Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
2 I960, augusztus 5. TOLNA MEGVET NRPÜJSAG Megkezdte tanácskozását az (Folytatás az 1. oldalról.) gáttá. Kérdezem, hogy vajon az öntudatos munkások, a jobb életre törekvő állampolgárok azt mondták volna-e: húzzuk — halogassuk hosszú időszakra a feltétlenül megoldást igénylő feladat elvégzését? — mondjuk-e azt a dolgozó parasztoknak, hogy ne lépjenek be olyan sokan a termelőszövetkezetekbe? A mezőgazdaság szocialista átalakulása, dolgozó parasztságunk, munkásosztályunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét szolgálja, élete további fellendülésének biztosítékát jelenti. Ezért kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődését még azon az áron is segítette, hogy részben már 1958-ban is, de különösen 1959-ben és 1960-ban lényegesen nagyobb mértékben támogatta a termelőszövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoztuk. A hároméves tervben az anyagi eszközök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoztattuk és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdasági ág számára tervezett anyagi eszközök egy részét is a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaság megteremtése egyfelől népi demokratikus államrendünk politikai bázisának további erősítését, a munkás—paraszt szövetség új, magasabb szintű megvalósulását eredményezi, másfelől pedig közvetlenül és konkrétan hozÁllamunk, egész társadalmunk és barátaink sokirányú támogatásának birotokában termelőszövetkezeti parasztságunk jó hangulatban kezdett a közös munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben alakult, tehát számos kezdeti nehézséggel kellett megküzdeniök, mégis biztatóak az eddigi tapasztalatok és eredmények. A legtöbb termelőszövetkezetben helyesen szervezték meg a közös munkát, eredményesen alkalmazták a jövedelemeloszlás fejlettebb módszereit, szem előtt tartják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagság és a családtagok nagy többsége rendszeresen dolgozik,' Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentősek a sikereink, de még csak részlegesek. Az átszervezés nem cél, csupán eszköz. Annak eszköze, hogy mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy lehetőségeit felhasználva többet termeljen! Több gabonát, takarmányt, állatot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jól működő, gazdaságosan termelő mezőgazdasági nagyüzem kiépítése jelent — ez most e terület dolgozóinak, irányító szerveinek legsürgősebben megoldható, legfontosabb feladata. Növénytermelésünk olyan irány ban fejlődik, hogy nő a takarmánytermesztés részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb kenyérgabona-termést takarítsunk be egy-egy hold földről. A legutóbbi gazdasági években szerzett kedvező tapasztalatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy áz állami gazdaságok és a fejlettebb termelőszövetkezetek nagyobb területen termeljék a nagyhozamú külföldi búzafajtákat. Nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztés gyorsütemű zájárul egész dolgozó népünk élet- színvonalának biztos további emeléséhez. Azok a milliárd forintok, amelyeket ma és a következő években mezőgazdaságunk termelésének fejlesztésére fordítunk, a növénytermelés és állattenyésztés hozamainak nagyarányú fejlődésé ben, azaz több mezőgazdasági termékben, húsban, zöldségben, gyümölcsben, termékbőségben térülnek vissza. A nagyobb befektetés gyümölcseinek pedig nem valami ködös távlati holnapban kell megérlelődniök, hanem már a következő esztendőkben, az ötéves terv időszakában megérnek és a dolgozók asztalára jutnak. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezekről a problémákról a munkásokkal, dolgozókkal az elmondottak szerint beszélgetünk, megértik és helyeslik, hogy ilyen gondokat vállaltunk. Ezirányú problémáink megoldásához nagy segítséget kaptunk a szocialista tábortól. Most, ebben a vonatkozásban is éreztük, mit jelent a proletár internacionalizmuson alapuló őszinte baráti segítség. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Szovjetunió kormánya teljesítette azt a kérésünket, hogy az eredeti megállapodáson és terven felül több ezer traktort, gabonakombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet vásárolhassunk. Igen jelentős segítséget kaptunk több más baráti országtól, köztük a Német Demokratikus Köztársaságtól és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól. fejlesztésében, a lakosság ezirányú szükségleteinek kielégítésében is megnövekedett a szocialista nagyüzemek szerepe. Időnként vannak fennakadások a húsellátásban és a dolgozók felteszik a kérdést: mikor és hogyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—38. évi átlagos fejenkénti 33 kilogrammal szemben 1958-ban 41,5 kilogramm volt, 1959-ben pedig további jónéhány kilogrammal emelkedett. A cél azonban természetesen ezen a területen is az, hogy a megnövekedett igényeket is mielőbb teljesen kielégítsük. Éppen ezért pártunk kezdeményezésére kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelő- szövetkezetek közös állatállományának gyors kialakítását és fejlesztését. Államunk sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a továbbiakban is - termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztéséhez. Eddigi politikánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös munkában való tevékeny és fegyelmezett részvétel mellett maguknak a tagoknak, a termelőszövetkezeteknek kell anyagi erejükhöz mérten maximális erőfeszítéseket tenniük a közös gazdálkodás felvirágoztatására, mert hiszen elsősorban saját jól felfogott érdekükről van szó. A saját erő mozgósítását és fel- használását egészíti ki az állam segítsége. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk zöme ebben is egyetért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság építésének gyorsítására. Úgyszólván nincs az országban olyan termelőszövetkezet, amelyben valamiféle közös gazdasági épületet ne építenének, vagy ne vásárolnának gépeket, jószágokat. Termelőszövetkezeteink ebben az évben saját erejükből közös beruházásra több, mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszövetkezeti beruházásoknak csaknem egynegyedét teszi ki. Július M-ig több, mint kétezer traktort és 3500 traktorvontatású munkagépet vásároltak, jórészt saját erőből. Számos olyan helyen létesítenek öntözőtelepet, halastavat, illetve telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, amely ilyen célokra legalkalmasabb és táblás műveléssel sem lenne jobban hasznosítható. Csak helyeselni és bátorítani tudjuk ezt a tevékenységet, s állami szerveink elsőrendű feladata, hogy ehhez minden segítséget megadjanak. Az a tény, hogy mezőgazdaságunkban visszavonhatatlanul túlnyomóvá váltak a szocializmus termelési viszonyai, kitűnő távlatokat nyit előttünk, kialakulnak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alapjai. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a tudomány vívmányainak széleskörű alkalmazását, a termelékenység gyors növelését. Az elkövetkező években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését, elsősorban a talaj művelésben, a gabona- és kukoricatermelésben. Ez a nagy termelési segítség- nyújtás is csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének eredményeként a társadalombiztosításba bevont dolgozók száma e félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozói közül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi ellátásra és kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellenében kiváltható gyógyszerre. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőben mondottam, a beszámoló elsősorban népgazdaságunk, valamint a nemzetközi helyzet néhány fő kérdésével foglalkozik. A beszámolóban kulturális életünk kérdéseit, szocialista kulturális forradalmunk Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi, gazdasági körülményeket józanul mérlegelő politikát folytat. Ezt a politikát a munkásosztállyal együtt a parasztság és az értelmiség legszélesebb tömegei is megértik és támogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, s ez kifejezésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az alkotó nemzeti egység jut kifejezésre tanácsaink, valamint a hazafias népfront-mozgalom tevékenységében, munkájának fellendülésében. A népfront kongresszusa megmutatta, hogy e hazafias mozgalom hatása ma már kiterjed mindazokra a széles pártonkívüli tömegekre, amelyek szívükön viselik a nép, a haza sorsát; hívei rendszerünknek, tevőleges részesei akarnak lenni a szocializmus felépítésének, küzdeni akarnak a béke megvédéséért, ha egy s más kérdésekben mások is a nézeteik. Helyes és szükséges, hogy a Hazafias Népfront továbbra is élénken és eredményesen tevékenykedjék, továbbra is segítse a nagy nemzeti-népi egység fejlődését. A Hazafias Népfront kongresszusának felhívása nagy visszhangot váltott ki a tömegekben, s most a népfront-bizottságok nemes feladata az, hogy a tömegekben élő nagyfokú politikai aktivitást a helyes társadalmi célok irányában bontakoztassák ki, egész népünk további felemelkedése, boldogulása érdekében. Növekszik a tanácsok jelentősége és szerepe Tisztelt Országgyűlés! Képvi- c.'őtáfsak! — Ebben az esztendőben van országgyűlés újabb eredményeit nem kívánom ismertetni. Tájékoztatásul bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság kidolgozta az iskolareform alapelveit. Az iskolareform téziseit nem sok idő múlva nyilvánosság elé bocsátjuk megvitatásra és a hozzászólásokkal — kétségkívül — gazdagodó tervezetet annakidején, majd az országgyűlés elé terjesztjük. Készül az országos távlati tudományos kutatási terv is, amelynek kidolgozásába több, mint kétezer tudományos szakembert vontunk be. Kormányunk a második ötéves tervvel egybehangolt ^részletes kutatási tervet annakidején szintén az országgyűlés elé kívánja terjeszteni. Tisztelt Országgyűlés! Nem kevés és nem is kisjelen- tőségű problémáról szóltam az előbbiekben. De a hiányosságok nyílt feltárása sem változtat annak a megállapításnak jogos és igaz votán, hogy népköztársaságunk, rendszerünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma megalapozott és biztonságos a dolgozók élete. Hazánk gazdasági, politikai és társadalmi élete fejlődik és virágzik. A dolgozó tömegek tapasztalataikból megbizonyosodtak arról, hogy pártunk politikája helyes és kormányunk ezt a helyes politikát a gyakorlatban eredményesen valósítja meg. . E tapasztalatok alapján tovább erősödött a kölcsönös bizalom: a dolgozók bizalommal követik a párt útmutatását, bíznak a kormány vezetésében, s minden vonatkozásban érzik, hogy a párt és a kormány mélységes bizalommal fordul a dolgozó tömegek felé. E jó munka lehetővé tette pártunk és kormányunk legfőbb céljának további megközelítését: népünk jobban él, mint történelmünk során bármikor. tizedik évfordulója annak, hogy államépítő munkánk egyik történelmi jelentőségű eseménye zajlott le: Létrejöttek tanácsaink, s ezzel bevonultak a széles dolgozó tömegek az államhatalom munkájába, bekapcsolódtak az állam igazgatásába. Tanácsaink nemcsak új formát, hanem új tartalmat is adtak az államépítő munkának, szilárd bázisává váltak a szocializmus építésének. Az elmúlt tíz esztendő alatt bebizonyosodott az is, hogy a tanácsrendszer a legjobb iskola ahhoz, hogy az egyszerű munkások és parasztok megtanulják, elsajátítsák és a gyakorlatban alkalmazzák az államvezetés tudományát és a kapitalisták, a földesurak nélküli új, magasabbrendű államvezetést alakítsanak ki. Nagyon fontos, hogy tovább szilárdítsuk a tanácsok munkáját, növeljük tekintélyüket és szerepüket. Különösen erősíteni kell a mezőgazdasági termelés és a termelőszövetkezetek segítésében csaknem a legfontosabb szerepet betöltő járási tanácsokat és ezek szerveit. Nem szabad megtűrnünk semmiféle olyan nézetet, amely valamilyen formában is csökkenteni | Újabb három országgal: Indiával, Indonéziával és Finnországul kötöttünk megállapodást arról, hogy külképviseleteinket kölcsönösen nagykövetségi rangra emeljük. Öröm volt számunkra, hogy hazánkban üdvözölhettük dr. Szukarnót, az Indonéz Köztársaság elnökét. Örömmel fogadtuk körünkben Djuanda indonéz első minisztert és dr. Fawzit, az Egyesült Arab Köztársaság külkíváriná a tanácsok szerepét és jelentőséget. Tanácsaink őrködjenek továbbra is a szocialista törvényesség felett. Hajtsák végre a törvényeket, s legyenek rajta, hogy az állampolgárok teljesítsék a népköztársaságunk törvényeiben előírt kötelezettségeiket. — Gondosan vigyázzanak arra, hogy minden körülmények között érvényre jussanak az állampolgárok törvényben biztosított jogai. Lépjenek fel keményen mindazok ellen, akik bürokratikus módszereket honosítsanak meg, semmibeveszik a dolgozók jogos kívánságait, vagy elfojtják az építő bírálatot. Törekedjenek arra, hogy eleven kapcsolat legyen mindenütt a tanács és a tömegek között. — Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi időszak nemzetközi eseményeit a szocialista tábor következetes békepolitikájának újabb sikerei és az agresszív imperialista erők sorozatos kudarcai jellemezték. A Szovjetunió kormányának a nemzetközi tárgyalásokért és a magasszintű találkozókért folytatott. szívós harca minden hideg- háborús mesterkedésen felülkerekedve újabb jelentős eredményeket ért el. Népköztársaságunk a szocialista tábor tagja és azzal együtt békepolitikát folytat. Ezt követeli dolgozó népünk érdeke. A szocialista társadalmi rendszer felépítésének nagy feladatát, népünk mind szebb és jobb életének kialakítását munkával valósítjuk meg. Ehhez békére és biztonságra van szükség. A magyar nemzet békéjének és biztonságának záloga, mint azt az elmúlt másfél évtizedben mindannyiszor tapasztalhattuk. a szilárd szövetség és a legszorosabb együttműködés a Szovjetunióval, a szocialista tábor valamennyi országával. Amikor kormányunk síkraszállt a leszerelési javaslatok elfogadásáért, a német békeszerződés megkötéséért és támogatta az imperialista agressziós cselekedetek visszaverését és leleplezését, a magyar nép alapvető érdekeinek védelmében cselekedett. Kormányunk továbbra is következetes harcot folytat a nemzetközi politikában, a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország oldalán azért, hogy meghiúsítsuk az imperialisták agressziós terveit és provokációit, megvalósíthassuk a békeszerető emberiség vágyát, a tartós békét, a háborús veszély végleges kiküszöbölését. Kormányunk rendkívül fontosnak tekinti a második világháború maradványainak felszámolását: a békeszerződés megkötését a két német állammal és a nyugat-berlini kérdés rendezését. A szocialista tábor valamennyi országához fűződő testvéri kapcsolataink tovább fejlődtek, örvendetes ez, mert a békéért folytatott harcunk szilárd és legyőzhetetlen alapja a szocialista tábor egysége és ereje. Ez az egység és hatalmas erő nyilvánult meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti tanácskozásán is. A szocialista világ békepolitikája győzelmesen halad előre, s szüntelenül újabb erőfeszítéseket teszünk, hogy megteremthessük a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy az államok között kialakuljanak, tartósak legyenek, a lehetőségekhez képest javuljanak és bővüljenek e kapcsolatok. ügyminiszterét. E tekintélyes államférfiak magyarországi látogatása alkalmat adott népünk eredményeinek, békés és dolgos életének megismertetésére és az országaink közötti kapcsolatok erősítésére. Bizonyos előrehaladás mutatkozik államközi kapcsolataink fejlődésében Ausztriával is, s szí(Folytatás a 3. oldíúonj 11 mezőgazdaság átszervezésével együtt emelkednie kell a termelésnek A legfontosabb kérdésekben széles nemzeti egység jött létre hazánkban Támogatjuk a gyarmatosítás ellen küzdő népek harcát
