Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

4 4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. június 111 Lengyelországi útijegyzetek(2) üdülőhely a Ma§as-Tátrában Milyen nevet adhatnék Len­gyelország legnagyobb hegyvidé­ki üdülőhelyének? — Magyar Mecsek? Magyar Lillafüred? — Egyik sem találó. Méreteit te­kintve sokkal nagyobb, de külön­ben is itt a hegy lába van olyan magasan, mint nálunk a legmaga­sabb hegycsúcs. A csúcsok pedig, tucatjával vannak olyanok, me­lyek magassága meghaladja a kétezer métert. A völgyek, ta­vak jó része is ezer méteren fe­lüli. A Tengerszem-tó például 1584 méterre fekszik a tenger­szint felett. Ahogy a krakkó— Zakopanéi úton közeledünk a Ma- gas-Tátrához, az út mentén egy­re több üdülőházat látunk, csak­nem valamennyi új, vagy most épül. Hatalmas épület-komplexum a rabkai bányász-szanatórium — Zakopanétól északra 40 kilomé­terre —, a lengyel bányászok építették a felszabadulás után. Nagyszabású rekonstrukciós programot hajtanak most végre a tátrai üdülővidéken, amelynek központja Zakopane. A múlt év­ben kormányhatározat született Zakopane és környéke fejleszté­séről, üdülőházakat, szállodákat, iskolákat, sportlétesítményeket építenek, amit indokolttá tesz az is, hogy 1962-ben itt rendezik meg a sí-világbajnokságot. Éppen ülé­sezett a megyei tanács elnöksé­ge — azért tartották meg Krak­kó helyett itt a kétnapos ülést, hogy a helyszínen tudják ellen­őrizni a munkák állását — és bi­zony csaknem az egész nap rá­ment arra, hogy autókaravánunk bejárja mind a huszonnyolc épít­kezést. Ezek nagy része új léte­sítmény, a többi a réginek bőví­tése, vagy felújítása. „Téliesítve” építik a hatalmas sportkombiná­tot — az egész komplexum mint­egy negyvenezer légköbméteres. — A téliesítés indokolt is, hiszen éppen esett a hó, amikor ott jár­tunk. Másnap aztán kisütött a nap. mehettünk fel a hegyekbe. A tavaszi és az őszi hónapok­ban „uborkaszezon” van a Tátrá­ban. Ezért nem tudtunk felmen­ni a drótkötélpályán a „Kasprowy Wierch”-re, ahol a hegycsúcson, több mint kétezer méter maga­san turistaszálló és asztronómiai intézet működik. A pályát éppen javították. Gyalogosan csak a pálya első „megállójáig”, a Ho­tel Kalatówky-hoz jutottunk fel, de nékem ez is sok volt, aki — számítva a jó időre, ballonkabát­ban és egy Krakkóban kölcsön­kapott sállal jöttem el a Magas- Tátrába. egész rét lila a sok krokustól. Csak itt tenyészik, a Magas-Tát- rában, és sajnos, évről évre ke­vesebb van belőle. A lengyel Tátrának nagy a turistaforgal­ma, a nem idevalósiak — bár minden rossz szándék nélkül — előszeretettel pusztítják a vidék flóráját, érthető a drákói szigor. Wajtek azonban megvigasztal: ha virágot nem is vihetek haza, de egy képet a krokusról igen. A Gubalówka megmászásá­nál” már nagyobb a szerencsénk, mint a Kasprowy csúcsnál. Itt télen-nyáron működik a kötél­Gurál férfi a kötélvasúton. vasút, amelynek forgalma nem függ annyira a turista-idénytől. Most is egy csapat „gurál”. hegyi- laké férfi és asszony szállt fel, batyuval a hátukon. Reggel jöt­tek a hegyekből, tejet, tejfölt, va­jat hoztak be eladni a városba, de visszafelé sem mennek üres ba­tyuval, bevásároltak. Kedves, ba­rátságos emberek, akik kissé csodálkoznak is, amikor én, az idegen kicsit félek a meredek pályán való utazástól — ők már megszokták a technika e vívmá­nyát —, maguk közt éppen azt találgatják, hogy milyen náció­hoz tartozom. Persze, nem nagy újság itt, ha külföldi jár erre, aki ha életükről kérdezősködik, azt a humoros választ kapja: Nagysze­rű itt az időjárás. „Csak” tíz hónapig tart a tél, azonkívül mindig nyár van, így hát nagyon jó itt lakni. A Gubalówka itt csak