Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
I960, július 24. . TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG „Dem Dorf den Namen: Hidegkút“ Erről is besxélni kell A község hajdani történetéről keveset tudni. Csak annyit, hogy itt, a Kapos mentén római hadiút vezetett keresztül. A szőlőhegyen, forgatáskor agyagedények, bronz karperecek, nyakláncok kerültek felszínre, utalva arra, hogy itt a kelták is tanyáztak egy ideig. Keveset tudni a honfoglalás utáni magyar faluról, Keszőről is, eltűnt, elpusztult a 150 éves török hódoltság alatt, csak a vasútállomással szembeni Kápolna-dűlő őrzi emlékét. A dombocska alja temetőt rejteget. A fennmaradt írások azt tanúsítják, hogy Kesző lakosai a simontornyai vár fennhatósága alá tartoztak, a vár urának voltak adófizetői. A történelem viharai át, meg átnyargaltak a néhány száz lelket számláló falun, s ma már az eke vasa jár el felette. A jelenlegi község története már újabb keletű, kétszázötven évre nyúlik vissza. Pontosabban az 1712—18-as évekbe. Akkor telepített erre a vidékre Merzi Claurius, az akkori földesúr néhány német családot, a Rauchokat, a Rupperteket, a Frischkornokat, a Gretschmanno- kat. Később telepedtek ide Udvariból a Fittlerek. Mit találtak itt az akkori telepesek? Hatalmas kiterjedésű erdőségeket és lápot, a szelíd dombok tövében bővizű, hideg, üdítő forrásokat. Ott telepedtek meg a források tövénél, onnan kezdték a természettől elhódítani a földet. Szabad parasztok voltak, az övék volt a földterület, amelyen az erdőt kiirtották. Az akkori forrásvizek ma is ellátják a falu lakosságát. Persze, azóta már megzabolázták őket, téglaboltozatot raktak a forrás fölé, belőle vascsövön folyik ki a víz, olyan üdítő, jéghideg víz, amilyet a megyében kevés helyen találni. Ezekről a hidegvizű forrásokról kapta a nevét a község: Hidegkút. A község központjában lévő for- íáskút belső falán ezt márványtábla tanúsítja, a táblán német nyelvű írás: „... und weil das Wasser hier so gut, nannt mann dem Dorf den Namen: Hidegkút” (mert itt a víz olyan jó, azért a község neve: Hidegkút). Néhány méterre a forrás fölött még ott áll egy, a telepítés körüli időkben épült ház, jellegzetes, favázas épület — akkor még nem voltak szűkében a fának. A Ruppert- család építette. A későbbi évek folyamán máshonnan is telepedtek ide, magyarok is, és az első telepesek egyre inkább átvették az ő szokásaikat, életmódjukat. A templomuk 160 éve épült, II. József türelmi rendeleté után, a rendeletnek megfelelően torony nélkül. Az csak később, II. József halála után épült hozzá. A múlt «zázad végén már magyar olvasókör működött a községben. Az énekkaruk például 1880-ban alakult. Szorgalmas, de maradi nép lakta a községet. A község lakóinak éppen emiatt a maradiság miatt kell több mint egy kilométert gyalogolni a vasútállomásra. 189S>- ban, amikor a vasút épült, az állomást oda helyezték volna a község Belecska felőli széléhez. — Abba nem egyezünk bele. Nem adjuk oda a legjobb földjeinket — tiltakoztak. Sulkovszky herceg nem tiltakozott, <3 látta, milyen lehetőséget jelent a vasútállomás. <3 ingyen adott a földjéből — igaz, nem verítékezett benne, nem tett rajta egy kapavágást, míg a falu parasztjainak nehéz munkába, sok fáradságba került a föld termővé tétele. A negyvenes évek németbarát politikája zűrzavart okozott az itteniek között is. Német cserkészek, diákok jöttek-mentek, régiségek után kutattak, hogy bebizonyítsák, ezt a földet mindig németek lakták. S mi lett a következmény? A kitelepítés á háborút követő években. A kitelepítettek helyébe felvidékiek, székelyek jöttek, jó néhány család a szomszédos községekből települt ide. Ennek velejárója volt a falu lakossága közti széthúzás, viszálykodás, szerencsére ez manapság eltűnőben van. Megérti egymást a felvidéki, a székely, az őslakos magyar és az ittmaradt őslakos német. Az 1950-es év talán olyan nevezetes dátum lesz a község történetében, mint 1712. Ekkor lépett a közös gazdálkodás útjára néhány ember. Az alapítótagok: Horváth József, G. Nagy Sándor, id. Hegyi Ferenc, Hegyi István, Sebestyén István, Pőcz Jánosné, id. Tullner István, ifj. Tullner István, id. Fehér János, ifj. Fehér János, Kiss István, Dobai Mihály, Monos Béla, Rád Lőrinc a feleségével és Ferenc fiával. A község lakossága tíz éven keresztül figyelte a szövetkezet munkáját, fejlődését. Tudták, látták ennek a gazdálkodásnak a Kombájnt vásárolnak az uzdiak A megye legjobban gépesített termelőszövetkezete, az uzdi Táncsics, ahol már a tíz éve összeko- vácsolódott tagság kiváló eredményeket mutat fel a termelőszövetkezeti gazdálkodás terén. Ebben nem kis szerepe van a tökéletes gépesítésnek és nem kis szerepe lesz újabb tervük megvalósulásának, a kombájn vásárlásnak, mint mondják is — ha már itt lenne úgy lenne jól. — Nem olyan régen. alig két hete, hogy felvetődött a vezetőség között a kombájn vásárlásának gondolata — mondotta Varga elvtárs, a szövetkezet elnöke, Ha időben érkezne a gép, sok munkát adhatnánk neki, s nem megvetendő az a 24 000 forint megtakarítás sem. ami a saját zsebünkben marad, ha a saját gépünkkel dolgozunk. — Az SZK 3-as szovjet típusú kombájnért — amelynek értéke 254 000 forint — egyelőre a vételár 25 százalékát kellene kifizetnünk, a további összegre hosszú- lejáratú hitelt kapunk. —' Ha sikerül tervünk, jövőre nem aratunk gabonát kézzel, mert a már meglévő aratógép és majd a kombájn leveszi vállunkról az aratás nehéz munkáját. B. R. Jó munkát végzett a faddi művésztelep Rendkívül fontos feladatot teljesített a megyei tanács művelődésügyi osztálya, amikor az idén nyáron létrehozta a faddi művésztelepet a Tolna megyei képzőművészek fejlődését elősegítendő. A művésztelep munkássága július 17-én lezárult. Mint Martinék József, a megyei tanácshoz küldött jelentése megállapítja, a megye képzőművészetének fejlődését erősen befolyásolta a művésztelep munkája. Sarkantyú Simon, telepvezető festőművész irányítása nyomán sikerült olyan vázlatokat készíteni, amelyek a további munkásságra útmutatásként használhatók. A budapesti vendégművészekkel együtt húszán vettek részt a művésztelep munkájában. Elismerést érdemel a diákotthon vezetősége, amely a képzőművészek megfelelő elhelyezését biztosította. Sarkantyú Simon, kiváló vezetése mellett különösen Martinék József, Lázár Pál, Szabó István, Lőrincz Vitus és Staub Ferenc végeztek aktív munkát. A művésztelep munkájának eredményessége majd a november 7-i, szekszárdi kiállításon lesz lemérhető, ugyanis ekkor mutatják be megyénk képzőművészei a művésztelepen készített alkotásaikat. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a művészek megismerkedtek a faddi termelőszövetkezet életével, munkájával és azt tükröztetik alkotásaikban. A termelőszövetkezeti szakmunkásképzésről helyességét, mégis, a maradiság — mint hajdan a vasútállomásnál — visszatartotta őket az elhatározástól. Tíz év kellett ahhoz, hogy az egész község lakossága a közös útra lépjen. 1712 után minden családnak magának kellett megbirkózni a földért: ki mennyi erdőt kiirtott, annyi földet mondhatott magáénak. Most, 1960-ban közösen keresik az érvényesülés útját, teremtik meg a jobb életlehetőségeket. Ma már a szövetkezetben találjuk az alapítók késői unokáit is. A régi nevek közül már alig van egy-kettő, a többiek megmagyarosították a nevüket is. Ők is egészen másként élnek itt, mint nagyapáik. Azok közül kevesen voltak a szomszédos községek határain túl, legfeljebb, akit katonának vittek. Polgár József tanító, a hajdani olvasókör megalapítója ugyancsak csodálkozna azon, hogy a mostani iskolásgyerekek tíz napon keresztül üdülnek, táboroznak a Balatonnál. — Nahát, hogy ilyen is van? — mondanák csodálkozva a villany- világításra, a kultúrházra, az óvodára, a vasútállomáson épült hatalmas magtárra, amely az ország legnagyobb gabonatárházai közé tartozik. • A krónikás itt leteszi a tollat, hiszen köteteket lehetne írni Ke- szőhidegkút lakóinak életéről, a kétszázötven év történetéről, küzdelmeiről. Talán majd mások . .. Bognár István A Közalkalmazottak Szakszervezete július 22-én délelőtt 10 órakor a nőfelelősök részvételével értekezletet tartott a szakszervezeti székházban. Földes Irén, a Közalkalmazottak Szakszervezete titkára beszámolót mondott, értékelte a nőbizottságok félévi munkáját. — Politikai és egészségügyi előadássorozatok, szakkörök, nőtalálkozók és különböző rendezvények szervezése teszi változatossá a nőbizottságok munkáját. A termelő üzemi nőbizottságok termelési problémákkal és a nők élet- és munkakörülményeinek javításával is eredményesen foglalkoznak — mondotta többek között. A félév munkájának értékelése után a második félévre javasolt feladatokat ismertette Földes elvtársnő. A beszámoló feletti vitában hatan kértek szót, s mondották el véleményüket. Halász Sándomé, a Paksi Konzervgyár nőfelelőse a nődolgozók háztartási munkájának megkönnyítésével kapcsolatos intézkedésekről beszélt. ElmonNem újdonság a szakmunkás- képzés a mezőgazdaságban, mert az állami gazdaságokban már tavaly is szerződtettek mezőgazda- sági szakmunkás tanulókat. Az állami gazdaságok ez irányú tapasztalatai kedvezőek, ezért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa akcióbizottságot hozott létre abból a célból, hogy a termelő- szövetkezetekben is szorgalmazza a szakmunkásképzést. Csak helyeselni lehet a Hazafias Népfront kezdeményezését. Nemcsak a szükség késztet bennünket arra, hogy a szövetkezeti gazdák szakmai tudását növeljük, hanem a tisztesség is, a nagyüzemi mezőgazdasági munka iránt érzett elismerés. Szükség van a termelőszövetkezeti tagok szakképzettségének emelésére. Szükség van azért, mert a kisüzemből csöppentek bele a nagyüzembe és ez a megváltozott körülmény több tudást, több hozzáértést, szélesebb látókört kíván. Sok gazda, aki kiváló volt pár hold földjén, nem biztos, hogy kiváló lesz akkor is, amikor nagyobb tételekben, nagyobb számokban és más módszerekkel kell gazdálkodnia. A szövetkezetnek minden egyes tag felelős gazdája. Tehát minden egyes szövetkezeti tagnak gazdaként kell beleszólnia a szövetkezet ügyeibe a gazdálkodás dotta, hogy a gyár vezetősége a nyereségrészesedésnek egy bizonyos százalékát háztartási gépek vásárlására fordítja. Az elmúlt évben varrógépet, mosógépet és padlókefélőt kapott a nőbizottság. Az idei évben is hasonlóképpen gépeket vásárolnak. A Paksi Konzervgyár nődolgozóinak körében ugyanis a nöbizottság véleménykutatást végzett, s a legtöbben a háztartási gépek vásárlását javasolták. Osztermajer Jánosné, a ME- DOSZ nőfelelőse a munkásszállások ellenőrzésének tapasztalatait ismertette. — Vannak még hiányosságok, de lényegesen jobb állapotok vannak a mezőgazda- sági üzemek munkásszállásain, mint az elmúlt évben voltak. A Simontornyai Bőrgyár és a Tolna megyei Építőipari Vállalat nőfelelősei is hasonló problémákkal foglalkoznak. Az értekezlet résztvevői kollektíván megnézték a szakszervezet tanácstermében rendezett kézimunka kiállítású minden területén. A szövetkezet* a mezőgazdasági nagyüzem bonyolult, annak értéséhez tudásra van szükség. Minél többet tud a tag, minél jobban ismeri a modem agrotechnikát, az üzemszervezést, a számvitel és pénzgazdálkodás alapvető elveit, annál inkább tud gazdaként viselkedni a szövetkezetben. A szakmunkásképzés a tsz-ta- gok képzésének egyik oldala: szakmai oldal. De jelentősége nagy, mert a mezőgazdasági mun kát szakmává teszi. Eddig nem számított szakmának az, hogy valaki kisparcellákon gazdálkodott, ezután ha a gazda megszerzi a szükséges ismereteket, a mező- gazdasági nagyüzemben végzett munkája szakmunkának nyilvá- níttatik. Tehát most, a nagyüzemi feltételek között válik igazán gazdává, képzett gazdává a parasztember. A tisztesség, az elismerés anyagilag is megmutatkozik. A Hazafias Népfront említett bizottsága javaslatot készít elő arra, hogy a szakmunkássá nyilvánított szövetkezeti gazdákat magasabb jövedelemben részesítsék. Az, hogy szakma lesz a mező- gazdasági munka, nagy vonzást jelent a falusi fiatalság számára. Ma már a falusi fiatalok igénye ezen a területen is megnőtt és ezt a megnövekedett igényt lesz hivatott kielégíteni a termelőszövetkezeti szakmunkásképzés. Ősszel a termelőszövetkezeti gazdák ezrei ülnek majd padokba, hajolnak könyvek fölé és fognak a kezükbe ceruzát megyénkben is. Fáradozásuk még akkor is eredményes lesz, ha ősz fejjel tanulnak. Eredményét látja az egész ország, a szövetkezet és az egyén is: a termelőszövetkezet gazdája, (gyenis) — Mindent az unokáért... Az ausztráliai Darwinban egy 80 éves öregasszony a kikötőből hat méter mély vízbe ugrott, hogy megmentse négyéves kisunokáját. Miután a kisfiúval épségben kiúszott a partra, kijelentette, hogy húsz év óta először úszott a tengerben. — Az amerikaiak kedvenc időtöltései. Egy amerikai folyóiratban olvastuk: »A legújabb statisztikákból kitűnik, hogy az Egye sült Államokban a lakosság kedvenc időtöltése a baseball és a válás«. Mi a cukor? Egy négy éves torontói kislány arra a kérdésre^ hogy »Mi a cukor?« így válaszolt: "Egy fehér homokfajta, amely keserűvé teszi a tejeskávét, ha nem tesszük bele«,Nőfelelösök tanácskozása Szekszárdon A PAKSI DUNA-PARTON Nyáron — különösen, ha szép, napos az idő — benépesedik a paksi Duna-part. A paksi asszonyoknak az a véleménye — és ezt évszázados, tapasztalat bizonyítja —, hogy sehol sem lehet olyan tisztára mosni a ruhát, mint a Duna vizében. Különösen, ha az erősen tűző Nap sugarai is segítenek abban, hogy minél fehérebb legyen a kimosott ruha.
