Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
niM» I SSO. Június 12. tÖLNÄ MEGYÉT NÉPÚJSÁG 3 Az öregeket megbecsüli a társadalom Megkezdődtek az iskolai vizsgák AZ OZORAI VAR BEJÁRATÁNÁL, két tábla van elhelyezve, amelyek arról adnak tájékoztatást, hogy az évszázados vár öt termében tért hódított a kultúra. Két földszinti helyiségben a községi népkönyvtár, három helyiségben pedig a járási múzeum működik. A népkönyvtárnak több száz olvasója van. A falu lakossága — a téli estéken —, de különösen a fiatalság szívesen látogatja a könyvtár ízlésesen berendezett olvasószobáját. A turisták és a vidéki látogatók pedig nem mennek el Ozoráról anélkül, hogy a múzeumot, amely bár kezdetleges, meg ne tekintenék. Az eddig összegyűjtött múzeális értékek a múltról beszélnek. Vannak itt régi fegyverek az 1848-as szabadságharc idejéből. Kalodák és bilincsek abból az időből, amikor a várat megyei börtönnek használták. Az egyik helyiségben a Kapos völgyének múlt századból származó népviselete van elhelyezve. De itt van az ozorai csizmadia céh ládája és hivatalos okmányai is, ezenkívül egy rézből vésett pecsét, amely az 1702-es év dátumát őrzi. Ekkor alakult meg az ozorai csizmadia céh. A jegyzőkönyvek és az elsárgult papírlapok az alapító tagok neveit örökítik meg, akiknek leszármazottjai ma is élnek Ozorán, mint Burza József, Hoór Pál és Patek József né, akiknek özvegyi jogon még mindig elismerik céh-tagságát. DfiZSI ZSIGMOND BÄCSI egyike az ozorai céh-tagoknak — kertes háza udvarán üldögél. Az öreg csizmadia mesterrel a múltról, az ozorai csizmadia céh működéséről beszélgettünk. — Két könyve volt a céhnek, az egyik a mesterek könyve, amelybe a céh-tagok nevét, belépésének keltét, a kántorbér (tagdíj) összegét, s azt jegyezték be, hogy az illető becsülettel eleget tett-e kötelességének. A LEGÉNYEK KÖNYVE, az artikulus lerögzítette a legények jogait és kötelességeit. A legény kosztot és lakást kapott munkaadójától és meghatározott fizetést. Meg volt szabva, hogy ezért hány pár csizmát, talpalást és fejelést kellett elkészíteni. Ez volt ám az igazi norma! Amikor én, mint legény dolgozni kezdtem, hat pár csizmát kellett elkészíteni. A megállapodás szerint a koszton és lakáson kívül 2 korona Együtt a közös célért A gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet pártszervezetéről úgy beszélnek a dombóvári járásban, mint a járás egyik legerősebb termelőszövetkezeti pártszervezetéről. Ereje elsősorban abban a politikai munkában van, amelyet a pártszervezet vezetősége és tagsága kifejt. Az Uj Barázda Tsz-ben a tagok tudják, ha ném idejében végzik el a soronkövetkező munkákat, ez termés és jövedelemkiesést okoz. A párttagok többsége szilárdan áll a tsz mellett és ami ezzel együtt jár, a legnehezebb munka- területeken dolgoznak. Nem félnek a népszerűtlen feladatoktól és megoldásukban segítik a vezetőséget. Tarr Józsefné, a női munkacsapat élén dolgozik, nagy rátermettséggel. A 37 éves fiatal- asszony úgyszólván az egész tsz- nek Margit nénije. Nem fordulhatnak hozzá egyetlen olyan prob lémával, amelyre ne találna megoldást. Ásszonyi megértéssel kibékíti a haragosokat, patronálja a fiatalokat, s munkacsapatában a több mint 50 asszony nagy megértéssel dolgozik. A tsz szervezésében, a közös munkák megindításáért folyó harcban, elvi szilárdságban sokát erősödtek a párttagok. A tsz párt- szervezet munkájában gyakorlattá vált, hogy a pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken megbeszélik a termelőszövetkezet problémáit. A legutóbbi taggyűlésen az aratásra való felkészülésről, illetve a növényápolásról volt szó. A taggyűlésen jó javaslatok hangzottak el és igen helyes kezdeményezés indult. A növénytermelésben eredményesebb Rákóczi üzemegység, GeA FÖLDKEREKSÉG FOLYÓINAK VÍZHOZAMA Dr. Mark Lvovics szovjet hid- rológus elkészítette a földkerekség f oly ói vízhozamának