Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, július 30 Lumumba válaszai a TASZSZ tudósítójának kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról.) ni akarják népünk kizsákmányo­lását. Az imperialistáknak meg­volt és ma is megvan az ügynök­ségük a gyarmati országokban, Csőmbe például a belga impe­rialisták ügynöke, amit ő mond és amit leír, nem az ő szavai. A belga gyarmatosítók szavai ezek Csőmbe szájába adva. Csőmbe már régen a kongói gyar­matosító társaságokhoz kötötte a sorsát. Kevesen tudják, hogy becstelen kombinációi és fedezet­len csekkek aláírása miatt nem is olyan régen tízmillió belga fran­kot kellett a belga társaságoknak kifizetniük. Ezért Csombet letar­tóztatták és úgy volt, hogy bíró­ság elé állítják. A kialakult hely­Washington (MTI): Lumumba, kongói miniszterelnök csütörtökön tartotta Washingtonban második sajtóértekezletét. Bejelentette, kor mányának igazságügyminiszteré­től sürgős levelet kapott, amely­ben kérte, hogy további ENSZ- csapatokat küldjenek Kongóba a helyzet megszilárdítására. Az Igazságügy miniszter közölte, hogy a kongóiak élete veszélyben fo­rog, a Katanga tartományban lé­vő belga katonaság eddig 109 kon­gói katonát ölt meg. A levelet — mondotta Lumum­ba — átadtam az ENSZ főtitkárá­nak. „A magam részéről haladék­talanul a katonák ezreit szeretném megkapni, hogy a belga csapatok azonnal kivonulhassanak Kongó­ból. Nem arról van szó, hogy há­borúskodni akarunk — a békét akarjuk helyreállítani. De ismé­telten hangoztatnom kell, hogy a belga csapatoknak távozniok kell Kongóból, máskülönben türelmét vesztő népem fel­kelhet a belga katonák ellen, s ebben az esetben — bármi­lyen sajnálatos lenne is — tö­meges vérontásra kerülhet sor.” Belgiumról szólva, Lumumba kijelentette, a belga kormánynak az a szándéka,' hogy sötét mester­kedéseivel nemzetközi bonyodal­mat idézzen elő Kongó miatt, ezért a kongói helyzet magában zet miatt azonban a belgák „meg­bocsátottak” neki és szabadon engedték. Azóta feltétel nélkül teljesíti minden parancsukat. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a kongói nép a Szovjetunió állás­pontját azzal a harccal kapcso­latban, amelyet Kongó vív a tel­jes függetlenségért és területi sérthetetlenségért ? VÁLASZ: A Szovjetunió volt az egyetlen nagyhatalom, amely­nek álláspontja teljesen megfelel népünk akaratának és óhajainak. A Szovjetunió volt az egyetlen nagyhatalom, amely kezdettől fogva támogatta harcában né­pünket. Ki akarom fejezni az egész kon­gói nép mélységes háláját a szov­jet nép és személy szerint Nyiki­rejti egy újabb világháború szik­ráját. Katajnga tartomány elszaka dási kísérletében is Belgium a mozgató rugó, ezért Belgium leg­főbb problémája, a belga csapa­tok kivonása, „Amennyiben hazatérésem ide jén augusztus 6-a táján — a belga fegyveres erők még min­dig Kongóban lesznek és nem kapunk megnyugtató biztosí­tékot kivonulásukra nézve, kormányom esetleg kénytelen lesz új döntéseket hozni” — hangoztatta Lumumba. A kongói miniszterelnök elmon­dotta, hogy Belgium Kongó füg­getlenségének hatályba lépése után is gyámkodni akart volt gyarmata felett. Például azt java­solta, hogy Kongó bízza belga diplomatákra külföldi képvisele­tét. A belgák igyekeztek megfé­lemlíteni a kongói kormányt gaz­daságilag is. Azt állították, hogy a külföld csak a kizsákmányolás lehetőségének reményében nyújt majd segítséget a fiatal államnak. „Mi azonban várjuk a világ valamennyi szabad népének segítségét. Tudjuk, hogy bizakodásunk a jövőben és tetterőnk pótolja