Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

r 1960. június 7. TOLNA MEGYEI NEPTTJSÄG Csak körültekintőkben kell cselekedni — és máris több gép dolgozhat a földeken Mit tapasztaltunk a mezőgazdasági gépalkatrész beszerzésénél ? — Az alkatrész ellátásról? jobb nem beszélni! — jegyezte meg a minap az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főmér­nöke. — Nem kedvezőek a kilátások a nyári nagy munkák előtt. Pil­lanatnyilag harmincféle gépalkat­részből mutatkozik hiány. Ége­tően szükségünk lenne kombájn- kasza-vágó szerkezetekre, kasza­védő ujjakra. Gépállomásainkon is hiányzik a Belorusz traktorhoz szükséges henger és más egyéb alkatrész. Nem kapunk az Sz. 100-as és Sz. 80-as lánctalpas traktorokhoz sem elég alkatrészt, — nyilatkozott a gépállomások megyei főmérnöke. Érdeklődtünk ilyen irányban a gépáliomásokon és állami gazda­ságokban dolgozó főmérnököktől is. »Mindig az nincs, amire a leg­nagyobb szükség lenne« — kap­tuk az egybehangzó választ. El­látogattunk hát a Földművelés- ügyi Minisztérium Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat me­gyei kirendeltségére. Sok érdeke­set láttunk, de még ennél is több bábeli zűrzavarról hallottunk itt, amely nem újkeletű és sajnos lépten-nyomon tapasztalható az alkatrész beszerzések területén. De nézzük ezeket sorjában: Felesleges volna titkolni, hogy pillanatnyilag nem kapható elég alkatrész a Belorusz traktorokhoz. Ezt nagyon jól tudják a Földmű­velésügyi Minisztériumban és már intézkedtek. Pamuki Zoltán, a Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat Tolna megyei kirendelt­ségének vezetője ugyanis elmon­dotta: — Illetékes kormányszer­vek megrendelték külföldön a Belorusz traktorokhoz szükséges alkatrészeket. Minden biztosíték megvan arra, hogy még e hónap­ban megérkeznek, s akkor kija­víthatják, a nyári nagy munkák idején üzemeltethetik a ma al­kati ' tra' lány miatt álló-t. Belorusz A mezőgazdasági gépészmérnö­kök panaszkodnak, hogy nincs kombájn vágó szerkezet, kasza­védő ujj, a lánctalpas traktorok­hoz ilyen, meg ilyen alkatrész. Pedig van! A megyénkben lévő alkatrészellátó vállalatnál 7300 féle alkatrészt tartanak raktá­ron. Pillanatnyilag három Sz. 100-as, vagy Sz. 80-as lánctalpas traktort teljesen fel lehetne újí­tani a raktáron lévő készletből. De itt eddig nem keresett ilyen al­katrészt senki. Pedig mi is tud­juk, hogy a megyében műszaki hiba miatt több lánctalpas trak­tor áll. A Dalmandi Gépállomá­son például már hónapok óta nem üzemeltetik az Sz. 100-ast, mert rossz. A gépállomás vezetősége már a traktort gyártó üzemmel vette fel a kapcsolatot, hogy in­nét szerezze be a hiányzó alkat­részt. Sikertelenül, s — hadd te­gyük hozzá — ésszerűtlenül. Ha ugyanis közvetlen a megyei al­katrészelosztó vállalathoz fordul, már réges-régen üzemeltethetné a traktort. A Dalmandi Állami Gaz­daságban ugyancsak egy Sz. 80-as traktor állt hónapokig, patentszem miatt. Ez az alkatrész valóban nem kapható. Ellenben van pa­tent csapszeg, ami lényegében ugyanaz, a célnak nagyon is meg­felel. Ez esetben tehát csupán ar­ra lett volna szükség, hogy az állami gazdaság főmérnöke ellá­togasson Tolnára. Mi a helyzet a kombájnhoz szükséges kaszavédő ujjak és vágó szerkezeteknél? — A Mosonmagyaróvári Gép­gyártól kapunk 32 komplett kom- bájnkasza-vágó szerkezetet. A gépállomásoknak 24-re van igé­nyük. Mivel ezek az alkatrészek két hét múlva kellenek — aján­lottam a gépállomások igazgató­ságának, hogy biztosítsanak jár­művet és közvetlen a gyártól ve­gyük át. Választ még nem kap­tam. Ami pedig a kaszavédő uj- jakat illeti, abból lesz elég, erre a központtól határozott ígéretet. Megalakult a Faipari Tudományos Egyesület Tolna megyei szakosztálya A KISZÖV műszaki körének kezdeményezésére az elmúlt na­pokban megalakult Szekszárdon a Faipari Tudományos Egyesület Tolna megyei szakosztálya. A szakosztálynak nyolcvankét, tagja van, valamennyien kisipari szö­vetkezetekben — illetve a KISZÖV-nél — dolgozó szakem­berek. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a vezetőséget, egyben megtartották az első elő­adást is, amit az egyesület köz­pontjának megbízásából Kollár Mihály, az Angyalföldi Bútorgyár laboratóriumának vezetője tartott meg a poliészterlakkok faipari al­kalmazásáról. A szakosztály célul tűzte ki, hogy a faiparban a megye terüle­tén a műszaki fejlesztés, az új technológiai eljárások kialakítá­sa, alkalmazása terén fog mun­kálkodni. Már dolgoznak a szak­mai továbbképzést szolgáló elő­adás-sorozat tervezetén, amellett gyakorlatilag is segítik az új eljá­rások térhódítását. így az alakuló ülésen, az előadást követő vita alkalmával határozták el, hogy — egyelőre kísérletképpen — a Dom­bóvári Faipari KTSZ-nél próbál­koznak a bútorgyártásnál a po­liészterlakk alkalmazásával. A kí­sérletekhez a Faipari Tudományos Egyesület ad segítséget. Sokan és sokat nyernek előfizetéses lottószelvényekkel A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság számolva egyrészt a fa­lusi lakosság játékkedvével, más­részt pedig fokozottabb elfoglalt­ságával, amit a most folyó me­zőgazdasági munkálatok okoznak, a június, július és augusztus hó­napokra szóló előfizetéses lottó- szelvényeket az összes vidéki postahivatalok útján forgalomba hozza. így dolgozó parasztságunk­nak megvan az a lehetősége, hogy egyszeri kitöltés után ugyanazok­kal a szelvényekkel egy-egy hó­napon át, illetve az egész nyári idényben részt vehet a játékban. Az előfizetéses szelvények már eddig is közkedveltté váltak azért is, mert az előfizetéses szel­vények tulajdonosainak már ed­dig is számos nyeremény jutott. Csupán 1960-ban, a 20. játék­hétig 48 előfizetéses szelvény tulajdonosa ért el négy találatot, amelynek fejében 3 321 807 forint nyereményt fizettek ki. így pél­dául Mező János egei':'"' iái la­kos a 11. héten 19 795 forintot nyert, Major Gábomé pécsi la­kos a 12. héten 92 203 forintot, ICrupánszki Károly nyíregyházi lakos a 17. játékhéten 162 125 forint nyereményre tett szert, A márciusi jutalomsorsoláson Mátyus Endre mucsi lakos előfi­zetéses szelvényével nyert örök­lakást, Tóth Ferencné miskolci lakos televízió-tulajdonos lett. Az áprilisi sorsoláson ugyancsak sok értékes jutalomtárgyat nyertek előfizetéses szel vény tulaj donosok. A többi között Patachich István­ná budapesti lakos televíziót, Or­bán Imre budapesti lakos hűtő- szekrényt, Muzsér Nagy András ugyancsak budapesti lakos szin­tén hűtőszekrényt, de újabb örök­lakás nyertes is akadt az április 1-i sorsolás alkalmával: Eöry Sándor téti lakos, aki előfizetéses lottószelvényével jutott a főnyere­ményhez. A májusban lezajlott tárgyjuta­lomsorsoláson 34 előfizetéses szel­vény tulajdonosinak jutott érte kés iárgynyeremény. kaptam — mondja Pamuki Zol­tán. Amellett, hogy valóban vannak hiányosságok a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásban, sokszor nagy a szervezetlenség, a kapko­dás.. A minap például azzal állír tott be a Fomádi Állami Gazda­ság főmérnöke Tolnára, hogy egy garnitúra lánctalp miatt hónapok óta nem tudnak üzemeltetni egy gépet. Bejárta már érte az egész országot, nem kapott sehol, utol­jára Tolnára ment szerencsét pró­bálni. De hozott magával egy öt literes demizson bort is, mond­ván, annak ajándékozza, aki meg­szerzi a lánctalp granitúrát. Hogy miért volt erre szükség?... Az rejtély. Hiszen a főmérnök bor nélkül is megkapta az alkatrészt. Igaz, a tolnai raktárban nem volt, de a telepvezető megrendelte és egy nap alatt megérkezett. Vagy egy másik: panaszkodnak, hogy az aratógépekhez sem lehet kapni vágó szerkezeteket. Ez igaz. De le­het kapni kaszapengéket és kasza­sínt. Egy gépállomáson, vagy ál­lami gazdaságban mit sem tart ezt összeszerelni. A hasonló eseteket tovább le­hetne sorolni. A gyakorlat tudni­illik az, hogy az üzem írásban adja be az alkatrész megrendelést és elküldi az anyagbeszerzőt, ve­gye