térképét. A térképet a Szovjet Tudományos Akadémia »Priroda« című népszerű természettudományos folyóiratának 5. száma közölte. A folyóirat ugyanezen számában úvovics professzor imerteti a víztartalékok ésszerű felhasználása szempontjából oly nagyjelentőségű vízhozam kérdését. A szovjet tudós többek közt kiszámította, hogy a földkerekség íolyóinak vízhozama együttvéve évi 36 560 köbkilométer. Ha összegyűjtenénk azt a víz- mennyiséget, amely a folyókon évente elfolyik, ez a mennyiség 247 milliméter magasságban elborítaná az egész szárazföldünk felületét. A Föld folyóin másodpercenként 1 millió 140 ezer köbméter víz folyik le. lencsér János párttitkár, a tagok nevében versenyre hívta ki az állattenyésztésben erősebb Szabadság üzemegységet, a kukoricakapálás mielőbbi befejezésére. A páros versenyt a két üzemegység nemcsak a kukoricakapálás idejére, hanem a későbbiek során minden munka végzésre kiterjeszti; A tsz pártszervezete helyesen és célirányosan törekszik a párt szervezeti megerősítésére. A tsz-tag- ság 10 százaléka tagja a pártnak. Néhány héttel ezelőtt vették fel tagjelöltnek Takács Istvánnét, aki a növénytermelésben dolgozik, példamutatóan. Az Uj Barázda Tsz pártszervezetében rendszeres nevelő és szervező munka folyik. A június 1-én megtartott párttaggyűlésen a pár- tonkívüliek bevonásával 18 főből álló agitációs csoportot szerveztek. Az agitációs csoport tagjai között vannak: Vámos János és felesége, Juhász István, Farkas Gyuláné, Balipap GyUláné és még jó néhányan olyan pártonkívüliek, akik irányításával agitációs munkát végeznek a tsz-tagok körében, a közös célért folyó harcban. 50 krajcár bért kaptam. A legény saját maga is vállalhatott munkát — emlékszik vissza „legényéletére” Dézsi bácsi. — De ezt a munkaidő után kellett megcsinálni és az artikulus kimondta, hogy a mesternek sem fonalát, sem viaszát nem használhatom. — Hány órás volt a munkanap. — Úgy szólt a megállapodás, hogy szent György napjától szent Mihály napjáig, a reggeli harangszótól az esti harangszóig tartott a munkanap. Az artikulus azt is magába foglalta, hogy a legénynek meddig tartott a kimenője, mikor kellett hazaérnie a mestere házához. Ha az utcán a mesterrel találkoztunk, félreállva az út- jából, kalaplevéve kellett köszönni. — És ha valamelyik legény megszegte az artikulus egyik pontját? — Akkor büntetést alkalmazott a céh, amelynek keze a szomszéd megyékbe is elért, s meg tudta akadályozni, hogy a rendszegő elhelyezkedhessen. Akkor pedig kezébe vehette a vándorbotot, s járhatta az országutakat, az ország egyik feléből a másikba. ARRÓL NEM DÉZSI BÁCSI, hanem a múzeumi okmányok beszélnek, hogy a szakcsi generális visitáció szigorú büntetést szabott arra a hitszegő legényre, aki elszerette mestere feleségét. A céh jó kapcsolatban volt az egyházzal. így került a kötelezettségeket rögzítő artikulusba többek között az is, hogy a legény köteles az ájtatosságon részt venni, ahol leülni tiltva volt, de azt is megszabta az írás, hogy évente hány szál templomi gyertyát köteles adományozni az egyháznak. — Ilyen volt a legényélet az én időmben — meséli Dézsi bácsi és sietve hozzátette, hogy amikorra már ő mester lehetett, változtak az idők, mert a szakszervezet védte a segédek jogait, ugyanakkor megszabta a mesterek kötelességeit is, s bevezették a tízórás munkaidőt. Dézsi Zsiga bácsi, az egykori ozorai céh mester 1951-ben tagja lett az Ozorai Cipész Ktsz-nek. Két évvel ezelőtt megbetegedett, majd nyugalomba vonult, öreg napjaira köztiszteletben áll a falu népe előtt, s szerény kis nyugdíjából éldegélnek feleségével. Egyetlen bánata van, amelyről így beszél: — Családtalanok maradtunk — mondja szomorúan —, és csak az vigasztal, hogy bennünket, öregeket megbecsül a mai társadalom. Pozsonyir.é Szombaton délelőtt megyeszer- te megkezdődtek az általános is- i kólái vizsgák. Igen sok helyen 1 tanévzáró ünnepélyt tartottak, I vagy tartanak a közeli napokban. Az általános iskolai vizsgák az előírásoknak megfelelően az alsó I tagozatban nyilvánosak, a felső tagozatban zártkörűek. Ez azt je- I lenti, hogy az alsó tagozati vizsgákat a szülők, ismerősök is végighallgathatták, de a felső tagoza túakét nem. I Ezekben a napokban több, mint 35 000 általános iskolai tanuló tesz év végi vizsgát. Ezek közül közel 3000 a VIII. osztályt végző tanulók száma. A középiskolákban ugyancsak ezekben a napokban folynak a . vizsgák. Megyénkben összesen 2747 gimnáziumi tanuló tett, illetve tesz vizsgát. A bonyhádi köz- gazdasági technikumoknak 137, a szekszárdi közgazdasági technikumnak 245, a palánki mezőgazdasági technikumnak 120 tanulója volt az idei évben. Az érettségiző diákok száma a gimnáziumokban 543, a két közgazda- sági technikumban összesen 72, a palánki mezőgazdasági technikumban pedig 20. A megyénkben érettségiző diákok száma az idei évben mintegy százzal több a tavalyinál. Megtörténtek a középiskolákba való felvételek is. Megyénk középiskoláiba összesen 996 első osztályos kezdi meg az ősszel a tanulmányait. Az I. osztályba felvett tanulók közül 366 munkásszármazású és csaknem ennyi a parasztszármazású. A többi értelmiségi és egyéb foglalkozású szülők gyermeke. Napközi otthont szerveztek Tolnanémediben Tolnanémedi termelőszövetkezeti községben a patronáló üzem, a Budapesti Csemege és Édességipari Vállalat segítségével napközi otthont szerveztek. A mintegy 20 személyes napközi otthont a termelőszövetkezet üzemelteti. A költségekhez az állam is hozzájárul. A patronáló üzem padokat, asztalokat és egyéb berendezést juttat a tolnanémedi napközi otthonnak. A napközi otthon szervezése megkönnyíti az asszonyok bevonását, a nyári munkákba. Sikeres irodalmi estet rendezett a Babits Mihály Társaság A szekszárdi Babits Mihály Irodalmi Társaság sikeres irodalmi estet rendezett csütörtökön este Bonyhádon, a járási művelődési házban. Az irodalmi esten megjelent és műveiből felolvasott Csorba Győző, József Attila-díjas költő is. Csányi László, legújabb verseiből adott elő, Buni Géza, két novelláját mutatta be. Helyi előadók Takács Gyula, József Attila-díjas költő verseiből adtak elő. Az irodalmi esten mintegy száz; főnyi közönség vett részt. Az idén is megrendezik BaJatonfüreden a dunántúli írók tanácskozását A Veszprém megyei tanács művelődésügyi osztálya az idén is megrendezi Balatonfüreden a dunántúli írók tanácskozását. A tanácskozáson, amelyet a fel. szabadulás 15. évfordulója tiszteletére rendeznek meg, a dunántúli írókon és költőkön kívül az ország más vidékein élő és alkotó írók és költők is részt vesznek. A kétnapos tanácskozás első napjának estéjén a meghívott írók és költők saját műveikből mutatnak be. Az irodalmi tanácskozást július 15-ón és 16-án rendezik meg; Tízezres szériában nevel pecsenyecsirkéket a faddi Lenin Tsz A szövetkezet legutóbbi küldött közgyűlésén úgy határozott a tagság, hogy a vezetőség létesítsen Borsósseson a Paksi Konzervgyárban A gyár képe egészen más, mint akár egy hónappal ezelőtt. »Teljes gőzzel« megy az üzem, a kapun jönnek, mennek a teherautók, vontatók, rakományukat tekintve változás az előző évekhez képest, hogy nem hüvelyes borsót hoznak, hanem kicsépelt, osztályozott borsószemet. Hüvelyes borsó is jön, de alig egy-két autóval naponta. A Paksi Konzervgyár ez évre lényegében megoldotta a zöldborsó nagyüzemi termeltetését. Biri- tón két borsócséplőgép működik, a lekaszált borsót ott csépelik ki, az idén már ott is osztályozzák, tisztítják, a hüvely, a »szalma« ott marad silónak, csak a szemet szállítják be a gyárba. Nem kell szedni a borsót — a zöldborsótermelésnél ez a legmunkaigényesebb munkafolyamat — kaszálják, mégpedig géppel. Amikor május közepén lent járt az iparigazgatóság vezetője a gyárban, megszemlélni, .hogyan készültek fel a borsó fogadására,. megkérdezte a gyár vezetőit: Tudják-e teljesíteni a <hetvenöt- vagonos tervet. — A terv teljesítésével nem maradunk adósak — hangzott a válasz. — És ha a hetvenöt helyett száz vagont kérnénk? — A területen, amire szerződést kötöttünk, elég jó termés ígérkezik, tudnánk száz vagonnyit csinálni. Csak az a kétséges, hogy a termelőszövetkezetekben meg tud- ják-e szedni a borsót. Ilyen nagy dologidőben minden épkézláb emberre szükség van, nem tudják sehol sem az egész tagságot a borsószedésre beállítani — mondta örvös Ferenc, a termeltetési csoport vezetője. — De ha most kapnánk meg az őszre ígért, harmadik borsócséplőgépet, akkor menne a dolog tette hozzá Nágl elvtárs, a gyár igazgatója. — No, akkor eljutottunk a lényeghez — mondta Kovács László iparigazgató. — A szegedi gyár ban kihasználatlanul hever egy gép. Azonnal megkaphatjátok. — Vállaljátok-e a felszerelését? Rövid tanácskozás a műszakiakkal, húszezer forint kell a felszereléshez — ezt könnyű előteremteni —, jöhet a gép. Másnap telefonon utasították a szegedi konzervgyárat a gép átadására, pár napba .telt, míg megfelelő járművet tudtak szerezni, közben a gyár mellett, a Siki legelőn hozzáláttak az alapozáshoz, a következő héten pedig már meg kezdték a gép felszerelését. Éppen, hogy megkötött, megszilárdult a beton gépalap, mire június 6-án üzembeállt a harmadik borsócséplőgép. A gép körül öt tsz-tag szorgoskodik. A tengelic-szőlőhegyi Uj Elet Kovács munkacsapatának tagjai. A kicsépelt borsószalmát rakják fel a pótkocsira. — Reggel jött a szállítmány, most pedig kicsépelve viszi vissza a vontató a szalmát a szövetkezetbe, ott lesi- lózzuk. De már itt a következő szállítmány is — mondja Bálint János tsz-tag. — Nem is tudjuk, mi lett volna az ötven hold borsónkkal, ha nem jön ez a gép. Három napig szedtük a borsót nyolc- vanan, de nem sokra mentünk. Ha az egészet úgy akartuk volna megszedni, az összes kukoricánk ka- pálatlan maradt volna. Napi_ százötven-kétszáz mázsa borsószemet ad a három cséplőgép, hüvelyesből a gyárban harminc mázsa szemet fejtenek ki — a régi borsóbontógéppel. Felszámolták a »szűk keresztmetszeteket« a borsóvonal többi részén is, tovább gépesítették a feldolgozást, a belső szállítást, ezért, — no meg a verseny eredményeképpen — készült el naponta több, mint öt vagon üveges borsó- konzerv a gyárban. A tavalyi jelszó: »12 ezer üveg műszakonként« volt. Ma már ezt túlhaladták, az idei jelszó: »Tizenhatezer üveg«. És az egyik éjjeli műszak már túltett ezen is. Tizenhatezer- háromszáz ötnegyedes üveget töltöttek meg borsóval. jól jövedelmező baromfitenyész. tési üzemágat. Ennek egyik módja a pecsenyecsirke nevelés is. A közös gazdaság ezért a Vajka- pusztai üzemegységben’eddig kihasználatlanul álló épületet alaki, tott át baromfióllá. Még ebben a hónapban megérkezik ide 10 000 naposcsirke. Ezeket 0.80—1 kiló súlyban értékesítik, mint pecsenyecsirkét. Utána újabb tízezer érkezik és ezután ismét ennyi. A szövetkezetiek ugyanis úgy számítják, hogy tízezres szériában, állandóan nevelnek és hizlalnak csirkét. Iskolaszövetkezet alakult Dalmandon Dalmand termelőszövetkezeti községben az általános iskolások is elhatározták, hogy termelőszövetkezetet alakítanak. Az ifjúsági termelőszövetkezet az elmúlt héten megalakult, 35 tagja van és az Úttörő nevet viseli. A legifjabbak termelőszövetkezetének tag. jai az idén nyúltenyésztéssel foglalkoznak, amelyhez segítséget ad a helybeli földművesszövetké- zet, a Béke Termelőszövetkezét, valamint a községi tanács. A következő évben pedig gyógynövénytermelésre rendezkednek be az iskolások. Megyénknek e legfiatalabb ifjúsági termelőszövetkezete öttagú vezetőséget választott, amelynek elnöke Németh Zoltán, biológia szakos tanító. S csakúgy, mint a felnőttek termelőszövetkezetében, itt is van pénztáros és könyvelő. De ezeket a helyeket már a gyerekek töltik be.
