Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-31 / 205. szám
2 TOLNA MEGYET NPPÜJSAO 1960. augusztus 31: N. Sx. Hruscsov és Kádár János elvtárs a moszkvai magyar kiállításon Megkezdődött a román nagy nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Moszkva: (MTI) Nagy nap volt augusztus 30., a moszkvai magyar ipari kiállítás történetében. A rendkívül népszerű kiállításra, amelyet eddig már csaknem hétszázezren tekintettek meg, kimagasló vendégek érkeztek: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki a Szovjetunióban töltötte szabadságát és N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Délelőtt kilenc óra tájban érkezett meg a kiállításra, felesége társaságában Kádár János, akit Révész Géza, a Magyar Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kísért. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Greiner Sáódor, kereskedelmi főtanácsos és Kristóf László, a magyar kiállítás igazgatója, valamint a kiállítási iroda több vezető munkatársa fogadta. Kádár János meghívására félórával később megérkezett N. Sz. Hruscsov is, akit felesége, Nyina Petrovna, Rada leánya, hősi halált halt fiának, Leonyidnak felesége és unokája, Julija is elkísért. Hruscsov és Kádár János meleg szeretettel, őszinte barátsággal köszöntötte egymást. A vendégek ezután a kiállítás igazgatójának kalauzolásával megtekintették az egyes pavilonokat. A kettes számú pavilonban, amely a magyar szerszámgép- és műszergyártás legszebb, legújabb alkotásait mutatja be, Meszlényi László fiatal mérnök, a pavilon vezetője ismertette orosz nyelven az egyes gépeket, berendezéseket. Hruscsov és Kádár János elsőnek az RT—80—P típusú modem revolver-esztergapadot tekintette meg, amelyet Csutak József, a Fémáru és Szerszámgép- gyár kísérleti műhelyének vezetője ismertetett működés közben. A légpárnás köszörűgépnél Pál József, Kossuth-díjas munkás-feltaláló köszöntötte a vendégeket. Elmondotta, gépével gyorsan és könnyen lehet hántolni olyan munkadarabokat, amelyeknek megmunkálása korábban hosszú időt vett igénybe és nehéz fizikai munkát követelt meg. »Magam is lakatos voltam, ismerem ezt a munkát — jelentette ki Hruscsov. — Ez igazán okos gép, nem is szólva a feltalálójáról«. Meleg szavakkal gratulált Pál Józsefnek Kádár János is. A pavilonban elhelyezett műszereket, gépeket a vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meff. Elismeréssel szóltak a legújabb típusú horizontál marógépről, az Erosimat szikraforgácsoló berendezésről. Igen tetszettek a vacuumos műanyagformázó gépek is. Az egyik ilyen gépnél Kovács Róbertné demonstrátor átnyújtotta a vendégeknek a kiállítás műanyagtokba csomagolt jelvényét. Ebben a csarnokban állították ki a magyar ipar egyik új alkotását, a Heller—Forgó-féle hűtőtornyot, amelyet ma már a Szovjetunióban is használnak erőművek építésénél. Hruscsov és Kádár János köszöntötte az új berendezés egyik alkotóját, Forgó Lászlót. A magyar lakásberendezések megtekintése után a pavilon nép- művészeti részébe mentek át a vendégek. Tamási Andrásné, kalocsai pingálóasszony munkája mindenkinek tetszett. »Még a ruhája is külön kiállítási tárgy« — mondotta tréfásan a szovjet kormányfő Tamásinénak. Érdeklődéssel álltak meg Apagyi Vera, herendi porcelánfestő és Váradi Margit, kunmadarasi csipkeverőnő munkaasztala mellett. Élénk derültséget keltett a szovjet kormányfő egyik megjegyzése: »Ilyen ügyes kezeket kívánok minden miniszterelnöknek, hogy mindig megtalálja a cselekvés fonalát« — mondotta. A textilipar és a konfekcióipar vitrinjei ueyáncsak nagy sikert arattak. »Ez a pavilon a nők álma« — jegyezte meg tréfálkozva Hruscsov. Felesége, Nyina Petrovna kijelentette, nagyon tetszettek neki a magyar népművészek alkotásai, s hosszan nézte a magyar csipkeverőnő munkáját. Igen szépek és ízlésesek a magyar bútorok, a magyar cipők és a ruhák is — mondotta Nyina Petrovna Hruscsov. A kiállítás egy dolgozója díszesen munkált, ötvösművészeti papírvágókést nyújtott át a pavilon dolgozói nevében N. Sz. Hruscsovnak, aki meleg hangon mondott köszönetét az ajándékért. A vendégek érdeklődéssel szemlélték meg a baromfi feldolgozó gépsort is. A szovjet kormányfő jókedvűen meg is jegyezte Szántó Györgynek, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat osztályvezetőjének, aki orosz nyelven ismertette az egyes berendezések működését: „Lehet, hogy ügynökévé szegődök — ilyen gépekre nekünk is nagy szükségünk van”; Hruscsov és Kádár János nagy érdeklődéssel tekintette meg a magyar bányaipari gépek működő modelljeit. Hruscsov érdeklődéssel figyelte a Mészáros-féle körvágat-hajtó gép 'makettjének működését. Megkérdezte, milyen sebességgel halad a gép a kőzetben. Mikor a kiállítás egyik munkatársa elmondotta, hogy a gép nyolc óra alatt mintegy 4—5 méter vágatot készít el, a szovjet kormányfő kijelentette: „Ez igen jó gép”. Ugyancsak megnézték a vendégek a Szabó-féle ,görgős-eke kiállított példányát, a magyar mezőgazdasági gépeket, az önrakodó dömpereket, a gépkocsi szerviz-berendezéseket, s az Ikarusz gyár különböző autóbuszait. Hruscsov és Kádár János beszállt az Ikarusz 303-as légrugózású városközi autóbuszba, amelyet nagy tetszéssel szemléltek meg. Ezután a híradás-technikai pavilonba vezetett a vendégek útja. Az ott bemutatott magyar híradástechnikai berendezések, műszerek, orvosi műtő-felszerelések ugyancsak nagy tetszést keltettek. Amikor a kiállítás munkatársai elmondották a szovjet kormányfőnek, hogy a magyar fogorvosi berendezések biztosítják a fájdalommentes foghúzást, tréfálkozva megjegyezte: ,„Ugy látszik, akár énekelni is lehet ebben a székben”. A látogatás befejeztével Hruscsov, Kádár János és a kíséretükben lévő személyiségek felkeresték a kiállítás Mackó büféjét. A büfé dolgozói virágcsokorral fogadták a szovjet kormányfőt és feleségét. A szovjet és magyar sajtó munkatársainak kérésére N. Sz. Hruscsov és Kádár János nyilatkozott a sajtónak és a rádiónak. Ez a nyilatkozat azonban eltér a szokásos interjúktól. A két államférfi szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a mikrofon előtt, Hruscsov pedig nagyfontosságú kijelentéseket tett a nemzetközi helyzetről is. A kedves vendégeket Lakatos Sándor, a népművészet mesterének zenekara szórakoztatta a büfében. A szovjet és a magyar vezetők hosszantartó, rendkívül szívélyes hangú baráti beszélgetést folytattak egymással. A beszélgetés végén Kádár János feltűzte Hruscsov ruhájára a magyar kiállítás jelvényét, amely egymásba kapcsolódó fogaskerekeket ábrázol — a nagy, vörösszínű fogaskerékbe illeszkedik a piros-fehér-zöld színű fogaskerék. „Ez a két egymásba kapcsolódó fogaskerék a szovjet és a magyar nép együttműködését, barátságát jelképezi” — mondotta Kádár János. N. Sz. Hruscsov meleg hangon mondott köszönetét a baráti fogadtatásért, a kiállítás magyar vezetőinek. Kádár János elvtárs nyilatkozata a moszkvai magyar kiállításon Moszkva. (MTI). Kádár János a moszkvai magyar kiállításon kedden délelőtt a következő nyilatkozatot tette: Csak dicsérni tudom a kiállítás vezetőit, szervezőit, minden ma gyár dolgozóját, mert örvendetes, milyen szemléltetően, ízlésesen, áttekinthetően és szépen tudták megmutatni, hogy a magyar szocialista ipar is képes valamire, szégyenkezés nélkül állhat a szocialista országok sorában, s egyet-mást a nyugati kapitalistáknak is megmutathat. Hruscsov tréfásan félbeszakította Kádár János szavait: — nem kell szerénykedniök. Nemcsak egyet-mást, hanem az egész kiállítást ás megmutathatják. Nekem, mint magyarnak, nem illik többet mondanom — válaszolta ugyancsak tréfásan Kádár János, majd így folytatta: Nekünk, magyaroknak mindig jólesik hallani, amikor egyszerű szovjet emberek, szovjet elvtársaink, elismerő hangon szólnak a magyar nép eredményeiről. Ebben a hangban valahogy az is benne van, hogy a szovjet elvtársaktól kapott segítség nem volt hiábavaló, hogy az áldozat, a kiontott vér, amellyel segítették a magyar nép harcát, iparának fejlesztését, kezdi meghozni eredményeit. Hruscsov ismét közbeszólt: — A segítség önmagában még nem minden. Meg kell tudni választani azt, akinek segítséget nyújtunk, hogy e segítséget fel is tudja használni — jegyezte meg a szovjet kormányfő. Némelyek azt mondják, hogy a magyarok soviniszták — folytatta Kádár János. — Ez nem igaz. A magyar munkásosztály internacionalista. A magyar népben ott él az internacionalizmus eszméje, s van benne nemzeti büszkeség is; mi büszkék vagyunk rá, hogy megállhatunk a szovjet elvtársak, a többi testvéri nép előtt, hogy élni tudunk a testvéri segítséggel. Minden törekvésünk az, hogy új eredményeink szülessenek, Jelenleg olyan a helyzet nálunk, hogy a párt, a néptömegek, a dolgozók, a kormány teljes egyetértésben dolgoznak. Ott vagyunk a munkásosztály nemzetközi frontján, s mivel céljainktól nem tágítunk, nagyszerű eredményeket érünk el. Hruscsov ismét tréfálkozva félbeszakította Kádár János szavait: — Úgy látszik, Árpád jól választotta meg a földet — mondta. Igen, Árpád jól választotta meg a földet. A föld is jó, a kiima isf. a víz is, bár Magyarország egy kicsit forgalmas helyen fekszik — válaszolta tréfásan Kádár János. — De mi ott élünk, ott harcolunk s ott fog megszületni a szocialista Magyarország, akármit is tegyenek ellenségei. Még egy személyes megjegyzést szeretnék tenni. A magyar elvtársak, a magyar dolgozók előtt nem kell sokat magyaráznom, milyen jól esik nekem, hogy Hruscsov elvtárssal közösen nézhetjük meg a magyar kiállítást. £n csak azt kívánom, hogy ez a jó viszony, a jó együttműködés tovább erősödjék a nagy szovjet nép és a mi népünk között, s akkor minden jó lesz. Ez a kiállítás mindinkább megerősíti az embert ebben az érzésben. Úgy gondolom, hogy ez jó nap volt számunkra. Mi magyarok, gyakran megfordulunk Moszkvában, s ez nem rossz. De úgy van, hogy ha egy év múltával tér vissza ide az ember, leírhatatlan az a gyors fejlődés, amit itt lát iparban, kultúrában, életszínvonalban — min-, denben. Szívből kívánjuk a szovjet népnek, hogy tovább haladjon ezen az úton, mert ez nekünk, magyaroknak sem rossz. Köszönöm Hruscsov elvtársnak, Nyina Petrovnának, kedves családjuknak, hogy megtisztelték a kiállítást — mondotta befejezésül Kádár János. Bukarest: (MTI) Kedden megkezdődött a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének rendkívüli ülésszaka. Az ülésen jelen volt Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, valamint a part és kormány több más vezetője, illetve tagja. Az ülésszakon »A jelenlegi nemzetközi helyzet és a Román Népköztársaság külpolitikája« napirendi pontot vitatják meg. Gheorghe Gheorghiu-Dej egyórás beszédében vázolta a mai nemzetközi helyzet főbb tendenciáit, valamint Románia nemzec- közi helyzetének alakulását. A kongói hírügynökség Lumumba csapatainak előrenyomulásáról Leopoldville: (MTI) A független afrikai államok értekezlete hétfőn zártkörű ülésen folytatta munkáját. A Reuter az értekezlethez közelálló körökből nyert értesülésekre hivatkozva arrijl ír, hogy a küldöttek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, vajon közvetlen katonai támogatást nyújtsanak-e Kongónak, vagy maradjanak továbbra is az ENSZ keretei között. Az új kongói hírügynökség, az Akopress egy kommentárjában kijelentette, hogy a kongói nemzetközi hadsereget nem tartóztatja fel az a tény, hogy Csőmbe parancsára néhány hidat felrobbantottak. Lumumba közölte, hogy I Ruanda Urundiból toborzott nyolcezer katonát indít útnak hamarosan Katanga felé. Bunche, Hammarskjöld személyes kongói megbízottja, aki kedden New Yorkba utazott, hétfőn egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy kedd reggelig »valamennyi belga katona elhagyja Kongót«. Bunche a sajtóértekezleten említést tett arról is, hogy az ENSZ és a kongói kormány között nem volt mindig harmom- kus az együttműködés. Az ENSZ- megbízott tagadta, hogy belgák ENSZ-egyenruhát viseltek volna, de azt elismerte, hogy »bizonyos fekete kereskedelem alakult ki az ENSZ-karszalagokkaT’j Raul Roa kubai külügyminiszter nyilatkozata New York: (TASZSZ) Raul Roa, kubai külügyminiszter — miután a kubai küldöttség kivonult az amerikai államok külügyminisztereinek értekezletéről — kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldöttsége nyomást gyakorolt az értekezlet számos résztvevőjére, rájuk akarta kényszeríteni akaratát és keresztül akarta erőszakolni a ránézve kedvező határozatot. A tanácskozások nem alakulhattak kedvezően, amikor Nixon, amerikai alelnök arra buzdított, hogy »végezzenek Fidel Castro kormányával« és a Pentagon kijelentette: »Már felkészültek a csapatok Kuba megtámadására, ha a külügyminiszteri értekezlet részéről elhangzana valamilyen felhívás« — mondotta. Roa elmondotta, hogy az Egyesült Államok tekintélyes személyiségei nyomást gyakoroltak a külügyminiszterekre, hogy befolyásolják az értekezlet határozati javaslatának megszerkesztését. Az első és a második pontot — amely merénylet Kuba szuveréni- tása ellen és agresszív cselekedet Kubával szemben — kizárólag az Egyesült Államok követelésére foglalták a határozati javaslatba. Arra az állításra, hogy »nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok megtámadta volna Kubát«, Roa a következőket mondotta: »Ha a háromszáz- ezer tonna elégetett cukornád és a Floridából történt berepülések nem elegendő, akkor nem tudom, hogy a kubai kormánynak és a kubai népnek milyen adatokat kellene felsorakoztatnia az Egyesült Államok bűnös agressziójának bebizonyítására«. Bias Roca beszéde a Kubai Népi Szocialista Párt tevékenységéről, a kubai forradalomról Havana: (Uj Kína) A Hoy című kubai lap közzétette annak a beszámolónak a szövegét, amelyet Bias Roca, a Kubai Népi Szocialista Párt főtitkára a párt VIII. kongresszusán mondott el. A főtitkár hangoztatta, hogy a kubai nép forradalmában nagy szerepe volt az egységnek és rámutatott: »Pártunk minden megmozdulásban a tömegekkel tartott«. A továbbiakban rámutatott: a kubai forradalom győzelme és továbbfejlődése az amerikai imperialisták szemeláttára, porrázúzta mindazokat a fatalista elméleteket, amelyek szerint a latin-amerikai országoknak, földrajzilag közel az Egyesült Államokhoz, attól gazdasági függőségben, evenge katonai erőkkel mindörökre engedelmeskedniük kell :.z amerikaiaknak. A párt főtitkára kijelentette, hogy a jelenlegi szakaszban a kubai forradalom nem kommunista, hanem antiimperialista és nagybirtokrendszer-ellenes forradalom. Roca elítélte az imperialistákat és lakájaikat kommunistaellenes manővereikért. Leszögezte, hogy a kommunistaellenesság fegyver volt az imperialisták kezében a kubai forradalommal, a •’eo igazságos törekvéseivel szem- len. F-után azokról a feladatokról ~zólt, amelyek a győztes kubai forradalomra várnak és amelyek megoldásán dolgoznak. Meg kell teremteni a szuverén nemzeti államot, meg kell szüntetni a nagybirtokrendszert és fel kell számolni a monopóliumoknak nyújtott koncessziókat, amelyek súlyos terhet jelentenek az országnak. Nemzeti alapon iparosítani kell az országot, igazi demokráciát kell adni a népnek, következetes független külpolitikát kell folytatni, tovább kell erősíteni a felszabadító hadsereget, a munkások és parasztok önkéntes katonai egységeit, a biztonsági szerveket, — általában meg kell szilárdítani, tovább kell fejleszteni a forradalmi államhatalmat. »A kubai forradalom — hatalmas belső erőforrásain kívül a barátságon alapuló tevékeny támogatást kap a latin-amerikai, az ázsiai és afrikai, a szocialista országoktól, a világ munkásaitól, békeharcosaitól, haladó erőitől, és más népeitől. A kubai nép hálás a Szovjetuniónak, a Kínai Nép- köztársaságnak és a többi szocialista országnak az önzetlen segít- ~ éeért«. Végül a főtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozását meg lehet előzni. Ha azonban mégis sor kerülne ilyen beavatkozásra, az imperialisták legvőzhetők. ha a fegyveres erők és az egész r-o jól felkészülve, egységeden száll -zembe az apre-'zorokkal c- számíthat a nemzetközi szolidaritásra.
