Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-22 / 172. szám
1960. július 22. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Az alszegiek kitesznek magukért Ha idegen ember érkezik Bétára és falubelitől érdeklődik, hogy melyik utcában lakik X, vagy Y, a falubeli ezt nem veszi jó néven. Tudniillik Bátán, ebben a több ezer lelket számláló községben lényegében egy utca van, — a főutca. A köny- nyebbség kedvéért a három kilométer hosszú utcát három névvel látták el. Van a »fő- szeg«, a »központ« és az »al- szeg«. Az utcának e három nevet viselő részét főleg földművelésből élő parasztemberek lakják. Ma valamennyien egy közös gazdaságba tömörültek, kollektív munkával művelik a több mint ötezer holdas bátai határt. Az alszegiek és a főszegiek azonban egyelőre a szövetkezeten belül is, külön-külön járnak dolgozni. Az egyik üzemegységhez tartozó földeket a főszegiek, a másik üzemegységhez tartozó földeket pedig az alszegiek művelik meg. A közösön belül egészséges verseny alakult ki a község két részének lakói között, s ez majd a magasabb terméseredményekben érezteti hatását. — Melyik üzemegységben dolgoznak jobban a tagok — kérdeztük Fejes Istvánt, a termelőszövetkezeti falu párttitkárát. — Az aratás idején az alszegiek jobban kitettek magukért, mint a főszegiek. Szervezettebben dolgoznak, gyorsabb tempót diktálnak a munkában — válaszolta. Erről személyesen is meggyőződtünk. Az alszegi üzemegységben dolgozó szövetkezeti parasztok szerdán már a búzát kezdték asztagba hordani, a főszegiek pedig még az árpa hordásával sem végeztek. Török Pirisa, a növénytermesztési brigád egyik tagja szerdán nem sokkal hat óra után jelentette Bajnok Sándor üzemegységvezetőnek: — Ma búzahordás lesz, a többiek már ki is mentek. — Hogyan állnak az aratással — kérdeztük az üzemegységvezetőt. — Bizony még több száz holdon lábon áll a búza. De dolgoznak a gépek és az alszegiek közül hat brigád még kézzel is aratja a gabonát. Kifogástalanul dolgoznak, itt is versenyeznek egymással, — mondja és útba igazít bennünket abba a határrészbe, ahol aratnak az alszegiek... A tengernyi búzatáblában lábon áll még vagy 600 hold gabona. De annak ellenére, hogy rekkenő a hőség, kaszák villannak itt is, ott is, a marokszedőket már messziről meg lehet ismerni nagykarimájú szalmakalapjukról. Az egyik dűlőben Bárdos István volt az első kaszás, aki jó gazda hírében áll Bátán. A 18 tagot számláló aratóbrigád több mint egy hét óta vágja már a gabonát. Eddig 1500 keresztre valót arattak le, hordtak össze. — A brigádon belül jó az összhang, senki sem húzódik ki a munka alól. A teljesítéssel meg is vagyunk elégedve. De többet nem igen tudtunk eddig egy nap sem aratni, mint a többiek, mert ők is iparkodnak, — állapítja meg Bárdos István, a brigádvezető. A Bárdos-brigádtól alig száz méterre dolgozik az alszegiek egy másik arató munkacsapata, ahol Tolnai István diktálja a tempót, — ő az első kaszás. E héten a Tolnai-brigád létszáma duplájára emelkedett. Most együtt aratnak Dér Péter brigádjával, mivel az egyik bandában több volt a kaszás, a másikban több a maró leszedő. így egyenlítették ki a súrlódást. — Egy másik dűlőben pedig Dé- csi Imre brigádja vágja az acélos búzát. Az itt aratók is valamennyien alszegiek. Vágja?... Vágta eddig. Hiszen ma már más munkát végeznek Décsi Imre aratóbrigádjának tagjai is. A kézikaszásokat most már leállította a vezetőség, mert van elég kombájn, amelyek gyorsabban, olcsóbban dolgoznak, mint a kézi aratók, öt napon belül betakarítják velük a gabonát. Persze azért munkahiányra most sem panaszkodnak az alszegiek. Hordják asztagba a gabonát, rakják össze a kombájnszalmát és tisztítják a szemet. — Csak az aratás idején tűntek ki így az alszegiek? — kérdeztük búcsúzóul a párttitkártól. — Nem, ők az év eleje óta jobban dolgoznak valamivel, mint a főszegiek. Ebben az üzemegységben még a brigádvezetők sem restellik megfogni a munka végét. Jegyes Sümegi József és Szabó Péter, a két növénytermesztési brigádvezető a többivel együtt a mezőn dolgozik, amikor sok a munka. Az alszegiek a családtagokat is jobban bevonják a munkába, mint a főszegiek — hangzott a válasz. Persze azért a főszegiek többsége is jól dolgozik a bátai November 7. Termelőszövetkezetben. Róluk azonban ez alkalommal nincs módunk többet beszélni, majd legközelebb... Dorogi Erzsébet Huszonöt ncepi nyereségrészesedés a cél A félévi munka tapasztalatai a Tolnanémedi Kendergyárban A Tolnanémedi Kendergyár közel 200 dolgozójának féléves munkájára tett pontot a mérleg elkészítése, a féléves termést értékelő jelentés. A kendergyárban, csakúgy, mint a megelőző félévek ben, az idén is jelentős eredményeket értek el, tovább csökkent a termékek előállítására fordított összeg, és ezzel együtt nőtt az árbevétel is. A termelékenységgel együtt a munkások átlag- keresete is hasonló módon emelkedett, a termelékenység növekedésével összhangban. 1960 első félévében a terv lehetővé tette, hogy kétműszakos termelésre térjenek át. Már ez a tény is lehetővé tette, hogy a költségszintet csökkenteni tudják a tervezetthez viszonyítva. A múlt év hasonló időszakában például, amikor két hónapban csak egyműsza- kos termelés volt a gyárban a Jó eredményt ért el megyénk az adófizetés terén Az adófizetés jelentőségét nem kell különösebben méltatni, hiszen mindenki tudja, hogy milyen jelentős a népgazdasági feladatok megoldása szempontjából. Ami megyénket illeti, mindenekelőtt el kell mondani, hogy az első félévi értékelés szerint igen jó eredményt értünk el: az adóterv teljesítése 112,7 százalékos. Ebben bennfoglaltatik minden olyan adóféleség, amit a lakosság fizet. Megyénkben minden járás túlteljesítette az adófizetési tervét. Az előző években néha lemaradás volt tapasztalható a tamási járásban, nem teljesítették ütemszerűen az adófizetési tervet, de most ennek a járásnak az eredménye is 100 százalékon felüli. A járások között nincs kiugró eredmény, az elért százalék között alig van különbség a megyei tanács pénzügyi osztályán kapott információ szerint. Ez ugyancsak növeli a megyei átlag- eredmény értékét. Az idei év első negyedében hat község, a másodikban pedig már csak kettő volt olyan, amelyik nem teljesítette a tervét. Az idei adófizetési eredmény az utóbbi évek egyik legjobb eredménye: a múlt év hasonló időszakában 10, például közel sem volt olyan mint az idei. A jó adófizetési eredmény mindenekelőtt mutatja, hogy a lakosságban fokozatosan növekszik az állami törvények betartásáért érzett felelősség. A felvilágosító munka következtében növekszik öntudatuk és egyre lelkiismeretesebben teljesítik állampolgári kötelességüket. Sokat javult az adófizetéssel foglalkozó pénzügyi apparátus munkája, ami ugyancsak fontos feltétele volt a jó eredménynek. Ebben a félévben is voltak, akik nem fizettek adót. Velük szemben eljártak a törvények értelmében s a jövőben is ezt tesz- szük azokkal szemben, akik nem teljesítik az állam iránti kötelességüket. Kétségtelen, az elért eredmények jók, példásak, de semmi ok az elbizakodottságra. Jó eredmény a jövőben is csak úgy lesz elérhető, ha azért megdolgozunk. A fizetési készség fokozódása ellenére sem lehet a spontanitásra bízni az adófizetést, a felvilágosító munkára, a törvények ismertetésére és foganatosítására ezután is éppen úgy szükség lesz, mint eddig. költségszint 87,1 százalékos volt, szemben az 1960 első negyedévi 70,7 (!) százalékkal. Az eredmény nem meglepetés, hisz már a múlt évben megkezdték a felkészülést az idei feladatok megoldására. A felkészülés a kóró átvételekor, kazaio- záskor kezdődött, amikor osztályozva készítették elő a nyersanyagot a feldolgozásra. Ennek eredménye az, hogy az idén mintegy húsz százalékkal több exportminőségű szálkendert tudtak a fonodáknak, külkereskedelmi szerveknek átadni. Az év első hat hónapjában 4058 mázsa árut készítettek 1959-bén, annak ellenére, hogy a rostiparban nem a mennyiségi túlteljesítés a cél, az idén közel 200 mázsával több árut készítettek, de a termékek minőségi eloszlása, az elsőosztályú áru javára nőtt és ez emelte sokkal magasabbra a gyár jövedelmét is. Az év első felében 1 470 300 forint többletjövedelmet értek el a gyárban. S ez a szám már bizonyossá teszi azt is, hogy az idén a munkások célja — 25 nap nyereségrészesedés elérése — megvalósuljon. Ugyanis a fenti összeg 16 százalékán felüli rész 40 százaléka már a nyereségrészesedés, ez az összeg közel 150 000 forint. Érdemes összehasonlítást tenni a múlt évi főbb termelési mutatók és az idei év első féléve között. A tényleges árbevétel 910,59 forint, a nyereség egy mázsa szálkenderre számítva 117,29 forint. Az 1960. első félévi terv 939 forintos önköltséget és 1196 forintos árbevételt írt elő mázsánként. A félév tényleges eredménye a következő volt: Egy mázsa termék önköltsége 839,80 forint volt, az árbevétel 1187,10 forint, a nyereség az idén egy mázsa kóró után 347,30 forint volt, s ebből következik az is, hogy a várható nyereségrészesedés az idén a huszonöt napot eléri. A huszonöt nap nyereségrészesedés elérése azonban még nem biztos. Legalább a második félévet is hasonló eredménnyel kell zárni. A brigádok eredményei arról tanúskodnak, hogy a munkások nem 25, hanem több napi nye reségrészesedést akarnak az év vé ! géig elérni. Pálkovács I A községi népfront-bizottságok második félévi terveiből A községi népfront-bizottságok tevékenysége a nyári nagy munkaidő ellenére is pezsgő, mondhatnánk egyes fontos munkafolyamatok végzésének beindulása előtt az átlagosnál is élénkebb. A tapasztalat szerint a népfrontbizottságok munkája igen sok területre kiterjed, érinti a lakosság egészét, s kifejezi annak óhaját. A közelmúltban és jelenleg is igen sokat foglalkoznak a nép- frint-bizottságok a nyári, aratási, cséplési munkák előkészítésével, megszervezésével, emellett azonban már most gondolnak a későbbi feladatokra is. Nagydorogon a népfront-bizottság legközelebbi ülésén, augusztusban az esedékes tanácstagi beszámolók előkészítésével foglalkozik. Ugyanakkor tárgyal az októberben meginduló dolgozók iskolájának szervezéséről. Hozzá akar járulni a népfront bizottság felvilágosító munkával a kellő számú jelentkező biztosításához. Augusztus 10-én rendkívüli ülést tart a bizottság, melyen az alkotmány ünnepének méltó megünneplését tárgyalják meg. Októberi ülésükön a helyi népművelési tanáccsal közösen elkészítik az éves kulturális, népművelési tervet, melyben figyelembe veszik a téli oktatási lehetőségeket is. A kulturális tevékenység fellendítése érdekében a népfront-bizottság megbeszélést folytat a helyi KISZ-szervezet vezetőivel annak lehetőségéről, hogy a községben művészeti együttest hozzanak létre. Tárgyalnak arról is, hogy milyen lehetőség van jelenleg egy községi fürdő építésére és a bölcsőde tatarozására. Novemberben pedig műsoros békeestet szándékoznak rendezni. Dunakömlődön is érdekes gondolatok, tervek foglalkoztatják a helyi népfront-bizottság tagjait. Többek között részt vesznek a népfront-bizottság tagjai a mezőgazdasági munkák előkészítésében a termelőszövetkezet megszilárdításában és elért eredményeinek népszerűsítésében. Támogatják a tanácstagok tevékenységét, segítik felkészülésüket a beszámolókra. A beiskolázást is segítik azzal a céllal, hogy az általános iskola nyolcadik osztályát minden gyermek végezze el. A faluban támogatja ezenkívül a helyi népfront-bizottság a tisztasági mozgalmat és az egészségügyi szervek munkáit. Szeptember 20-i ülésén a bizottság tájékoztatást ad a népfront szerepéről, tevékenységéről, továbbá ismerteti a helyi bizottság munkáját és a további feladatokat. Ugyanezen az ülésen beszélik meg az ifjúsági munka támogatásának szükségességét és lehetőségét, valamint megtárgyalják a téli oktatás szervezésének feltételeit. Októberi ülésükön az őszi mező- gazdasági munkákról, valamint a községfejlesztési terv teljesítéséről tárgyalnak. Ismertetik a köztulajdon védelmével kapcsolatos szabályokat. A decemberi ülésen bel- és külpolitikai kérdéseket tárgyal a bizottság. Györköny A helyi népfront-bizottság munkatervének összeállításánál kikérték a párt és a tanács vezetőinek véleményét is. A tervek szerint az őszi oktatási év beindulásáig a bizottság két falugyűlést szervez. Az elsőt augusztus 20-án tartják színvonalas műsorral egybekötve. Ezen a falugyűlésen a népfront elnöke ünnepélyes szavak kíséretében szegi meg az új kenyeret. A második falugyűlésre október 30-án kerül sor a községi művelődési házban, s foglalkoznak ezen a közös gazdálkodás eredményeivel, a betakarítással, a tömegszervezetek oktató-nevelő munkájának szükségességével és megszervezésével. A téli oktatásra már most gondol a népfront, amikor kétheten- i._nt előadást igyekszik biztosítani az érdeklődők részére. Bölcskén hasonlóképpen a legtöbb községhez, az augusztus 20-i ünnepség megszervezésében igen jelentős részt vállal magára a népfront-bizottság. Augusztusi ülésükön az őszi betakarítással, októberben a téli oktatás megszervezésével és előkészítésével, novemberben pedig a községfejlesztési munka értékelésével foglalkoznak. Decemberben az iskolán kívüli oktatás előtt álló feladatokat tárgyalják meg. (buni) Ismertető táblákkal látják el Szekszárd műemlékeit és műemlék jellegű épületeit Aktív munkát fejt ki a Szek- szárdon alakult Műemlékvédelmi Bizottság. Legutóbbi ülésén, amit e hónapban tartott, a bizottság fontos és a megye műemlék- védelmét illetően jelentős, határozatokat hozott. A bizottságid tagok javaslatai alapján a Műemlékvédelmi Bizottság elsőrendű feladatának tekinti az országos műemléki jegyzékben foglalt műemlékekre vonatkozó adatgyűjtést. Elhatározták, hogy az országos műemléki jegyzékben fel nem tüntetett műemlékek nyilvántartását felterjesztik az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elé, hogy az határozzon a műemlékek sorsáról. Megyénkben ugyanis számos olyan műemlék található, amely az országos jegyzékben nem szerepel, de műemlék voltukhoz nem férhet kétség. A bizottság elhatározta, hogy valamennyi szekszárdi műemléket és műemlék jellegű épületet táblával jelöl meg. A bizottság foglalkozott azzal a kérdéssel is. ho°’' Szekszárd jövőre ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. Többek között felkérték a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy a 900. évfordulóra Írasson könyvet Szekszárd város történetéről. Rendkívül jelentős az a határozat, mely szerint — amennyiben a megyei tanács megadja az engedélyt — még ebben az évben ásatásokat kezdenek a régi megyeháza udvarán. Itt egy régebbi ásatás során már megtalálták a régi templom pillérjeit és szentélyét, s feltehetőleg további régészeti leletek feltárására lehet számítani. Az ásatásoknál számítani lehet a szekszárdi fiatalok társadalmi munkájára, amely olcsóbbá és gyorsabbá teszi a munkát. A megyében lévő műemlékek felmérése során számít a bizottság a pedagógusok aktív közreműködésére, akik nagyon jól ismerik környezetüket. A bizottság munkája során fel fogja kérni az egyházakat legyenek segítségére a felmérésben, hiszen az egyházaknak régebbi és pontos feljegyzéseik vannak az egyházi jellegű műemlékekről.
