Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, július 23, A Kongói Köztársaság pozitív semlegességi politikát folytat Lumumba programnyilatkozata Leopoldville: (MTI) Csütörtökön Lumumba miniszterelnök a szenátus előtt ismertette kormánya programját. A programnyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Kongói Köztársaság pozitív semlegességi politikát folytat és erőfeszítéseit a béke megszilárdítására összpontosítja. A semlegességi politika megsértése nélkül a kormány hajlandó más országoktól gazdasági segélyt elfogadni. A Kongói Köztársaság Belgiumhoz fűződő kapcsolatait az egyenlőség alapján óhajtja rendezni. Lumumba közölte, hogy az ország fejlődésének meggyorsítására új politikai és közigazgatási intézményeket létesítenek. Csökkentik a törzsfőnökök hatáskörét és felülvizsgálják bizonyos tartományok és törzsi területek határait. Az országban biztosítják a vallásszabadságot, s az egyházat és az államot különválasztják. A kongóiak országuk területén szabadon mozoghatnak és természetesen eltörlik a kényszermunkát. LEOPOLDVILLE Nyugati diplomaták élénken találgatják, hogy a Biztonsági Tanács döntése mennyiben befolyásolja Lumumba utazási tervét. Mint a Reuter közli, jól értesült guineai források szerint Lumumba New York-i utazásának célja nem csupán a Biztonsági Tanács ülésén való részvétel. A miniszterelnök Hammarskjöld főtitkárral Kongó gazdasági és technikai megsegítéséről óhajt tárgyalni. A köztársaság egészségügyi helyzete ugyanis rendkívül kedvezőtlen, s az országban súlyos élelem-, illetve ivóvízhiány van. TUNISZ Tunisz újabb csapategységeket bocsátott az ENSZ-haderők rendelkezésére. A ghanai kormány kérésére küldött szovjet repülőgépek megkezdték a ghanai ENSZ-csapatok szállítását Kongóba. A Reuter szerint Leopoldvillebe újabb svéd és más nem afrikai ENSZ-egysé- gek érkeztek. Egyre több guineai jelentkezik, hogy önkéntesként siessen a kongói nép megsegítésére — közli az ADN. Guinea fővárosából hamarosan újabb egységeket indítanak Kongó felé. VARSÓ A PAP lengyel hírügynökség közli: A belga és a nyugati sajtó a napokban olyan híreszteléseket terjesztett, melyek szerint egy lengyel teherhajó fegyvereket szállít Kongóba. A lengyel külügyminisztérium hivatalosan cáfolta e híreket, s kijelentette, hogy az alaptalan vád terjesztését a lengyel kormány úgy értékeli, mint Lengyelország ellen és a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló kísérletet. Lumumba elutaxott New Yorkba Pénteken délelőtt minisztertanácsot tartott a Kongói Köztársaság kormánya. A minisztertanács után Lumumba miniszterelnök sajtóértekezletet hívott össze. Lumumba örömmel üdvözölte a Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén hozott határozatot és reményét fejezte ki, hogy a belga csapatok rövidesen elhagyják Kongót. Ismét követelte, hogy a belga csapatok térjenek vissza hazájukba és ürítsék ki kongói támaszpontjaikat. Követelte továbbá, hogy haladéktalanul hívják vissza van den Bosch belga nagykövetet és rámutatott, a nagykövet súlyosan felelős azért, hogy a belga kormány csapatokat küldött a Kongói Köztársaság területére. Ugyanakkor hangoztatta, »szívesen venné, ha a Kongó szempontjából fontos belga szakemberek a helyükön maradnának« és kijelentette: »Nem táplálunk gyűlöletét Belgium iránt, barátainknak tekintjük a belgákat«. A miniszterelnök közölte, hogy 15 főnyi kíséret — miniszterek, képviselők és tanácsadók — utazik vele New Yorkba. Távollétében — körülbelül 10 napon át — Gizenga miniszterelnökhelyettes látja el a kormányfői teendőket. Bejelentette, hogy Hammarskjöld ENSZ főtitkár hétfőn Leopoldvillebe érkezik és »ellenőrzi a belga csapatok kivonását«. Bejelentette Lumumba, hogy kormánya pénteken megállapodást írt alá a Congo International Management Corporation elnevezésű amerikai irányítás alatt álló vállalattal. A megállapodás értelmében a vállalat elsősorban ásványi lelőhelyek és energiaforrások után kutat a Kongói Köztársaság területén. A CIMCO több ország — így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Nyugat-Németor- szág, Japán, Hollandia, stb. — bankáraiból, gyárosaiból, mérnökeiből, jogászaiból és más szakembereiből álló nemzetközi kon- corcium, igazgatója az amerikai Edgar Detwiler. Szuszlov és Svernyik beszéde Vilniusban Vilnius (TASZSZ): Csütörtökön a Litván SZSZK Legfelső Tanácsának jubileumi ülésén felszólalt Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a pártelnökség tagja. Szuszlov ü<S- vözölte a jelenlevőket a litvániai szovjet hatalom 20. évfordulóján és méltatta a köztársaság kimagas ló eredményeit. — Kudarcra vannak ítélve az amerikai imperialisták és kiszolgálóiknak kísérletei, amelyekkel éket akarnak verni a Szovjetunió népei közé, fel akarják eleveníteni a burzsoá nacionalizmus maradványait a balti köztársaságokban. Az Egyesült Államokban megtartott „rab nemzetek hete” al kalmából Litvániát, Lettországot és Észtországot is rab nemzetnek nevezték. Ennek a kutyakomédiának a rendezői el akarták hitetni, hogy e népek szabadságát féltik. Valóban teljesen elvesztette az eszét az, aki az imperialista rabság láncait kínálja fel a szovjet Baltikum szabad népeinek — mon dotta Szuszlov. A nemzetközi helyzetről szólva megállapította, hogy az agresszív imperialista körök figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, és Rigában képmutató, veszedelmes politikájukkal fenyegetik a békét. A kommunista és munkáspártok bukaresti értekezlete rámutatott, hogy a háborúk elkerülhetők, a különböző társadalmi rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett. Ha a szocialista országok nem len nének ilyen erősek, ha nem folytatnának ilyen helyes, kitartó és rugalmas békepolitikát, az imperialisták már kirobbantották volna a világháborút. Szuszlov befejezésül hangoztatta, hogy a szovjet nép bizakodva tekint a jövőbe és tudja, hogy a szocializmus győzelmet arat a tőkés világgal folytatott békés gazdasági versenyben. A Lett SZSZK Legfelső Tanácsa és Lettország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága csütörtökön díszülésen ünnepelte a köztársaság 20 éves jubileumát. Nyikolaj Svernyik, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja tolmácsolta a köztársaság dolgozóinak az SZKP KB, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözletét. Rendőrsortüz afrikaiakra — Újabb tüntetések Rhodéziában Salisbury (MTI): Dél-Rhodéziá- ban csütörtökön az éjszakai órákig tartottak a tüntetések — közük a nyugati hírüygnökségek. Különösen heves összetűzésekre került sor Salisbury külvárosaiban, ahol az afrikaiak többhelyütt váratlan támadásokat intéztek a rendőrök ellen, kőzáport zúdítottak rájuk, majd a mellékutcákon eltűntek. A rendőrök gumibotokkal és gázbombákkal támadtak a tüntetőkre. Legújabb jelentések szerint a rendőrség sortüzet adott a tüntetőkre: több afrikait súlyos sebesüléssel kórházba szállítottak. A sérültei: között van egy afrikai asszony kétéves gyermekével, aki két hátulról ért a rendőrgolyó. A rendőrségi jelentés szerint 130 négert tartóztattak le. Salisbury- ban már korábban betiltották az afrikai politikai pártok működését. Pénteken a tilalmat az egész gyarmatra kiterjesztették. Herter saj tóértekezlete Washington (AFP—Reuter— DPA): Herter amerikai külügyminiszter csütörtökön sajtóértekezletet tartott. A kongói helyzetről szólva kétségét fejezte ki aziránt, hogy a Szovjetunió katonai segítséget készül nyújtani a Kongói Köztársaságnak. Herter ezzel ösz- szefüggésben azt -állította, hogy „a kongói rend és nyugalom helyreállítására irányuló kísérletek jó úton haladnak.” Válaszul a július 19-i szovjet jegyzékre, amely a Kongóban állomásozó amerikai katonák kivonását követelte, Herter felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet csütörtökön adtak át a Szovjetunió washingtoni nagykövetségén. A nyilatkozat úgy igyekszik beállítani a Kongóban tartózkodó amerikai katonai személyek szerepét, mintha azok csupán a légihíd megszervezéséhez nyújtanának „technikai” segítséget. Herter a berlini helyzettel kapcsolatban érintette Hruscsov legutóbbi bécsi bejelentését, amely szerint a nyugatnémet szövetségi gyűlés ülésszakának Berlinben va ló megrendezése okot adhat arra, hogy a Szovjetunió és más országok aláírják a békeszerződést az NDK-val. Herter megjegyezte, hogy ez a bejelentés „megnehezítette a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek annak eldöntését, hogy az idén ősszel ülést tartson-e Nyugat-Berlinben.” Az amerikai külügyminiszter egyébként hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartása Berlint illetően nem változott. Újságírók kérdésére válaszolva Herter kijelentette, megfigyelései szerint a Szovjetuniónak a kubai kérdésben elfoglalt álláspontja „nagy hatással volt általában La- tin-Amerikára.’’ Cáfolni igyekezett, hogy bármikor is szóbakerült volna közte és Eisenhower elnök között az a lehetőség, hogy az Egyesült Áliamok katonailag beavatkozzék Kubában. A külügyminiszter végül azt állította, hogy RB—47 típusú amerikai repülőgépek sohasem állomásoztak Japánban és az amerikai légierő nem szándékszik újabb U—2 gépeket küldeni Japánba. »▼▼VTVTVTTVVTTTTTTTTTTTTTVTTTTTT • A lottó 30. heti nyerőszámai: 6, 9, 31, 35, 70 AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Biztonsági Tanács vitája. amelyet a kongói helyzetről folytatott, leleplezte Belgium kongói agresszióját s a belga intervenció lényegét. A Biztonsági Tanács már korábban határozatot hozott s ennek értelmében a belga katonaságnak el kellett volna hagynia Kongó területét, a határozat végrehajtása helyett azonban újabb és újabb belga csapategységek érkeztek a fiatal köztársaságba. Ugyanakkor mindent elkövettek annak érdekében, hogy Kongó területéről leszakítsák Katanga tartományt, a köztár-* saság legértékesebb, leggazdagabb területét. A Time című amerikai lap maga is beismeri, hogy Csőmbe, Katanga tartománynak a belgák kedvében járó miniszterelnöke a nyugati és elsősorban az amerikai monopóliumok embere, akit a befolyásos Union Miniére támogat. Ez a monopólium Belgium, Anglia és az Egyesült Államok közös tulajdonában van s a nyugati világ kobalttermelésének 60, urántermelésének 10, réztermelésének pedig 8 százaléka felett rendelkezik. Az Union Miniere pénzelte Csőmbe választási hadjáratát, s ez a társaság adott kür lön tanácsadót is Csőmbe mellé. Csőmbe a nyugati monopolistáknak akarta átmenteni Katanga tartományt s ezzel egyben veszélyeztette volna a fiatal Kongói Köztársaság létét is, amelyet súlyos megpróbáltatásba döntene, ha elveszítené területének nemcsak nagyobbik, hanem értékesebbik felét is. A Pravda vezércikke már az elmúlt napokban figyelmeztetett arra, hogy az intervenció mögött meghúzódó monopóliumok Belgium nemzetközi tekintélyére mérnek súlyos csapást s Belgium jelenlegi vezetői akár akarják, akár nem, országukat a világ ítélőszéke előtt a vádlottak padjára ültették. Belgium durván figyelmen kívül hagyta a Biztonsági Tanács korábbi határozatát, amint erre Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője a tanács ülésén rámutatott. Ez az agresszió a nemzetközi békét veszélyeztette, mert azok, akik a fegyveres agressziót elkövették Kongó ellen és azok, akik a belgákat erre az agresszióra rávették, valamennyi afrikai népre szeretnének csapást mérni s változatlanul fenn akarják tartani az afrikai kontinens nagy részén a középkori rabszolgarendszert. A Biztonsági Tanács most hozott határozata — bár meg- bélyegzi a belga agressziót —,• mégis bizonyos csalódást okozott. Bár kimondja, hogy a belgáknak el kell hagyniok Kongó területét, nem szabja meg a határidőt, s ezzel lehetőséget ad az időhúzásra. A világ közvéleménye, amely eddig is teljes rokonszenvével a függetlenségéért küzdő Kongó mellett állt, elvárja, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul érvényt is szerezzen döntésének. Dr. Djuanda látogatása az Ikarus-gyárban Dr. H. Djuanda, az Indonéz Köztársaság első minisztere és kíséretének tagjai pénteken délelőtt ellátogattak az Ikarus karosszéria- és járműgyárba. Az üzemlátogatásra elkísérte őket Csergő János kohó- és gépipari miniszter. A bejáratnál Hirt Ferenc igazgató és Baranyai Aladár, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket, a gyári dolgozók gyermekei virágcsokrokkal köszöntötték az indonéz első minisztert, s a küldöttség tagjait. Az igazgató ismertette a vendégekkel a gyár történetét, nagyarányú fejlődését, terveit, széleskörű exporttevékenységét. Dr. H. Djuanda és kísérete ezután megtekintette az épülő új sajtolóüzemet, majd az üzemegységekben az autóbuszgyártás menetét. A látogatás emlékére egy Ikarus autóbusz kicsinyített másával és a gyár díszalbumával ajándékozták meg dr. H. Djuandát. „Az Egyesült államok szemérmetlen és ostoba provokációja” A Pravda cikke az úgynevezett „rab nemzetek hetéről" Ez az újabb akció nem más, mint szemérmetlen és ostoba nemzetközi provokáció arcátlan hazugsággal vegyítve — írja Alekszandrov. — Ennek a bohózatnak rágalmazó jellege annyira nyilvánvaló, hogy még néhány reakciós amerikai lap sem jelölte meg a propagandahét kezdetét. A szégyenlős hallgatásnak természetesen oka van. Jól tudják ugyanis, hogy a leigázott országokról való szófecsérlés elkerülhetetlenül visszaüt az Egyesült Államok vezető köreire. Hiszen, amikor a leigázott népekről van szó, mindenki, aki nem vak, az Egyesült Államokra és az amerikai imperialistáknak alárendelt országokra tekint. Ha az Egyesült Államok elnöke személyesen érdeklődne a leigázott népek iránt, nem kellene messzire mennie a tényékért. — Elegendő lenne ebben az esetben, ha egy kicsit megnézné, mi történik az orra előtt és egy kis érdeklődést tanúsítana aziránt, vajon sokan vannak-e Amerikában olyanok, akik szabadoknak mondhatják magukat. Találóan jegyezte meg Adlai Stevenson, az amerikai demokrata párt egyik vezetője: »Vezetőink a szabadságról beszélnek és ugyanakkor diktátorokkal ölelkeznek«. Az amerikai »felszabadítók« szekerükön mindig véreskezű diktátorokat hordoznak magukkal. Manapság még a dollárokkal alaposan megfizetett sajtó is Kizárólag hóhérnak titulálta Li Szin Mant. Senki sem felejtette el azonban, hogy éppen az óceánon- túli »felszabadítók« ültették a dél-koreaii trónra ezt a véreskezű diktátort. A Pravda a továbbiakban hivatkozik Mendereszre, Trujillora, Csang Kaj-sekre, akik valameny- nyien az amerikai uralkodó körök bábjai. Bármennyire igyekeznek is a reakciós propagandisták, sohasem sikerül megmásítaniok azt a kérlelhetetlen igazságot, hogy mindenütt, ahol az amerikai imperialisták és helytartóik uralkodnak, a népek igában sínylődnek — hangsúlyozza Alekszandrov. A népek csak az amerikai »felszabadítók« ellen vívott elkeseredett harcban szabadulhatnak meg láncaiktól. Talán Washington jóvoltából nyerte el függetlenségét Kuba hősi népe? A kubaiak is azóta irányítják önállóan sorsukat, amióta elűzték az amerikaiak bábját, Battistát. Rendkívül jellemző, hogy Kuba, Kongó és más országok népei szabadságukért és függetlenségükért harcolva a szabad szocialista államok és mindenekelőtt a Szovjetunió segítségét kérik — írja befejezésül a Pravda,
