Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20 / 170. szám
I860, július 20. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 3 Megalakult a pártszervezet Szekszárd legfiatalabb Szemében „Gyorsabbá kell tenni az iparilag elmaradott vidékek fejlesztését, iparosítását”. (Idézet a VII. pártkongresszus beszámolójából.) A pártkongresszus határozatának szellemében, Szekszárd városban április 11-én üzem létesült. Az új szekszárdi üzem a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat II. számú telepe, amely hetvenkét, többségében olyan nődolgozót foglalkoztat, akik eddig nem ismerték az üzem légkörét, szervezettségét. Nem volt könnyű dolguk azoknak az elvtársaknak, akik a kongresszus határozatainak megfelelően hozzáfogtak az üzem szervezéséhez, a munka beindításához. — A nehezén nagyjából már túljutottunk — mondja Hajdú Sándor elvtárs, a telep vezetője. Bár még jelenleg is a betanítás időszaka folyik, termelésűnk napról napra — ahogy a dolgozók nagyobb kézügyességre tesznek szert — emelkedik. Az új szekszárdi üzemben különböző típusú aktatáskák készülnek bőrből és műanyagból. Az aktatáskák iránt máris nagy a kereslet, készítményeik szépek és emellett olcsók. Készítenek munkásvédelmi felszereléseket, martinász kötényeket, védőkesztyűket, lábszárvédőket, stb. Az üzemben szalagszerű termelés folyik, egy-egy munkás, vagy munkásriő részfeladatot végez a munkadarabon. Az üzem bővítése, átalakítása folyamatban van, s rövidesen megkezdik az építkezéseket, bár egyelőre még munkáslátszám felvételére nem kerül sor. Áz új szekszárdi üzemnek mindössze hat párttagja van, és a terrrielőmunkának a beindításával együtt, a néhány kommunista hozzáfogott a politikai munka szervezéséhez. Elsőnek a szak- szervezet alakult meg. Az üzemben annyi tagja van a bőripari szakszervezetnek, ahány dolgozója van, s ezért sokat tettek az üzemben dolgozó párttagok. A következő lépés az üzemi KISZ- szervezet megalakítása volt. Két héttel ezelőtt pedig a dolgozók kívánságára megalakult az üzemi pártszervezet is, amelynek titkára I.Tag Pálné, a kesztyűgyártó sza' egyik jó dolgozója. A pártszervezet terveiből — Pártszervezetünk jelenleg még kis!.’ ” 'mú. Éppen ezért feladatunknak a párt erősítését, a dolgozók politikai nevelését tekintjük — mondotta Mag elvtársnő. Ez nem kis feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az üzem nem kész munkásokat kapott. Dolgozóink többsége nem volt hozzászokva az üzemi fegyelemhez. — Első dolgunk az volt, hogy meg- kedveltessük velük a szakmát. Tudatossá kell tenni bennük munkájuk jelentőségét. Meg kell velük ismertetni a termelést és a tervek teljesítésének nagyszerű távlatait. Meg kell szerettetnünk az üzemi életet. Az a célunk, hogy fokozatosan vonjuk be őket a társadalmi munkába, a politikai életbe, — mondotta. Az üzemi szakszervezet megalakítása volt a szervezettség első állomása. KISZ-szervezetünknek, amely a párttagok segítségé'vel alakult meg, huszonegy tagja van. Fiataljaink szépen hozzáfogtak a munkához. Kollektiven parkírozták az üzem udvarát. — Úgy tervezik, hogy az üzem környékét is rendbehozzák. A tömegszervezetek segítésén kívül a J termelőmunka növekedését és a minőség javítását is elő kívánjuk mozdítani. A pártszervezet tervét ezeknek a szempontoknak figyelembevételével készítettük el. A pártszervezet terve azokat a legfontosabb tennivalókat rögzíti le, amelyek a fiatal üzem gazdasági és politikai életét vannak hivatva elősegíteni. Munkájukban — bár a kezdet kezdetén vannak, máris megmutatkoznak az eredmények. Jó volt például hallani azt, amit az egyik nődolgozó mondott, amikor az iránt érdeklődtünk, hogyan érzi magát az üzemben. A következőket mondta: — Két hónap óta dolgozom az üzemben, amelyet nagyon megszerettem. Eddig háztartási és mezei munkát végeztem, s kezdetben féltem is egy kicsit, hogy nem tudom ellátni feladatomat. Jól esett az, hogy a szaktársak türelmesen és szívesen tanítottak bennünket. És nagyon jól esik arra gondolni, hogy már én is szervezett üzemi munkás vagyok. P-né Erről is beszélni kell Útravalo A dunántúli írók balatonfüredi tanácskozásán, a tanácskozás első napjának délutáni óráiban, a há- tulsó sorok egyikében, székéről felállt egy asszony és szót kért. ötven év körüli asszony volt, egyszerű ruhában, s a szavai is ezt az őt külsőleg is körül lengő egyszerűséget tükrözték, amikor beszélni kezdett. Gondolatmenetét a segíteniakarás, az őszinteség, a szókimondás jellemezte... Munkásasszony volt — mint első mondataiból kiderült, aki Bala- toníüreden üdült — s akit az irodalomszeretet, az iránta való érdeklődés hozott el erre a tanácskozásra, s hallva a felszólalásokat, a bevezető, vitaindító beszédet, úgy érezte, hogy neki, mint olvasónak is van mondanivalója nem is annyira az irodalom számára, mint inkább az itt megjelent írók részére... — Én egyszerű munkásasszony vagyok — kezdte a néni zavarral felszólalását. — Ne haragudjanak, ha nem tudom úgy, olyan szépen kifejezni magamat, ahogy maguk elvárnák azt tőlem, vagy ahogy azt maguk megszokták. Én nem abba a vitába akarok beleszólni, amiről maguk beszélnek. A vasutasnap előtt A napokban tettem látogatást a bonyhádi állomáson. Belépve az állomásíőnökség irodájába, Takács Gyula elvtárs az állomás vezetője mosolyogva kínált hellyel. — Hogy őszintén megvalljam — kezdte minden kérdezgetés nélkül -— nagyon örülök e látogatásnak. Akár hiszi, akár nem, mi egy kicsit árvának érezzük magunkat. Rólunk nem ír senki, hozzánk nem jön senki, nem érdeklődnek eredményeink, munkánk után. S nehogy azt higgye, hogy én mondom a magam nevében. Maguk a munkások, a vasút dolgozói hiányolták nem egy esetben. — Hogy állnak a tervteljesítéssel, miként készülnek a vasutasnapra Takács elvtárs? — Az élüzem színt 108 százalék. Mi a féléves összesítés szerint 109,6 százalékot értünk el. Dolgozóink szinte kifogástalanul végzik munkájukat. A munkafegyelem jó. Két kiváló dolgozónk is van: Vadkerti Sándor és Koller Kunrád. Mindketten az intéző szállítmányozási szolgálati posztot töltik be. Feladatkörükbe tartozik a kocsimozgatási százalék helyes növelése, a kocsikihasználás tervszerű növelése. — Tettek felajánlást a 10. vasutasnap tiszteletére? — Igen. Célul tűztük ki magunk elé a maradéktalan árufuvarozás megvalósítását, a törésmentes szállítást. S igyekszünk minden megrendelőnknek 100 százalékig eleget tenni. Dolgozóink felkészültek az új termények, magféleségek fogadására, s azok minél előbbi továbbítására. Jelenleg előnyt biztosítunk a termelőszövetkezetek számára érkező mező- gazdasági gépeknek és a Termény forgalmi Vállalatnak. A termények minél előbbi elfuvarozása érdekében a legnehezebb helyzetekben is megoldást keresünk arra, hogy az általuk leszállított árut és termelvényt, minél előbb továbbítani tudjuk. A 21 éve mozdonyt vezető Tolnai Péter és a mozdony személyzete külön felajánlást tett a vasutasok napjának tiszteletére. Szén és olaj megtakarítási százalékukat növelni akarják. Eddig 14 százalékos szén és 8 százalékos olaj megtakarítást tudnak felmutatni. S végezetül — fejezte be Takács elvtárs — el kell mondanom, hogy az emberek, a bonyhádi vasút dolgozói, bármennyire kicsi is az állomásuk, komoly munkát vege-- nek — várják a 10. vasutasn — ^ . (balás) Talán nem értek hozzá. Én azt szeretném elmondani, hogy mi munkások, olvasók mit várunk önöktől. Mit írjanak?... Olyan könyvet, ami nekünk, rólunk szól, arról a munkáról, amit a munkás végez akár a gyárban, akár a földeken... Ebből, ezekből a könyvekből szeretnénk megtudni, hogy életünk hogyan szépül, munkánk eredménye hogyan gazdagítja mindjobban életünket. Körülbelül ezeket a gondolatokat mondta el az az asszony, aki szabadságát töltve Balatonfüre- den, ahelyett, hogy a Balaton hűs vízében fürdött volna, idejének egy jelentős részét fordította arra, hogy a dunántúli írók tanácskozásán részt vegyen... Felemelő érzés volt hallgatni a szavait. És megnyugvás volt öt ott látni is... Egy, az utcáról bejött embert, akit az irodalom iránti érdeklődés, aggódás hozott ide... Könyveket sorolt fel, amelyek helyett mást szeretne inkább látni a könyvesboltok kirakatában. — Könyveket, melyek olvasatlanok maradnak és könyveket, amelyek a sok forgatásban elrongyolódtak. Azt kérte, hogy olyan könyveket írjanak az írók és olyan könyvek jelenjenek meg a kiadónál, amit .szívesen olvasnak az emberek... Az ő felszólalása után még egy napig tartott a tanácskozás, de úgy érzem, hogy a zárszó, az írók előtt álló feladatok körvonalazása elhangzott akkor, amikor az első nap, ez a munkásasszony elmondta gondolatait... (buni) Vetéstől aratásig TÍZ HÓNAPRA VAN SZÜKSÉG ahhoz, hogy az elvetett búzaszemből kalász legyen. Ez nem nagy idő, s mégis a vetéstől az aratásig mennyi minden történik manapság olyan kis faluban is, mint Zomba. Évszázados gazdálkodási forma korlátáit döntötték le, miközben építik az újat, a többet ígérőt, a Parasztbecsület nevet viselő szövetkezet parasztjai. „Parasztbecsület”. Jelképes e név. A zombaiak minden bizonynyal azért választották ezt a nevet, mert az emberi tulajdonságok között leglényegesebbnek a becsületet tartják. Ma végzett munkájukkal minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy szeretik foglalkozásukat, a földműves mesterséget, rendíthetetlen hívei az előrehaladásnak, a nagyüzemi gazdái kodásnak. ENNEK IGAZOLÁSÁT el lehetne kezdeni azzal, ami az idén tavasszal történt a nagytáblákon. A tavaly késő ősszel néptelen határban a tavaszi szántás-vetések idején már nyüzsögtek az emberek. Pétisót szórtak a búzára, hogy magasabb legyen a termés. Jó magágyat készítettek a kukoricának, hogy legyen elég takarmány, amivel több száz sertést meghizlalnak. Kialakították a közös szarvasmarha-tenyésztést, ahol ma is 11 literes a fejési átlag. Mindez nagy munka volt. De kicsinek számít ahhoz viszonyítva, amit ezekben a napokban az első közös aratás idején müveinek a szövetkezeti parasztok. A PARASZTBECSÜLETNEK 277 tagja van. Ezek között közel 50 a nyugdíjas és a munkaképtelen öreg De a határban mégis 300 szorgos munkáskéz dolgozik most az aratás idején.. Van ezek között kaszát forgató fiatalember, élete delén túllévő bácsi és vannak gyerekek is. A kombájn aratta búzát tisztító cséplőgépnél például az idős Pesti Pali bácsival és Domonkos András bácsival beszél- ;ettem. A gép faránál szorgoskodtak. Vállra ők már nem emelik a 60 kilós zsákot, ezt nem engedik a fiatalok. Tanúja voltam, amikor az egyik idős tag, a 66 esztendős Laborcz Imre bácsi zsák alá állt és a párttitkár, Patócs Gyula leintette. — Imre bátyám, magának ez már nehéz, majd mi — mondta és fiatal társával, Mocsai Istvánnal együtt a rendeltetési helyére vitte az acélos búzával megtöltött zsákokat. Hogy gyorsabban menjen a munka, — amit tudnak — segítenek a szövetkezeti parasztok gyerekei is. Bíró Ferkó, Szabó Mis kával és névrokonával, Bíró Andrissal együtt a magtárpadláson szorgoskodik, mivel most iskola-í szünet van. Derekas munkát végeznek az asszonyok is. Jakab Já- nosné például egyedül közel három és fél hold cukorrépát egyelt ki, kapált meg. De megagitálta bányász férjét arra is, hogy sza- badságának egy részét a szövetkezetben töltse el. így Jakab János is részt vett a Parasztbecsün i let Tsz első közös aratásában. Feleségével együtt mintegy három holdról takarította be a termést* A MUNKA VIDÁMAN FOLYIK, jókedvűek, bizakodóak az emberek, megelégedést remélnek ettől az első közös esztendőtől. S ha a kintlevő terményeket nem dézsmálja meg valamilyen elemi kár, nem is csalatkoznak. A gabona ugyanis jól fizet. Az őszi árpa egy-egy holdja 17 mr',-> 50 kilót adott. A búzatermésről még nincs tiszta kép. De mivel a kenyérnek való több mint fele már a magtárban van, az elnök. Pál fi István, a tapasztalt gazda megállapította, hogy az évjárás jó, 14 mázsa lesz a búza holdanként! átlagtermése is. Hogy jobb kedvvel dolgozzanak az emberek, a vezetőség a cséplőgéptől kiméri, ki- nek-klnek munkaegységei szerint az árpa- és búzaelőleget. Gondoskodtak arról is, hogy a nagy melegben hűsítő italt kapjanak a mezőn dolgozók. A tsz vásárolt a földművesszövetkezettől sört, bam bit és cukorkát, amivel az idős Újvári Pista bácsi kikocsikázik a határba, a 15 esztendős könyvelőjelölt Keszeli Klárika pedig kiméri. Sertést is vágtak már két alkalommal is, amit kiosztottak a tagok között. Ha vége lesz az aratásnak, akkor meg két autóbuszt bérel a vezetőség és irány a Balaton, kirándulnak a szövetkezeti parasztok. AZ ELMONDOTTAKON KÍVÜL még sok érdekes és .'. i sáli os történetet lehetne pay.Vr vetni, arról ami a Paras:. üstben történt az első köz! ' tői az első közös aratásig. r gok például fűkaszákat adtak a '/.ősbe, ezeket átalakították mr.rc.tra- kó aratógépekké, hogy előbb végezhessenek a gabona betakarításával. Versenyeznek egymással a három üzemegységben dolgozó tagok, hogy többet teremjenek a földek. Készülnek a pécsi mező- gazdasági kiállításra is, hegy az érdeklődőknek bemutathassák milyen állatokat nevelnek a Faraszt- becsület Tsz-ben. De ez r. i. :’ kü- lön-külön újabb riporttéma lehetne. Pedig csak tíz hónap telt el a vetéstől napjainkig. Molnár Lászlóné nM|| V«í. ál Csépelik a búzát a tolna) közös szérűn. Illés János cséplőbrigádja a szedre- si gépállomás gépé vei dolgozik, Tolnán elsőként — "T héttel ezelőtt ’ ezdte meg a cséplést. *