majd a belgákat, s hogy- köz­társaságunk képes lesz megte­remteni saját intézményeit” — mondotta Lumumba. ta Hruscsov miniszterelnök iránt, azért az idejekorán jött és nagy erkölcsi támogatásért, amelyet hazájuk nyújtott a fiatal Kongói Köztársaságnak az imperialisták és a gyarmatosítók ellen vívott harcában. Ugyancsak köszönetét kívánok mondani a Szovjetunió­nak a Kongónak nyújtott élelmi­szersegélyért. Adenauer Párizsba érkezett Párizs: (Reuter) Adenauer nyu­gatnémet kancellár pénteken dél­előtt 11 óra után pár perccel re­pülőgépen Párizsba érkezett, hogy de Gaulle francia államelnökkel megbeszéléseket folytasson. A kancellárt, akit elkísért út­jára dr. Brentano nyugatnémet külügyminiszter is, a repülőtéren Couve de Murville francia kül­ügyminiszter és Francois Sey- doux Franciaország bonni nagy­követe fogadta. Raul Castro sajtóértekezlete Kairóban Kairó: (MTI) Raul Castro ku­bai hadügyminiszter sajtóértekez­letet tartott Kairóban. Kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok­nak nem sikerült feltartóztatni a kubai forradalom fejlődését sem katonai eszközökkel, sem gazda­sági nyomással. Kísérletét az a támogatás ítélte kudarcra, ame­lyet a Szovjetunió és a Csehszlo­vákia nyújtott Kubának. Hang­súlyozta, most történik meg első­ízben harminc év óta, hogy Ku­bának nem lesz cukorfeleslege". Újságírók megkérdezték, hogy Kuba az Egyesült Államokkal való vitáját miért az ENSZ elé terjesztette az amerikai államok szervezete helyett. Castro azt fe­lelte, hogy Kuba véleménye sze­rint ez a szervezet az Egyesült Államok irányítása alatt áll, sok latin-amerikai ország az Egyesült Államok utasításainak engedel­meskedik. A lottó 31. heti nyerőszámai: 6, 39, 42, 52, 71 ▲▲▲▲▲▲▲▲▲▲▲AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* „Köztársaságunk képes lesz megteremteni saját intézményeit” — jelentette ki a kongói miniszterelnök Wanda Wasilewska: HAJSZA 1 IV. — Egyelőre ez minden? — Neked ez nem elég? Most kussolni kell, és várni az utasítá­sokat. Egyelőre nincs semmi ten­nivaló. Hazamegyünk? — Nem. Maradjunk még. Csak­hogy itt túlságosan meleg van, húzódjunk inkább az árnyékba. Nem messze, a citadella felő­li oldalon néhány fa állt. — Oda? Felkeltek, letisztogatták ruhá­jukat. Lábuk belesüppedt a ho­mokba. A kiégett fűbetaposott kecske­ösvények régi, omladozó erődök hasadékain át vezettek, amelye­ket vagy lebontottak, hogy a tég­lát és követ felhasználják, vagy pedig a szél és a fagy mállasztott szét. Itt-ott földdel félig beteme­tett átjárók nyílásai tátongtak. Portól fekete cserjék töviseli se­bezték fel a lábukat. Eljutottak a földsáncig, hol né­hány jegenye állott. Most köztük és a Visztula között emelkedett a citadella, súlyos sötétvörös falai­val. Szemközt, a magas, meredek földsáncon egy őr lépkedett. Egé­szen kicsinek látszott. Lent egy kis rét virított, élénk zöldjével elütött a környező domboktól. — Keskeny, alig látható patakocska csörgedezett ott, partján üde fű és vidám sárgásfehér virágok tarkál- lottak. A réten is kecskék legel­tek. Valamiféle, csak számukra ismert ínyencségeket keresve, úgy látszik, sikerült átjutniuk a laza drótsövényen. Itt egyáltalán nem fújt a szél, de a vén jegenye árnyékában így sem érződött a hőség. Henryk újból leheveredett a fűre. Wla- dek elgondolkozva vizsgálgatta alaposan elnyűtt cipője orrát. Az ügyről nem beszéltek többet. — Mintha nem is kaptak volna sem­miféle megbízást, mintha nem is létezne Cehnowski. Mozdonyunk, gyorsan röpülj, A kommünig meg sem állunk... — Fütyörészett halkan Henryk, mi­közben a szemközti sötét falat, a zöld földsáncot, az alant elterülő rétet nézegette. — Ennél jobb hely nem is kell — mondta csöndesen Kniewski. — Istenem, még itt is... De ta­lán igazad van. — Biztos, hogy igazam van. Főleg most. A földsáncon járkáló őr egy pillanatra megállt, mintha őket venné szemügyre. De túlságosan messze voltak, és valószínű, hogy egyszerűen csak lassította lép­teit. A lomb árnyéka alig észre­vehetően mozgott a zsombékos réten. Szél kerekedett, és hirte­len lentről, a patak felől poshadt szagot sodort feléjük. — Tudod, van itt valami un­dorító... — Mi az undorító? — csodál­kozott Kniewski. — Nem tudom... Érzed, milyen a levegő? — Igen, valami szagot érzek... Vagy a patak felől, vagy a cita­della csatornáiból. Eső előtt bűz­lenek így a csatornák. — Gondolod, hogy csatornázva van? — Tudja az ördög. Egy darabig hallgattak. Henryk hirtelen felugrott. — Gyerünk innen. Magam sem értem, de olyan rossz kedvem van... elálmosodtam. Hej, ha azt mondanák: »holnap!« — Majd mondják. Előbb vagy utóbb azt fogják mondani: »hol­nap« Sőt, talán azt, hogy »ma«. — Mi meg aztán azt mondjuk »tegnap«. Wladek megkötötte a cipőzsi­nórját. — Na várj csak, ez nem olyan egyszerű. Bizalmatlansági indítvány az angol kormány ellen London: (MTI) Az angol mun­káspárt parlamenti képviselői Lord Home külügyminiszteri ki­nevezése miatt csütörtökön bi­zalmatlansági indítványt terjesz­tettek elő az angol kormány el­len — közli a Reuter és az UPI. Gaitskell, a munkáspárt vezető­je az alsóházban lezajlott vitá­ban kijelentette, Lord Home ki­nevezése ésszerűtlen és az alkot­mánnyal ellenkező lépés. Az új külügyminiszter a felsőház tagja és így az alsóház nem intézhet hozzá kérdéseket és nem bírál­hatja. Lord Home 1938-ban kétes sze­repet játszott Hitler »megbékíté­sében« — mutatott rá a mun­káspárt vezetője. A lord 1931— 1939-ig Chamberlain magántitká­ra volt, s el is kísérte őt Mün­chenbe. Vajon helyes és ésszerű lépés-e, ha a mai nemzetközi helyzetben olyan emberre bízzuk a külügyminiszteri teendők ellá­tását, aki olyan fontos szerepet játszott a hírhedt müncheni egyezmény létrehozásában? — tette fel a kérdést Gaitskell. A munkáspárt bizalmatlansági indítványát 332 szavazattal 220 ellenében elutasították. Az amerikai köztársasági párt kongresszusa Cabot Lodge-ot választotta meg alelnökjelöltté Chicago: (MTI) Az amerikai köztársasági párt chicagói kong­resszusának utolsó napján, csü­törtökön Henry Cabot Lodge-ot választották meg a párt alelnök- jelöltjévé. A szavazás után előbb Nixon, majd Cabot Lodge mondott be­szédet. Nixon hangoztatta: »Az Egye­sült Államok új elnökének első­sorban azt kell elhatároznia, so­hasem törődik bele, hogy az Egye­sült Államok bármilyen területen a második helyre kerüljön. Ka­tonai erejének mindenkor első­nek kell lennie, mert ha gyengül, az a Szovjetunió erejét növeli«. Kijelentette, hogy a köztársasági párt célja továbbra is a kommu­nizmus elleni harc. A továbbiakban bírálta a de­mokraták politikáját, különösen az Egyesült Államok nemzetközi helyzetére vonatkozó álláspont­jukat. Szemére vetette Kennedy- nek, Eisenhower elnöktől elvárta volna, hogy bocsánatot kérjen az U—2 repülőgépincidens miatt. — Nixon végül kijelentette »a most kezdődő választási hadjárathoz hasonló még nem volt az ország történetében«, kifejezte azt a vé^ leményét, hogy a hatvanas évek külpolitikája bonyolult lesz, de az Egyesült Államok »elég erős ahhoz, hogy a vezetést a kezé­ben tartsa«. Cabot Lodge beszédének legna­gyobb részében Nixon »érdemeit« méltatta és megígérte, hogy min­den energiáját a most következő választási kampányra fordítja. — Beszédéből ő sem hagyta ki a kommunizmus elleni harc jelsza­vát. * Kennedy szenátor, a demokrata párt elnökjelöltje, Massachusetts állambeli nyári otthonában új­ságíróknak nyilatkozott. Bejelen­tette, hogy elfogadta az NBC-rá- dió- és televíziós társaság meg­hívását és televíziós vitákat foly­tat majd Nixonnal 'az elnökvá­lasztási kampány folyamán. Ki­fejtette, hogy szerinte az ame­rikai kormánynak nagyobb ösz- szegeket kell katonai célokra for­dítania, mert az Egyesült Államo­kat az a veszély fenyegeti, hogy »a katonai erő fejlesztésében le­marad a szocialista országok mö­gött«. Ceylon köztársaság lesz Colomba: (TASZSZ) A ceyloni minisztertanács határozatot ho­zott arról, hogy egy éven belül kikiáltják a Ceyloni Köztársaság függetlenségét, valamint, hogy ál­lamosítják az életbiztosítási tár­— Nekem mindegy. Még ha... Elindultak lefelé a földsáncon. A fű poros volt és csúszós. Jobb­ról a távolban Marymont házacs­kái sötétlettek: balról, a Gdanski pályaudvarnál a füstfelhőtől kor­mos volt az ég. A város felé vet­ték útjukat. A régi erődök magas falai eltakarták a zöld rétet a szemük elől. Már a Visztula szé­les sávja sem látszott. 3. A gyári sziréna értelemmel telt meg számukra. Most őket, a munkanélkülieket is hívja. Nem munkára. A Wolát ébresztő el­nyújtott, éles sivítása olyasmire hívja őket, amiről csak ők tud­nak. A többiekkel együtt lépnek ki a házból. De nem a gyárkapuk várják őket, hanem a varsói ut­cák. A járdák meg az úttestek. Az utcák meg a terek. A mellék­utcák meg az útkereszteződések. Jól emlékezetükbe vésték an­nak az embernek összes ismertető jegyeit. Termete közepes, haja barna, bajusza rövidre nyírt. Egy­szerű munkás külsejű férfi. De nem egyszerű munkás. Jó­zef Cechnowski provokátor, ille­gális fedőneve: Radelko. Áruló, megvásárolható kufár- lélek, a titkosrendőrség embere. Ez a legfélelmetesebb, mérgezett fegyver, amelyet a kormány a lá­zadó munkások ellen bevetett. (Folytatjuk.) saságot, az állami támogatást él­vező iskolákat. A ceyloni sajtó közli, hogy a kormány bizottságot nevezett ki, amelynek feladata kivizsgálni Bandaranaike, volt ceyloni mi­niszterelnök meggyilkolásának politikai indítékait. Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke pénteken sajtó- nyilatkozatot adott — jelenti a Reuter — és abban hangoztatta, hogy Ceylon lakossága egyönte­tűen kívánja a köztársasági ál­lamformát. Kijelentette egyúttal, ha a nép kívánja, hajlandó vál­lalni a köztársasági elnökséget. London: (AFP) Pénteken reg­gel kihirdették a törvényt, amely augusztus 14-én függetlenséget ad Ciprusnak. A királynő jóváha­gyását a lordok háza különbizott­ságának útján közölték a parla­menttel, amely utolsó ülését tart­ja, mielőtt október 25-ig nyári szünetre megy. Guatemalái provokációk Kuba ellen Havana: (TASZSZ) A Revolu­tion és a Noticias de Hoy hírt ad a guatemalai hatóságok újabb Kuba-ellenes provokációjáról. — Egyes guatemalai repülőtereken kubai felségjeleket festenek gua­temalai gépekre. Ezt a Noticias de Hoy szerint azért teszik, hogy az ilyen gépekről géppuskáz zanak, és bombákat dobjanak le guatemalai területre, s azután Kubát vádolják meg e tevékeny­ség elkövetésével és ilymódon ürügyet szolgáltassanak az ameri­kai imperialistáknak arra, hogy az amerikai államok szervezeté­nek cégére alatt fc,"”'ös akcióhoz folyamodjanak Kuba ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom