatja a kongói kormánynak az ország egységesítését célzó politikáját. Még az AP-hírügynökség is kénytelen elismerni, hogy Csőm­be egyre népszerűtlenebb Katan­gában. Amikor Hammarskjölddel katangai városokat látogatott meg, a szakadár »miniszterelnö­köt« mindenhol csend fogadta és az afrikaiak zárt ablakok mögül % ellenséges tekintettel figyelték Csombét. »A miniszterelnök« ne­véhez mind gyakrabban fűzik hozzá a belga-bérenc jelzőt — ír­ja az UPI. Mint az AFP hírügynökség közli, Csőmbe válaszolt Nkrumah ghanai elnök levelére. Mint isme­retes, Nkrumah felszólította a Ehsabethvilié: (MTI) Az AFP jelentése szerint a katangai Ja- dotvilleben szombaton este össze­tűzés volt a rendőrök és ellen­zéki tüntetők között. A tüntetők követelték a Kartel-párt bebör­tönzött vezetőinek szabadonbo- csátását. A rendőrök rálőttek a Kairó: (TASZSZ) Murad Galeb, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszterhelyettese meg­beszélést folytatott Ghana ideig­lenes ügyvivőjével, a független afrikai országok leopoldvillei kül­ügyminiszteri értekezletének kér­déséről. Arra a közös véleményre Elisabethville: (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy vasárnap délelőtt az ellenzéki Kartel-párt tagjai tüntetést ren­deztek Elisabethvilleben, Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár szállása előtt. Csőmbe bábkormányának rendőrsége brutálisan rátámadt a tüntetőkre és könnygázgránátok­kal szórta szét őket. A katangai »hatóságok« továb­bi önkényeskedésére vall az a tény is, hogy a rendőrség letar­tóztatta a vasárnap Leopoldville- ből Elisabethvillebe érkezett egyik utasszállító gép három kon­gói utasát. A katangai zsarnok mindenképpen igyekszik megaka­dályozni, hogy a kongói kormány megbízottakat küldhessen a tar­tományba. A letartóztatottak ne­vét nem közölték. Hammarskjöld főtitkár vasár­nap a kora délutáni órákban Eli­sabethvilleből a kaminai belga támaszpontra repült. Mint nyu­gati hírügynökségek jelentik, a főtitkár »szemmel láthatóan rossz hangulatban« távozott, mert Csőmbe és kísérete csaknem húsz percig megvárakoztatta a repülő­téren. A kaminai támaszponton Ham­marskjöld a belga csapatok kivo­násáról és ENSZ-haderőkkel való felváltásáról szándékozik tárgyal­ni. Az AFP jelentése szerint mintegy 400 belga katona (két dandár) tartózkodik jelenleg a tá­maszponton. A francia hírügy­nökség jelentette, hogy Elisabeth­villeben olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint 300 belga katona hajlandó a helyszínen leszerelni és nyomban belépni a »katangai fegyveres erők« kötelékébe. A Reuter jelentette, hogy va­sárnap délután Elisabethvilleből nagysietve svéd katonaságot szál­lítottak Jadotvillebe, ahol — mint ismeretes — szombaton za­vargások voltak. Egy kisebb svéd egységet Kolveziba irányítottak — ahol a Reuter jelentése sze­rint fokozódott a feszültség. — Csőmbe szóvivője egyébként be­ismerte, hogy Jadotvilleban szombaton a rendőrsortűz három tüntető halálát okozta. Az Echo du Katanga vasárnap interjút közölt Csombeval. Az in­terjúban a bábkormány »mi­niszterelnöke« teljes megelége­dését fejezte ki az ENSZ főtitká­rával folytatott tárgyalásaival és azt állította, hogy — »kisebb részletkérdésektől eltekintve« — eleget tettek az általa támasztott feltételeknek. Csőmbe szerint a katangai katonák és rendőrök a jövőben is megtartják fegyverü­ket és nincs szükség arra, hogy »az ENSZ-csapatok bevonulása bábminiszterelnököt, támogassa a Kongó egységének megvalósítá­sát célzó politikát. Csőmbe vála­szában azt állította, hogy a gha­nai miniszterelnök »hamis képet« alakított ki magának a kongói helyzetről és »előítéleteket táp­lál« a katangai tartomány vezetői iránt. tüntetőkre, egy személy meghalt, többen megsebesültek. Az AP jelentése szerint Carl von Horn a kongói ENSZ-haderők parancsnoka vasárnap Elisabeth­villebe érkezett, a svéd tábornok újabb ENSZ-csapatok Katangába érkezését készíti elő. jutottak, hogy feltétlenül szük­séges az értekezlet összehívása. Az értekezleten megvitatnák a kongói helyzetet és azt, hogy a független afrikai országok milyen katonai, politikai és gazdasági tá­mogatást nyújtsanak a Kongói Köztársaságnak. következtében belga polgári sze­mélyek vagy más európaiak el­hagyják Katangát«. Csőmbe az interjúban mint »nagy emberről« emlékezett meg Hammarskjöld- ről. Számos halálos áldozata van a Jadotville-i tüntetéseknek Mint már jelentettük, Jadot- ville-ben vasárnap hatalmas tö­megek tüntettek Csőmbe politi­kája ellen. A belga tisztek vezet­te rendőrség sortüzet nyitott a tömegre. A Reuter értesülése sze­rint három kongói meghalt. Hammarskjöld a kaminai belga támaszponton tartózkodik. Állító­lag arról tárgyal, hogy a belgák vonuljanak ki kongói támasz­pontjaikról. A TASZSZ jelenti: El Szebai, az afrikai és ázsiai népek szoli­daritási tanácsa állandó titkársá­gának főtitkára Kairóban sajtó- értekezletet tartott. A kongói ese­mények — hangsúlyozta Szebai — világosan megmutatták az im­perialista politika lényegét. E po­litika, amely az »oszd meg és uralkodj« elven alapul, egyálta­lán nem új. Az imperialista ha­talmak Afrika más népeivel szemben is hasonló irányvonalat követtek. Az új körülmények közepette, amikor Afrika elnyomott népei nem hajlandók tovább viselni a gyarmati rendszer igáját, a gyar­matosítók új módszerhez folya­modnak: imperialista céljaik ér­dekében egyes afrikai országok­nak látszatfüggetlenséget adnak. Ez történt Kongóban is. El Szebai kijelentette, hogy az ENSZ-nek végre kell hajtania sa­ját határozatát és a belga csapa­toknak távozniok kell az ország területéről. Közölte, hogy az ál­landó titkárság emlékiratot inté­zett az ENSZ afroázsiai országai­hoz. Ebben felszólította őket, kö­veteljék, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetében vitassák meg az afrikai gyarmatok hely­zetét és szánjanak síkra a gyar­mati országokban létesített kato­nai támaszpontok felszámolá­sáért. A sajtóértekezleten felszó­lalt Kivanuka, az ugandai nem­zeti kongresszus párt elnöke is. — Hangsúlyozta, hogy az angol gyarmatosítók — a belgák katan­gai mesterkedéséhez hasonlóan — igyekeznek elszakítani Ugandától a természeti kincsekben gazdag Buganda tartományt. Kivanuka közölte, hogy az ugandai kor­mányzóhoz intézett táviratában tiltakozott az újabb imperialista cselszövés ellen. Összetűzés Katangában — flz ENSZ-csapatok parancsnoka Elisabethvilleben Össze kell hívni a független afrikai országok külügyminisztereinek értekezletét Újabb zavargások Katangában — Hammarskjöld elutazott Elisabethvilleből Tizenöt évvel ezelőtt szabadult fel Korea Tizenöt évvel ezelőtt szabadí­totta fel a szovjet hadsereg a japán imperialisták uralma alól a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területét, s Kcwea megindulhatott a fejlődés a fel- emelkedés útján, megkezdhette szocialista államának felépíté­sét. A szabad és független ál­lam első cselekedete az volt, hogy földet juttatott a nincste­leneknek, a bányákat és gyá­rakat pedig államosította. A szocializmust építő koreai népnek ■ súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie, amikor 1950. június 25-én az amerikai imperialisták bujtogatására Li Szín Man zsoldosai három évre vérbe borították a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság föld­jét. A háború végét jelentő fegy verszünet után azonban, amiért lankadatlanul harcolt a Szov­jetunió és az egész szocialista tábor, újult erővel folytathatta Korea a szocializmus építését, s most felszabadulása után tizenöt évvel, az elmaradt, gyarmati sorban élő országból, szilárd népgazdasági alappal rendelkező ipari-agrár állam lett. A falvak nak több mint 90 százalékában ég a villany, kiküszöbölték a parasztságot állandóan fenyege­tő aszály-veszélyt, az ipari ter­melést pedig az 1944-es hétsze­resére emelték. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság példája, a többi szocialista állammal együtt azt bizonyítja, hogy milyen ered­ményeket érhet el egy nép, ha megszerezve szabadságát, saját kezébe veszi sorsa irányítását. A koreai forradalmi változás az ország igazi gazdájává tette a koreai népet, amely biztosan ha lad előre a szocializmus építé-. sében, az életszínvonal emelé­sében. Észak-Korea békés fejlődései építő munkája fontos összeha­sonlításra ad alkalmat, mert ugyanakkor Dél-Koreában, bár a népnek sikerült elűznie Li Szin Mant, az Egyesült Államok zsoldjában álló kormány ma is útjában áll az ország felemelke­désének, brutális rendőri intéz­kedésekkel nyomja el a mind nagyobb erővel megnyilvánuló szabadság törekvéseket. Dél-Korea az amerikaiak tá-* maszpontja lett, ugyanakkor a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság a délkelet-ázsiai béke biztos bástyája. A mostani év­forduló, amint erre Kim ír Szén miniszterelnök is rámutatott, is­mét emlékeztet az ország bé­kés egyesítésének fontosságára; Ez azonban csak akkor oldható meg, ha a Dél-Koreában állo­másozó amerikai csapatokat ki­vonják s demokratikus alapon,- minden külső beavatkozás nél­küli általános választásokat tar­tanak az egymástól elszakított országrészekben. A felszabadu­lási évforduló ünnepségein a Koreai Népi Demokratikus Köz-; társaság népe felhívással for­dult Dél-Korea lakosságához* politikai és társadalmi szerve­zeteihez, hogy vívják ki egy ilyen választásnak mielőbbi megtartását. A koreai nép nagy ünnepén nemcsak a szocialista tábor, ha­nem az egész haladó emberiség szeretettel küldte jókívánságait a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egész népének, Hivatalosan is lemondott a megdöntött laoszi kormány Hanoi (MTI): Az augusztus 9-i államcsíny következtében ■ meg­döntött laoszi királyi kormány, atnely az ország fővárosától száz mérföldre eső Luang Prabangban húzódott meg, a nemzetgyűlés bi­zalmatlansági szavazása miatt el­vesztette jogalapját és megszűnt létezni. Az Uj Kína jelentése sze­rint Kong Le kapitány, a forra­dalmi bizottság elnöke, vasárnap bejelentette, hogy a Somsanit-kor- mány a nép akaratának megfele­lően hivatalosan bejelentette le­mondását a királynak. A forradalmi bizottság máris hozzáfogott a helyzet konszolidá­lásához. Kong Le kapitány kine­vezte a helyi parancsnokokat* akik máris elindultak állomáshe­lyükre. A forradalmi bizottság ilymódon fokozatosan kiterjeszti hatalmát az ország egész területé­re. Vientiane fővárosban a helyzet nyugodt. Szombaton délelőtt a városban nagy tömegek tüntettek a semlegesség politikája mellett; Duón főhadnagy, a bizottság al- elnöke bejelentette, hogy az ál­lamcsíny óta a lakosság minden rétegétől 11 051 aláírással 9222 le­vél érkezett, amelyekben a dol­gozók, a tanulóifjúság, a szerzete­sek támogatják a semlegességi pck litikát. Kormányalakítással bízták meg Souvanna Phouma herceget Vientiane (MTI): A vientianei rádió közölte, hogy a laoszi ki­rály a nép és a forradalmi bi­zottság óhajának megfelelően, hi­vatalosan felkérte Souvanna Phou ma herceget, hogy alakítson új kormányt. A kormányalakítással megbí­zott Souvanna herceg, aki a po­zitív semlegességet jelölte meg kö vetendő irányvonalnak, közölte, Kong Le kapitány, a for­radalmi bizottság elnöke lemond tisztségéről és továbbra is a had­seregben teljesít szolgálatot. A Pravda cikke a leszerelés problémájáról Moszkva (TASZSZ): A Pravda hétfői száma közli A. Lukovec cik 1 két a leszerelés problémájáról. A földkerekség jóakaratú em­berei — írja a szerző — teljes jog­gal állítják, hogy korunk legfon­tosabb és legidőszerűbb kérdése, amely döntő befolyással van a vi­lág sorsára, a leszerelés. Az álta­lános és teljes leszerelésnek a Szovjetunió benyújtotta konkrét és célravezető programja forró he­lyeslésre talál a világ békeszerető népeinek körében. Ennek a prog­ramnak a megvalósításában reá­lis utat látnak a békéhez, a biz­tonsághoz és a háború elhárításá­hoz. A nyugati hatalmak egészen másként közelednek korunk prob­lémáihoz. Szavakban ők is a le­szerelés mellett szónokolnak, de tetteik egészen másról tanúskod­nak. Lehetetlen összeegyeztetni az amerikai imperialistáknak a le­szerelésről mondott hangzatos be­j szódéit a fegyverkezési hajszával, külföldi katonai támaszpontok létesítésével és azzal a fenyegető­zéssel, hogy felújítják a nukleáris kísérleteket. Nyugat-Németországot — foly­tatja a cikk — rakétatámaszpon­tok hálója lepi el. Atomfegyve­rekkel szereli fel magát és előké­születet tesz a Bundeswehrnek atonjbomba hordozására alkalmas amerikai Poláris-típusú rakéták­kal történő felszerelésére. Ade­nauer nyugatnémet kancellár a tűzzel játszik, amikor hódító ter­veket forral az észak-atlanti tömb tagjainak nyílt támogatásával. A világközvélemény — írja be­fejezésül a szerző — mind hatá­rozottabban eme! szót a béke vé­delmében, a fegyverkezési haj­sza ellen és bármennyire igyekez­zenek az imperialisták, számolni- ok kell az embermilliók akaratá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom