Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28 / 177. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. július 28. irÄMÄCSKOfÄS... Szedres, 1960 július Egy évvel ezelőtt, amikor még Szedres községben is inkább csak beszéltek a szövetkezésről, nem gondoltak arra az emberek, hogy milyen tettek végrehajtására képes a közösségbe tömörült erő. Ma, egy évvel később, az első nehézségeken túl, már bizakodóbbak, ami tetteikben, eredményeikben hűen visszatükröződik. £s ebben, mondhatjuk, nem kis szerepe van a Petőfi Termelőszövetkezet elnökének, Tóth József elvtársnak, aki már egy évtizede jártas a nagyüzemi gazdálkodásban, bár a termelőszövetkezettel közelebbről most ismerkedik először. « Ismét külön autóbusszal utaznak Szegedre a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói Tavaly kétnapos kirándulással kötötték egybe a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásának megtekintését. Az idén, már kora tavasszal, a dolgozók kérésére a gyár vezetői kapcsolatba léptek a Szabadtéri Játékok szervező irodájával és ötven jegyet szereztek Madách Az ember tragédiája című drámájának előadására. A gyár dolgozói saját költségükön, külön autóbusszal az idén is kétnapos kirándulásra utaznak a Tisza-parti városba. Megtekintik az előadást, majd látogatást tesznek a testvérvállalat egyik szegedi gyárában is. A kirándulás költsége személyenként mintegy kétszáz forint. Állami gazdaságban dolgoztam, vezető beosztásban, közel 10 éven keresztül — idézzük szavait — és a párt felhívására határoztam úgy, hogy termelőszövetkezetben hasznosítom tudásomat, s a 10 év nagyüzemi gazdálkodásának gyakorlati tapasztalatát. S ez így igaz, mert erről hallottunk, erről győződtünk meg, mikor portájukon jártunk. Az öreg Apáti-féle kastélyt bizony már kikezdte az idő vasfoga, de ilyen heves szócsatát nemigen hallott. Látogatásunkkor ugyanis vezetőségi ülést tartottak a szövetkezetiek. Hogy miről?... — A mi üzemegységünkben 57 szarvasmarhának kellene zöldtakarmányt biztosítani — mondotta a kapott szó jogán Szőcs Antal, az Apáti-üzemegység brigádvezetője. — Igen, — vette tudomásul az agronómus, a másik pedig folytatta tovább, ott a kombájn- szalma, a pelyvát szedjék ki alóla, azt térítés nélkül is elvihetik a tagok, fogatot biztosítunk, azt pe dig nem kívánhatják, hogy a háztáji szarvasmarha-állományt a tsz lássa el zöldtakarmánnyal, fizetség nélkül, elvégre 120 szarvas marháról van szó. A Petőfi Termelőszövetkezetben ezen a vezetőségi ülésen ugyanis arra kerestek megoldást, hogy mivel a háztáji állat- állomány zöldtakarmány ellátása gondot okoz a tagságnak, ezt hogyan oldják meg. Természetesen úgy, hogy a tagság is elégedett legyen, de szövetkezetüket se érje károsodás. — Értsünk szót emberek — kezdte Tóth elvtárs, az elnök. A szövetkezetben annyi silókukori ca van. amelyből a háztáji állat- állomány részére is tudunk biztosítani takarmányt. Nézzék, alig egy éve kovácsolódtunk össze, nagy szükségünk van a 120 háztáji szarvasmarha tejére, utódjá ra, amely könnyen lehet, hogy a szövetkezeti törzsállomány kialakítását fogja segíteni. Azt azonban nem kívánhatjuk, hogy a takarmányt csak úgy, Isten nevében osztogassuk. Azt hiszem nem kell hangsúlyoznom, hogy ez eset ben valamennyien károsodnánk. — Úgy van, közösen védjük szövetkezetünk vagyonát — szólt Rafajsz József, a hidjai üzemegység vezetője, s ha valaki meglátja, hogy a földről csak úgy hord ják a takarmányt, jelentse a vezetőségnek. Szó szót követett, s végül megegyeztek abban, hogy minden mázsa zöld silótakarmányért mázsánként 6 forintot kell fizetni, amelyet hónán végén a munkaegység-előlegből levonnak. — Aztán ne ám úgy legyen — szólt az egyik vezetőségi tag, — hogy valaki sokallja az összeget, aztán azt mondja . neki bizony ne hozzák” — közben meg a földről viszi. — Erre valamennyiünknek vigyázni kell — válaszolt az elnök. Az összeget nem hiszem, hogy sokallják, amikor még házhoz is szállítjuk. — Na. elvtársak, van még valakinek mondanivalója. Ki vele? — Nincs? — Akkor menjünk dolgozni! B. R. Rántott csirke uborkasalátával Már régótátul fogva elviselhetetlen bosszankodással kezdődött Sepreghy Sándor nyaralása. Felesége — aki halála után bizonyosan legalább kapitányi sarzsit kap az angyaloknál, ha ugyan addig ott is végre nem hajtják a leszerelést — az indulás előtti egész napot százféle tevékenységgel töltötte ki, amely a molyozással kezdődött, s valamikor az indulás hajnalán a frissen készített rántott csirke becsomagolásával végződött —, amely egyúttal azt is jelentette, hogy indulhatnak az állomásra. Persze, álmosak voltak és idegesek, hullafáradtak az egésznapi hajszától és türelmetlenek, így aztán minden kis hiábavalóság kalami- tássá nőtt köztük, és mire az előre kinézett nyaralóhelyre megérkeztek, már csak mutogattak egymásnak, mert harag- szomrád-fogadalmukban még szót sem vesztegettek a másikra. Azért a nyaralás félidejére csak összebékültek valahogy (nagy kerítő az az ártatlan kék Balaton!), de az árnyék még szótlan hallgatott közöttük, hiszen tudták, jövőre ez biz megintcsak így lesz. Fele harag, fele nyaralás... Sándor barátom már ezidén is elkészült erre a fele jó-fele- rosszra, s ha eszébe jutott az egyre közelgő indulás, nem tudta, hogy örüljön-e inkább, vagy szomorkodjék, hiszen a molyozástól a rántott csirkéig bizony hosszú az út, s az is csupa buktató... Megszántam szegényt. Nem olyan nagy baj ez, amelyből ne lehetne kikecmeregni még idejekorán, csakhát nem megy egy kis fifika nélkül... — Bánom is én — könnyel- műsködött a férjek mustrája — szövetségre lépek én az öreg ördöggel is, csak egyszer békességben utazhassunk el... — Nohát ide hallgass — léptem be én az öreg ördög státusába — csináld azt, hogy... — és lefogtam a szavam, mert az asszonyi fül messzire ér, hátha még a fal is véle van szövetségben. Nagyot rikkantott Sándor, amikor én elhallgattam, keblére ölelt, s mindjárt visszatért a már-már felejtett füttyös kedve. * Eltelt két vagy három nap, s vele eljött Sándorék indulási ideje is. — Na csak okosan... — bocsátottam útjára az izgalomban élő embert, s még egyszer megnyugtattam, hogy minden jó lesz, ha szót fogad. Mire hazaérkezett, már állt a bál. Szőnyegek felszedve, akkurátusán össze göngyölve, a kárpitozott bútorok letakarva; hátra volt még a vikszelés, az ablakok, ajtók lemosása, a meggybefőtt eltevése, a csomagolás a vele járó vasalással, no meg a rántott csirke elkészítése. A munka ugyan kettejük keze nyomán ugyan egyre fogyott, hanem az óramutató is igen gyorsan szaladt körbe-körbe. — Gyorsan vizet, de siess, hogy kopasztom meg ezt a két csirkét? Mert csak tátod a szádat, én meg szakíthatom magam ezerfelé, s a vonat is mind járt indul, hát nem borzasztó, de ne nézzél fiacskám, hanem mozogj, mozogj már!... — hadarta a leendő angyal-kapitány. Sándorunk csodálatos béketűréssel és tőle szokatlan nyugalommal eleget tett a parancsnak, aztán némi erőfeszítések árán lezárta a bőröndök fedelét, zsebre tette a kulcsokat. — Nem siettette asszonykáját, csak valami csendes derűvel nézte ügyes sürgés-forgását, s ha mert volna dúdolni, megtette volna azt is, pedig tavaly ilyenkor már régivilágbeli őrmester módjára mondta ő is a magáét. — Kész a csirke, gyorsan csomagold, én meg rohanok öltözni, jesszusom, félóra múlva indul a vonat, de kenyeret is tegyél be, mert azt elfelejtettem, de mozogj már az istenért, úgy bámulsz, mint egy báva- medve (ne tessék keresni a nagy Brehm-ben, ilyen állat nincs is), mi pedig lemaradunk... — pörgette a menyecske. Sándor nem mozdul. Áll csak, mint akit lecövekeltek. Erre még nem volt példa. Ez nyílt lázadás, hátbadöfés a családi békés egymás mellett élésnek, az egész nyaralás nyílt szabotálása. Mi lesz itt? — Kisszívem, angyalom — fuvolázza Sándor — egy pillanat... Valamit mondanom kell. Izé... Az asszony megdermed. — Szóval, hm, ma délelőtt behivatott a főnököm... — És...? — riadt meg a harciasság az asszonykában, s valami kis gyámoltalan ijedtség felhőzte el az arcát. — És? — tette Sándor az ártatlant — semmi, igazán semmi különös... Csak... csak ma még be kell mennem. Tudod a központból jönnek. Csak holnaptól kezdhetem a szabadságom, és — most már hadart Sándor — éppen ezért most nem is utazhatunk, csak a holnap hajnali gyorssal... Az asszonyka megtámaszkodott a zongora oldalában, egy pillanatra magára zuhanni érezte a mindenséget, de aztán a jó feleségek gyakorlatiasságával rögtön a helyzet magaslatára emelkedett: — Mi lesz most a rántott csirkével? — Uborkasaláta... — faragott félre Sándor, de aztán átkapta a menyecske derekát: — Megesszük ma arttjyalom, délután pedig szép nyugodtan kirántod a másik párat, hogy holnap éhen ne vesszünk valahogy... S így is lön. * Most szerelmespárként nyaralnak, ha ugyan meg nem fagytak ebben az enyhe télben, semmi veszekedés, de teljes boldogság, — önöknek pedig itt a tanulság kárpótlásul, az ti., hogy ha öreg ördög nincs is, azért egy íróféle is hajthat olykor néminemű hasznot, ha nem is az írásával, de egy jótanácscsal. És ami a legfőbb: még csak pénzbe sem kerül. JÁNQSY ZOLTÁN A körhinták most a szekszárdi gyerekek legkedveltebb szórakozási lehetőségei a sétakerti gyermekjátszótéren. Kedden délután még csak ideiglenesen szerelte fel a két hintát a Gépjavító Vállalat — a tervezést, a hinták elkészítését az üzem dolgozói társadalmi munkában végezték —, a gyerekek máris megrohanták. Kisebbek, nagyobbak egyformán fel akartak ülni a gyorsan forgó alkalmatosságra, de nem mindegyiknek jutott egyszerre hely, mert egyiken-egyiken nyolc-nyolc ülőhely van. Hajbakaptak talán, mint ahogyan a gyerekek között szokás, ha nem tudnak megosztozni a játékon? Nem. Az idősebbekből — azok is nyolc-tíz évesek lehettek talán — mindjárt »rendezőségr-< alakult, köztük is egy barnaruhás kisfiú intézkedett meglepő ügyesen. — „Invázió” a szekszárdi Béke tsz ellen. A szekszárdi Béke Termelőszövetkezet gimnázium melletti elárusítóhelyét tegnap valósággal megrohanták a vásárlók a paprikáért. A kertészetből három kocsirakomány paprikát szállítottak be, a vásárlók mégis úgy elhordták — bár hat forint volt kilója —, mintha csak ingyen osztogatták volna. — A szovjet televízió előfizetőinek száma 1960. január 1-én 3 500 000 volt. Hogy az Uraiban is vehessék Moszkva és más városok televíziós adásait, megkezdték egy új rádió-irányjelzéses vonal építését, amelynek útja Moszkva— Gorkij—Kazán—Nizsnij Tagil— Szverdlovszk. A Moszkva—Kiev televíziós vonalat egy kievi hangverseny közvetlen adásával nyitották meg. — Végre! Esténkint egyre több szekszárdi üzlet portája felett világít már neon — viszont az OTP reklámja már hónapok óta „foghíjas” volt. Az elmúlt napokban megkezdték a javítást, s így rövidesen nem betürejtvényt, hanem a teljes neon-reklámot láthatják a járókelők a város központjában. — Brecht, Koldusoperájának sikere Chilében. A chilei egyetem színművészeti fakultásának együttese előadta Bertolt Brecht, Koldusoperáját. A művet 83-szor adták elő 35 000 főnyi közönség előtt. Ez volt az együttes eddigi legsikerültebb előadása. «.oT 0 L Q öngól. ■ 29—31, 0 ■ 0 MOZI ___MŰSOR___ R omán film. Bonyhád 1—3. — Te most már szállj le — mondta időnként egyiknek-egyik- nek —, mert elszédülsz, felkeveredik a gyomrod. — Na, itt még van egy üres hely, ideüljön valaki, hogy állandóan egyensúlyban legyen a hinta. — Te nagyobb vagy, te is, ott a két kisebbel cseréljetek helyet! Muszáj, hogy egyensúlyban legyen, mert látjátok; a csavarok még nincsenek teljesen megszorítva, nehogy kiszakadjanak a súlytól. Úgy intézkedett, rendelkezett, mint valami felnőtt, olyan biztonsággal és előrelátással. A többiek pedig úgy szótfogadtak neki, akár az óvó néninek, akár a tanító bácsinak. Ez a hintázás jó példát adott arra, mennyi önállóság van a mai gyerekekben. — Nyolc cséplőgép csépel De* csen, a megye egyik legnagyobb határú községében. Az aratást már lényegében befejezték a de- csiek, csak néhány helyen aratnak zabot. — Könyv a „Bismarck” elsüly- Iyesztéséről. C. S. Forester, a híres „Homblower” sorozat szerzője könyvet írt a náci „Bismarck'* hadihajó elsüllyesztésének körülményeiről. A könyv, amelyből már filmet is forgattak, ragaszkodik a történelmi tényékhez és csupán a párbeszédeknél érvényesíti az írói képzeletet. — A közelmúltban új. a réginél nagyobb teljesítményű hámozógépet' helyeztek üzembe a dunaföldvári malomban, és már munkába állították az új búza őrlésénél. "Egy új szitát is kapott a malom, de ezt csak akkor szerelik be a régi helyére, ha csökken a csúcsforgalom, ha kevesebb lesz az őrölnivaló, — A televízió műsora: 19.45: TV. híradó. 20.00: Aszafjev: Bah- csiszeráji szökőkút. Balett három felvonásban. Közvetítés a Margitszigeti Szabadtéri Színpadról. A szünetben: A jövő hét műsorából Műsorismertetés. Szíjgyártó és bőröndös ipari 'Á\ If tanulónak felveszünk VIII ’’ y ált. iskolát végzett, 16 éven f aluli fiúkat. Jelentkezni: íft h Rákospalotai Bőr- és Mű- ,{' )■ anyagfeldolgozó Vállalat i Szekszárdi Telepén, 'j rok tere 8. sz. Szaipan utolsó asszonya. Japán filmdráma. Bonyhád 29—31, Bá n _ taszék 1—3. H 0 A spessárti fogadó. Színes nyu- 0 gatnémet film. Szekszárd 28—3. ? '■■Sj ___ jif Szekszárdi Telepén, Mártió •1C3 ■ jók tere 8 sz /• .j o*. _____________________mJ B átaszék Q ■ 0 Kocsubej. 1—3. Szovjet film. Tolna Sikoly az utcáról. Angol film. Dombóvár 29—31, Tamási 1—3 Számíthatsz rám. Színes jet film. Tamási 29—31, Dom bóvár 1—3. 0 S a- 0 ■ 0 Ezúton hívjuk fel t. Vevőink figyelmét arra, hogy a szövetkezetünknél megrendelt munkákat augusztus 15-ig vegyék át, illetve váltsák ki. mert az | eddig ki nem váltojt ruha- i darabokat a 47 52. VI. 7. MT. ? sz. rendelet értelmében a i Bizományi Áruháznak fog- f juk felajánlani, értékesítés ? végett. Szekszárdi Szabó KTSZ > (91) í TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Q Montparnasse 19. Francia— Q ■ olasz film. Dunaföldvár 29—31, ■ 0 Paks 1—3. ■ ■ Q Szent Johanna. Magyarul be- q M szélő amerikai film. Paks 29— B 0 ■ 0 Dunaföldvár 1—3. 0 31g Megfelelő ember. Uj magyar A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága ^ ék a Megyei Tanács laDja 0 Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata ■ Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 filmszatíra. Uj Tolna 29—31. 0 (26) 0 QJ ■ O IOJ.OJ1 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi posta’ iratainknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ff íz *0 * \ '>$> Oj V y ; A) i