egy dombnak számít a hatalmas hegycsúcsok mellett, de nagysze­rű a kilátás a Magas-Tátra hó­födte csúcsaira. A turistaház csaknem üres, de készülődnek ők is a szezonra, amikor majd ki­csinynek bizonyul, mint a zako- pane-i üdülővidék többi szállodá­ja, üdülőháza. Jantner János Krokus virág. Fenyőerdők között járunk. Mint megtudom, itt van Lengyel- ország legnagyobb nemzeti park­ja. A Magas-Tátra védett terül' Vadászni, fát kivágni szigor tilos. Az egyik — több s-í- ,_ tér hosszú — völgyben lila virá- | A Kalatówky Hotel Gyönyörű, vidék. Az égbeme- redő hegycsúcsokat csak akkor látni, ha a felhőzet eloszlik, kö­röskörül szikrázó hó, rendkívüli erős a fény, előbb öt percre is be kell csuknom a szememet, ha néhány felvételt akarok készíte­ni. Utitársaim már megszokták, megedződtek. De ami a legfeltű­nőbb, egyikünk sem fázik. A hő­mérő fagypont alatt jelez, az erős napsütés ellenére jégcsapok lóg­nak az ereszen, nem olvad. A ti­tok nyitja: ritkább a levegő, ezért nem érezzük annyira a hideget. i " ' .... ".......... ^ g ocskák kandikálnak elő a vé­kony hóréteg alól. Lehajolok, hogy legalább egyet elvigyek emlékbe, kísérőm, Wojsiech Piot- rowsky — a háború alatt hat évig élt menekültként Magyaror­szágon — ijedten rántja vissza kezemet és a közelben lévő fi­gyelmeztető táblára mutat. A tábla arra inti az erre járókat, hogy aki tép a „Krokus” virág­ból, annak büntetése egyhavi börtön, vagy 1500 zloty pénzbün­tetés. Súlyosabb esetben mind­kettő. Szerénynek tűnik ez a virág, ha a mi rózsáinkhoz és szebbnél szebb kerti virágainkhoz hasonlí­tom. Itt azonban, a havasok közt más a mérték. A hó alatt is ki­nyílik, de ha elolvad a hó, az Kilátás a Gubalówkáról. Mázai bányászok írják A mázai bányaüzem mellett 1957—58-ban felépült 78 lakásos újtelepen a lakók nagy többsége társadalmi összefogással a laká­sok előterét, illetve az utcát csino­sítja, A lakások előtt virágosker­tek pompáznak, a közút mel­letti területeket füvesítik és fásítják. Minden lakás mel­lett megvan a nem nagy, de hasznosan elrendezett kony­hákért. Az üzem minden lakáshoz három gyümölcsfát biztosított, melyet a lakók nagy gonddal ültettek el és szeretettel gondoznak. A társa­dalmi munka ereje az egész lakó­telepet pár éven belül gyöngyörű gyümölcs- és díszfákkal teletűz­delt ligetté varázsolja, • A bányaüzem munkásszállója közel negyvenéves épület, amely ezidáig csak a legszükségesebb javításokat kapta meg. Ebben az évben üzemünk 150 000 forintos beruházási költséggel az egész épületet átjavítja, illetve kicsinosítja. Minden szoba új padlót és új festést kap, a mosdók csem- pézve lesznek és gyönyörű mosdókkal ellátva. A szálló szobái ízléses bútorokkal vannak berendezve, melyek biz­tosítják a kényelmes és nyugodt pihenést. Minden szobában világ­vevő rádió, az ízlésesen berende­zett kultúrteremben pedig tele­víziós készülék áll a lakók ren­delkezésére. Az épület előtt sok színben pompázó virágoskert van rózsafákkal teleültetve, mely már messziről mutatja, hogy itt szé­pet szerető emberek laknak. A község közepén lévő kultúr- házat bővítik körülbelül 700 000 forintos költséggel, azt a dolgozók adományozá­sából összejött 105 000 forint­ból, az üzem hozzájárulásá­ból és körülbelül 200 000 fo­rint értékű társadalmi munka értékből fedezik. A társadal­mi munka megszervezésében az üzemi KISZ-szervezet jár az élen. Az építkezés már folyamatban van és a tervek szerint az új arcot felvett és kibővült kultúrházat a jövő évi bányásznapon adják át rendeltetésének. Az üzemi udvar, amely eddig mind a dolgozóknak, mind a gépkocsivezetőknek és fuvarosok­nak sok bosszúságot okozott ren­dezetlenségé ve 1, ebben az évben rendeződik. Az egész udvar terü­lete terméskő burkolatot kap, erre a célra 430 000 forint áll rendel-! kezésre. Az üzem udvarán a fá­sítás is folyamatban van, a parko­sítás úgyszintén, melynek az iro­dák körüli része már nagyrészt készen van. Ezzel elérjük, hogy dolgozóink a nehéz fárasztó mun­ka után rendezett körülmények között üde, friss levegőn várják az autóbusz parkírozó helyen az indulást. A bányaüzem mentő-legénységo az elmúlt hetekben új, korszerű berendezett mentőállomást kapott az üzem udvara közepén. Ezzel megoldódott a mentők rég húzódó kérdése is. így ha esetleg „beve­tésre” lenne szükség (bár sose le­gyen) biztosítva van a gyors be­avatkozási lehetőség. Az üzem dolgozói a velük való törődést és gondosságot igyekez­nek jó munkával meghálálni, me­lyet a termelési eredmények bizo­nyítanak is. Üzemünk 1960. első öt hónapjában a termelési tervét 106,5 százalékra teljesítette. * A szocialista munkabrigád moz­galom üzemünkben is szépen el­terjedt A szocialista munkabri­gád címért jelenleg hét brigád (hat földalatti, egy gépüzemi) küzd. A hét brigád összesen 95 munkatár­sat foglalkoztat. A verseny érté­kelése a megadott szempontok alapján az első félév végével lesz meg és itt tűnik ki, hogy hány brigád veheti fel a büszke „Szo­cialista munkabrigád " címet, * A községi általános iskola út­törő csapata július hónapban ta­nulmányi kiránduláson vesz részt harmincnégy úttörő részvételével. A kirándulás útiránya a Bakony (Veszprém, Herend, Ajka, Inota, Várpalota, Pét, Tihany, Siófok, Kaposvár). A kirándulás költsé­geit a szülők hozzájárulásából és a társadalmi munka bevételekből fedezik. A szülői munkaközösség a nőtanács segítségével szüreti bált, teaestet és színdarabot szer­vezett, melynek tiszta bevétele 3000 forint volt. Az úttörők fa­csemetét ültettek, melyért 1500 forintot kaptak. A jó munka utón kívánunk nekik jó pihenést és szórakozást. Mohai János Imrő László levelezők. Máza Sikkasztott a rábízott pénzből Czehmeiszter PáLné, a nagydo­rogi földművesszövetkezet pénz­tárosa volt. Feladatkörébe tarto­zott többek között az. hogy a pénzt a postán felvegye. A felvett pénzről minden egyes átvétel al­kalmával nyugtát adott. Ez bizo­nyította a felvett pénz összegét. Ezután a felvett összeget be kel­lett írnia a pénztári naplóba. Egy alkalommal, a múlt év februárjá­ban a nagydorogi postán ugyan­csak felvett 5000 forintot, ezt azonban nem vezette be a napló­ba és nem is fizette ki senkinek, hanem elsikkasztotta. Mindent megtett, hogy a sikkasztásra ne jöjjenek rá. Különböző időpon­tokban felvett összegeket vissza­keltezte és ezzel elérte, hogy a hóvégi pénztár zárások alkalmá­val az 5000 forint hiány nem je­lentkezett. Az ellenőrzés hiányos­ságai miatt a sikkasztás csak az elmúlt év végén derült ki. A nagydorogi földművesszövet­kezet 1959-ben a községben több helyen szódavíz lerakatot létesí­tett. Magánszemélyeknek vagy boltvezetőknek adták át a szóda­vizet eladásra és az eladott meny- nyiség után az eladónak literen­ként 10 fillért fizettek jutalék cí­mén. Ilyen lerakatot létesítettek Fischl Béla nagydorogi földmű­vesszövetkezeti boltvezetőnél isi Fischl Béla és felesége egy idő­szakban összesen 1505 forint ér­tékű szódavizet adtak el. Ebből az összegből levonták a nekik járó 136 forint jutalékot és az így fennmaradó 1369 forintot Fischl Béla átadta Czehmeiszter Pálné- nak. Erről az összegről bevételi bizonylatot a pénztárosnőtől nem kapott, aki ezután az átvett ösz- szeget saját céljaira használta fel. A paksi járásbíróság mindkét esetben megállapította a sikkasz­tást és ezért Czehmeiszter Pálnét héthónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom