Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
I960, JfiUns 9. TOLVA MEGYEI VEPÜJSÄG 3 Péterfy Jenő emlékezete Aratógépek zúgnak és traktorok berregnek a faddi határban Az őszi árpa aratásával együtt a cséplést is befejezik két nap múlva a Lenin Tsz-ben Sok aratnivaló van a faddi határban. A borsóval együtt közel három és fél ezer holdról kell betakarítani a termést ezekben a napokban a Lenin Termelőszövetkezetnek. Az, aratást és cséplést teljes egészében géppel akarja elvégezni. Hogy ez mennyiben sikerül, az három hét múlva majd kiderül. De arról már most beszámolhatunk, hogy olyan összkomfortos gépi aratás, mint amilyen ezen a nyáron, nem volt még a faddi határban. Virradattól napestig zúgnak a kombájnok, az aratógépek, üzemben vannak a cséplőgépek, traktorok berregésétől visszhangzik a határ. Két hét óta aratnak a faddi Lenin Tsz-ben. Jelenleg a gabonaA magyarkesziek kérése, amelyről több ember beszélt nekem a faluban, amikor ott jártam, a körzeti villanyszerelővel kapcsolatos. Felsőnyéknek, Magyarkeszinek és Fürgédnek, amely egy körzetet tesz ki, két villanyszerelője és egy betanított villanyszerelő segédmunkása van. A körzet központja Felsőnyék. Ott lakik mind három villanyszerelő. Magyarkeszin az utóbbi időben jelentős mértékben bővült a villanyhálózat és megnövekedett a villanymotorok száma. A három termelőszövetkezetnek három villanydarálója, és két árammal hajtott vízszivattyú motorja van. Villany működteti az általános iskola vízszivattyúját és — Hetenként három alkalommal biztosít szórakozást a nyári szünidő alatt az általános iskolás tanulók részére a Gyönki Járási Művelődési Ház: hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 10 órai kezdettel — az eddigi tapasztalat szerint nagy érdeklődés mellett — diafilmet vetítenek a gyermekek részére. . VI. A gumi szerelésénél ismét sajgó fájdalom hasít az ujjába és a karjába. A másik, a még bekötött keze is fáj. Ez a kréta is összetörik. Az ötödik kísérlet végül is sikerrel jár: a kréta nem törik el és nyomot hagy a táblán. Nem lehet azt sem egyenesnek, sem egyéb mértani alakzatnak nevezni. A kréta nyomot hagyott a táblán — ennyi az egész. A művelője azonban megáll előtte és elégedetten nézegeti. Hirtelen elkapja a fejét, a fiúhoz fordul, vele kezd társalogni, nehogy a nagy mű láttán elérzéke- nyüljön. — Na látod, sikerült. Ezt olyan örömmel mondta, mintha legalább a Himalája egyik magas csúcsát mászta volna meg. Magyarázni kezdett a fiúnak, mintha komoly ■ felnőttel állna szemben: — Mondtam én, hogy menni fog. Tudod, ez úgy van, hogy minden sikerül, csak nem szabad elcsüggedni. Nézd meg, majdnem egyenes. Annak a fiúnak dicsekedett ezzel, akit néhány éve ő tanított az „i” betű leírására és aki azóta már csak kuncog, ha látja az elsősök erőfeszítéseit egy-egy betű megrajzolásánál. — De tanító bácsi, ez nem egészen egyenes. \ — Nem baj, fiacskám. Majd kiegyenesedik. Ez még csak a kezdet. Majd gyakoroljuk. Szeretném, ha holnap is eljönnél segíteni. És holnapután is. Karcsi elköszönt. — Gyere csak vissza még egy pillanatra. 7>ről s-»-'->'nek sem szabad beszélni, érted? földeken hat kombájnt, hét kévekötő aratógépet és négy cséplőgépet számlálhat bárki a közel tízezer holdas közös gazdaságban. Ha minden jól megy, holnap estére tiszta, vagy felszántott tarló lesz az 1018 hold őszi árpa helyén. Kedd estig pedig már magtárban lesz a szem. A faddiak ugyanis az aratással együtt végzik a cséplést is. Amit a hét aratógép egy nap levág, azt négy cséplőgéppel csaknem teljes egészében kicsépelik még azon a napon. A kombájn gabonát pedig nem tisztítják, mert mint a szakemberek mondják, az SZK III. típusú szovjet kombájnnal aratott gabonánál nem indokolt a magtisztítás. A kombájnszalmát a szövetkezeti parasztok húzatják le, azonnal bekazlazzák. a földművesszövetkezeti cukrászda hűtőgépeit, valamint a szik- vízgyár gépeit is. Ma már körülbelül ugyanannyi házban ég a villany Magyarkeszin is, mint a szomszédos Felsőnyéken. Mindez maga után vonja, hogy gyakran van szükség villanyszerelőre Magyarkeszin. A magyarkeszieknek hiba esetén értesíteni kell a felsőnyéki villanyszerelőket. Ilyenkor legtöbbször Süss János beosztott villanyszerelő kerékpárra ül és tíz kilométert nyomja a pedált, hogy segíthessen a bajbajutott magyar- keszieken. Volt olyan eset is, amikor a tehenek itatását nem tudták a villanyszivattyú meghibásodása foly tán időben elvégezni s ennek következtében másnap a vízhiány miatt, kevesebb tejet fejhettek. A magyarkesziek azt kérik, hogy Süss János villanyszerelő költözzön át községükbe. Süss János eleget is tenne szívesen a kérésnek, mivel a községi .tanács Magyarkeszin biztosít számára lakást. Az átköltözést azonban akadályozzák. Cs’ak azt nem tudjuk, hogy ki és miért? —h— — Igen. — Még otthon se. És ha a tanító nénivel találkozol, annak se. * — Hol voltál ilyen sokáig? — kérdezte otthon a feleség. A férj hamiskásan nézett feleségére és semmi esetre sem akarta megmondani, hogy milyen kísérletezéshez kezdett. Ezt meglepetésnek szánta. — Kint voltam a levegőn. Megérdeklődtem, hogy a juhász tudna-e valamire használni. Mert én is dolgozni akarok ám. De nála nem sok az esélyem. — Drágám, te sosem fogysz ki a viccelődésből. Gyere, ebédeljünk már, elhűl az étel. A feleség úgy tett, mintha nem is sejtené, hogy hol járt a férj, pedig tudta. Egy kis faluban nem lehet észrevétlenül csinálni semmit. Kész volt az ebéd, hát kereste. Az első megszólított már tudta, hogy az iskolaépületbe ment be a kis Karcsival. Az asz- szony utána is ment, de észrevétlenül mozgott, hogy lehetőleg meglepje. Amikor a nyitott ajtón betekintett, a táblánál volt elfoglalva. Tehát látta, hogy tulajdonképpen mit csinál a „sétáló” férj. Nem is zavarta meg, és most, hogy otthon Kálmán a juhászmesével hozakodott elő, jót kuncogott magában az asszony. Tetszett neki, hogy most ő, a feleség „tettenértc” f~r.iét. aki a heccelő- désével to1 a -éppen szeretne valamit eltitkolni. A közös gazdaság szántótraktorai pedig éjjel-nappal végzik a tarlóhántást, a mélyszántást. Az őszi árpa jól fizet. Szűcs Ferenc, az elnökhelyettes elmondotta, hogy tegnap estig 17 mázsát adott átlagban az őszi árpa egy- egy holdja. Három nap óta az őszi árpával együtt vágják a búzát is. Tegnap estig 300 holdról a kenyérgabonát is betakarították. S ha az időjárás nem húzza keresztül a faddiak számítását, augusztus 1-re végeznek a gabonabetakarítással. A munka szaporán halad, amiért dicséret illeti azt a több mint 100 termelőszövetkezeti parasztot, akik kiszolgálják a gépeket. De csak elismeréssel lehet szólni a gépállomás kollektívájáról is. A gépeket jól kijavították, s gondoskodtak arról, hogy az esetleges üzemzavarokat a helyszínen, a lehető legrövidebb idő alatt kijavítsák. A szedresi gépállomás szerelői gépkocsira szerelt mozgóműhellyel járják a határt. aminek eredményeként műszaki hiba miatt két óránál hosszabb ideig még nem állt aratógép ezen a nyáron a faddi határban. De szóljunk a kombájnosokról és aratógépkezelőkről, akik most, az aratás idején még vasárnap is dolgoznak. A szövetkezetiek. Pesti Istvánt és Hosnyánszkv Andrást dicsérik legjobban. Ketten, két SZK III. tfousú szovjet kombájnnal 650—700 mázsa gabonát aratnak le. csépelnek el egy nao. Az aratógéo-kezelők közül pedig Baranyák István jeleskedett, aki a bölcskei géné Horn''son dolgozik, de ő itt segített aratni a faddiak- nak. A termelőszövetkezet vezetősége kedveskedik a traktorosoknak. A nem helyben 'akó ev"1égép-',e- zetők és kombáínosok teljes ellátást kannak a ts'Mől. A legjobban dolgozókat pedig jutalmazzák. Tegnap határozta e1 a vezetős?" hogy a legtöbb gabonát arató kombá.inos 500 e]ső aratóoépvezető nődig 300 forint jutalmat kap a szövetkezettől. Fz dicséretes. Jó lenne, ha a töbhj terme!őszöve*'-n—tk-n követnék a faddiaknnk e né'dáiát. Ettől kezdve azonban minden napra oda volt készítve a tanterembe néhány egész kréta. A férj csak csodálkozott, hogy a dobozból sosem fogy ki, noha egy-egy napon négy-öt is eltörik. A kis Karcsi is szorgalmasan eljárt mindennap a megbeszélt időben. Szerette a tanító bácsit korábban is, most pedig különösen tetszett neki, hogy éppen úgy beszél vele, mint egy felnőttel. Boldog volt, hogy segíthetett neki. Egyre jobban nekibátorodott a kérdezősködéshez is. — Miért dagadt meg az ujja? — A gumitól meg a krétától. — Akkor most a tanító bácsinak nem szabadna gyakorolni. Meg kellene várni, amíg elmúlik a daganat. — Semmi az fiacskám, majd elmúlik. Gyakorolni kell. Majd hozzá edződik. Nem valami meggyőzően mondotta mindezt, mert hiszen nagyon jól emlékezett az orvos tanácsaira is, hogy lehetőleg ne erőltesse, mozgassa sokat a karját, mert az nem használ. Részben saját maga vigasztalására, részben a gyermek okulására megjegyezte: — Ha kellemetlenség ér, abba sosem szabad belenyugodni. Ha akármilyen mély verembe is estél, keresned kell a kiutat, míg az erőd el nem fogy. Különben sosem juthatsz ki belőle. Aki bele nyugszik a rosszba és nem törekszik r jobbra, az nagyon hitvány érni''--. Lassacskán kezdtek measzület1899 november 5-én Károlyvá- ros mellett, a budapesti gyorsvonat illemhelyén, Olaszországból útban hazafelé, Péterfy Jenő főbelőtte magát. Nem sokkal előbb még azt írta egyik barátjának, hogy »szívesebben lenne Rómában egy fenyőtoboz, mint Budapesten reáliskolai tanár«. A végső kiábrándultság Íratta vele ezeket a sorokat, s amikor úgy érezte, hogy élete reménytelenné vált, céltalanná és feleslegessé, önkezével roncsolta szét azt a koponyát, amely korának egyik legjelesebb, tisztánlátó, biztosíté- letű elméje volt. Az esszé elhanyagolt műfaj volt nálunk, s még a múlt század első éveiben is Pálóczi Horváth arra kérte Kazinczyt, hogy hagyjanak fel a recenzióval, ne bírálják, hanem buzdítsák az írókat, mert minél több munkásra van szükség az irodalom szőlejében. Iro- dalomtörténetírásunk Toldyval kezdődik, Gyulai volt azonban az első, aki nemcsak rendszerezni tudta az irodalmat, hanem szét is választotta a jót és a hamisat. — Gyulai útját járta Péterfy is, szemlélete azonban sokkal tá- gabb, sokkal teljesebb volt, mint a mesteré: éber figyelemmel kísérte a világirodalmat s irodalmunkat nem a hazai termés alapján ítélte meg, hanem kereste európai kapcsolatainkat is. Szemléletét nagy mértékben befolyásolta Taine, szép tandlmány- ban hódolt Emerson előtt, igazi vonzalom azonban a görögökhöz fűzte, s kedves görög szerzői kedvéért negyven éves korán túl tanult meg görögül. Irodalmi hatása voltaképp beláthatatlan. Minden magyar esszéíró tőle tanult és tanul ma is: biztos ítélete, világos fogalmazása, roppant ismeretanyaga, mindig a lényegesre törekvő stílusa ma is példakép. A kiegyezés utáni idők, a korai magyar kapitalizmus azonban nem teremtett megfelelő körülményeket Péterfy számára sem, s ő, aki egyik legkiválóbb irodalomtudósunk volt, mindvégig egy középiskola szűk keretei közé szorult. Abban bízott, hogy ha elérte a nyugdíjkorhatárt, kizálólag az irodalomnak élhet. Megrongált idegzete azonban felmondta a szolgálatot, s bár csak másfél esztendő választotta el az annyira várt nyugdíjtól, öngyilkos lett. — Azt a papírszeletet, amelyen közvetlen öngyilkossága előtt csekély ingóságaival rendelkezett, így írta alá, keserű maliciával: »nyugalomba vonult«. Száztíz évvel ezelőtt született s több mint hatvan esztendeje, hogy meghalt. Hatása azonban ma sem csökkent, megállapításait, ítéleteit alig kezdte ki az idő, s pompás esszéi ma is példaképül szolgálnak. Életműve három kötetet tölt meg, amelyet halála után gyűjtött egybe és adott ki a Kisfaludy Társaság. Nagyon szép görög tanulmányai mellett a magyar esszéirodalomnak örök értéke Eötvös Józsefről, Jókairól, Kemény Zsigmondról, Bajza Józsefről írt tanulmánya. Péterfyre igazán illik Renannak az a mondása, amit Platon tanulmányában idézett: az egyén élete rövid, de az emberek emlékezete örökkévaló és az emlékezetben van a valódi élet«. (cs) A bonyhádi Dózsa, a szentgáli Jóbarátság, és a zombai Vörös Csillag Tsz jár az élen az aratásban a bonyhádi járás területén A bonyhádi járás területén, a cr meló szövetkezetek földjein eddig már 650 hold búzát vágtak le. Az őszi árpa aratása befejezéshez közeledik. Az aratás a leggyorsabb ütemben — a legutóbbi értékelés alapján — a bonyhádi Dózsa, a zombai Vörös Csillag és a szentgáli Jóbarátság Tsz-ben halad. cÁllzönifkííiég. ni a táblán a szabályos vonalak, később pedig a betűk, ábrák is. Amikor Kálmán délutánonként lefeküdt egy-egy órára pihenni, felesége úgy tett, - mintha bevásárolni, vagy egyéb fontos helyre menne és mindennap ellátogatott az iskolába. Figyelte, hogyan változnak napról napra a táblán lévő ábrák. Mert a tábla letörléséről már megfeledkeztek. De hiszen miért is lett volna rá szükség, amikor még nem volt tanítás. A kis szőke asszonyka most már akkor is jókedvű volt néha, ha férje nem tréfálkozott vele. Ö is bizakodni kezdett, hiszen saját szemével látta, hogy férje a csonka kezével is hogyan erőlködik. Csodálta férjének az erőfeszítését, szorgalmát. Mindig erős jellemű, szívós férfinak tartotta, de azt sosem hitte volna, hogy ilyen kitartásra is képes. De azt sem hitte, hogy ennyi öt letre képes. Majdnem mindenné; új és új mesékkel számolt el a távol töltött idejéről. Nemcsak egyszerűen néhány szóval közölte hogy hol járt, hanem mindig egész történeteket kerekített, természetesen mindig olyat, amelyeket felesége nem ellenőrizhetett, de ugyanakkor szórakoztatóak voltak. Néha valósággal lázba hozta feleségét egy-egy érdekes élményével. A feleség pedig napról napra ezt válaszolta neki: — Nem is bánom, ha egy kicsi! távol vagy. Legalább ilyenko- nyugodtabban tudok dolgozni. Mondtam én mindig, hogy jó, ha a „gyermek” egy kicsit távol van a háztól. (Folytatjuk.) Boda Ferenc A szentgáli Jóbarátság T"--ben már elcsépeltek a learató árpa jelentős részét. Negyve 'old árpaterületen 17 mázsa 'm- kénti átlagtermést érte': A még el nem csépelt árp ,51 a becslések szerint elérik a holdan- kénti IS—20 mázsás átlagot. Pörköltre riasztották... leghap 13 órakor a szekszárdi tűzoltókat, ahol egy kocsi árpa rakománya égett. Az árpa valószínűleg eldobott cigarettavégtől gyulladt meg, s fele leégett. A kocsin a gazdán kívül két gyermeke ült, akik leugrottak, amikor észrevették, hogy ég alattuk az árpa. A tűztől a lovak megvadultak, s vágtattak mindaddig, amíg a kocsi fel nem borult. A lakosság a kisebb égési sebeket szenvedett lovakat kifogta a kocsi elől, s a rakomány felét sikerült megmenteni, még mielőtt a szekszárdi tűzoltók beavatkoztak volna. lóisiáilót építell ^a|?! er nscymanvoki isét“ Termefősz&vetkszeí A nagymányoki Jószerencsét Termelőszövetkezetben hosszú ideig problémát okozott a lovak elhelyezése. A szövetkezet lovai a szövetkezeti tagok istállóiban voltak. A bánya és a brikettgyár segítségével a Jószerencsét Termelő* szövetkezetnek állami támogatás igénybevétele nélkül sikerült a közelmúltban egy lóistálló építését befejezni. Az istálló megfelelő nagyságú ahhoz, hogy a szövetkezet lóállományát elhelyezzék benne. A termelőszövetkezet a tervek szerint még oNoen az évbon sa- j át er" "1 férőhelyes juhho- dáh i, é - 1' ) férőhelyes sertéshizlaldát épít. A magyarkesziek kérése
