Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

2 I960, augusztus 5. TOLNA MEGVET NRPÜJSAG Megkezdte tanácskozását az (Folytatás az 1. oldalról.) gáttá. Kérdezem, hogy vajon az öntudatos munkások, a jobb élet­re törekvő állampolgárok azt mondták volna-e: húzzuk — halo­gassuk hosszú időszakra a feltét­lenül megoldást igénylő feladat elvégzését? — mondjuk-e azt a dolgozó parasztoknak, hogy ne lépjenek be olyan sokan a terme­lőszövetkezetekbe? A mezőgazdaság szocialista átalakulása, dolgozó paraszt­ságunk, munkásosztályunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét szolgálja, élete továb­bi fellendülésének biztosíté­kát jelenti. Ezért kormányzatunk a termelő­szövetkezeti mozgalom örvende­tes fejlődését még azon az áron is segítette, hogy részben már 1958-ban is, de különösen 1959-ben és 1960-ban lényegesen nagyobb mértékben támogatta a termelő­szövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoz­tuk. A hároméves tervben az anyagi eszközök elosztására kidol­gozott eredeti arányokat megvál­toztattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdasági ág számára tervezett anyagi eszközök egy ré­szét is a mezőgazdaság fejleszté­sére csoportosítottuk át a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság megteremtése egyfelől népi demokratikus államrendünk politikai bázisának további erősí­tését, a munkás—paraszt szövet­ség új, magasabb szintű megvaló­sulását eredményezi, másfelől pe­dig közvetlenül és konkrétan hoz­Államunk, egész társadalmunk és barátaink sokirányú támogatá­sának birotokában termelőszövet­kezeti parasztságunk jó hangulat­ban kezdett a közös munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben ala­kult, tehát számos kezdeti nehéz­séggel kellett megküzdeniök, mégis biztatóak az eddigi tapasz­talatok és eredmények. A legtöbb termelőszövetkezetben helyesen szervezték meg a közös munkát, eredményesen alkalmazták a jö­vedelemeloszlás fejlettebb mód­szereit, szem előtt tartják az anya­gi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagság és a családtagok nagy többsége rend­szeresen dolgozik,' Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében jelentősek a sike­reink, de még csak részlegesek. Az átszervezés nem cél, csu­pán eszköz. Annak eszköze, hogy mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy le­hetőségeit felhasználva töb­bet termeljen! Több gabonát, takarmányt, álla­tot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jól mű­ködő, gazdaságosan termelő me­zőgazdasági nagyüzem kiépítése jelent — ez most e terület dolgo­zóinak, irányító szerveinek leg­sürgősebben megoldható, legfon­tosabb feladata. Növénytermelésünk olyan irány ban fejlődik, hogy nő a takar­mánytermesztés részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb ke­nyérgabona-termést takarítsunk be egy-egy hold földről. A legutóbbi gazdasági évek­ben szerzett kedvező tapasz­talatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy áz állami gazdaságok és a fej­lettebb termelőszövetkezetek nagyobb területen termeljék a nagyhozamú külföldi búza­fajtákat. Nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztés gyorsütemű zájárul egész dolgozó népünk élet- színvonalának biztos további eme­léséhez. Azok a milliárd forintok, amelyeket ma és a következő években mezőgazdaságunk terme­lésének fejlesztésére fordítunk, a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak nagyarányú fejlődésé ben, azaz több mezőgazdasági ter­mékben, húsban, zöldségben, gyü­mölcsben, termékbőségben térül­nek vissza. A nagyobb befektetés gyü­mölcseinek pedig nem valami ködös távlati holnapban kell megérlelődniök, hanem már a következő esztendőkben, az ötéves terv időszakában meg­érnek és a dolgozók asztalára jutnak. Úgy gondolom, tisztelt képvise­lőtársaim, hogy ha ezekről a prob­lémákról a munkásokkal, dolgo­zókkal az elmondottak szerint be­szélgetünk, megértik és helyeslik, hogy ilyen gondokat vállaltunk. Ezirányú problémáink megoldásá­hoz nagy segítséget kaptunk a szo­cialista tábortól. Most, ebben a vo­natkozásban is éreztük, mit je­lent a proletár internacionalizmu­son alapuló őszinte baráti segít­ség. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Szovjetunió kormánya telje­sítette azt a kérésünket, hogy az eredeti megállapodáson és terven felül több ezer trak­tort, gabonakombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet vásárol­hassunk. Igen jelentős segítséget kaptunk több más baráti országtól, köztük a Német Demokratikus Köztár­saságtól és a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságtól. fejlesztésében, a lakosság ez­irányú szükségleteinek kielégíté­sében is megnövekedett a szocia­lista nagyüzemek szerepe. Időn­ként vannak fennakadások a hús­ellátásban és a dolgozók felteszik a kérdést: mikor és hogyan szűn­nek meg ezek? Ezzel kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—38. évi átlagos fejenkénti 33 kilogram­mal szemben 1958-ban 41,5 kilo­gramm volt, 1959-ben pedig to­vábbi jónéhány kilogrammal emelkedett. A cél azonban ter­mészetesen ezen a területen is az, hogy a megnövekedett igényeket is mielőbb teljesen kielégítsük. Éppen ezért pártunk kezdemé­nyezésére kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelő- szövetkezetek közös állatállomá­nyának gyors kialakítását és fej­lesztését. Államunk sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a továbbiakban is - termelőszövetkezetek gazdál­kodásának fejlesztéséhez. Eddigi politikánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös mun­kában való tevékeny és fegyelme­zett részvétel mellett maguknak a tagoknak, a termelőszövetkezeteknek kell anyagi erejükhöz mér­ten maximális erőfeszítése­ket tenniük a közös gazdál­kodás felvirágoztatására, mert hiszen elsősorban saját jól felfogott érdekükről van szó. A saját erő mozgósítását és fel- használását egészíti ki az állam segítsége. Elismeréssel állapíthat­juk meg, hogy termelőszövetkeze­ti parasztságunk zöme ebben is egyetért velünk és lelkes erőfe­szítéseket tesz a közös gazdaság építésének gyorsítására. Úgy­szólván nincs az országban olyan termelőszövetkezet, amelyben va­lamiféle közös gazdasági épületet ne építenének, vagy ne vásárol­nának gépeket, jószágokat. Ter­melőszövetkezeteink ebben az évben saját erejükből közös be­ruházásra több, mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszövetkezeti be­ruházásoknak csaknem egynegye­dét teszi ki. Július M-ig több, mint kétezer traktort és 3500 traktorvontatású munkagépet vá­sároltak, jórészt saját erőből. Számos olyan helyen létesítenek öntözőtelepet, halastavat, illetve telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, amely ilyen célokra legalkalma­sabb és táblás műveléssel sem lenne jobban hasznosítható. Csak helyeselni és bátorítani tudjuk ezt a tevékenységet, s állami szer­veink elsőrendű feladata, hogy ehhez minden segítséget megad­janak. Az a tény, hogy mezőgazdasá­gunkban visszavonhatatlanul túl­nyomóvá váltak a szocializmus termelési viszonyai, kitűnő távla­tokat nyit előttünk, kialakulnak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alapjai. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását, a terme­lékenység gyors növelését. Az el­következő években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgaz­dasági munkák gépesítését, első­sorban a talaj művelésben, a ga­bona- és kukoricatermelésben. Ez a nagy termelési segítség- nyújtás is csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének ered­ményeként a társadalombiztosí­tásba bevont dolgozók száma e félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozói kö­zül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi el­látásra és kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellené­ben kiváltható gyógyszerre. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőben mondot­tam, a beszámoló elsősorban nép­gazdaságunk, valamint a nemzet­közi helyzet néhány fő kérdésével foglalkozik. A beszámolóban kul­turális életünk kérdéseit, szocia­lista kulturális forradalmunk Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi, gazdasági körülmé­nyeket józanul mérlegelő politi­kát folytat. Ezt a politikát a mun­kásosztállyal együtt a parasztság és az értelmiség legszélesebb tö­megei is megértik és támogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, s ez kifejezésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb politikai, gaz­dasági, társadalmi kérdések­ben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az alkotó nemzeti egység jut kifejezésre tanácsaink, valamint a hazafias népfront-mozgalom te­vékenységében, munkájának fel­lendülésében. A népfront kongresszusa meg­mutatta, hogy e hazafias mozga­lom hatása ma már kiterjed mindazokra a széles pártonkívüli tömegekre, amelyek szívükön vi­selik a nép, a haza sorsát; hívei rendszerünknek, tevőleges része­sei akarnak lenni a szocializmus felépítésének, küzdeni akarnak a béke megvédéséért, ha egy s más kérdésekben mások is a nézeteik. Helyes és szükséges, hogy a Ha­zafias Népfront továbbra is élén­ken és eredményesen tevékeny­kedjék, továbbra is segítse a nagy nemzeti-népi egység fejlődé­sét. A Hazafias Népfront kong­resszusának felhívása nagy vissz­hangot váltott ki a tömegekben, s most a népfront-bizottságok ne­mes feladata az, hogy a tömegek­ben élő nagyfokú politikai akti­vitást a helyes társadalmi célok irányában bontakoztassák ki, egész népünk további felemelke­dése, boldogulása érdekében. Növekszik a tanácsok jelentősége és szerepe Tisztelt Országgyűlés! Képvi- c.'őtáfsak! — Ebben az esztendőben van országgyűlés újabb eredményeit nem kívánom ismertetni. Tájékoztatásul beje­lentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság kidolgozta az iskolareform alap­elveit. Az iskolareform téziseit nem sok idő múlva nyilvánosság elé bocsátjuk megvitatásra és a hozzászólásokkal — két­ségkívül — gazdagodó terve­zetet annakidején, majd az országgyűlés elé terjesztjük. Készül az országos távlati tu­dományos kutatási terv is, amely­nek kidolgozásába több, mint két­ezer tudományos szakembert von­tunk be. Kormányunk a második ötéves tervvel egybehangolt ^rész­letes kutatási tervet annakidején szintén az országgyűlés elé kí­vánja terjeszteni. Tisztelt Országgyűlés! Nem kevés és nem is kisjelen- tőségű problémáról szóltam az előbbiekben. De a hiányosságok nyílt feltárása sem változtat an­nak a megállapításnak jogos és igaz votán, hogy népköztársasá­gunk, rendszerünk, népgazdasá­gunk erős, hazánkban ma meg­alapozott és biztonságos a dolgo­zók élete. Hazánk gazdasági, po­litikai és társadalmi élete fejlő­dik és virágzik. A dolgozó tömegek tapaszta­lataikból megbizonyosodtak arról, hogy pártunk politiká­ja helyes és kormányunk ezt a helyes politikát a gyakor­latban eredményesen valósít­ja meg. . E tapasztalatok alapján tovább erősödött a kölcsönös bizalom: a dolgozók bizalommal követik a párt útmutatását, bíznak a kor­mány vezetésében, s minden vo­natkozásban érzik, hogy a párt és a kormány mélységes bizalom­mal fordul a dolgozó tömegek felé. E jó munka lehetővé tette pár­tunk és kormányunk legfőbb cél­jának további megközelítését: népünk jobban él, mint történel­münk során bármikor. tizedik évfordulója annak, hogy államépítő munkánk egyik törté­nelmi jelentőségű eseménye zaj­lott le: Létrejöttek tanácsaink, s ezzel bevonultak a széles dolgo­zó tömegek az államhatalom munkájába, bekapcsolódtak az állam igazgatásába. Tanácsaink nemcsak új for­mát, hanem új tartalmat is adtak az államépítő munká­nak, szilárd bázisává váltak a szocializmus építésének. Az elmúlt tíz esztendő alatt be­bizonyosodott az is, hogy a ta­nácsrendszer a legjobb iskola ah­hoz, hogy az egyszerű munkások és parasztok megtanulják, elsajá­títsák és a gyakorlatban alkal­mazzák az államvezetés tudomá­nyát és a kapitalisták, a földes­urak nélküli új, magasabbrendű államvezetést alakítsanak ki. Nagyon fontos, hogy tovább szi­lárdítsuk a tanácsok munkáját, növeljük tekintélyüket és szere­püket. Különösen erősíteni kell a mezőgazdasági termelés és a termelőszövetkezetek segíté­sében csaknem a legfonto­sabb szerepet betöltő járási tanácsokat és ezek szerveit. Nem szabad megtűrnünk semmi­féle olyan nézetet, amely vala­milyen formában is csökkenteni | Újabb három országgal: Indiá­val, Indonéziával és Finnország­ul kötöttünk megállapodást ar­ról, hogy külképviseleteinket köl­csönösen nagykövetségi rangra emeljük. Öröm volt számunkra, hogy hazánkban üdvözölhettük dr. Szukarnót, az Indonéz Köz­társaság elnökét. Örömmel fogad­tuk körünkben Djuanda indonéz első minisztert és dr. Fawzit, az Egyesült Arab Köztársaság kül­kíváriná a tanácsok szerepét és jelentőséget. Tanácsaink őrködje­nek továbbra is a szocialista tör­vényesség felett. Hajtsák végre a törvényeket, s legyenek rajta, hogy az állampolgárok teljesítsék a népköztársaságunk törvényei­ben előírt kötelezettségeiket. — Gondosan vigyázzanak arra, hogy minden körülmények között ér­vényre jussanak az állampolgá­rok törvényben biztosított jogai. Lépjenek fel keményen mindazok ellen, akik bürokratikus mód­szereket honosítsanak meg, sem­mibeveszik a dolgozók jogos kí­vánságait, vagy elfojtják az épí­tő bírálatot. Törekedjenek arra, hogy eleven kapcsolat legyen mindenütt a tanács és a tömegek között. — Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi időszak nemzetkö­zi eseményeit a szocialista tábor következetes békepolitikájának újabb sikerei és az agresszív im­perialista erők sorozatos kudar­cai jellemezték. A Szovjetunió kormányának a nemzetközi tárgyalásokért és a magasszintű találkozókért folyta­tott. szívós harca minden hideg- háborús mesterkedésen felülke­rekedve újabb jelentős eredmé­nyeket ért el. Népköztársaságunk a szocialis­ta tábor tagja és azzal együtt bé­kepolitikát folytat. Ezt követeli dolgozó népünk érdeke. A szocia­lista társadalmi rendszer felépí­tésének nagy feladatát, népünk mind szebb és jobb életének ki­alakítását munkával valósítjuk meg. Ehhez békére és biztonság­ra van szükség. A magyar nem­zet békéjének és biztonságának záloga, mint azt az elmúlt másfél évtizedben mindannyiszor tapasz­talhattuk. a szilárd szövetség és a legszorosabb együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista tá­bor valamennyi országával. Ami­kor kormányunk síkraszállt a le­szerelési javaslatok elfogadásáért, a német békeszerződés megköté­séért és támogatta az imperialis­ta agressziós cselekedetek vissza­verését és leleplezését, a magyar nép alapvető érdekeinek védel­mében cselekedett. Kormányunk továbbra is kö­vetkezetes harcot folytat a nemzetközi politikában, a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország oldalán azért, hogy meghiúsítsuk az im­perialisták agressziós terveit és provokációit, megvalósíthassuk a békeszerető emberiség vágyát, a tartós békét, a háborús veszély végleges kiküszöbölését. Kormányunk rendkívül fontos­nak tekinti a második világhá­ború maradványainak felszámo­lását: a békeszerződés megköté­sét a két német állammal és a nyugat-berlini kérdés rendezését. A szocialista tábor valamennyi országához fűződő testvéri kap­csolataink tovább fejlődtek, ör­vendetes ez, mert a békéért foly­tatott harcunk szilárd és legyőz­hetetlen alapja a szocialista tábor egysége és ereje. Ez az egység és hatalmas erő nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti tanácskozásán is. A szocialista világ békepolitikája győzelmesen halad előre, s szüntelenül újabb erőfeszítéseket teszünk, hogy megteremthessük a szükséges elő­feltételeket ahhoz, hogy az ál­lamok között kialakuljanak, tar­tósak legyenek, a lehetőségekhez képest javuljanak és bővüljenek e kapcsolatok. ügyminiszterét. E tekintélyes ál­lamférfiak magyarországi láto­gatása alkalmat adott népünk eredményeinek, békés és dolgos életének megismertetésére és az országaink közötti kapcsolatok erősítésére. Bizonyos előrehaladás mutat­kozik államközi kapcsolataink fejlődésében Ausztriával is, s szí­(Folytatás a 3. oldíúonj 11 mezőgazdaság átszervezésével együtt emelkednie kell a termelésnek A legfontosabb kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban Támogatjuk a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcát

Next

/
Oldalképek
Tartalom