Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
I960, július 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 7 A külföldi és belföldi utazások idei programjából Az IBUSZ Tolna megyei Utazási Irodája szervezésében az idén 162 fő utazott külföldre. Kü_ Ionosén sokan utaztak külön-vo- naton, vagy repülőgépen a Szovjetunióba. Mások a lengyel és román tengerpartra, a Német De. mokratikus Köztársaságba, s né- hányan Olaszországba utaztak. Érdekes statisztikai adatokat szolgáltatott még az IBUSZ útlevél kirendeltsége is, melyek azt igazolják, hogy ebben az évben sok Tolna megyei megfordult már külföldön. Az év első felében, ahogy Szloboda Béláné, a kirendeltség vezetője elmondotta, különösen nagy forgalmat bonyolítottak le. Tolna megyéből 186 fő utazott rokonlátogatásra a nyugati országokba, de ennél is jóval több volt azoknak a száma, akik a népi demokratikus országokba kértek útlevelet, s 2—6 hetet töltöttek rokonaiknál. Az IBUSZ útlevél kirendeltségére a félévben 500 000 forint folyt be útlevél díjként. Az IBUSZ Tolna megyei Irodájának belföldi utazási programja is igen gazdag. Hetenként vasárnap csaknem rendszeresen indít autóbuszt Harkány fürdőre, amelyet különösen szívesen vesznek igénybe az idősebb korosztálybeliek. A közeljövőben kétnapos túrát rendez a Tihany, Veszprém és cseszneki útvonalon az IBUSZ. Az elmúlt évhez hasonlóan Aggtelekre és Sopronba is indít túrát, amely három, vagy négynapos lesz. Ezenkívül négy esetben indít autóbuszt Szegedre, hogy az érdeklődők számára lehetővé tegyék a szabadtéri játékok megtekintését. Zenetanulók tanévzáró hangversenye Pakson cAs s ző n if ft üa éif Nőtanácsaink szerte a megyében nagy gondot fordítanak a gyermekek iskolán kívüli nevelésére. Ennek egyik szép példája a Dombó- várott tapasztalt közös erőfeszítés egy meseház létrehozására. A dombóvári községi és járási nőtanács kezdeményezésére ugyan | is társadalmi munkával épült fel I a gyermekek számára a meseház. Újabb régészeti teletek kerültek napvilágra megyénkben Kora-vaskori és római telepnyomok Nak határában Nak község mellett halastavat létesítenek. A töltés építéséhez szükséges földanyag gödreiből, közel 3000 éves települési nyomok, edénymaradványok, azonkívül római épülettéglák, cserép, zsindely töredékek, kemencemaradványok kerültek elő. A kemence helyén talált finomművű, díszes agyagtálból és egyéb kerámiatöredékből a régészek arra következtetnek, hogy a közeli alacsony domb alatt esetleg római villa romjai rejtőznek. A vízügyi igazgatóság intézkedett a veszélyeztetett terület megkímélő- sére. Kelta- és rómaikori sírleletek Pálfán A pálfai római katolikus plébánia kelta- és rómaikori agyagedényeket adott át a szekszárdi múzeumnak. A leletek földmunka során kerültek elő egy kelta (késő vaskori) csontvázas és egy rómaikori hamvasztásos sírból. Kora rézkori telep és kelta temető Kölesd-Lensepusztán A Középhídvégi Kísérleti Gazdaság lencse-pusztai üzemegységében, komok kitermelés közben csontvázakra, agyagedényekre, bronz ékszerekre bukkantak. A szekszárdi múzeum megelőző leletmentő ásatása során 4500 éves hulladékverem és két kelta csontvázas sír került még elő. A csontvázak mellett szintén agyagedény- maradványokat, bronzékszereket találtak. 4000 éves sírlelet Medinán Medina község mellett, építkezéshez szükséges földanyag kitermelése közben, emberi csontvázakra, a csontváz mellett teljesen ép agyag csészékre akadtak a munkások. A leletanyagot a medinai községi tanácsnál helyezték biztonságba, s így került a szekszárdi múzeumba. A sír a rézkorból származik. Meseházat avatnak Dombóvároft Tolna megye munkásosztályának helyzetét vizsgálta a megyei tanács szakigazgatási osztályvezetőinek tanácskozása A közelmúltban a megyei tanács vb szakigazgatási osztályainak vezetői osztályvezetői értekezleten beszélték meg Tolna megye munkásosztályának helyzetét, az 1955—1959-es években történt változásokat. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban hozott határozatot arról, hogy a munkásosztály helyzetét illetékes államhatalmi szervek vizsgálják meg és' a tapasztalatok után tegyék meg az intézkedést a munkásosztály helyzetének további javítására. A vizsgálat négy évre terjedt ki és ebből több olyan hasznos következtetést vontak le az államhatalmi szervek osztály- vezetői, melyek figyelembe vó!e- tele a további tervező munkában hasznos lesz az egész nép, a munkásosztály számára. Az ipari termelés — egyik fontos tényezője a munkásosztály anyagi jólétének emelésében — a vizsgált időszakban jól alakult, jelentősen nőtt a termelés mind a helyi ipar, mind pedig a minisztériumokhoz tartozó ipari üzemekben. A termelés 35,6 százalékkal nőtt, különösen a helyiipari üzemek termelési emelkedése számottevő. A termelékenység is 1,5 százalékkal javult az 1955. évi adatokhoz viszonyítva. Ez a szám különösen akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy az iparra az a jellemző, hogy sokkal több munkaigényes cikket termel. Az ipari termeléssel egyidőben nőtt a munkásosztály létszáma is mintegy harmincöt százalékkal. Érdekes viszont, hogy a mezőgazdaságban a munkáslétszám 16 százalékkal csökkent, de 27 százalékkal nőtt a traktorok száma, ezen belül 80 százalék az univer- zál traktorok aránya. Ennek következménye az is, hogy jelentősen emelkedett a mezőgazdaságban az átlagtermelés is, búzából mintegy 45, kukoricából 25 százaA munkában a község dolgozóinak minden rétege részt vett, fiatalok, idősek, nők férfiak egyaránt. A meseház átadására ma kerül sor ünnepélyes keretek között. Ekkor veszik birtokukba a meseházat azok, akiknek közös munkájuk eredményét szánták a felnőttek: a legifjabbak nagy serege. Kedves művészi élményben volt része a napokban a zenekedvelő és a fiatalságot szerető paksi közönségnek. Június 26-án nagy sikerrel tartották hangversenyü. két a paksi zenetanulók. A műsorban 6—18 éves fiatalok mutatkoztak be, akik a legnagyobb odaadással igyekeztek művészi élményt nyújtani a hálás közönségnek. A műsorban a klasz- szikusok szerzeményei szerepeltek, de bemutatták dr. Rézbányái Bonyhádi kulturális hírek A járási művelődési ház cigány színjátszó csoportja az elmúlt na. pókban nagy sikerrel szerepelt Iregszemcsén. Júliusban Cikón és Mecseknádasdon mutatják be műsorukat. A zeneiskolai növendékek közül 80 tanuló tett sikeres vizsgát. A zeneoktatásban nemcsak bonyhádiak, hanem a környező falubeliek is részt vesznek. Június 28-án a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be, a járási művelődési házban Beaumarchais: Figaro házassága című művét. Július 10-én a művelődési ház énekkara közös kirándulást rendez Siófokra. Július 10-én a bonyhádi bábszínház Tamásiban vendégszere, pel. — Asszonyom, legyen erős ... Talán, talán jobb lenne, ha bemennénk a szobába. A kis szőke asszony először gyanúsan nézett az idegenre. Ki tudja, mit akarhat ez a szálas férfi és miért céloz a szobára. Mindegy, a szobaajtó és ablak úgyis nyitva áll és szükség esetén ki- hallatszik a segélykérés. Udvariasan betessékelte az idegent. Elöl ment és ahogy visszapillantott, látta a férfi komor tekintetét. Azt is észrevette mindjárt, hogy valami különös dolog miatt lehet ilyen hangulatban. Most ismét visszacsengett a fülébe az a néhány szó is, amit az imént hallott: „Asszonyom, legyen erős.” Tulajdonképpen most értette meg, hogy az neki szól, mert eddig a női gyanú élt benne a férfivel szemben. „Legyek erős! De miért?” A szíve erősebben kezdett dobogni. Elfehéredett. Az amúgy is világos arc olyan lett, mint egy halotté. A mindig kecses mozgása most egy pillanatra megingott és a küszöböt úgy lépte át, mintha nem is a saját megszokott kis szobájába menne, hanem valami ismeretlen helyre, ahol ezernyi kellemetlenség érheti. — Asszonyom, azt hiszem, nem tévedtem ... ön Mészáros Kálmánná? Ezt nem is annyira kérdezte, mint inkább csak egyszerűen kijelentette azért, hogy megtörje a csendet és teljen az idő. Dezső, paksi zenetanár néhány, gyermekek számára írt, kis szerzeményét is. A kezdő zongoristák és hegedűsök. A haladókhoz hasonló sikerrel interpretálták az előadott műveket. A kezdők közül Szabó László, Szabó István, örvös Mária, Prandtner Katalin, Demetrovits Katalin és Pető Imre, a haladók közül Lehoczky Éva, Ezer Attila, ifj. Pongrácz Sándor, Szolga László és Sárközi László külön említést érdemel. A hegedűsök Duffek Anna, a zongoristák dr. Rézbányái Dezső tanítványai A mostani tanévzáró hangverseny is az élénk paksi zenei életet dicséri, s a zenetanárok, különösen dr. Rézbányái Dezső jó munkáját mutatja. özv. Kántor Antalné leveléből ELKÉSZÜLT A SZÉNAUTOMATA PROTOTÍPUSA J. S. Williams, az angol széntanács kereskedelmi osztályának vezetője beszámolt arról, hogy körülbelül két-három év múlva üzembehelyezik a szénautomatákat. Az automatákba, amelyeket a házak alagsorában, vagy az utcákon állítanak fel, érmet kell bedobni és gombnyomásra kihull belőlük a szénnel teli zsák. Az automata prototípusát Párizsban már kipróbálták. Az asszony pihegni kezdett és bólintott. Az „igen” a torkán akadt. A sejtelmes, komor tekintet beléfagyasztotta. Mint mindig, most is csinos ruhában volt és jól festett benne. A haja gondozott, arca ápolt. Az „asszony” meghatározás inkább csak két gyermeke után illett rá. Olyan fiatalos, üde, mintha tegnapelőtt érettségizett volna és zsenge, 18 éves lány lenne. Szólni akart, hogy mondja már jövetele célját, de helyette csak ideges mozdulatokat tett. Amikor egy pillanatra az idegen szeme közé nézett, átfutott rajta a borzongás és elkapta a fejét. Az ablakban lévő zöld dísznövényeket nézte és hirtelen ez villant át benne: — Milyen feledékeny vagyok ... Ma még meg sem öntöztem őket. A vendég nem ült le, noha az asszony belépéseikor mindjárt hellyel kínálta. Ott -állt előtte, azaz topogott, hol jóbbra fordult, hol balra, a kezének , a helyét sem találta. Összekulcsolta; a háta mögött, majd a zsebében!kotorászott, mintha keresne valarrfet, de végül is semmit sem vett élői Az asszony most már1, jobb szerette volna, ha még vár Vegy kicsit az idegen, mert azt tudüa, hogy csak rossz hírt hozhatott és azzal jobb várni. Figyelmét szándékosan a virágokra összpontosította, mintha tőlük várna megnyugtatást, noha voltaképpen nem is tudta, hogy miért ilyen ideges, amikor az idegen még nem közölt semmit. Lecsillapodott, visszanyerte eredeti színét és a vendég felé fordult: — Tessék kérem, foglaljon helyet. A szálas férfi esetlenül állt előtte, tekintetében most szánalmat fedezett fel. — Nem, nem ülhetek le, asszonyom ... Elakadt benne a szó. Az asz- szonyt kissé ingerelte, hogy már percek teltek el és nem mondja, hogy mit akar. Kissé hátrább lépett az ajtó felé. Hátha mégis szükség lesz az ajtó közelségére, habár nem ilyen szándék látszik a tekintetéből. Határozottságot erőltetett magára. — Mondja kérem, mit akar? — Asszonyom ... Az idegen elfordította, lehajtotta a fejét és mély lélegzetet vett. — Asszonyom, a férje... A férje... A kis törékeny szőkeség felsi- koltott. — Szent ég, csak nincs valami baj? Beszéljen! Mi van a férjemmel? Szent ég... 2. Másnap érkezett meg a kórházba. A férj, Mészáros Kálmán akkor kezdett eszmélni. Szájaszéle megcserepesedett a láztól. Látszott rajta, hogy égő kínok gyötrik. A járókelő betegek óvatosan mozogtak, tettek- vettek, nehogy zajt csapjanak. Egymáshoz is halkan beszéltek és amikor az asszony belépett, minden szem reá szegeződött. Mindenki tudta, hogy ő a felesége. A sötét ruha, kisírt szemek, meggyötört arc, a reszketve vibráló szemek ijesztővé tették a tegnap még vonzóan fiatal, csinos, törékeny szőkeséget. Amint megpillantotta az ágyat, ahol férje feküdt, kővé dermedt. Széttárta a karját. A kis táska, amit magával hozott, kiesett a hóna alól. Nem is az arcot