Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

2 TOLNA MEGYET NPPÜJSAO 1960. augusztus 31: N. Sx. Hruscsov és Kádár János elvtárs a moszkvai magyar kiállításon Megkezdődött a román nagy nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Moszkva: (MTI) Nagy nap volt augusztus 30., a moszkvai magyar ipari kiállítás történetében. A rendkívül népszerű kiállításra, amelyet eddig már csaknem hét­százezren tekintettek meg, kima­gasló vendégek érkeztek: Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, aki a Szovjetunióban töltötte szabadsá­gát és N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. Délelőtt kilenc óra tájban ér­kezett meg a kiállításra, felesége társaságában Kádár János, akit Révész Géza, a Magyar Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kí­sért. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát Greiner Sáódor, kereskedelmi főtanácsos és Kristóf László, a magyar kiál­lítás igazgatója, valamint a kiál­lítási iroda több vezető munka­társa fogadta. Kádár János meghívására fél­órával később megérkezett N. Sz. Hruscsov is, akit felesége, Nyina Petrovna, Rada leánya, hősi ha­lált halt fiának, Leonyidnak fe­lesége és unokája, Julija is elkí­sért. Hruscsov és Kádár János meleg szeretettel, őszinte barát­sággal köszöntötte egymást. A vendégek ezután a kiállítás igazgatójának kalauzolásával meg­tekintették az egyes pavilonokat. A kettes számú pavilonban, amely a magyar szerszámgép- és műszergyártás legszebb, legújabb alkotásait mutatja be, Meszlényi László fiatal mérnök, a pavilon vezetője ismertette orosz nyelven az egyes gépeket, berendezéseket. Hruscsov és Kádár János első­nek az RT—80—P típusú mo­dem revolver-esztergapadot te­kintette meg, amelyet Csutak Jó­zsef, a Fémáru és Szerszámgép- gyár kísérleti műhelyének veze­tője ismertetett működés közben. A légpárnás köszörűgépnél Pál József, Kossuth-díjas munkás-fel­találó köszöntötte a vendégeket. Elmondotta, gépével gyorsan és könnyen lehet hántolni olyan munkadarabokat, amelyeknek megmunkálása korábban hosszú időt vett igénybe és nehéz fizi­kai munkát követelt meg. »Ma­gam is lakatos voltam, ismerem ezt a munkát — jelentette ki Hruscsov. — Ez igazán okos gép, nem is szólva a feltalálójáról«. Meleg szavakkal gratulált Pál Józsefnek Kádár János is. A pavilonban elhelyezett mű­szereket, gépeket a vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meff. Elismeréssel szóltak a leg­újabb típusú horizontál maró­gépről, az Erosimat szikraforgá­csoló berendezésről. Igen tetszet­tek a vacuumos műanyagformázó gépek is. Az egyik ilyen gépnél Kovács Róbertné demonstrátor átnyújtotta a vendégeknek a kiál­lítás műanyagtokba csomagolt jelvényét. Ebben a csarnokban állították ki a magyar ipar egyik új alko­tását, a Heller—Forgó-féle hűtő­tornyot, amelyet ma már a Szov­jetunióban is használnak erőmű­vek építésénél. Hruscsov és Ká­dár János köszöntötte az új be­rendezés egyik alkotóját, Forgó Lászlót. A magyar lakásberendezések megtekintése után a pavilon nép- művészeti részébe mentek át a vendégek. Tamási Andrásné, ka­locsai pingálóasszony munkája mindenkinek tetszett. »Még a ru­hája is külön kiállítási tárgy« — mondotta tréfásan a szovjet kor­mányfő Tamásinénak. Érdeklő­déssel álltak meg Apagyi Vera, herendi porcelánfestő és Váradi Margit, kunmadarasi csipkeverő­nő munkaasztala mellett. Élénk derültséget keltett a szovjet kor­mányfő egyik megjegyzése: »Ilyen ügyes kezeket kívánok minden miniszterelnöknek, hogy mindig megtalálja a cselekvés fo­nalát« — mondotta. A textilipar és a konfekcióipar vitrinjei ueyáncsak nagy sikert arattak. »Ez a pavilon a nők ál­ma« — jegyezte meg tréfálkozva Hruscsov. Felesége, Nyina Pet­rovna kijelentette, nagyon tet­szettek neki a magyar népművé­szek alkotásai, s hosszan nézte a magyar csipkeverőnő munkáját. Igen szépek és ízlésesek a magyar bútorok, a magyar cipők és a ru­hák is — mondotta Nyina Pet­rovna Hruscsov. A kiállítás egy dolgozója dí­szesen munkált, ötvösművészeti papírvágókést nyújtott át a pavi­lon dolgozói nevében N. Sz. Hruscsovnak, aki meleg hangon mondott köszönetét az ajándékért. A vendégek érdeklődéssel szem­lélték meg a baromfi feldolgozó gépsort is. A szovjet kormányfő jókedvűen meg is jegyezte Szántó Györgynek, a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat osztályvezetőjé­nek, aki orosz nyelven ismertette az egyes berendezések működé­sét: „Lehet, hogy ügynökévé sze­gődök — ilyen gépekre nekünk is nagy szükségünk van”; Hruscsov és Kádár János nagy érdeklődéssel tekintette meg a magyar bányaipari gépek mű­ködő modelljeit. Hruscsov érdek­lődéssel figyelte a Mészáros-féle körvágat-hajtó gép 'makettjének működését. Megkérdezte, milyen sebességgel halad a gép a kőzet­ben. Mikor a kiállítás egyik munkatársa elmondotta, hogy a gép nyolc óra alatt mintegy 4—5 méter vágatot készít el, a szovjet kormányfő kijelentette: „Ez igen jó gép”. Ugyancsak megnézték a vendégek a Szabó-féle ,görgős-eke kiállított példányát, a magyar mezőgazdasági gépeket, az önra­kodó dömpereket, a gépkocsi szerviz-berendezéseket, s az Ika­rusz gyár különböző autóbuszait. Hruscsov és Kádár János beszállt az Ikarusz 303-as légrugózású vá­rosközi autóbuszba, amelyet nagy tetszéssel szemléltek meg. Ezután a híradás-technikai pa­vilonba vezetett a vendégek útja. Az ott bemutatott magyar híra­dástechnikai berendezések, mű­szerek, orvosi műtő-felszerelések ugyancsak nagy tetszést keltettek. Amikor a kiállítás munkatársai elmondották a szovjet kormány­főnek, hogy a magyar fogorvosi berendezések biztosítják a fájda­lommentes foghúzást, tréfálkozva megjegyezte: ,„Ugy látszik, akár énekelni is lehet ebben a szék­ben”. A látogatás befejeztével Hrus­csov, Kádár János és a kíséretük­ben lévő személyiségek felkeres­ték a kiállítás Mackó büféjét. A büfé dolgozói virágcsokorral fo­gadták a szovjet kormányfőt és feleségét. A szovjet és magyar sajtó mun­katársainak kérésére N. Sz. Hrus­csov és Kádár János nyilatkozott a sajtónak és a rádiónak. Ez a nyilatkozat azonban eltér a szokásos interjúktól. A két ál­lamférfi szívélyes, baráti beszél­getést folytatott a mikrofon előtt, Hruscsov pedig nagyfontosságú kijelentéseket tett a nemzetközi helyzetről is. A kedves vendégeket Lakatos Sándor, a népművészet mesteré­nek zenekara szórakoztatta a bü­fében. A szovjet és a magyar vezetők hosszantartó, rendkívül szívélyes hangú baráti beszélgetést folytat­tak egymással. A beszélgetés vé­gén Kádár János feltűzte Hrus­csov ruhájára a magyar kiállítás jelvényét, amely egymásba kap­csolódó fogaskerekeket ábrázol — a nagy, vörösszínű fogaskerékbe illeszkedik a piros-fehér-zöld szí­nű fogaskerék. „Ez a két egymás­ba kapcsolódó fogaskerék a szov­jet és a magyar nép együttműkö­dését, barátságát jelképezi” — mondotta Kádár János. N. Sz. Hruscsov meleg hangon mondott köszönetét a baráti fogadtatásért, a kiállítás magyar vezetőinek. Kádár János elvtárs nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon Moszkva. (MTI). Kádár János a moszkvai magyar kiállításon ked­den délelőtt a következő nyilatko­zatot tette: Csak dicsérni tudom a kiállítás vezetőit, szervezőit, minden ma gyár dolgozóját, mert örvendetes, milyen szemléltetően, ízlésesen, áttekinthetően és szépen tudták megmutatni, hogy a magyar szo­cialista ipar is képes valamire, szégyenkezés nélkül állhat a szocialista országok sorában, s egyet-mást a nyugati kapitalis­táknak is megmutathat. Hruscsov tréfásan félbeszakí­totta Kádár János szavait: — nem kell szerénykedniök. Nem­csak egyet-mást, hanem az egész kiállítást ás megmutathatják. Nekem, mint magyarnak, nem illik többet mondanom — vála­szolta ugyancsak tréfásan Kádár János, majd így folytatta: Nekünk, magyaroknak mindig jólesik hallani, amikor egyszerű szovjet emberek, szovjet elvtár­saink, elismerő hangon szólnak a magyar nép eredményeiről. Ebben a hangban valahogy az is benne van, hogy a szovjet elvtársaktól kapott segítség nem volt hiába­való, hogy az áldozat, a kiontott vér, amellyel segítették a magyar nép harcát, iparának fejlesztését, kezdi meghozni eredményeit. Hruscsov ismét közbeszólt: — A segítség önmagában még nem minden. Meg kell tudni választani azt, akinek segítséget nyújtunk, hogy e segítséget fel is tudja használni — jegyezte meg a szovjet kormányfő. Némelyek azt mondják, hogy a magyarok soviniszták — foly­tatta Kádár János. — Ez nem igaz. A magyar munkásosztály internacionalista. A magyar nép­ben ott él az internacionalizmus eszméje, s van benne nemzeti büszkeség is; mi büszkék vagyunk rá, hogy megállhatunk a szovjet elvtársak, a többi testvéri nép előtt, hogy élni tudunk a testvéri segítséggel. Minden törekvésünk az, hogy új eredményeink szülessenek, Jelenleg olyan a helyzet ná­lunk, hogy a párt, a néptöme­gek, a dolgozók, a kormány teljes egyetértésben dolgoz­nak. Ott vagyunk a munkásosztály nemzetközi frontján, s mivel cél­jainktól nem tágítunk, nagyszerű eredményeket érünk el. Hruscsov ismét tréfálkozva fél­beszakította Kádár János szavait: — Úgy látszik, Árpád jól válasz­totta meg a földet — mondta. Igen, Árpád jól választotta meg a földet. A föld is jó, a kiima isf. a víz is, bár Magyarország egy kicsit forgalmas helyen fekszik — válaszolta tréfásan Kádár János. — De mi ott élünk, ott harcolunk s ott fog megszületni a szocialista Magyarország, akármit is tegye­nek ellenségei. Még egy személyes megjegyzést szeretnék tenni. A magyar elv­társak, a magyar dolgozók előtt nem kell sokat magyaráznom, milyen jól esik nekem, hogy Hruscsov elvtárssal közösen néz­hetjük meg a magyar kiállítást. £n csak azt kívánom, hogy ez a jó viszony, a jó együttmű­ködés tovább erősödjék a nagy szovjet nép és a mi népünk között, s akkor min­den jó lesz. Ez a kiállítás mindinkább meg­erősíti az embert ebben az érzés­ben. Úgy gondolom, hogy ez jó nap volt számunkra. Mi magyarok, gyakran megfor­dulunk Moszkvában, s ez nem rossz. De úgy van, hogy ha egy év múltával tér vissza ide az em­ber, leírhatatlan az a gyors fejlő­dés, amit itt lát iparban, kultú­rában, életszínvonalban — min-, denben. Szívből kívánjuk a szov­jet népnek, hogy tovább haladjon ezen az úton, mert ez nekünk, magyaroknak sem rossz. Köszönöm Hruscsov elvtársnak, Nyina Petrovnának, kedves csa­ládjuknak, hogy megtisztelték a kiállítást — mondotta befejezésül Kádár János. Bukarest: (MTI) Kedden meg­kezdődött a Román Népköztársa­ság nagy nemzetgyűlésének rend­kívüli ülésszaka. Az ülésen je­len volt Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, valamint a part és kor­mány több más vezetője, illetve tagja. Az ülésszakon »A jelenle­gi nemzetközi helyzet és a Ro­mán Népköztársaság külpolitiká­ja« napirendi pontot vitatják meg. Gheorghe Gheorghiu-Dej egy­órás beszédében vázolta a mai nemzetközi helyzet főbb tenden­ciáit, valamint Románia nemzec- közi helyzetének alakulását. A kongói hírügynökség Lumumba csapatainak előrenyomulásáról Leopoldville: (MTI) A függet­len afrikai államok értekezlete hétfőn zártkörű ülésen folytatta munkáját. A Reuter az értekez­lethez közelálló körökből nyert értesülésekre hivatkozva arrijl ír, hogy a küldöttek véleménye meg­oszlik azzal kapcsolatban, vajon közvetlen katonai támogatást nyújtsanak-e Kongónak, vagy maradjanak továbbra is az ENSZ keretei között. Az új kongói hírügynökség, az Akopress egy kommentárjában kijelentette, hogy a kongói nem­zetközi hadsereget nem tartóztat­ja fel az a tény, hogy Csőmbe pa­rancsára néhány hidat felrobban­tottak. Lumumba közölte, hogy I Ruanda Urundiból toborzott nyolcezer katonát indít útnak hamarosan Katanga felé. Bunche, Hammarskjöld szemé­lyes kongói megbízottja, aki ked­den New Yorkba utazott, hétfőn egy sajtóértekezleten bejelentet­te, hogy kedd reggelig »vala­mennyi belga katona elhagyja Kongót«. Bunche a sajtóértekez­leten említést tett arról is, hogy az ENSZ és a kongói kormány között nem volt mindig harmom- kus az együttműködés. Az ENSZ- megbízott tagadta, hogy belgák ENSZ-egyenruhát viseltek vol­na, de azt elismerte, hogy »bizo­nyos fekete kereskedelem ala­kult ki az ENSZ-karszalagokkaT’j Raul Roa kubai külügyminiszter nyilatkozata New York: (TASZSZ) Raul Roa, kubai külügyminiszter — miután a kubai küldöttség kivo­nult az amerikai államok külügy­minisztereinek értekezletéről — kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok küldöttsége nyomást gya­korolt az értekezlet számos részt­vevőjére, rájuk akarta kényszerí­teni akaratát és keresztül akarta erőszakolni a ránézve kedvező határozatot. A tanácskozások nem alakul­hattak kedvezően, amikor Nixon, amerikai alelnök arra buzdított, hogy »végezzenek Fidel Castro kormányával« és a Pentagon ki­jelentette: »Már felkészültek a csapatok Kuba megtámadására, ha a külügyminiszteri értekezlet részéről elhangzana valamilyen felhívás« — mondotta. Roa elmondotta, hogy az Egye­sült Államok tekintélyes szemé­lyiségei nyomást gyakoroltak a külügyminiszterekre, hogy befo­lyásolják az értekezlet határozati javaslatának megszerkesztését. Az első és a második pontot — amely merénylet Kuba szuveréni- tása ellen és agresszív cseleke­det Kubával szemben — kizáró­lag az Egyesült Államok követe­lésére foglalták a határozati ja­vaslatba. Arra az állításra, hogy »nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok megtámadta volna Kubát«, Roa a következő­ket mondotta: »Ha a háromszáz- ezer tonna elégetett cukornád és a Floridából történt berepülések nem elegendő, akkor nem tudom, hogy a kubai kormánynak és a kubai népnek milyen adatokat kellene felsorakoztatnia az Egye­sült Államok bűnös agressziójá­nak bebizonyítására«. Bias Roca beszéde a Kubai Népi Szocialista Párt tevékenységéről, a kubai forradalomról Havana: (Uj Kína) A Hoy cí­mű kubai lap közzétette annak a beszámolónak a szövegét, ame­lyet Bias Roca, a Kubai Népi Szocialista Párt főtitkára a párt VIII. kongresszusán mondott el. A főtitkár hangoztatta, hogy a kubai nép forradalmában nagy szerepe volt az egységnek és rámu­tatott: »Pártunk minden meg­mozdulásban a tömegekkel tar­tott«. A továbbiakban rámutatott: a kubai forradalom győzelme és to­vábbfejlődése az amerikai impe­rialisták szemeláttára, porrázúzta mindazokat a fatalista elmélete­ket, amelyek szerint a latin-ame­rikai országoknak, földrajzilag közel az Egyesült Államokhoz, attól gazdasági függőségben, evenge katonai erőkkel mind­örökre engedelmeskedniük kell :.z amerikaiaknak. A párt főtitkára kijelentette, hogy a jelenlegi szakaszban a ku­bai forradalom nem kommunista, hanem antiimperialista és nagy­birtokrendszer-ellenes forrada­lom. Roca elítélte az imperialis­tákat és lakájaikat kommunista­ellenes manővereikért. Leszögez­te, hogy a kommunistaellenesság fegyver volt az imperialisták ke­zében a kubai forradalommal, a •’eo igazságos törekvéseivel szem- len. F-után azokról a feladatokról ~zólt, amelyek a győztes kubai forradalomra várnak és amelyek megoldásán dolgoznak. Meg kell teremteni a szuverén nemzeti ál­lamot, meg kell szüntetni a nagy­birtokrendszert és fel kell szá­molni a monopóliumoknak nyúj­tott koncessziókat, amelyek sú­lyos terhet jelentenek az ország­nak. Nemzeti alapon iparosítani kell az országot, igazi demokrá­ciát kell adni a népnek, követke­zetes független külpolitikát kell folytatni, tovább kell erősíteni a felszabadító hadsereget, a mun­kások és parasztok önkéntes ka­tonai egységeit, a biztonsági szer­veket, — általában meg kell szi­lárdítani, tovább kell fejleszteni a forradalmi államhatalmat. »A kubai forradalom — hatal­mas belső erőforrásain kívül a barátságon alapuló tevékeny tá­mogatást kap a latin-amerikai, az ázsiai és afrikai, a szocialista or­szágoktól, a világ munkásaitól, békeharcosaitól, haladó erőitől, és más népeitől. A kubai nép hálás a Szovjetuniónak, a Kínai Nép- köztársaságnak és a többi szocia­lista országnak az önzetlen segít- ~ éeért«. Végül a főtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok kato­nai beavatkozását meg lehet előz­ni. Ha azonban mégis sor kerül­ne ilyen beavatkozásra, az impe­rialisták legvőzhetők. ha a fegy­veres erők és az egész r-o jól felkészülve, egységeden száll -zembe az apre-'zorokkal c- szá­míthat a nemzetközi szolidaritás­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom