Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

i960, augusztus 38. SOLl?A MEGYEI NEPÜJSAG A pártszervezet erősödésének forrásai Tapasztalatok a medinai kommunisták tevékenységéről A pártmunka medinai tapaszta­latainak tanulmányozása közben a község számos kommunistájával folytattam eszmecserét, az utóbbi évek során fokozatosan javuló politikai munkáról. Mi által lendült fel a politikai munka? Hogyan sikerült a moz­galom gyökereit mélyre ereszteni a községben? Milyen akadályokat kellett elmozdítani az előrehala­dás útjából? — Főként e kérdé­sek érdekeltek, s ezekre kaptam választ a beszélgetések során. Kiváltságok nélkül Jó ideig egyes párttagok poli­tikai tudatlanságból azt képzel­ték, hogy a párttagság kiváltsá­gokkal jár együtt. Pártban elfog­lalt helyüket, egyéni érdekeik javára szerették volna felhasznál­ni. Ez a nézet még az utóbbi hó­napokban • is éreztette bizonyos fokig hatását. Voltak, akik párt­tag létükre a megengedettnél na­gyobb háztájit szerettek volna megtartani, s vonakodtak, számot­tevő állat befogadására alkal­mas istállóikat bérbeadni a szö­vetkezetnek. A párt fellépett ez ellen a hely­telen nézet ellen. A rosszul gon­dolkodó elvtársakkal megértette, hogy a kommunistára, aki a nép ügyének hűséges szolgájává lett, több jog helyett, több munka vár szocializmust építő társadalmunk­ban. Különös „sovinizmus“ A régi hadseregen belüli úgy­nevezett »fegyvernemi soviniz­mushoz« hasonlóan különös elmé­let kapott lábra a Béke Termelő- szövetkezetben. A fogatosok közül például töb­ben. azt hangoztatták, hogy ők képezik az egész termelőszövet­kezet gerincét, ha ők nem dol­goznának, akkor megállna a szö­vetkézét munkája, s hiányolták, hogy jelentőségük ellenére is az A nyári csúcsmunkák befejezése után újabb építkezésbe kezd a szedresi Petőfi Tsz A szedresi Petőfi Termelőszö­vetkezet saját erőből épített az idén 800 férőhelyes juhhodályt, 100 férőhelyes süktószállást. va- latríiní sértesfiaztaio’t és fedett csikókáramót. < .-i nyári csúcsmunkák befejezé­se után, szeptember első napjai­ban megkezdik három húszva- gonos kukoricatároló és egy 30 férőhelyes sertésfiaztató építését. Az építkezés kezdetéig egy ács és kőműves brigádot szerveznek. A számítások alapján a saját épitőbrigáddal történő építkezés folytán 700 000 forintot takarít meg a szövetkezet ebben az év­ben. Tanterem és tanítói lakás épül Kisdorogen Kisdorogon a község iskolakö­teles gyermekeinek oktatásában nehézséget okozott a tanterem- hiány. Ez mellett nevelői lakás sem állt kellő mértékben rendel­kezésére a községben dolgozó pe­dagógusoknak... Most folyamat­ban van egy tanterem és egy ne­velői lakás építése. Régi épületet alakítanak át iskolává és nevelői lakássá. Az építkezés költségei­nek fedezéséhez 50 000 forin­tot állami támogatásból, 26 000 forintöt pedig a községfejlesztési alapból biztosítottak. Az új tan­teremben még az ősz folyamán megkezdődik a tanítás. építőbrigád tagjai többet keres­nek, mint ők. A pártszervezet feladatául tűz­te ki, hogy a váratlanul jelent­kező, s egyre inkább elharapód­zó nézet ellen felvegye a harcot: A kommunisták megmagyaráz­ták, hogy minden munkaterüle­ten a szövetkezeti tag munkájá­nak megvan a maga komoly és nem lenézendő jelentősége, mert igaz ugyan, hogy a kocsisok fon­tos szerepet töltenek be, de ugyanilyen fontos és nélkülözhe­tetlen a tehenészek, építők és a növénytermesztésben dolgozók munkája is. Sokan találó példá­val, a szövetkezetét egy orához hasonlították, amelyből akár a kicsi, akár a nagy fogaskerekek közül távolítanak' el egyet, egy­aránt azt eredményezi, hogy meg­áll az óra. Szemtől szembe Ma már általános szokássá vált a pártszervezeten bélül, hogy a taggyűlés fóruma előtt, szemtől szembe bírálnak. A párttagság el­ítél mindenfajta intrikát. Az irit- rikusokra a jelenlegi légkörben megszégyenülés és megbélyegzés vár. Ugyanakkor a pártszervezet ár­ra neveli a tagságot, hogy éljen á demokratikus centralizmus bizto­sította jogokkal és bátran bírál­jon. Van néhány párttag, aki hoz­zászólás nélkül, csendben üli végig a taggyűléseket. Ezek az elvtársak a vitákban sem monda­nak véleményt. Passzivitásuk fő­leg politikai képzetlenséggel ma­gyarázható. Az említett elvtársak bevonását az idei oktatásba, .első­rendű feladatának tekinti a párt- szervezet. Szőlőhegyi kommunisták A termelőszövetkezeti átszerve­zést megelőző7 időben- ‘Medina- szőlőhegyen egyetlen párttag sem volt. Az átszervezés után- eltelt fél évben, hatan kérték felvételü­ket a pártba, s mindannyian meg­kapták a párttagsági igazolványt. A medina-szőlőhegyi Rákóczi Termelőszövetkezet kommunistái a szövetkezet megszi '.ádításáért folyó küzdelem kohójában ed­zőitek, politikai, világnézeti kép­zettségük terén azonban még igen sok a tennivaló. Szilárd kommunistává 'érlelődésük hosz- szú nevelőmunka edeményeként valósul majd meg. A szőlőhegyiek jó ideig »tar­tózkodtak a politikától«. A terme­lőszövetkezet új távlatokat nyi­tott a politikai munka előtt. A szőlőhegyi párttagok fontos fel­adata, hogy erős, életképes KISZ- szervezet. és nőtanács létrehozá­sát tűzzék ki célul a közeljövő­ben. hogy a szőlőhegyiek széles rétegeit bevonhassák a politikai munkába. Nekünk jobb — különbül élünk A községet jelentős számú dél­szláv dolgozó lakja. A délszlávok többsége aktívan kiveszi részét a politikai munkából. Medináról gyakran utaznak Jugoszláviába, ugyanakkor az ot­tani rokonok is viszonylag sűrűn látott vendégek. A személyes be­szélgetések és a levelezés folytán a medinai délszlávok pontos ké­pet kapnak a jugoszláviai pa­rasztság helyzetéről. Ott más ala­pon szervezik a termelőszövetke­zeteket. Revizionista tendenciák érvényesülnek a politikában és az is kiderül, hogy az életszínvonal ott lényegesen alacsonyabb a miénknél. Hallottam olyan medinairól, akit rokona meg akart győzni az ottani politikai irányvonal he­lyességéről,. amikor Újvidéken járt. A medinai csak annyit mon­dott: nekünk jobb, mi különben élünk, mint ti! Nem éltek a ma­gas politikához, de ezt jól lá­tom, s nekem ennyi elég! A dél­szláv származású medinai kom­munisták mindenfajta revizio­nista nézettel szembeszáilnak. A szövetkezeti demokrácia fejlődése A politikai munka javulásának eredményeként sokat fejlődött az utóbbi időben a szövetkezeti de ■ mokrácla. Ä közgyűléseken sok a hozzászóló. Hasznos bírálatok és javaslatok hangzanak el. A kez- ■ deti bizonytalankodásnak és a közszerepléstől váló félénkségnek nyoma sincs. Legutóbb például az egyik szövetkezeti tag, aki még soha nem hallatta a szavát, azt javasolta, hogy a szántóföldi és szőlőművelésre alkalmatlan 15 holdnyi hegyoldalt, ültessék be 'mandulafával. Az eddig rejtett Termelési lehetőséget feltáró ja­vaslatot támogatták a közgyűlé­sen részt vevő kommunisták, s el­fogadta a szövetkezeti tagság is. —H— Miért nincs szakszervezeti élet a dombóvári AKÖV főnökségnél? A 25-ös Autóközlekedési Válla­lat dombóvári főnökségénél 46 fő dolgozik. Valamennyien tagjai a szakszervezetnek. Szakszervezeti élet azonban nincs a főnökségnél, még a tagdíjat sem itt fizetik be a dolgozók, hanem azt a központ­ban a fizetésükből levonják. A vállalat szakszervezeti bizott­sága teljesen elhanyagolja az itte­ni szakszervezeti tagságot, a dol­gozókat. Hiába kérik, hogy jöjjön ki valaki segíteni, meghallgatni a különböző kéréseket, intézkedni a dolgozók problémáival, panaszai­val kapcsolatban, erre nem kerül sor. Ha végre kijön egy elvtárs a főnökségtől, ahelyett, hogy szak- szervezeti vonalon megbeszélése­ket folytatna a párttitkárral, vagy a főnökség vezetőjével, elbeszél­getne a dolgozókkal, más ügyeket intéz. Mint például Cserák elvtárs, a szakszervezeti bizottság titkára* aki a dolgozók szerint már több­ször kint járt, de mindig más ügyeket intézett. A dolgozóknak az a kívánsága, hogy a központból olyan elvtársat küldjenek ki, aki segítséget nyújt a pártszervezetnek is, segít a szak» szervezeti élet fellendítésében. Van több olyan szakszervezeti tag* akinek még mindig nincs tagköny­ve, vagy a meglévő tagkönyv be? telt, pótlapot nem adnak ki része­re. Zúgolódnak a dolgozók azért* mert a tagdíjakat levonják, a bé­lyegeket is kiküldik, de az néha- elveszik, mert nincs hova bera-* gasztani. Törődjön többet a vál­lalati szakszervezeti bizottság a dombóvári dolgozókkal. Horváth Lajos levelező Lehetne-e boltot létesíteni a Béke-telepen? Az elmúlt években örvendete­sen javult a lakosság áruellátása. Bővebb a választék, korszerűbbek az üzletek. Nagyon jól beváltak az önkiszolgáló, gyorskiszolgáló boltok. Mégis, még mindig lehet találni javítanivalót, még jócskán találni úgynevezett fehér foltokat, ahol a lakosságnak másfél-két kilométer­nél tovább kell menni vásárolni. Ilyen fehér foltot Szekszárdon is lehet találni. A Béke-telepen lakik Kovács János, az ő véleményét tolmácsol­juk: „Ajánlatos lenne,, ha a Népbolt, vagy akár a földművesszövetkezet valami kis boltot berendezne itt, felénk is. Nem gondolunk holmi fépyes üzletre, csupán kis .fiók- fa,' ahol kenyeret, zsírt, lisztet, sót, cukrot, dohányt, meg hason­lókat lehetne kapni. A kenyér-; gyár itt van nem messze, könnyen el lehetne látni. Egészen kicsi, egyszerű kis bódé is megfelelne, az is sok könnyebbséget jelen­tene nekünk.” „Mert mi a helyzet jelenleg? Akármilyen csekély dolgot aka­runk vásárolni — három deka élesztőért is — be kell gyalogol­nunk a városba, esőben, hóban* akármilyen rossz időben.” - ' Kovács János kérésével ajánla­tos lenne foglalkozni és mérlegel­ni akár a Népbolt, akár a föld­művesszövetkezet vezetőinek és néhány ezer forint beruházássaj egy kis üzletet létesíteni, hogy ; a tejüzem, és a Csörge környéken lakóknak ne kelljen egy kenyérért kilométereket .gyalogolni. B. L (ISést tart a Tolna megyei Tanács Egészségügyi állandó Bizottsága A Tolna megyei Tanács Egész­ségügyi Állandó Bizottsága szep­tember 1-én, csütörtökön délelőtt 10 órái kezdettel ülést tart a Gyönki Szociális Otthonban. Az ülésen »A megye szociális otthonainak munkájáról« Győrffy Lászlóné, a megye szociális cso­portjának vezetője, »A mezőgaz­dasági egészségvédelem« címmel dr. Olay Andor KÖJÁLL igazga­tó-főorvos tart előadást. Rieder Gyula főgyógyszerész a megye gyógyszertárainak működéséről és a gyógyszerellátás problémáiról tart ismertetést. ____________________- A'- XXVII. ^ : ...........................■"j.r • Július'-^húszadikáit EpgenijiSz FaikQwski; “a; ij^itjkäi. líjidőrséfc tisztje magáhok'rtiéiföeltfe .'^ackfj*;. wicz fegyverszakeétot. X'zíaSÁdl- ra hat pisztoly volt kirakva. A Kniewski-lakásban tartott ház­kutatás során talált mauset, két hatmilliméteres mauser, két hét­milliméteres „sauér”, egy gyors­tüzelő pisztoly, amelyeket a letar­tóztatottaktól vettek él. A szakér­tői vizsgálatnál jelen volt két ta­nú: Szymborski rendőrkapitány és Kobylecki rendőraltiszt. Szymborski türelmetlenül do­bolt ujjaival az asztalon. Mackie- wiczet egész egyszerűen tökfilkó- nak tartotta. Jó szákember,, de tökfilkó. Nem tudja megfelelően megfogalmazni véleményét. Az első pisztolynál simán ment a do? log. „Használható, de 1925. július 17-én nem használták.” Persze, hogy nem használták, nem is hasz« nálhatták, hiszen a padlódeszka alatti rejtekhelyen találták. De azonnal bonyodalmak keletkez­tek, amikor a következő pisztoly­ra került sor. Falkowski is ideges volt, bár tapasztalatból tudta, hogy Mackiewiczet nem szabad sürgetni, várni kell. hadd boga­rásszon. A szakértő sokáig néze­gette kívül-belül a Wydok utcában talált két pisztolyt. . Méricskélte, hol félretette, hol újra elővette, valamin törte a fejét. >- . . ........ — Jó állapotban vannak, alkal­masak további használatra. Wánda Wüsilewska: Szymborski ingerülten rászólt: — Nem ez a fontos.-Mikor hasz­nálták őket? A szakértő : újból vizsgálgátni kezdte a két fegyver csövét, a ka­kast, az elsütő billentyűt. — A csőben koromlerakódás van — állapította meg. — Ez azt jelenti, hogy tizenhe­tedikén használták? — A mauser csöve gyakori hasz­nálat nyomait mutatja, de lehet,, hogy tizenhetedikén igen keveset vagy egyáltalán nem használ­ták..: ■ ** ■ • 7— Micsoda? — A mauser csövében található nyomok rég nem tisztított fegy­verre jellemzők, amelyet hosszú ideig használtak ... Szymborski gyanakodva tekin­tett a szakértőre. Egyrészt nem rossz, ha van egy olyan' szak­talán ugyanarra a sorsra jut a második pisztoly is. Mibe kerülne neki például, ha nem élne ezzel az igazán nem feltétlenül szük­séges fenntartással, hiszen ezt be kell venni a jegyzőkönyvbe ... Ezzel szemben a 72 058. szá­mú „sauer”-ben megmaradt ko­romlerakódás nyomai arról tanús­kodnak, hogy a közelmúltban hasz nálatban volt, s felelősségem tel­jes tudatában állítom, hogy július 17-én a pisztolyt több ízben hasz­nálták ...-. ' Falkowski rendőrtiszt meg­könnyebbülten felsóhajtott. Erő­sebben nyomta meg a tollat, sőt hangosan ismételte: — Felelősségem teljes tudatá­ban állítom ... — Igen, felelősségem teljes tu­datában — ismételte a szakértő. — És a többi? Úgy látszott, hogy a vizsgálat­értő, akinek a puszta tényeken ki-, nak sohasem lesz vége. vül az égvilágon semmi sem léte­zik. Szakvéleményében fenntartás nélkül bízni lehet. De túlzott be­csületességével gyakran okoz fe­lesleges bonyodalmakat. Az első pisztoly mint tárgyi bizonyíték elesett. De most a fegyverszakértő ■ fölösleges lelkiismeretessége miatt — A 296 362 számú mausert azon a napon nem használhatták, mert a csőben korábbi használat nyomai láthatók ... — De talán mégis használták? — Lehet, de teljes felelősséggel nem állíthatom . . Falkowski gondolkozott a toll megállt a 'levegőben;- Még mieMtfc - a szakér-tő'megszólalt;- völnd; Anart • leírta a mondat elejét : lyok kétségkívül használatban voltak, amit az bizonyít, hogy .■. ?- Most a szakértő megállapításából kiderült, hogy a pisztolyt aznap talán egyáltalán nem is használ­ták, Szymborski legyintett. — Fejezzék be! Nem ülhetünk itt éjfélig! Egyszerűen ezt: ,.A-má­sik két pisztolyt a Zeliazna utcai szénraktárban találták.” Ez éppen elég. Falkowski sietve írt. Még hozzá­fűzte: „Turowicz Olimpius és Rutkowski Henryk tetteseknél." — A golyók szakértői vizsgá­latát holnap fogjuk megejteni —' intézkedett a rendőrkapitány. Falkowski a kész jegyzőkönyvet' Mackiewicz elé tolta. A szakértőt nem tudott olyan gyorsan átkap­csolni az egyik ügyről a másikra, ' és ezért egy kissé megzavarodott. : amikor hallotta, hogyan fogal­mazza meg a rendőrkapitány a jegyzőkönyv befejezését. De mint­hogy világosan kijelentették, hogy a vizsgálat másnap folytatódik. ' aláírta a jegyzőkönyvet. A tollat • lőporos ujjai közé szorítva, gon­dosan rajzolta a betűket, látszott, hogy nehezére esik az írás. Szym- borski bosszúsan bámulta a szak­értő tarkóját, rövid nyakát. „Ba- rom!” Ingerült volt. ' 1 (FotytaljukJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom