Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

6

TOLVA MEGYEI VEPÜJSÄG

1960. július 8.

Biztosítsuk a közös állatok szakszerű elhelyezését

^(mpion aínuztik wgm. a leüf bktt ?

A mezőgazdasági termelés fejlesztése szükségessé teszi, hogy minden nagyüzemben kialakítsák a közös állattenyésztést. Olyan helyeken, ahol a felszabadulás előtt is volt nagy épület, ott különös problémát ez nem okoz, mert tatarozással, felújítással az épületek alkalmassá tehetők az állatok elhelyezésére. Nagyobb gond főleg ott van, ahol ilyen nagyobb épület nincs, a községekben sincs olyan nagyobb istálló, amelyikben 25—30 szarvas- marhát el lehetne helyezni.

Megyénkben — mivel Tolna első sorban szarvasmarha-tenyésztő megye — legnagyobb feladat a szarvasmarha-állomány szakszerű elhelyezése. Ezért az idei évben nagy súlyt helyeztünk a sza- badtartásos növendékmarha-is- tállók építésére és az eddigi tapasztalatok alapján ezt általánosítani is kívánjuk. A növendékmarhák — amiről a télen személy szerint is meggyőződtem — huzatmentes helyen, bőséges almo- zás és megfelelő takarmányozás mellett jól bírták a telet és ebből származó megbetegedéssel úgyszólván nem is találkoztunk: A lényeg az, hogy az állatok alatt a fedett részben állandó száraz fekhely legyen. Házilag is egész egyszerű formában, szalma fel- használásával is készíthető ilyen. A követelmény ugyanaz: száraz és huzatmentes legyen. Általában termelőszövetkezeteink kedvelik ezt az elhelyezési módot és gondozót is könnyebb beállítani, mint a sok esetben egészségtelen zárt istállókba. Az ilyen istálló jobban megoldja azt az állandóan jelentkező problémát, hogy a t szarvasmarha-tenyésztésben a fiatalok nem szívesen dolgoznak.

Népgazdásági szinten a húsellátás, a tej, az ipar nyersanyag ellátása, mindig nagyobb követelményt állít az állattenyésztés elé. Ennek megoldása embereken múlik, elsősorban az ott dolgozókon. Ezért az ilyen istállóknál jobban biztosítható a szabad nap, nincs az az erős és erőltető fizikai munka, mert kevesebb a teher (trágya, stb.) emelés és ez igen lényeges könnyebbséget jelent az ott dolgozóknak.

Hasonló a helyzet a tehénistállóknál, erről azonban a napjainkban megjelenő bőséges tanulmányok, cikkek miatt nem kívánok részletesebben foglalkozni. Termelőszövetkezeteinkben feltétlen sür gősen változtatni kell a borjúnevelés módszerén. Elsősorban arra gondolok, hogy fel kell számolni a helytelen régi kisüzemileg kialakult gyakorlatot, hogy a borjúkat még mindig sok helyen lekötve tartják. Nálunk is több tsz-ben vásároltak borjakat és utána lekötötték. Sok rábeszélés után lehetett csak meggyőzni néhány maradi gondolkozású embert ennek helytelenségéről.

Az asztalon könyv, a fali polcon rádió, hozzávéve egy öreg jó hegedűt, ezek így együtt azok a kedves tárgyak, amelyek összekötnek egy embert a világgal.

De ni csak, lapozgatok a

könyvben, s nem látok benne semmit. Nem olyan közönséges könyv ez, nincsenek benne képek, a megszokott betűk adta szín. Tiszta fehér lapok, s csak ha ujjaimat végighúzom rajtuk, veszem észre, hogy apró pontok alakjában kidudorodá- sok vannak rajta.

Ezt a könyvet éppen nem a látó, hanem a vak emberek számára készítették. Ezt olvassa itt Öcsényben Nagy Zoltán, a vak hegedűs. — A rádiót szeretem hallgatni — mondja, amikor életéről, munkájáról beszélgetünk — ez a fő hírforrásom, meg ez a könyv. — És a hegedű. Igen, ez is összekötő kapocs, még hozzá igen erős, a világgal, az emberekkel.

Huszonhat éve muzsikál. Ha valaki az őcsényi tánccsoport

A szabadtartáshoz való edzés és szoktatás a születés után azonnal megkezdődik, mert később a hirtelen átmenetre az állati szervezet kedvezőtlenül reagál. Ha a jövedelmezőséget párhuzamosan nézzük ezzel, akkor ez is azt követeli meg, hogy mesterségesen neveljük fel a borjakat és főleg ne az istállóban. Vannak még, akik vitatják az olcsó és szabad- tartásos istállók építésének szükségességét.

De az élet, a gyakorlat, és a már említett gondozói problémák mind-mind egyre sürgetőbbé teszik ennek az általánosítását. — Hasonlóan jelentkezik ez más állatfajoknál is, ott azonban előnye elsősorban abban mutatkozik, hogy lényegesen olcsóbb, mint a téglából történő építkezés, házilag elkészíthető, s egészséges helyet lehet biztosítani az állatoknak és a gondozóknak.

Megyénk termelőszövetkezeteinek állatállománya megnőtt. Az elhelyezés megoldása sürgős. Termelőszövetkezeteink a tavasz foMinden hiába, nem bírom tovább.

Már három nap és három éjszaka kínoz, gyötör, valósággal életúnttá tesz egy lyukas záp- fogam.

Ma azonban pontot teszek az i-re, határozom el magam férfimódra, s már indulok is a fogorvoshoz. S mivel őszinte embernek születtem, nem is tagadom, hogy félek, hogy útközben remegnek térdeim és gyöngyözik a homlokom.

Jaj, csak az a Kikiricsné ne mondta volna tegnap! — Szinte (post is hallom szavait: »Inkább két szülés, mint egy foghúzás!«

Forduljak vissza?

Már meg is tettem.

De a tengernyi szenvedés ismét a helyes irányba térít, s rövidesen célhoz is érek.

Miért lakik ilyen közel? — bosszankodom, majd »keményítsd meg magad Tóbiás«, parancsolom önmagámnak és lenyomom a várószoba kilincsét. Ám a következő pillanatban öröm ül eltorzult arcomra — ugyanis a kilincs nem enged.

Hála az égnek, nincs itthon! — s már indulok is visszafelé, amikor belülről hangokat hallok.

Kik lehetnek? — kerít hatalmába a kíváncsiság, mert azt sem tagadom, hogy roppant kíváncsi természetű vagyok. Ismét a kilincs után nyúlok. Erősebben megmarkolom, az enged, s már belül is vagyok.

Ketten tartózkodnak a váróban, két ötvenöt-hatvan körüli, riadt- tekintetű nő. Az egyiknek fel van kötve az álla egy szürke sállal, míg a másiknak bal arcán ököl- nyi daganat éktelenkedik. Meghajlással köszöntőm őket, majd

műsorát nézi, észreveheti mellettük a zenekarban Nagy Zoltánt is. A kultúra névtelen munkása ő, kérés nélkül segít, ahol tud. — Nem vártam én soha, hogy hívjanak. Az ifjúság megmozdulásainál mindig szerettem jelen lenni — mondja.

Réges-rég történt a szerencsétlenség, de a vakság nem törte le. Az emberben fellelhető örök tettvágy benne nem aludt el, sőt ha lehet még nagyobb. Most éppen azon gondolkodik, hogy a hegedülés mel lé megtanul gitározni is.

Amint mondja, valahogy már úgy megszokta az örök éjszakát, hogy nem is nagyon kívánja vissza azt az időt, amikor még látott. Erre vall szava: »Ha azt mondanák cseréljek, látásom lesz, de a hallásomat elvesztem, nfim cserélnék«.

Ezt a véleményt kissé érthetőbbé teszi az a tény, hogy a látását nem egyszerre vesztette el. Sok-sok évvel ezelőtt, még gyerekkorában kezdődött az alattomos baj és évről évre, laslyamán hozzáláttak az ilyen épületek építéséhez és az állomány közösbe hozatalát így sikerült megoldani. Ezt jónak, követésre érdemesnek tartom.

Az állattenyésztési és állati termék hozamok terve termelőszövetkezetekben adva van és ennek a teljesítése két szempontból nézve is feltétlen szükséges, egyrészt a lakosság állati termékkel való ellátása, másrészt a tsz-tag- ság jövedelmének biztosítása céljából. A nagyüzemek gazdálkodása is csak úgy lesz eredményes, ha a megtermelt takarmányokat az ott tartott és tenyésztett állatokon keresztül értékesítjük, ez pedig úgy érhető el a leggyorsabban, ha a rendelkezésre álló anyagok és anyagi erők felhasználásával a legkisebb költség befektetéssel a legolcsóbban biztosítani tudjuk termelőszövetkezeteinkben az állatok télire való szakszerű elhelyezését.

rögtön a »tárgyra« térve — ugye maguknak is nagyon fáj? — kérdem tőlük tekintetemmel.

Pokolian! — felelik külön-kü- lön a mélabús szempárok. Szembeszédünk azonban itt megszakad, mert nyílik az ajtó és megjelenik az orvos.

— Tessék! — mondja udvariasan.

Mi egymásra nézünk. Egymásra várunk.

— Tessék, tessék! — szól ismét.

Én... én nem fogat húzatni jöttem — töri meg a csendet remegő hangon a dagadt arcú.

Én meg csak a fe... feleségemet kísértem el a do... doktor úrhoz, dadogtam, s a felkötött állú nőre mutattam.

Életemben még nem láttam akkora szemeket, amekkorára nőttek dadogásom közben az orvos szemei, aki zavartan hol az én harminc évemet, hol az említett hölgy hatvan évét vizsgálgatta.

S eztán jött az igazi csattanó, amitől nekem is ökörszemeim lettek:

Igenis a felesége vagyok doktor úr! — vágta fel büszkén a fejét a sohasem látott »édesanyám«, majd belémkarolva ezt mondta: Gyere menjünk innen! Ahol engem sértegetnek, ott én nem házatok fogat — és kivezetett a váróból.

*

Az ajtón kívül aztán — fogfájás ide, fogfájás oda — elmosolyogtuk magunkat, kölcsönösen bocsánatot kértünk egymástól és bemutatkoztunk. Öt, ha jól értettem özv. Kovács Gézánénak hívják, engem pedig úgy, hogy

san úgy szállt szemére a sötétség, mint ahogy a nappalt a mi egünk alatt fokozatosan az éjszaka váltja fel. Csak az ő éjszakájából nincs virradat...

Nincs elkeseredve, inkább arra törekszik, hol tudja magát hasznossá tenni. Megtanulta a telefonkezelést is, ha elkerül a faluból, legyen mihez fognia. — Legszívesebben azonban itt maradok — mondja. — Itt mindenkit ismerek, engem is ismernek és hasznomat is tudják venni.

— Nem nehéz dolog a próbákra járni és éjszaka egyedül hazabaktatni? — kérdem.

— Nekem mindegy — mondja mosolyogva — nappal van vagy éjszaka, sőt éjszaka még könnyebb is, mert nincs forgalom. Úgy ismerem a falut, az utcákat, mint az itthoni környezetet.

S valóban a folyosón, a szobában, az udvaron oly biztonságosan jön-megy, mintha mindent látna. Az akarat sok-sok emberi fogyatékosságot legyőz.

(Sz)

Régen még a nagyvárosokban sem voltak utcaneveket jelző táblák, a házakat sem számozták, ezért a postásnak sokszor a legnagyobb nehézségek árán sikerült a leveleket a címzetthez eljuttatni.

Becsben létezik egy régi levélgyűjtemény, amelyben a legfurcsább címzéseket olvashatjuk. Például: „Cecília mosónőnek, aki csak a legelőkelőbb köröknek dolgozik ”, „Eduard Bommens kölni szabósegédnek, de nem a vöröshajúnak, mert az a fivére, Got- lieb és nyergesmester.”, „Átadandó a levél az elhúnyt Baumann lányának, feltéve, hogy az nem tartózkodnék otthon.”, „Christoph Binder hanaui születésű volt cipészinasnak, aki jelenleg ausztrál — néger a bécsi Práterben.”

Most képzeljük el, mi lenne, ha nálunk is így címeznék még a leveleket. Teszem fel: „Mozsár Do— A kisdorogi Március 15 Termelőszövetkezet 50 férőhelyes, szabadtartásos istállójának építését a Tolna megyei Építőipari Vállalat egy hónappal a határidő előtt fejezi be és átadja a szövetkezetnek.

Párizs első kávéházát Claude Béchet (1702—1770) létesítette a Rue Dauphine és a Rue Christine sarkán, a régi Quartier Latinban Ebben a kávéházban működött a „République des Lettres” elnevezésű irodalmi klub, amelyet Voltaire és néhány angol filozófus alapított.

— Rövidesen megkezdődik a vásárcsarnok építése Szekszárdon.

Az épületet, amelynek helyére a vásárcsarnok épül, a Vasipari Vállalat fiataljai bontották le társadalmi munkában.

— Montevideóban a városi tanács külön parkot létesített a szerelmespárok részére. A parkot szögesdrót-kerítés védi az illetéktelenek „behatolása” ellen. A két bejáratnál őrök vigyáznak, akik csak párokat engednek be, s a magányos sétálókat a közeli nagy városi parkba irányítják.

— A szőlőhegyi művelődési házat a községfejlesztési alapból 4000 forinttal támogatja az idén Szek- szárd város tanácsa.

Eladó jókarban lévő 250-es Triumph motorkerékpár. Baki, Szekszárd, Mátyás király u. 37. _____________________________(38)

19

60. július 1-ével megalakult a Szekszárdi Festő és Mázoló Ktsz, amely a lakosság és a közületek igényeit kívánja teljes mértékben kielégíteni.

A lakosság festési megrendeléseit soron kívül elvégezzük. Cím: Rákóczi u. 15. '22)

Gyakorlott gyors- és gépírónőt azonnali belépésre felvesz a Tolna megyei Terményforgalmi Vállalat szekszárdi központja. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál.

(27)

4 A Déldunántúli Áramszolgál- l1 i* tató Vállalat (|

1. Üzletigazgatósága, Szekszárd .

felvesz I»

ipari tanulókat ,i

üzemvezetőségi székhellyel. | Jelentkezés: |i

a DÉDÁSZ üzemvezetőségén: I1 Szekszárd, Dombóvár, 1

Hőgyész, Paks, Máza. \

(39) J

mokos tyúkszemvágó kisiparosnak, aki előadó volt a Smirglikoptató Vállalatnál, de az az undok Zatylapatty Tódor megfúrta, s így kénytelen volt átképezni magát maszekká.”, „Brabancsák Vincének, aki mint pincér kezdte, és háromemeletes házat épített, meg víkendházat a Balatonnál. Természetesen a borravalókból.”, „Ágfi Vidor volt főintézőnek, akit legutóbb azért tettek ki a Cirokseprőszállítmányozó Vállalattól, lóhajtói állásából, mert hiányzott kocsijáról néhány seprő. Néhány fröccs ellenében áruba bocsátotta.”, „Sejdenej Lipót- nak, akit a rendőrség már háromszor írt fel gyorshajtásért.”

Törhetnék is a fejüket a postások, kit, hogyan és hol találnak meg. Sejdenej Lipótot könnyen megtalálnák, legelőbb a kórházban,

— Párizsban a benzinkutaknál

„Éjszakai utazás” néven kávé—

szőlőcukor—csokoládéból készült koktélt árusítanak, amely állítólag ébren tartja a gépkocsivezetőket.

— A kukoricatermelésben is tért hódít a vegyszeres gyomirtás. Hazánk állami gazdaságai az idén 30 000 hold kukoricán alkalmaztak vegyszeres gyomirtást.

— Hármas rekord. Az olasz Luigi Talamoni most ünnepelte 103. születésnapját. Talamoni hármas rekordot tart: még soha nem hagyta el szülőfaluját, nem vett be orvosságot és sohase volt moziban.

— A megyében a kereskedelem

1956-ban 521 mosógépet, 723 motorkerékpárt, 1862 garnitúra bútort adott el, 1959-ben már 2133 mosógépet, 1043 motorkerékpárt és 3773 garnitúra bútort. A három év alatt megkétszereződött a bútor-, és megnégyszereződött a mosógép-vásárlások száma.

— Befejeződött a zsámbéki termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyam 1959-60-as tanéve.

— A gyönki járási művelődési ház fúvószenekara minden vasárnap efte fél héttől fél kilencig a falu központjában térzenével szórakoztatja a lakosságot. A térzenének igen nagy sikere van.

Eladó ház kerttel Hőgyészen, 900 négyszögöl területen, részbeni beköltözhetőséggel, bővebbet: Fuchs Fülöpnél, Hőgyész. (43)

Eladó vagy személygépkocsira cserélhető 250-es fekete, oldalkocsis Pannónia új állapotban. Simon István, Dunaszentgyörgy. (40)

Gyakorlott középkorú házvezetőnő ajánlkozik kisebb háztartás vezetésére. Paska Rozália. Dombóvár, Bajcsy Zsilinszky ut. 7. (44)

Értesítés. A Garay térről autóbusz indul minden vasárnap 10 órától a Csörge-tóra, 2 óránként. Megáll: Mátyás király utcai saroknál, vasúti sorompónál és a Béke-telepen. Viteldíj 2 forint _________ . ' (37)

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11

Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46.

Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél

Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Mohar László megyei főállattenyésztő

JAJ, A FOGAM...

RESETERITS ISTVÁN

A vak zenész, a kultúra névtelen munkása

Apróhirdetések