Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

19S0. augusztus 55. '■w? TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Beszámoló a megyeháza udvarán végzett ásatásról Balatoni kirándulás — meglepetésekkel Kevés olyan várost ismerünk hazánkban, amelynek területén olyan római település volt egy­kor, ahonnan jelentős régészeti leletek kerültek elő és nevét is ismerjük, emellett pedig korai XI. században épült, királyi ala­pítású püspökséggel, apátsággal dicsekedhet. Ezek sorában ott ta­láljuk Szekszárd nevét is. A ha­zánk területén előttünk itt élő né­pek és saját népünk történetének kutatása szempontjából ezek a helyek a legjelentősebbek, mert. az egymást követő népek, egymás­ra rétegződő régészeti hagyatéká­nak feltárása olyan fontos adato­kat szolgáltathat, amelyre más­hol nincs lehetőség. (Egyes terü­letek, települések lakottságának folyamatossága.) SZEKSZÄRD ÖSET, a rómaiak Alisca nevű városát — neve után ítélve — minden bizonnyal a kel­ták alapították. A volt dologház építésekor előkerült jelentős ró­mai leletek arra engednek követ­keztetni, hogy a római birodalom­ban elterjedő kereszténység ebben a városban is tért hódított. Né­hány kutató már felvetette annak lehetőségét, hogy a város az ava­rok, majd a magyarok uralma alatt sem néptelenedett el. Az a tény, hogy I. Béla király e helyen alapított egy bencés apátságot, tá­mogatja e feltevést, hisz több olyan városról kimutatható, ahol István király püspökséget, apát­ságot alapított, hogy azok már a rómaiak idejében jelentős keresz­tény központok voltak (Pécs, Szombathely). Szekszárd az apátság megalapí­tása után fejlődésnek indul, neve mind többször feltűnik középkori oklevelekben, jelentősége megnö­vekszik. Ezért jelzi az 1061. év a város „alapítását”, amelyet Szek­szárd a jövő évben kíván megün­nepelni, a 900 éves évforduló al­kalmából. Ezzel az évfordulóval kapcsolatban indultak meg a most folyó feltárási munkák, melyeknek célja a Béla király által alapított apátság feltárása, törté­neti, építéstörténeti adatok gyűj­tése, amelyek a város története szempontjából igen fontosak. Ezenkívül a jövő évben rendezen­dő kiállítást néhány új, a közép­kori Szekszárd életére utaló, ré­gészeti lelet feltárásával is sze­retnénk gazdagítani. Bár az ez évi régészeti feltárással tulajdonkép­pen a jövő évi nagyobb, teljes fel­tárás előkészítését végezzük, né­hány fontos adatot már sikerült szereznünk az apátsági templom alá. A fent említett alaprajzok­nak egymásra vetítése révén ki­jelöltük a feltárandó falmaradvá­nyok helyét, s ezeket a helyeket rajzon rögzítettük. Az első szel­vény feltárásakor ráakadtunk mindjárt a szentély déli falma­radványára, amelynek oldalán még a kemény vakolatot is meg­találtuk. Ezután a következő ár­kokban és szelvényekben feltár­tuk az egyik pillér maradvá­nyait, majd a torony egyik külső sarkát. Egy másik szelvényben a torony belső részének egy részét ástuk ki, ahol egy nagyon szép gótikus boltozati zárókövet és két ahhoz tartozó boltozati bordát ta­láltunk. Sok helyen megtaláltuk a templom egykori téglapadlóját, sőt egy helyen, a téglapadló egy részét felbontva, egy másik, a fentinél szebb, vörös, négyzet ala­kú padlótéglákkal borított szintet is találtunk. A torony aljában egy széles, kőből faragott lépcsőt találtunk. Az egyik szelvényben egy kisméretű, finom falú edény­ke töredékei kerültek elő, amely a jövő évi kiállítás egyik szép da­rabja lesz. A most folyó kutatás alapján a kolostor és az apátsági templom építéstörténetét megkíséreljük rö­viden felvázolni. Ez még szám­talan dologban módosulhat és re­méljük, hogy még igen sok adat­tal bővül is majd. A BÉLA KIRÁLY által 1061- ben alapított apátság területileg ott helyezkedett el, ahol most a megyeháza áll. Temploma kele­téit volt (a főoltár a templom ke­leti végében állt, a jelenlegi ga­rázs alatt helyezkednek ma el maradványai), három hajóval, oszlopait, pilléreit gyönyörűen fa­ragott fejzetek díszítették, ame­lyek közül néhány darabot a mú­zeumban őriznek. Ezek azt bizo­nyítják, hogy a szekszárdi apát­ság temploma nem maradt el mű­vészeti szempontból a XI. század­ban épült, királyi alapítású egy­házak mögött. A tatárjárás pusz­tításairól nincs adatunk. A most előkerült boltozati bordák és a zárókő alapján tényként megálla­píthatjuk, hogy a templomot a XV. században gótikus stílusban átépítették. Ennek az átépítésnek méreteiről még nem számolhatunk be, de az bizonyítottnak vehető, hogy a torony földszintjét gótikus boltozat fedte. Vitéz János idejé­ben az apátságot — amelyet már a tatárjárás után várszerűen épí­tettek — megerősítik, majd a Má­tyás király ellen szőtt összeeskü­apátsági templom nem lehettek a legjobb állapotban. MÉI^EY MIHÁLY került a szek­szárdi apátság élére 1693-ban. Tör­téneti adatok bizonyítják, hogy ő hozzálátott a pusztuló épületek, a templom helyreállításához. Minden bizonnyal az ő építkezé­seit jelzik azok az ,M M mo­nogrammos téglák, amelyeket a most folyó ásatások során talál­tunk. Egyes munkákban azt ol­vashatjuk, hogy a Mérey után ki­nevezett Trautsohn apát az előző apátsági templom romjainak a helyén az 1726. évben oszlopokon nyugvó boltozattal háromhajós, egy fő- és két mellékoltárral bíró gótstílű templomot építtetett. Vé­leményünk szerint ez a templom nem egy új templom volt a régi helyen, hanem csak a réginek nagyobb mérvű kijavítására gon­dolhatunk. Ezekre a kérdésekre azonban még egyelőre pontos vá­laszt nem adhatunk. Reméljük, hogy a teljes feltárás sok, ma még nyitott kérdésre választ ad majd. Végezetül válaszolunk a Tolna megyei Népújság néhány nappal ezelőtt felvetett kérdéseire. 1. Az apátsági templom rom­jainak feltárása az eddigi ered­mények alapján tervszerűen meg­valósítható. 2. A történeti részben említett románkori és gótikus ízlésű kő- farag'ványok mellett még edények, s egyéb használati tárgyak, pén­zek előkerülése is lehetséges. 3. I. Béla király sírja, vagy an­nak maradványai előkerülhetnek, bár ez valószínűleg épületen belü­li kutatást tesz majd szükségessé. Egy XVIII. századvégi munka szerint Béla király sírja a török hódoltság idején elpusztult. 4. A templom és környékének feltárása a következő évre tervbe van véve, romkertszerű bemuta­tására már tettünk javaslatot, végleges döntésre azonban csak akkor számíthatunk, amikor a ro­mokat teljesen feltártuk. Kozák Károly Már többször elhatároztuk a családdal, hogy elmegyünk a Ba­latonra kirándulni, de közbejött okok miatt mindig kénytelenek voltunk elhalasztani. No, végre! A múltkor olvasom az újságban, hogy indul egy különvonat Bá- taszékről és Nagydorogig vesz jel utasokat. Lesem, várom, mikor függesztik ki a szokásos értesí­tést, de sehol semmi. Végül is eluntam a várakozást, érdeklődni kezdtem, hol lehet jegyet kapni. — Csak Szekszárdon az IBUSZ- nál... Gyerünk rögtön Szekszárdra jegyért. De nagy csalódottan kel­lett visszajönnöm, mert azt kö­zölték velem, már elfogytak a jegyek, a vonatnak megfelelő lét­számnál több jegyet nem lehet kiadni. — Megint nem lesz kirándulás a Balatonra — állapítottam meg csalódottan. De aztán egyik nap ismét olvastam egy hírt, hogy augusztus 20-tól kezdődően meg­rendezik a balatoni hetet, amely­re ötven százalékos kedvezmény­nyel lehet utazni. — Mégis csak meglátjuk a Ba­latont. 21-én hajnalban fel is kereke­dett a család, hogy Dombóváron, Lepsényen keresztül Siófokra utazzon, meglátni a magyar ten­gert. Már az állomáson, a jegy­váltáskor meglepetés ért. A pénz­tárnál kérem a jegyet a fenti út­vonal ■ szerint. Kérdem, mit fize­tek? — Százhetvenegy forintot... Amint a jegyet megkapom, a pénztáros megkér, írjam alá. — Máskor nem kellett a je­gyet aláírni — gondolom, és vizsgálni kezdem. Látom, hogy 33 százalékos, tehát kedvezményes jegyet kaptam. Az újság 50 szá­zalékos utazási kedvezményről írt. Megyek vissza a pénztároshoz, magyarázni kezdem, hogy én ez idő alatt jogosult vagyok az 50 százalékos utazásra. — Nincs nagy baj — világosí­tanak fel — Siófokon visszafelé jövet le kell bélyegeztetni, és visszaérkezéskor a különbözeiét visszakapja. Siófokon ismét meglepetés ért. A jegyet ugyanis az IBUSZ-nál akartam érvényesíttetni. Ott fel­világosítottak, hogy én nyaraló jegyet kaptam, a vasúton kell le­bélyegeztetni, hogy érvényes le­gyen visszafelé. Amikor Bátaszélcre megérkez­tünk, egyenest a pénztárhoz men­tem, hogy felvegyem az ígért kü­lönbözeiét. — Kérem, mi önnek szabályos jegyet szolgáltunk ki... — kaptam a választ —, de nem a különbö- zetet. Igaz, szabályos jegyet adtak, de nem azt, amelyet én kértem, hi­szen nem is tudtam a nyaraló jegy létezéséről. Most már ezt is tudom. Azt viszont nem, hogy be­csaptuk-e, létezik-e 50 százalékos jegy a balatoni hétre, de azt sem; hogyan lehet felelőtlen jegy­kiadás ? DITTRICH ÁDÁM Bátaszék Átszervezik Renyhéd földmüvesszövetkezeti üzlethálózatát Bonyhád üzlethálózatának fej­lesztését a földművesszövetkezet tervszerűen végzi. Az a céljuk, hogy a boltok többségét — ahol csak erre mód és lehetőség van — önkiszolgáló és önkiválasztó bolttá szervezzék át. A földmű­vesszövetkezet tervében szerepel Együttes járási pártbizottsági és tanácsülés lesz Pakson építéstörténetére vonatkozólag, s j vés felfedezése után az újonnan egy-két szebb régészeti lelet is t épített részeket lebontják, előkerült. A FELTÁRÁST megelőző tudo­mányos előkészítés során össze­gyűjtött, részben már ismert, a vármegyeházát és közvetlen kör­nyékét ábrázoló alaprajzok tanul­mányozása során sikerült olyan összefüggéseket felismerni, ame­lyek alapján bizonyosra vehettük, hogy a XI. századi apátság temploma a megyeház udvará­nak északi felében helyezkedett el egykor, falmaradványai legna­gyobb részt az udvar jelzett ré­szének felszíne alatt rejtőznek, s talán csak egy jelentéktelen ré­szük nyúlik a vármegyeház falai Hptán a várban álló épületek és az A török kezére 1541-ben került 1560-ban és 1598-ban a magyarok támadták meg Szekszárdot, fel is gyújtották. A török várat Evlia Cselebi török utazó írta le 1660— 64 között. Azt írja, hogy magas dombon áll, nyolc tornya van, öt ház van a várban és azt árok ve­szi körül. Kapuja a déli oldalon található, előtte az árok fölött fel­vonóhíd van. ír még a város ala­csony házairól, a bég palotájáról, a fürdőről, imaházakról, meg a fogadóról is. Mindebből kitűnik, hogy a török nemigen építkezett a városban, így számolni lehet az­zal, hogy a hódoltság megszűnése Háromszáz véradó találkozóját rendezik meg ma Nagydorogon A véradók társadalmi megbe­csüléséről nagyon sokat hallani hiszen egészségügyi és szociális vonatkozásban az ő áldozatkész­ségük talán a legemlítésremél- tóbb.- Amióta az állam a véradó állomásokat létrehozta, és intéz­ményessé tette a vérellátást, év­ről-évre egyre nő a véradók szá­ma. A véradók társadalmi megbe­csülésének kifejezője lesz a vér­adó ankét Is, amelyet ma rendez­nek meg Nagydorogon. Közel há­romszáz nagydorogi, sárszentlő- rinci, uzdi, pusztahencsei, györ- könyi, bikácsi véradó ad találko­zót egymásnak ezen a napon. Az ankétot a járási vöröskereszt szer­vezet rendezi. A délután három órakor kezdő­dő ankéton dr. Kolumbusz Lász­ló főorvos mond beszédet, majd három véradónak érdemes véra­dó, 39 véradónak pedig többszörös véradó jelvényt adnak át. Az ün­nepséget a paksi ifjúsági vörös- kereszt kultúrcsoportjának mű­sora, azonkívül szavalatok és énekszámok egészítik ki. Az ankéton több véradó talál­kozik olyanokkal, akiket az ő vé­rükkel sikerült megmenteni az életnek. A Magyar Szocialista Munkás­párt Paksi Járási Bizottsága és a Paksi Járási Tanács augusztus 29-én délelőtt .9 órai kezdettel együttes járási pártbizottsági és tanácsülést tart a művelődési házban. Elsőként Varga István, a végre­hajtó bizottság elnöke tesz jelen­tést a két tanácsülés között vég­zett végrehajtó bizottsági mun­káról. A nyári mezőgazdasági munkák végzéséről, az idei ter­méseredményekről, és az őszi me­zőgazdasági munkákra való fel­készülésről Juhász József vb. el­nökhelyettes számol be. Szabó István, a népi ellenőrzé­si bizottság elnöke a népi ellen­őrzési bizottság munkájáról tájé­koztatja az együttes tanácsülést. E napirendi pontok után beje­lentések következnek. többek között egy kimondottan ruházati méteráru önkiválasztó, cipő önkiválasztó és lakástextil, lakberendezési önkiválasztó bolt létesítése. Ezen felül szeretnék megszüntetni a boltok vegyesáru jellegét is. A földművesszövetkezet Bony- hádon, a múlt év őszén kezdte meg a boltok átszervezését, de a kezdeti sikeres munka után aka­dályok merültek fel, amelyek el­hárítása csak a közelmúltban tet­te lehetővé, hogy ismét hozzáfog­janak a megkezdett munka foly­tatásához. A földművesszövetkezetnek er­re a célra jelenleg kétszázezer fo­rint áll rendelkezésére, de ha a munka menete úgy kívánja, na­gyobb összeg fölött is rendelkez­het. A cél az, hogy az ötéves terv végére Bonyhád valamennyi szö­vetkezeti boltját, ahol azt az áru milyensége megengedi, önkiválasz tó, illetve önkiszolgáló rendszerű­re szervezzék át. Két Igaz történet A leleményes fiatalokról és a pappal vitába sxálló vőlegényről Két hiteles történetet beszéltek színe előtt. A fiú képzett marxis- A házasodni készülő pár arra el a tegnapi napon a megye két ta lévén vitába szállt a pappal, kérte a szülőket, hogy a lakoda- különböző községében ismerőseim. A házasságra előkészítő lelki- lomra szánt hatezer forintot bú- Mindkettő leleményes fiatalokról gyakorlat elejétől a végéig heves torvásárlásra fordítsák, szól, olyanokról, akik félig-med- vita színtere lett. A plébánosnak A szülők hallani sem akartak dig tréfás megoldást találtak ne- soha meg nem álmodott, kényes róla. Eltökélt szándékuk volt héz, sokszor megoldhatatlannak kérdésekre kellett volna választ hogy nagy lakodalmat rendeznek! látszó kérdésekre. adnia, de ez meghaladta képessé- A fiatalok látván, hogy vitat­" E'eit. A fiú szemmel látható er- kozással nem mennek semmire, A győztes vőlegény kölcsi fölényt harcolt ki. A meny- cselhez folyamodtak. Az egyik z asszony mohó figyelemmel hall- napon bejelentették, hogy Buda^ A vita tulajdonképpen akkor gáttá végig a vitákat, végül is a pestre utaznak ruhát vásárolni, kezdődött, amikor a vőlegény be- lakodalmat megelőző vasárnapon Amikor a tervezett lakodalom jelentette, hogy a maga részéről váratlanul a vőlegény elé állt: előtti héten hazaérkeztek Buda- mellőzni óhajtja a templomi szer- Pista, most már látom, hogy pestről, a szülők hosszú névjegy­tartást. A menyasszony, haragos- neked van igazad, az apámat is zéket tettek eléjük és rájuk pa- természetű mamájával és bátorta- meggyőztem, s talán hármónknak rancsoltak: lanul ingadozó papájával egye- sikerül az anyámat is rászedni a — Írjátok ti is fel a jegyzékre temben egységesen állást foglalt templom nélküli esküvőre. kit akartok meghívni a lákóda­....................~ ■ A végeredmény az lett, hogy a lomra! családon belül az utolsó nagy vi- A fiatalok kissé zavartan néz- ta után egység jött létre. A fiata- tek össze, majd a „vőlegény” né- lok a községi kultúrotthonban hány perc szótlanság után felállt tartották az esküvőt. és bejelentette: — Ne haragudjanak, de mi Bu­dapesten házasságot' kötöttünk! Azóta már elsimult a hirt keletkezett sértődöttség, sas Ezt a történetet Györkönyben lök — ahogy beszélik — gyö’v.; hallottam. Itt is vita előzte meg konyhabútort vettek a lakodéin a lakodalmat, de itt más volt a ra szánt pénzből vita okozója. ' ^ j templomi esküvő mellett. Sokáig vívódott a dolog, míg végül is a vőlegény engedett a kényszernek”. A családon belüli „megegyezés” után kezdetét vette az úgyneve­zett „házasság előkészítő lelkigya­korlat”, amely gyakorlatilag any- nyit jelentett, hogy a vőlegény minden héten egyszer megjelent menyasszonyával a parókián. A'családon belül „elfojtott” vi­ta új erőre kapott a „szent atya” Leleményes megoldás J­vű TI-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom