Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26 / 175. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. július 26j „Add vissza a babaruhám, nem játszom“ A keszőhidegkútiak panasza Valami ilyesféle történt a ke- szőhidegkúti tűzoltókkal is a já­rási verseny után és ennek most tapasztalható a következménye. A keszőhidegkúti önkéntes tűz­oltók évek óta ott voltak a ver­senyeken, mindig az elsők között. Az idén is három — férfi-, női és ifi-csapattal vettek részt a Kisszékelyben megrendezett já­rási versenyen. Az ifi-csapat második helyezést ért el ezen a versenyen, amiért hatszáz forint jutalmat kaptak. Jó eredményt értek el a lányok is, így a hidegkútiak örültek a jó versenyeredményeknek. A verseny után két héttel ki­mentek hozzájuk a járástól, és visszakérték a hatszáz forintot a következő indokkal: — A hatszáz forint nem a hi­degkútiakat illeti, hanem a kis­székelyieket, mert ők bizonyultak jobbnak. Az eredmények értéke­lésénél és eredményhirdetéskor azért kerültek előbbre a hidegkú­tiak, mert a versenybizottság egyik tagja a zsebében felejtette a kisszékelyiek eredménylapját. A 600 forint így nem a hideg­kútiakat, hanem a kisszékelyieket illeti. A hidegkúti tűzoltóparancsnok így mi mást tehetett, visszaadta a pénzt. Még jó, hogy nem köl­tötték már el, pedig már elter­vezték, mit vásárolnak belőle. Nem is a pénzen van a hang­súly, hanem azon, hogy a hideg­kútiakat így megfosztották az er­kölcsi sikertől is, de ez az intéz­kedés nem vet valami jó fényt a verseny tárgyilagosságára sem. Jó néhány an a hidegkúti önkéntes tűzoltók közül részrehajlást em­Értékelték a mezőgazdasági üzemekben a KST szervezési versenyt A Tolna megyei Kanacsi és Ger jeni Állami Gazdaság szakszerve­zeti, párt és gazdasági vezetői fel­ismerve a pénztakarékosság egyé­ni és közösségi hasznát, a múlt év októberében KST szervezési ver­senyre hívták ki a megye vala­mennyi állami gazdaságának szak- szervezeti bizottságát. Célul tűz­ték ki a KST-tagok arányszámá­nak növelését az átlagos állomá­nyi létszámhoz viszonyítva, az egy tagra eső legmagasabb betétátlag elérését és a KST adminisztráció pontos elvégzését. Az 1959. november 1-én indult s 1960. július 30-ig tartó verseny nagymértékben segítette a mező- gazdasági üzemekben a KST fej­lődését, ezért a jó eredményt el­érő aktívákat az Országos Taka­rékpénztár jutalmazza. A verseny nyomán a Tolna megyei állami gazdaságok dolgozóinak 23 száza­léka KST-tag lett. s jelentős pénz­összegeket gyűjtöttek össze üzemi szervezetükben; A versenyben az első helyezést a Gerjeni Állami Gazdaság érte el ahol az összes dolgozók 70 száza­léka KST-tag lett, s az egy tagra eső KST-betét 104 forint. A jó eredmények eléréséhez jelentős segítséget nyújtott Porubszky Re­zső igazgató, Asztalos István szb. titkár és Tolnai István bérelszá­moló, akik célul tűzték ki, hogy meggyőző munkával a gazdaság valamennyi dolgozóját bevonják a KST-be. A második helyezett a Sárközi Állami Gazdaság, ahol az ösz- szes dolgozók 34 százaléka KST- tag, s 100 forint az egy tagra eső megtakarítás. Itt a jó eredmények eléréséhez különösen hozzásegí­tett Nagy D. Ferenc szb. titkár, Arányi Kálmán főkönyvelő és Sza­mos Jánosné KST ügyintéző, akik a KST fejlődését és adminisztrá­ciós munkáját egyaránt figyelem­mel kísérik, szívügyüknek tekin­tik. A harmadik helyet a verseny­ben a Kanacsi Állami Gazdaság érte el, ahol a verseny nyomán a dolgozók 32 százaléka lett KST- taggá s 128 forint az egy dolgozó­ra eső betétátlag. E gazdaságban komoly segítséget nyújtott a szer­vezésben Galambos György szb. titkár, Hermann Ottó pénztáros es Vadai Mihály igazgató. A negyedik helyezett a Paks— Biritó-pusztai Állami Gazdaság ahol a dolgozók 27 százaléka lett KST-tag, s az egy tagra eső KST betétátlag 90 forint. Itt az SZB se­gítsége mellett különösen Kockás Károly pénzügyi előadó és Sarlós József anyagkönyvelő, szakszer­vezeti aktívák végeztek eredmé­nyes munkát. Jelentős segítséget nyújtottak a jó eredmények eléréséhez a taka­rékpénztár dolgozóinak a ME- DOSZ megyebizottság munkatár­sai is, mely nyomán már az ireg- szemcsei kísérleti gazdaság, a len- gyeli tangazdaság, az iregszemcsei és teveli gépállomás kivételével valamennyi nagyobb mezőgazda- sági üzemben Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (rövidítve: KST) működik, amely amellett, hogy takarékosságra neveli a dolgozó­kat, s ezzel nagyobb célkitűzések megvalósításához nyújt segít­séget, kölcsön folyósítással is se­gíti megoldani a dolgozók át­meneti anyagi problémáit. Az eddigi tapasztalatok bebizo­nyították, hogy a dolgozók meg­becsült szervezetei a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárok a Tol­na megyei mezőgazdasági üzemekben. Éppen ezért lehet várni, hogy a megye 23 mezőgaz­dasági üzeméhez hasonlóan a fent említett munkahelyek szakszer­vezeti, párt- és gazdasági vezetői is megéi'tik az egyéni pénztakaré­kosság szükségességét, s elősegítik, hogy üzemükben a KST mielőbb megalakuljon. legettek a versenybíróság részé­ről a rendező kisszékelyiek javá­ra. Jó néhányan kijelentették, ki­lépnek a testületből, azzal, hogy nincs értelme télen tanulni, ta­vasszal pedig a gyakorlatozások­kal eltölteni az időt, és hiába ér­nek el jó eredményeket, ha kü­lönböző indokok alapján később megfosztják őket a nyert jutalom tói. A községi tűzoltóparancsnok is lemondott ezek után. Lehet, hogy a kisszékelyiek va­lóban jobbak voltak, mint a hi­degkútiak, és valóban, jogosan őket illeti a hatszáz forintos juta­lom. Annyi viszont biztos, hogy ez az utólagos intézkedés kedvét szegte a hidegkútiaknak, és ért­hető náluk a lehangoltság. Az idei tűzoltóversenyek lezaj­lottak a megyében. A jövőre néz­ve hasznos tapasztalatul szolgál­hat a versenyek rendezőinek ez az eset. Főként azzal, hogy leg­alább olyan alapossággal bonyo­lítsák le a versenyeket, mint ahogyan a községek önkéntes tűz­oltói arra készülnek, szabad ide­jükből rengeteget feláldozva. Ak­kor nem illetheti őket részrehaj­lás — vagy akár vélt részrehajlás — vádja és nem kerül sor ilyen »•add vissza a babaruhámat, nem játszom« eljárásokra sem. (Bognár) Mindenféle — mindenfelől TIZENÖTMILLIÓ ÉVES TOJÁS Ukrajnában, a sztanyiszlavszki területen fekvő Vorohta város kö­zelében, a Prűd folyó partján olyan tojást találtak, amely 10— 15 millió évig feküdt a földben. A szabályos formájú, meszes hé­jú tojás az idők folyamán telje­sen megfeketedett, Súlya 600 gramm. Azon a helyen, ahol a tojást találták, mocsári növények hatá­rozottan kivehető lenyomatát és ismeretlen ősállatok nyomait fe­dezték fel. A kutatásokat folytat­ják. TŰZVÉSZ EGY ELMEGYÓGYINTÉZETBEN Guatemala Cityben a rendőr­ség napok óta nyomoz olyan el­mebetegek után, akik a város túl­zsúfolt elmegyógyintézetének ki­gyulladásakor megszöktek. A tűz­vészben az 1600 ápoltat kezeli intézet egyemeletes épüetének romjai alatt 150 holttestet talál­tak, — néhányat elszenesedett kényszerzubbonyban. A betegek egy jelentős része azonban elme­nekült és eddig még nem sike­rült nyomukra akadni. Ramon Ydigoras Fuentes, Guatemala elnöke, nemzeti gyászt rendelt el a hatalmas tűzvész ál­dozatainak emlékére. Erről is beszélni kell Gyermekvédelem Igen örvendetes látványban volt részem az elmúlt napok egyikén. Az italboltban egy kis vitára lettem figyelmes. Az ital­bolt vezetője éppen a személyi igazolványát kérte a méltatlanko­dó — látszatra is fiatalkorú — megrendelőtől. Volt-e nála vagy nem. az nem derült ki, mert nem mutatta elő, inkább kisompoly- gott, miután a pincér ráolvasta, hogy fiatalkorúaknak szeszesitalt kiszolgálni tilos. Ekkor jutott eszembe, hogy né­hány hónappal ezelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága is ennek érdekében tárgyalt: társa­dalmi üggyé kell tenni a fiatalok­kal való törődést, nevelésük elő­segítéséhez mindenkinek a maga területén hozzá kell járulnia. Lám, nem volt hiábavaló a vi­ta, a határozat megyénk legfel­sőbb államhatalmi szerve részé­ről, hiszen e példát, felsorolásban követhetné még számtalan. Ha most mégis nem a jó példá­kat soroljuk, hanem rosszakat említünk, csak azért tesszük, mert vannak még — bár ez el­enyésző kisebbség — akik semmi­be veszik, amit maguk is kiírnak: »Tizennyolc éven aluliaknak sze­szesitalt kiszolgálni tilos«. Amikor ilyen felelős személyek is segítik a fiatalkorúak szeszfo­gyasztását, ez súlyos eset. Ebédel­tem a múltkor az egyik vendég­a folyóirat. VTVTTVTVTTTTVVVTVTTTTTTVTTTTTTTVTVTTTVTTTTTTTVTVTVWTTrrrVTWVVTVTrfWTT TTTTTYTTTTTTTTTTTYTTTyTTTTTTTTTYVTTTVT'rTTTTTTTTVTTTTVTVYYTTTTYTYTTTTrTTTrTTYTT'-TTTTTVTVWVTTTTTVTV lőben, s látom, hogy a söntéshez odaállít két gyerek. Azt hittem málnát, vagy kiflit kérnek. De nem, fröccsöt. Vártam, hogy a ki­szolgáló legalábbis a kisebbiknek megmutatja a falon jól látható helyen kifüggesztett tiltó táblát. A kiszolgálás megtörtént! Még a kisebbiknek volt a legtöbb esze, mert a második fröccs rendelése­kor inkább a csokoládék felé mu­tatott, hogy abból szeretne. Még elítélendőbb, amikor a szülő segíti elő az ilyen helyze­tet. Autóbuszra vártam az ital­bolt előtt. Mellettem egy asszony 8—10 éves fiával. Az apa két po­hár borral a kezében lépett ki az ajtón. S ivás közben mindketten megkínálták a gyereket is.. Lé­nyegében mindegy lett volna — a gyerek által elfogyasztott ital mennyiségét tekintve — ha az apa neki is hozott volna egy po­hárral. Ide még nem érkezett volna a híre, milyen veszélyes a fiatalko- rúakra a szesz? Nem hinnénk. De akár tudatlanságról, akár nem­törődömségről is legyen szó, küz- denünk kell ellene. Ez is hozzá­tartozik jelszavunk valóraváltá- sához: tegyük társadalmi üggyé a gyermek, az ifjúság védelmét, ne­velését, Annál is inkább, mert sokszor éppen a felnőtteket kell először megnevelnünk. (Sz) ÉLELMES TŐKÉS-JELÖLT A stockholmi városi tanács fe­je »italmérési engedélyt« adott az ötéves Björn Hedbergnek. A kis Bjöm ugyanis gyümölcs­levet óhajt árusítani játszótársai­nak egy stockholmi parkban. Az ifjú kapitalista egyébként szülei­nek tudta nékül, 11 éves barátjá­val együtt folyamodott az »ital­mérési engedélyért«. Amikor a városházán kikérdezték tervei fe­lől, olyan értelmes és világos vá­laszokat adott, hogy mindenkit megnyert tervének és Hagan dér a városi tanács vezetője még öt ko­rona kezdő tőkével is hozzájárult a szépreményű vállalkozáshoz. BARACK-POSTA JUGOSZLÁVIÁBÓL Egy jugoszláv őszibarack szál­lítmányban olyan őszibarack ér­kezett Magdeburgba, amelynek bel sejében Nikoloweka Miriana ku- manowói parasztlány neve és címe rejtőzött. A különös barack-pos­tát egy magdeburgi iskolásfiú ta­lálta meg. A cédulát küldője valószínűleg akkor helyezte el a gyümölcsben, amikor az még egészen éretlen volt. Később a felvágott mag ösz- szeforrt és körülötte egészséges barack fejlődött. Kívülről az őszi­barackon nem lehetett észreven­ni, hogy eltér a többitől. ÜJRA FELÉPÍTIK VALDIVIÄT A földrengésektől és árvizektől "sújtott chilei Valdivia városát lakói újból fel akarják építeni. A százezer fős város lakói közül ma csupán 40 000 él a sokat szen­vedett Valdivia falai között. A május végi földrengések elpusztí­tották a házak 80 százalékát és a lakosság jelentős külső segítségre számít az újjáépítéshez. Az építkezéssel addig vár­nak, amíg a Calle folyó nem tér vissza normális medrébe. Való­színűleg a város mélyebben fek­vő vidékei így is végleg víz alatt maradnak. Valdivia földje a föld­rengések következtében erősen süllyedt. Megjelent a „Jelenkoru legújabb száma A napokban jelent meg a Jeled­kor, a Dunántúl irodalmi folyóirata III. évfolyamának 3. száma. Ennek a szómnak érdekessége, hogy a Baranya megyei Tanáccsal közö­sen rendezett irodalmi pályázat díjnyertes írásait is közli, többek között Marsall László versét, Mé­száros Ferenc, Thiery Árpád el­beszélését. Ezen kívül ebben a számban is változatos olvasmány­ra találnak a széppróza és a ver­sek kedvelői. Dokumentum rova­tában Vörösmarty Mihály, egy eddig ismeretlen érdekes levelét közli a folyóirat, a Vita rovatban újabb hozzászólás bővíti az irodal­mi korszerűség kérdéséről folyó vitát, a műmellékleten pedig Dési Huber István, Szőnyi István és Kelle Sándor képeit mutatja be {^ijennek-s zípA éqoet'S euij . Takács Giziké Dalmand ifj. Tóth Zsigmond ftegöly Döme Márta Felső nána Soós Genovéva Bölcske Kovács Mária Bátas-zék

Next

/
Oldalképek
Tartalom