nézte, a félig nyitott, ismerős és máskor oly sokat csodált szemeket a hosz- szú szempillákkal, hanem a vastag kötésbe bugyolált kezeket. A „köteg” ott pihent mozdulatlanul a hanyatt fekvő emberen. Terjedelmes foltokban átütött rajta a vér. A feleség nem tudta levenni róla a szemét. Az asszony karjai erőtlenül visszahullottak, egy sikoly és ösz- szeesett. Az ápolónők vették kezelés alá és térítették magához egy másik helyiségben. — Talán még nem is kellett volna neki megmondani — sóhajtott a férj. Ha már én ide is jutottam, legalább neki ne okoznék gyötrelmeket. (Folytatjuk.) Boda Ferenc lékkai termeltek többet 1959-beh; mint öt évvel annak előtte. Az iparban az önköltség alakulása állandó javuló tendenciát mutat. 1959-ben a megye ipara például 26 millió forintos önköltségcsökkentést ért el, Az említett öt évben jelentősen nőtt a munkásosztály aktivizálódása, eredményesebbé vált a munkaverseny, különösen az utóbbi három-négy évben. A kongresszusi verseny során például a termelés növekedése négy százalékos volt, a termelékenység 0,3 százalékkal javult és több mint húsz millió forintos megtakarítást értek el. A munkaverseny eredménye, a kormány- határozatok hatása is hozzájárult ahhoz, hogy öt év alatt a munkások átlagkeresete 32,8 százalékkal nőtt és a foglalkoztatottság is 35 százalékkal növekedett. A helyi ipari üzemek például, több ‘mint száz fiatalkorút foglalkoztatott. A nyereségrészesedések fizetéséről szóló rendelet megjelenése óta több mint ötmillió forintot fizettek ki a dolgozóknak. 1958-ban 2,6, 1959-ben pedig 3,5 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki a megye dolgozóinak tizenharmadik havi fizetésként. A közvetett juttatások is emelkedtek az elmúlt években. 1956- ban kereken tíz millió forintot fizetett az állam családipótlék címén, 1959-ben már 15,8 millió forintot fizettek a Tolna megyei dolgozóknak. Közvetett juttatásszámba megy az is, hogy a megye üzemeinek konyháján, szinte fillérekért, tizenhatezer dolgozó étkezik. elentősen javultak az üzemekben a munkakörülmények. A műszaki fejlesztés minden üzemben a legsürgősebb feladatok megvalósítására irányul, hogy könnyebbé tegyék a dolgozók munkáját, meggyorsítsák korszerű gépek üzembeállításával a termelést. 1955-ben kilenc millió forintot költöttek a Tolna megyei üzemek gépparkjának bővítésére, korszerűsítésére, 1959-ben már negyvenegy millió forintot. A munkavédelmi, egészségügyi helyzet kielégítő, bár még sokat kell tenni, hogy a balesetek számát, a balesetekből kieső munkanapok számát csökkentsék. Feladata e téren különösen a rendesetek betartása, betartatása, a dolgozók balesetvédelmi oktatásának kiszélesítése, új alapokra helyezése. A z elmúlt években jelentő^sen csökkent a megyében a lakásgond, de ennek tényleges felszámolása sok év tervszerű munkájától várható. 1955-ben például még csak 356 lakás épült, de 1959- ben már 884-re emelkedett ez a szám, tehát a magánerőből történő építkezések segítik elsősorban — állami támogatással természetesen — a lakáshiány csökkentését. Tizennyolc állandó bölcsőde. 21 napköziotthon teszi gondtalanabbá a gyermeknevelést a megyében. Jelentősen nőtt a tanulni vágyó munkások száma is 1955 és 1959 között. 1959-ben például 870 felnőtt hallgatója volt a levelező és esti iskoláknak és mintegy 1600 fő vett részt szakmai továbbképző tanfolyamon. 151 mozi, 112 művelődési otthon, 163 könyvtár segíti a dolgozók tudásszomját kielégíteni. Tolna megye munkásai az elmúlt években sokat kaptak az államtól. Jelentősen nőttek igényeik és ezek kielégítése éppen a tervek állandó, rendszeres teljesítése révén minden esetben kielégítést is nyertek. A munkásosztály helyzetének további javulása várható, a tervek teljesítésétől. Különösen az 1960 és az 1961-es év feladatainak teljesítése visz előbbre bennünket az életszínvonal javításának útján — állam'Ua meg az osztályvezetők tanácskozásának határozata.
