Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-01 / 128. szám
4 TOLNÁ MCTEJ mpmSAO TOGO. Június ti A BAKTAI CSODA Megifjodik a bikavért termő szekszárdi szőlőhegy ,,A szekszárdi bikavér orvosságnál többet ér. Aki issza, hóttig éli" A férfi, aki a minisztériumi főosztályvezető jelenlétében végigjárta a szekszárdi szőlőhegyet, hallotta már a rigmust is. A rigmust igen, de bikavért hiába akart inni, .mert az jószerint csak a rigmusban, meg a nótákban . volt az utóbbi években. — Olyan volt a hegy, mint a dzsungel. Elhanyagolt — emlékezik vissza Székely János, aki akkor — 1957 májusában — menten vissza akart indulni Budapestre, nem lévén még hely sem itt, ahová fejét lehajtsa. S ma a Szekszárdi Állami Gazdaság főkertésze, igazgatóhelyettes, a jelenleg ötszáz, de majdnem ezer holdra növekvő szőlészet irányítója. — Hitt-e ekkor annak az időszámításunk után 232-ből származó római kőnek az igazságában, amely a szekszárdi bor dicséretét zengi? Vagy Evlia Cselebi, a híres török utazó feljegyzésének, amely fejlett szőlőgazdalkodást emleget az akkori Szekszárd határában? , — Nem nagyon — feleli nevetve —, de még abban sem, hogy valaha is fogunk itt valamirevaló bort termelni. Az egyik vendéglőben ittam egy pohár bort — emlékezik —, majd a számból fordult ki. Aztán hogyan, hogyan se — maradtam. Igen itt maradt, s nem kis része van abban, hogy tavaly már 1600 hektoliter bort teremtek az állami gazdaság szőlői, s nem is akármilyen ezerhat- száz hektolitert. Ott voltak minden valamirevaló kiállítás son, borversenyen, s mindenünnen a díjak tömegét hozták haza. Megint ismerkedik a világ a szekszárdi vörössel. Európa úgyszólván minden országába exportálnak szekszárdi bort, de a tengerentúlra is, nem egy helyre.-mj em a múlté tehát az iga- !> zi szekszárdi bor. Százhúsz katasztrális hold az idei ültetés. A 98 százalékos eredés példátlan, ilyenről még nem is hallottak. S ez a Sötétvölgyben, az egykori dzsungel helyén és Görögszón, a másik dzsungel helyén történt. A gép kevés, csak a terület harminc százalékát tudták tökéletesen előkészíteni az ültetésre, de — az eredési százalék a bizonyság — a másik hetven százalékon is alapos munkát végeztek. 1965-re már ezer holdas lesz a gazdaság szőlőterülete, s ha az elkezdi ontani a bort, akkor talán mi, a szekszárdi bor kedvelői sem leszünk kénytelenek beérni a vendéglőkben az „asztali fehérrel” és az úgynevezett „paksi sillerrel”. Hogy a rómaiak korában, vagy Evlia Cselebi korában hogyan művelték a szőlőskerteket, azt tudjuk — feltehetőleg alig valamivel másként, mint manapság is az egyéni gazdaságokban. Hogy a jövőben milyen lesz a szőlőművelés, azt csak a szakemberek tudják, mi laikusok legfeljebb sejtjük. A nyitást és fedést már csörlők- kel végzik, a kapálást, sarabo- lást lassan kiszorítja a vegyszeres gyomirtó, s talán csak egykét év kell ahhoz, hogy a permetezést, a műtrágyaszórást helikopterről végezzék. Az épülő szőlőkombinát elkészülte után — 1963-tól kezdve — pedig már olyan automata gépesített szőlőfeldolgozásnak járhatnak csodájára a szekszárdiak, amilyenről ezidáig még csak nem is álmodtak. K étszázharminc ember dolgozik napról napra azért, hogy a szekszárdi bor és a szekszárdi borvidék ismét méltó legyen híréhez. S az irányítást, mint Székely János elmondja, kiváló kollektíva végzi. Pataki László annyi szaktudással és annyi szeretettel mutatta be a gazdaság baktaí üzemegységét, hogy ilyen lelkiismeretes munkaszeretet nem is eredményezhet mást, csak szépet és nagyot. A sötétvölgyi üzemegység vezetője Kedves Béla, az ő kezenyomáT is viselik a katonás rendben sorakozó szőlőtőkék, s amikor majd hordókba ömlik a must, az ő verejtéke is édesíti annak minden cseppj ét. S befejezésül a borok. Az igazi, a csodálatos szekszárdi borok, amelyekből jó néhány hektó még ott hűsöl az előhe- gyi pinceóriás mélyén. — 1959-es évjáratú olasz riz- ling; 15 maligán fokos. így jelenti be a pincemester. És amit nem tesz hozzá: az olasz táj vérforraló napsütése ölelkezik ebben a nedűben a magyar virtussal. Csupa napfény, ragyogás. — 1959-es évjáratú szekszárdi kadarka; 13,5 maligán fokos. Mint a vér. Erőt ad, bátorságot. Csatába menő őseink bizonyosan ilyen bort ittak az ütközet előtt, s a győzelemben ennek a csodálatos italnak is szerepe volt. Labancokat sár- bataposó tüzes virtus. Szekszárdi kadarka. — 1959-es évjáratú szekszárdi caberni; 15 maligán fokos. — Ez fogja nyerni a következő nemzetközi borversenyt — jegyzi meg Székely János és a pincemester is egyetértőleg bólint. Ennél dicsérőbbet az újságíró sem tud hozzátenni. S most következik a nagy meglepetés: — 1959-es évjáratú szekszárdi kadarka-aszú. Három puttonyos; 17 maligán fokos. A borok királynőjének dicséretére már nincs jelző. Minden szép szó, minden dicséret kevés lenne annak az aroma-orgiának visz- szaadására, amit ez a bor jelent. Megtudjuk: ez még csak kísérlet. De új távlatokat nyit meg a szekszárdi szőlőtermelés előtt. Egy bödői kétéves telepítésnél is bekövetkezett a tokajihoz hasonló aszúsodás, megjelent a botrytis cinerea, a nemes penész, amely által meglepett szőlőből készül az aszúbor. Érdekességként még megjegyzendő: 48 cukorfokos volt a must, amelyből az aszúbor készült. Uj távlatok nyíltak a szekszárdi szőlőtermelés előtt. A nagyüzemi borgazdálkodás olyan hírnevet fog adni a szekszárdi boroknak, amire ez ideig még soha nem volt példa. Letenyei György A balesetvédelmi hónap eddigi tapasztalatai Eredményes munka a dombóvári MÁV művelődési otthonban egy UJ KÖNYV Simon Magda: SZÁZHÁZAS LAKODALOM A rádióban és a televízióban már bemutatták a romániai magyar írónő színművét, amely napjaink paraszti életéből meríti témáját: két fiatal szerelmes harcol a boldogságért, s harcol egyúttal a maradi nézetek ellen, amelyek nemcsak a falu szocialista átalakulását gátolják, hanem az ő boldogságuk beteljesedését is Kitűnően megragadott, íróilag remekül ábrázolt bihari parasztok a szereplői a drámának, amely igen nagy sikert aratott a romániai színházakban. Kevés szereplő, jól megírt szerepek, két színhelyen játszódó cselekmény teszi a művet a színjátszók számára is alkalmassá. A drámához Bárdos László írt előszót és rendezői tanácsokat. Nálunk a legfőbb érték az ember” — hány és hány helyen lehet olvasni üzemekben ezt a jelszót, hányszor és hányszor hangzik el — és nyilván a cselekedet is ez, nem csupán a szó. A munka minden területén fő törekvés: óvni az ember egészségét, épségét. De vajon mindenütt megtet- tek-e mindent, hogy valóban ez az elv érvényesüljön? Munkavédelmi hónappá nyilvánították májust a mezőgazdasági üzemekben. A szakszervezeti bizottságok mindenütt értékelték a munkavédelem helyzetét — hiszen a mezőgazdaságban különösen fontos ez, újabb és újabb gépek váltják fel az eddigi kézi munkát, egyre több és több embert kell megtanítani e gépek kezelésére. MEGELŐZNI A BALESETEKET Ezzel együtt általános követelmény: a baleseti források megszüntetése, mert a mezőgazdasági gépek — kardáncsuklós, haj- tószíjas, sok fogaskerekes meghajtással — számos baleset okozói lehetnek, ha nem tartják be az előírt rendszabályokat. A balesetvédelmi hónap igen sok hiányosságot vetett fel. Elsősorban azt. hogy a gazdaságvezetők keveset — vagy egyáltalán nem — foglalkoznak a baleset- védelemmel. Általános tapasztalat, hogy gépeket működtetnek, nemcsak utólag, hanem még gyárilag készített védőburkolat nélkül is. Hogy csak néhány példát említsünk: a kanacsi, a sárközi, a juhéi állami gazdaságban a munkavédelmi hónap alkalmából kiadott minisztériumi, szakszervezeti felhívást nem tanulmányozták, az utóbbi napokig erre vonatkozóan semmi intézkedést nem tettek. Gépeket üzemeltetnek védőberendezések nélkül, pedig Kanacson is, a Sárközben is volt példa az utóbbi években, ahol csonkulásos balesetek történtek a balesetvédelmi intézkedések be nem tartása miatt. 4 HÓNAP: 63 BALESET Néhány példa a statisztikai adatokból: az év első négy hónapjában Kanacson 14, Biritón 11 baleset történt, a megye állami gazdaságaiban összesen 63, míg a múlt évben ugyanezen idő alatt csak 46. A balesetek miatt ugyanezen idő alatt az idén már több mint ezer munkanap kiesés volt! A balesetekkel szemben az a2 általános tapasztalat, hogy azok kivizsgálása hiányos, a gazdaságvezetők még mindig nem járnak el kellő eréllyel a baleset okozói, a balesetekért felelősök ellen. A Sárközi Állami Gazdaságban ebben az évben úgyszólván semmit nem tettek a munkavédelemben tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. Szinte állandóan visszatérő balesetvédelmi téma a havi biztonsági szemlék megtartása. Mégis csak elvétve tartják meg — ez szinte kivétel nélkül valamennyi mezőgazdasági üzemre vonatkozik. Pedig az újítási feladattervek is nagyon sokban a munkavédelemre, a baleseti veszélyek elhárítására vonatkoznak. Általános követelmény a baleseti források megszüntetése. A munkavédelmi hónap során mindenütt filmvetítéseket, előadásokat tartanak, a balesetvédelmet valósággal társadalmi üggyé tették. A gazdaságvezetőkön — igazgatótól a munkacsapatvezetőig bezárólag — nagyon sok múlik, a szakszervezeti vezetőkön ugyancsak. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN VAN A LEGTÖBB BALESET Tennivaló van, hiszen a mezőgazdasági üzemekben csaknem még egyszer annyi a baleset, mint az ipari üzemekben. Példaként lehet megemlíteni a Tolnai Selyemgyárat, ahol a munkavédelmi hónap első hetében az üzem minden részére kiterjedő vizsgálatot végeztek, intézkedéseket tettek, annak ellenére, hogy eddig is szigorúan betartották a baleseti rendszabályokat. Ugyanezeket lehet elmondani a Dunaföldvári Kendergyárról is. A munkavédelmi hónap szervezéséről még annyit: a Szak- szervezetek Megyei Bizottságának tagjai, elsősorban dr. Kosztolányi György járási főorvos és Ben- ke János, nagyon sokat tettek annak sikere érdekében. A MEDOSZ megyei bizottságának még következetesebb munkát kell végezni, a gazdaságvezetésnek mindenütt sokkal szigorúbban kell fellépni a balesetek előidézőivel szemben, s akkor a jövő évben minden bizonnyal kevesebb balesetről emlékezik meg a statisztika. B. I. A dombóvári vasutas művelő- repel a távolabbi tervben dési otthon eredményes munkájá- döbröközi előadás is. ról számolnak be a szerkesztősé- A csoport lelkiismeretesen vég- günkhöz érkezett levelek és a mű- zi munkáját, ebben van a sike- velődési otthon látogatói: rük titka. Az elmúlt időben munkásaka démia működött a művelődési 2 otthon falai között, állandóan telt i ház előtt tartották meg az elő-1 adásokat. Hetenkint háromszor I vetítenek filmet, látogatott a sakk- és bélyeggyűjtő kör, gazdag í könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Ugyanakkor a fiatalok szó-! rakozásáról is gondoskodik a mű- J yelődési otthon vezetősége: A légies nő A legkiemelkedőbb munkát a; színjátszó csoport végzi, Hergyó Józsefné vezetésével. Rész vett; az együttes a felszabadulási kulturális seregszemlén. A járási bemutatón Schiller: Ármány és; szerelem című drámájának bemutatásával első díjat nyertek. Június közepén a MÁV művelődési otthonban is bemutatják aí darabot. Sikerrel szerepeltek a megyei színjátszó hónap keretében Szakoson, ahol Eisemann: Bástyasétány 77 című operettje i- mutatták be. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy megkérték a csoportot, mutassa be az ÁrAz elmúlt napokban reggel, a Keleti pályaudvar éttermében ültem, itt találkoztam ezzel a csodálatos tüneménnyel, aki a szomszéd asztalnál foglalt helyet, egy nagy társaságban. A társaság tagjai dicsérték a csodálatos tüneményt, volt aki édes gyönyörűségnek nevezte, ki álombéli szépségnek, Babits-vers idézése közben mondották, hogy karcsú mint a minaret, de végül is elnevezték légies nőnek, és ezentúl engedjék meg, hogy így nevezzem én is. Most már csak az volt a probléma, hogy a légies nő mit fogyaszt? Volt aki egy pár virslit ajánlott, mások lágytojásra beszélték rá, és voltak olyanok is, akik. azt mondották, hogy ilyen légies nőnek legjobban megfelel, ha két mignont eszik egy almával. Erre a légies nő nagy adag tölA társaság tagjainak az álla majd leesett. Sehogyan sem értették meg, hogy egy ilyen karcsú nő reggelire töltöttkáposztát rendel. De a csodálkozás még jobban fokozódott, amikor elfogyasztotta és még egyszer megrendelte az előbbi ételt és azt is jóízűen megette. Ekkor a légies nő már nem volt szép, nem volt gyönyörűség, a szomszéd asztaloknál mindazok a szép jelzők, amellyel eddig illették, átváltoztak ildomtalan bántó kifejezésekké. mány és szerelem című drámát isitör káposztát rendelt két dagadó- a szakcsi közönség előtt. Sőt sze- < val. De a légies nő nem törődött ezzel, tovább fogyasztotta egymás u. n az ételeket. Most már o társaságot csak az érdekelte, hogyan lehetséges, hogy e nő ennek dacára légies. Erre azonban senki sem tudó*!. feleletet adni. Szekszárdi Molnár István A patronálok segítsége Közvetlen módon is segíteni a — Többször jelentett munkaki- mezőgazdasági termelés fellendí- esést a közelmúltban, hogy gép- tését — ezzel a jelszóval kötöti állomásunk műhelye szegényesen patronálási szerződést az EMAG- volt felszerelve. Amikor itt jár- gyár kollektívája a dalmandi gép- tak a patronálok, s ezt látták, állomással. A dombóvári járás va- azonnal felajánlották, hogy az Mamennyi termelőszövetkezetében üzemükben kiselejtezett maródolgozó gépállomás vezetői érthe- és esztergagépekből könyvjóvá- tő örömmel fogadták az ország írással átadnak a gépállomásnak, legnagyobb gépgyára munkásai- Megvettük a gépeket, mert mi nak felajánlott segítségét. A falusi dolgozók várakozásának teljesen megfelel az a mód, amellyel patronálja az üzem megyénk egyik legnagyobb gépállomég sokáig tudunk velük dolgozni. Ezekben a napokban pedig a gabonabetakarításra készülődnek Dalmandon. Mi tagadás, a gépállomás műszaki gárdájának nagy másat. Ennek bizonyítására Fatér erőfeszítéseket kell tenni, hogy az Gyula, a dalmandi gépállomás aratás megkezdéséig minden gép mérnöke sorolja a tényeket. ^ legyen javítva. Ebben a munkában is segítenek a patronálok. Az Tavaly a szezon kellős köze- üzem egyik mérnökét leküldte pén eltörött az egyik német siló- Dalmandra, aki a hiba felvételező kombájn kényes alkatrésze, lezéseknél segítette a műszakiak Nem is kísérleteztünk azzal, hogy munkáját. De ő sem jött üres újat szerezzünk be. mert ez hosz- kézzel. Eszteirgakéseket és más szadalmas lett volna. Telefonál- kisebb alkatrészeket hozott maiunk az EMAG-ba, ahol az elv- gával. társak szinte természetesnek vették, hogy az üzem legyártja — Ha már a gabonabetakarításnál egy napon belül — a szükséges tartunk, megemlítjük, hogy én- alkatrészt. így is történt. Hasonló nek végeztével augusztus 20-án körülmények között legyártottak nagyszabású találkozót terveznek gépállomásunknak az EMAG-ban a dalmandiak. Ekkorra meghívják terven felül a műtrágyaszórókhoz patronálóikat. az EMAG-gyár mun s fogaskereket, a rigolirozó ekéket kásainak küldötteit is. akiket ven, jis megjavították és így tovább, dégül látnak.
