Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-10 / 136. szám
1960. június 10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A Hazafias Népfront kongresszusa után Gazdag programot tartalmaznak a dombóvári járás községi népfront-bizottságainak tervei Becsülik a vezetőket — követik útmutatásaikat A Hazafias Népfront országos kongresszusa után a küldöttek egymás után tartják élménybeszámolóikat, a megválasztott községi népfront-bizottságok pedig még egyszer számbaveszik az elmúlt évben végzett munkát, a tapasztalatokat, előkerülnek a választógyűlések jegyzetei, jegyzőkönyvei és az ott elhangzott sok jó javaslat a népfront-bizottságok munkatervébe kerül. Sok elképzelés vár megvalósulásra. fl községek fejlesztéséért — Az elmúlt évben 13 millió forint volt a járás községeinek községfejlesztési terve, amit 96,8 százalékra sikerült teljesíteni — mondja Ponecker Zsigmond, a Hazafias Népfront dombóvári járási bizottságának titkára. Ebben benne van a Hazafias Népfront községi bizottságainak lelkes, odaadó munkája is. A népfront a helyi tanácsokkal az elmúlt évben is nagyarányú társadalmi munkára hívta fel a községek lakóit. Ennek nyomán a dombóvári vízműnél 698 000, a gyulaji járdaépítésnél 40 000, a kurdi művelődési ház építésénél mintegy 90 000, a kocsolai járdaépítésnél pedig 45 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az idén is mintegy 10 millió forint értékű munkát írnak elő a községfejlesztési tervek a járásban. A többi között Döbröközön és Dombóvárott a vízvezetékhálózat 10 kilométeres bővítésére, a járásban mintegy 22 000 négyzet- méter járdaépítésre, Dalman- don játszótér létesítésére, Nakon óvoda építésére kerül sor. Mindezekhez nagyarányú társadalmi munkát kíván biztosítani a Hazafias Népfront. B termelőszövetkezetek megszilárdításáért A termelőszövetkezetek megszilárdításában is aktív szerepet vállalnak a jövőben a népfront-bizottságok. Különösen a termelőszövetkezetek termelési és áruértékesítés! terveinek teljesítését kísérik figyelemmel, mert a tervteljesítés nemcsak a szövetkezetek gazdasági megszilárdítását eredményezi, hanem nagyobb jövedelmet biztosít a szövetkezeti tagoknak is. A múlt esztendőben is — különböző szervezetekkel együttműködve — több helyen rendeztek munkaegység-számítási tanfolyamokat. Az az általános tapasztalat, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol ilyen tanfolyamok voltak, ott kevesebb a szerzett munkaegységek beírása körül a súrlódás, félreértés. S ez minden szövetkezetben a munka jobb menetét segíti elő. Béke és barátsági esték, munkás-paraszt találkozók Az elmúlt esztendőben több mint húsz béke és barátsági estet tartottak a járásban, amelyek igen népszerűek voltak. Egy-egy rendezvényen általában 250—300-an vettek részt, de volt olyan is, amelyen 400-an voltak. A Szovjetunióban és más baráti országokban járt személyek tartottak élménybeszámolókat. Az idén is tervezik hasonló esték megrendezését. Augusztus 20-a a dombóvári járásban is a munkás-paraszt találkozók napja lett az elmúlt esztendőkben. Tavaly is több szövetkezeti küldöttség járt a budapesti üzemekben, s több üzem dolgozói járták a járás határait, tekintették meg a szövetkezetek gazdaságát. Az idén is lesz hasonló, de azoknál a termelőszövetkezeteknél is megrendezik a munkás-paraszt találkozót — mégpedig a megye üzemeiben történik meg ez a találkozó —, amelyeknek nincs budapesti patronáló üzeme. Ez nagymértékben elősegíti, hogy megismerjék egymás munkáját, egymásra utaltságát, munkájuk eredményét. Ezen a héten csaknem minden községben elkészül a népfront-elnökségek munkaterve, amit a köz ségi bizottságok elé terjesztenek megvitatásra. A terv lehetővé teszi majd, hogy a Hazafias Népfront-bizottságok még előrelátób- ban, még tervszerűbben tevékenykedjenek a község fejlesztéséért, a járás gazdasági, kulturális feleknél kedéséért. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével Cikó községben is úgy döntöttek az egyénileg dolgozó parasztok: „ne aprózzuk szét az erőket, alakítsunk egy termelőszövetkezetet a községben.” így tömörült az egész község lakossága 1959. tavaszán az Uj Élet Termelőszövetkezetbe, Az első év nehézségeit Németh Ferenc elvtárs, a községi tanács vb. elnöke egy mondatban összegezte: „Az első évet úgyszólván végig lármáztuk, de azért nem ijedtünk meg a nehézségektől, nem torpantunk meg.” — Az 1959-eS év befejezésével, 1960-ban gyökeres változás állt be. Felszámoltuk a kétlakiságot — az öt holdat kitevő háztáji területeket — s ezzel megszüntettük a nézeteltérések, a viták egyik okozóját. A gazdasági intézkedésekkel egyidőben azonban nem hanyagoltuk el a politikai munkát sem. Kialakítottuk a tsz párt- szervezetét és hozzáfogtunk szervezeti megerősítéséhez. Az alakulás' idején, 1959-ben egy párttag volt a tsz-ben, Nemes Jakab elvtárs, a tsz agronómusa — mondotta Németh elvtárs. Ez idő szerint tizennégy párttagja van a termelőszövetkezeti község pártszervezetének. S a fél év leforgása alatt hat párttaggal szaporodott a taglétszám. Az elsők között vették fel a párt tagjai sorába Klszler Albert elvtársat, a termelőszövetkezet elnökét. Kiszler elvtárs amíg egyéni volt, tizennyolc hold földön gazdálkodott — éspedig nem is akárhogyan. Első gazda volt a faluban, s amikor a tsz-be lépésével felszámolta egyéni gazdaságát, értékben is a legtöbbet vitte a tsz- be. Amióta elnöke a tsz-nek legjobb tudásával dolgozik a tsz felvirágoztatásán. Az újonnan felvett párttagok között van Ambrus Antal, brigádvezető és Fazekas Ferenc, a tsz kovácsa. Valamennyiüknek tekintélye van a község lakossága előtt, becsülik őket, hallgatnak a szavukra. A tsz vezetői nem íróasztal mellől irányítják a munkát, hanem a földeken. Ezzel megmagyarázhatók az eredmények, amelyekről Baksa József, könyvelő és Mauk János, a bonyhádi gépállomás brigádvezetője beszél, — A körzetemhez tartozó termelőszövetkezetek közül eddig még a legszebb a cikói Uj Élet Tsz határa. Az első kapálással már végeztek, gyommentesek a tsz földjei. A dohánypalántázást is befejezték a múlt hét elején, — mondotta. — Eddig még szépen folyik a munka, de vigyáznunk kell, nehogy az eredmények elbizako- dottá tegyenek bennünket — mondja Baksa József, a tsz könyvelője. — Párttitkárunk, Nemes Jakab elvtárs, a tsz agronómusa is szüntelenül ezt hangoztatja, amikor a tagságot a jobb munka légzésére buzdítja. A tsz-tagság pedig megszívleli a párttitkár-agronómus útmutatását, akinél a politikai felkészültség párosul a szakmai hozzáértéssel. Ezért szeretik és becsülik Nemes Jakab elvtársat, a cikói tsz- tagok. Cseréljük ki tapasztalatainkat! P-né ISMERJÜK MEG a kitüntetett pedagógusokat A simontornyai Kossuth Tsz-ben ipari munkások és ezek családtagjai is vállalnak munkát Simontornyán a munkások és más nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók is folytatnak háztáji gazdálkodást. A háztáji gazdaságban disznót, baromfit tar tanak, így azok ellátására takarmányra van szükségük. Nagyrészt ezért az ipari munkások és más nem tsz-tagok családtagjai szívesen vállalnak munkát a termelőszövetkezetben munkaegységre, mert így nemcsak pénzbevételhez jutnak, hanem természet, beni juttatásokban is részesülnek. A kívülállók bedolgozása a termelőszövetkezetnek is hasznos. A jelen gazdálkodási feltételek és körülmények között is munkaerő- hiánya van a tsz-nek, s a belterjes gazdálkodás elmélyülésével a munkaerő-szükséglet tovább fokozódik. A nem tsz-tagok munkáját elsősorban a kukoricaművelésben veszi igénybe a szövetkezet. A Tanácsi Vegyesipari Vállalat és a Simontornyai Bőrgyár dolgozói összesen 200 hold kukorica megművelését vállalták. A művelés munkaszervezeti formája: a kukorica területet vállalásuk szerint egyénekre osztják fel. A munka díjazásának alapvető formája a munkaegységrészesedés, ezen kívül a tervtúlteljesítés 50 százalékát prémiumként, természetben megkapja a bedolgozó. A munkaegység értékének felét pénzben kapja meg a kívülálló, másik felére természetbeni részesedést kap. Több mint 200 kívülálló vállalt ilyen formában kukoricát. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy még a református lelkész is három hold kukorica megművelését vállalta el. A kézi aratást is a kívülállók munkájával könnyítik meg a simontornyaiak. Van sok munkás pártoló tagja a tsz-nek, a bőrgyári és vegyesipari munkásokon kívül a vasutasok is. A vasutasok minden évben szoktak aratást vállalni azelőtt, míg Simontornya nem volt termelőszövetkezeti község, egyénieknél vállaltak részesaratást. Most mint tsz pártoló tagok munkaegységre és természetbeni prémiumra a termelőszövetkezettől vállalnak aratást., A vasutasokból eddig tizenöt aratópár alakult. A simontornyaiak 900 hold gabonájából 500 holdat kell kézzel learatni. Az aratást tíz nap alatt akarják elvégezni. Tsz-ta- gokból 40—50 aratópárt tudnak szervezni, körülbelül még ennyit szerveznek nem tsz-tagokból. Figyelemre méltó módja a tsz megsegítésének az a forma, amelyet a simontornyai KlSZ-fiata- lok kezdeményeztek. Társadalmi munkában segítik az ifjúmunkások a tsz-t a nagy munkacsúcsok idején, kritikus időpontokban, így például most legutóbb a zöldborsó szedésében segített negyven ifjúmunkás. Tervezi a tsz azt is, hogy az általános iskola VII.—VIII. osztályos tanulóiból, csökkentett munkaidővel brigádot szervez a kertészetben. A gyerekek a kertben könnyebb munkákat végeznek majd el, s ezekért a munkákért munkaegység jóváírást és a rendszeresnél magasabb összegű előleget kapnak. A simontornyaiak tehát sokoldalúan, ötletesen vonják be a kívülállókat a tsz munkájába. Dombóvárott is találkoztunk hasonló jó ötletekkel, amelyeket cikksorozatunkban ismertettünk már. Olyan termelőszövetkezeteknek érdekesek ezek a módszerek, amelyek ipari területen működnek és éppen emiatt munkaerőhiánnyal küzdenek, ösztönző munkadíjazási rendszerrel be lehet vonni az ipari munkások és más nem mezőgazdasági dolgozók családtagjait, sőt magukat, az ilyen dolgozókat is a tsz közös munkájába, Amint arról már hírt adtunk lapunk hasábjain, a peclpgógus- nap alkalmából több Tolna megyei pedagógus miniszteri kitüntetésben és jelentős pénzjutalomban részesült. Az alábbiakban a kitüntetett pedagógusok munkájáról közlünk néhány jellegzetességet. BÉVÁRDIJÓZSEF az izményi általános iskola igazgatója. Szakmailag és ideológiailag igen jól képzett, az iskolában és az iskolán kívül egyaránt lelkiismeretesen és szorgalmasan dolgozó pedagógus. Több mint tíz éve igazgatója az izményi általános iskolának. Szorgalmas tanulással, önképzéssel nemcsak a szaktárgyaiban küzdötte magát az élvonalba, hanem egyéb területen is. Az iskolát jól vezeti, a gondjaira bízott hét nevelőt tervszerűen és rendszeresen segíti munkájában. FÜREDI JANOS, a belecskai általános iskola igazgatója ugyancsak kiválóan képzett pedagógus. Pontossága, lelki- imeretessége a gyönki járás valamennyi nevelője és felettesei előtt ugyancsak közismert. Iskolai vezetési munkája, pedagógiai rátermettsége már sok fiatal nevelőre volt jó hatással. Beosztottjait fegyelmezett munkára és lelkiismeretes kötelességteljesítésre neveli. A községben a kéttanter- mes iskolaépületből a község lakosságának mozgósításával négytantermes, tanári szobával és igaz gatói irodával rendelkező iskolát építettek. A munkával kapcsolatos szervezés, anyagbeszerzés jelentős részét ő végezte, ezen túlmenően több napi fizikai munkát is végzett. HEINRICH RUDOLF, a tamási általános gimnázium igazgatója. Tíz éve vezeti a gimnáziumot. Igazgatói munkáját minden tekintetben jól látja el, felettesei teljesen elégedettek vele. A szülők, a tanulók és a beosztott tanárai egyaránt szeretik, mert intézkedéseiben nemcsak szigorú, hanem mindig igazságos is. A Művelődésügyi Minisztérium a gimnáziumot kísérleti iskolául jelölte ki. Az első naptól kezdve teljes erejével dolgozott a kísérlet sikere érdekében. A felmerült komoly nehézségek ellenére is igen' szép eredménnyel dolgoztak, amiben neki nagy szerepe volt. KAPPELMAYER MÁTYÁS, a tolnai általános gimnázium tanára. Kiemelkedő munkát végez a tanulók politechnikai oktatása terén. Az iskola műhelyét áldozatos munkával szerelte fel és rendezte be. A gyakorlati oktatás mellett nagy gondot fordít tanítványainak elméleti művelésére. A tanulók minden szükséges ismerettel rendelkeznek, ami a rádióépítéshez kell. Ennek eredményeként igen sok készüléket szerkesztettek. Tanítványai az ő tervei alapján közös munkával elkészítették a Lenin jégtörő hajó távirányítással működő kicsinyített mását, amelyet a Budapesti Ipari Vásáron is nagy sikerrel mutattak be. LOVAS HENRIK, a tengelici általános iskola igazgatója. A saját iskoláját, valamint a felügyelete alatt működő öt külterületi iskolát példamutató módon vezeti. Fáradhatatlanul dolgozik annak érdekében, hogy a munkás és paraszt tanulók iskolai munkája mind eredményesebb legyen. Ennek érdekében egyebek között rendszeresen látogatja a kültelki iskolákat. Igen szép munkát végzett a termelőszövetkezeti mozgalom terén. Példamutatóan dolgozott a termelőszövetkezeti szervezésben és megerősítésben. Szakmai munkája mellett állandóan szakít időt a termelő- szövetkezettel kapcsolatos problémák megoldására. PETŐ EDE szakfelügyelő, a bonyhádi általános iskola tanára. Mágas képzettségű nevelő, de a tudása nemcsak az óráin, hanem iskolán kívül is szinte minden megmozdulásában érezhető. Széleskörű tevékenységet fejt ki az iskolai pártszervezetben, a pedagógus szakszervezetben, amelynek járási titkára. A tanítási óráin magas igényekkel dolgozik. A természettudományos gondolkodás fejlesztését tartja egyik fő feladatának. Ennek érdekében sokat és jól kísérletezik, képzettségének két járás pedagógusai látják hasznát. Szakfelügyeleti munkája nyomán a nem szakos nevelők is eredményesen tanítják a számtant és a fizikát. Látogatásai során nemcsak szaktárgyaival törődik, hanem az egész iskola munkáját segíti. KASZÁS IMRE szakfelügyelő, a szekszárdi általános gimnázium tanára. Megalakította a szekszárdi irodalmi színpadot. Ennek az első perctől vezetője, mozgatója. A műsorok összeállításában, betanításában oroszlánrészt vállal. Az összekötő szövegek megírásában is ő az irányító. Ha arra szükség volt, elő is adta azt. Megszervezte, betanítja és vezényli a szavalökórust. Szinte felbecsülhetetlen az a hatás, amit munkájával tanítványai fejlődésében elér. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke. Ebben a munkakörben is kimagasló buzgalommal dolgozik, szervez, agitál és emellett előadásokat tart. CSABAI JÁNOS, a szekszárdi általános gimnázium műhelyvezetője. Nehéz körülmények között kezdte meg munkáját, de nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdett a szervezéshez. Az iskolák közös műhelyének beindítása, az anyagszükséglet biztosítása, a munkamenet megszervezése elsősorban igen alapos szaktudásának és fáradhatatlan munkabírásának köszönhető. Oktató munkáján kívül igen sokat dolgozott a műhely részére adományozott gépek megjavításán, a műhely berendezésén és fejlesztésén. Igen jó a nevelő munkája is. Kaszás Imre »Szocialista KuN túráért« kitüntetésben részesült, Csabai János miniszteri dicsérő oklevelet kapott, a többiek pedig »Az oktatásügy kiváló dolgozójakitüntetést kapták.