át, amit kértek. Ha az a tí­pusú, gyártási számú alkatrész nincs, ami a rendelésben áll, ak­kor az anyagbeszerző nem haj­landó másikat átvenni, noha az éppen azt a célt szolgálná. A fő­mérnök ekkor gépkocsiba ül és irány az ország, valahol majd csak megkapja az alkatrészt. S ha mégsem kapta meg, kénytelen­kelletlen elmegy a megyei elosz­tóhoz, körülnéz és a legnagyobb meglepetésére itt kap, mert a 15 millió forint értékű állandó alkat­rész készletből ő, a hozzáértő szakember, ki tudja választani a szükségeset, ami jó, még akkor is, ha a gyártási száma más. Folytassuk? Felesleges! A ta­nulságot az elmondottakból is le­vonhatják az illetékesek. Tudomány1 és technika A Lenin atorpjégtörő első sarkvidéki útja. Május 29-én a Lenin atomjég- törőhajó a murmanszki kikötőből kifutott első sarkvidéki útjára. A jégtörő fedélzetén utazik az a tudományos expedíció, amelynek célja a közeljövőben megkezdődő sarkvidéki hajózás számára tanul­mányozni a jégviszonyokat. Az atomjégtörő északnak, a sarkvidéki jégmezőknek vette út­ját. Nemzetközi oceanográfiai kutatások A dán Färöer szigeteknél nem­zetközi kutatóhajók gyülekeznek azzal a feladattal, hogy Izland és a szigetcsoport között oceanográ­fiai kutatásokat végezzenek. A nagyszabású tudományos kutató­munkában Nagy-Britannia három, Norvégia és Nyugat-Németország két-két, a Szovjetunió és Izland egy-egy hajóval vesz részt. Tranzisztoros rádió a bányászsisakban. A szovjet bányászok sisakjába kis tranzisztoros rádiót építenek bele, hogy állandó kapcsolatban álljanak a csoportvezetővel, ami jelentős időmegtakarítást és ko­moly segítséget jelent veszély esetén. „Termosz-garázs” Svédországban olyan alumíni­umfalú „termosz-garázsokat” épí­tenek, amelyekben teljesen feles leges a fűtés. Mihelyt beköszönt a téli hideg, minden este néhány percig járatni kell az autó motor­ját. Az így fejlesztett hő, másnap reggelig biztosítja á helyiség meg­felelő hőmérsékletét, mert a falak tárolják. Önfeláldozó kutatók. Terjesztik-e bizonyos szúnyog­fajták az agyvelőgyulladást? Erre a kérdésre keresi a választ az ausztráliai kutatók egy csoportja. Önfeláldozó tagjai naponta tíz érán át fekszenek mezítelen fel­sőtesttel az Eszak-Queenslánd-i Mitchell folyó partján: műanyag­ból • készült szívóberendezés szip­pantja be testükről a szúnyogokat, A „zsákmányt” jegelve Brisbane* ba küldik, ahol a laboratórium vezetői 10 000 szúnyoggal végzik vizsgálataikat. A „kemény” víz megvéd a szívbetegségtől? Az amerikai egészségügyi ható* ságok statisztikai jelentések alap* ját kimutatták, hogy azokban a szövetségi államokban, ahol „ke­mény” ivóvíz van, kevesebb a szívhalál. Az USA-ban a halálese* tek 50 százaléka szívbetegségek­ből származik. A víz keménységét szénsavas mésztartalma és más ásványok határozzák meg. Az ivó­víz hatását a szervezetre bonyolult elemzés alapján mutatták ki és megállapították, hogy a kalcium, a .magnézium, a fluor, továbbá a bikarbónát, a kénvegyületek és a kovasav jelenléte egészséges a szívműködésre. A víz csekély savtartalma és nagyfokú elektromos vezetőké­pessége, amely a vízben oldott ás­ványokkal függ össze, szintén elő­nyös a szívműködésre. Ezzel szem ben ebből a szempontból közöm­bös a víz vas-, mangán-, nátri­um- és káliumtartalma. Én volnék ez? Az ember a negyvenedik életév után megnézi 20 éves korában ké­szült fényképét és elgondolkozik: „én volnék ez valóban?” Megnyugtathatjuk az illetőt: nem ő az! Mégpedig biokémiai ér­telemben véve nem ő. Az emberi szervezet kétharma­da vízből áll. Ez a víz húsz nap alatt teljesen kicserélődik tehát az ember kétharmada máris — nem azonos önmagával. Az élő szerve­zetet alkotó fehérjék fele 80 nap alatt cserélődik ki a táplálékból felvett fehérjék révén. A zsír még ennél is gyorsabban cserélődik. Mi marad még hátra? A só, amely va­lamivel tovább marad meg az emberi szervezetben. Egy év alatt tehát az ember tel­jesen kicserélődik és „én — már nem vagyok én”. Még szerencse, hogy senki sem veszi észre. Cseréljük ki tapasztalatainkat! Á kapósok mellett az aratást, a gahonahetakarítást és a cséplési is premizálja a dombóvári Alkotmány Tsz Mint megyénk legtöbb terme­lőszövetkezetében, a dombóvári Alkotmány Tsz-ben is komoly szerep hárul az aratás idején a gépi munkák mellett a kézi mun­kákra. A termelőszövetkezet ve­zetői már a tél folyamán felis­merték ezt a helyzetet és a ki­dolgozott prémiumrendszert ki­terjesztették az aratási, a gabona­betakarítási és a cséplési mun­kákra is. Az Alkotmány Tsz prémium- rendszere nagyjából azonos a me­gyénk legtöbb termelőszövetkeze­tében általánosan elfogadott pré­miumrendszerrel. A dombóváriak is az elvégzett munkák mennyi­ségét a munkaegységkönyv alap­ján munkaegység jóváírással szá­mítják. A termelési tervek túltelje­sítését premizálják, mégpe­dig úgy, hogy a 105 száza­lékon felül temjeit termék képezi a kiosztandó .pré- miumalapot. A 105 százalékos határesetet nem önkényesen választották, hanem azért, mert a prémiumalap meg­teremtése a közös alapok rovása nélkül előzetes számításaik sze­rint csak így biztosítható. A 105 százalék feletti tervteljesítést nem egyformán, hanem prog­resszív módon premizálják. Az. aki tervét 105—110 százalék kö­zött teljesíti, az a 105 százalék felett termelt termék 40 s??T~íé- !'át, aki tervét 11.? -T0 sT—Vk közölt teljesíti, az a 105 százalék felett termelt termék 50 százalé­kát, aki pedig 120 százalék felett teljesíti tervét az a 105 százalék feletti túlteljesítés 60 százalékát kapja meg prémiumként. A prémium kifizetése az ipari növények esetében pénzben, a többi növény esetében — a ga­bonánál is — természetben tör­ténik. A tervtúlteljesítést kapá­soknál egyénenként, a szálastakar­mányoknál és aratásnál munka­csapatok szerint mérik. A mun­kacsapat tagjai között a teljesí­tett munkaegységek arányában osztják el a prémiumot. Tehát a dombóváriak is a ka­pások területének egyénekre való felosztása mellett törtek pálcát, felismerve ezzel a módszernek előnyeit és ösztönző voltát, a ter­melésben. Az aratás munkaszervezeti for­mája most alakul ki. A premi­zálás ismertetett elvei azonban az aratásra, behordásra és cséplésre is vonatkoznak. A terven felül termelt termékből képzett ki­osztandó prémiumalapot a követ­kező arányban osztják el az ara­tásban, behordásban és a csáp- lésben részt vevők között. Az aratók a prémiumalap 50 százalékát, a behordásban részt vevők 15 száza'ékát, a cséplők 25 százalékát kap­ják meg. A fennmaradt 10 százalékot a tsz függetlenít-fí dolgozói között osztják k% ugyanis a ' 'vári Alke' irány T - • n Tö-y-lT-' tett vezetőket is premizálják. Van még egy figyel imro méltó jelenség Dombóváron, amelyet érdemes ismertetni. A tsz-on kí­vülálló emberek, ipari munkások, zömmel vasutasok, különböző nagyságú kapásterületeket vállal­nak megművelésre, ugyanúgy mint a tsz többi tagjai. Ezen a területen végzett munkáért az így bedol­gozók munkaegységet és pré­miumot kapnak ugyanúgy, mint a többi tagok. A bedolgozók munkavállalá­sa egy évre történik, s ha az elvállalt területre eső munka­egység mennyisége az előze­tes számítások szerint meg­haladja a 120-at, akkor a be­dolgozó S90 négyszögöl ház­táji területet is kap. Ez a módszer Dombóvárott jónak látszik. Biztosítja a munka csúcsok idején a munkaerőt. Több iránt 60 ipari munkás­sal kötőit a tsz ilyen megál­lapodást. Mégy növénytermelő brigádja közül az egyik bri­gád teljesen ilyen bedolgo­zókból tevődik össze. A dombóváriak jövedelem­elosztási rendszerükben jól egyez­tették össze a közösség és az egyén érdekeit. Helyeselni lehet azt is, hogy prémiumrenc’-zcrü- ket kiterjesztik az aratási, be- hordási és cséplési munkákra. Érdemes elgondolkozni a kívül­állók munkavállalásán is, főleg "zokban a községekben am J*ek- -n a dombóvárihoz hasonló le* "ségek és adottságok van­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom