Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28 / 151. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPIT JS AC 1960. június 38, (!l ]^£tée£: 1 Ősi tengerészeti törvények Anglia 600 évvel ezelőtt, 1360- ban kodifikálta úgynevezett »tengerészeti törvényeit«, amelyeket a biscaiai part mentén fekvő Olé- ron sziget lakosságától vettek át. Oléron szigetén már 1160-ban Aquitaniai Eleanor királynő foglalta törvénybe a tengerészettel kapcsolatos szabályokat. Az olé- roni halász- és tengerésznép amazon királynőjét II. Henrik angol király 1152-ben feleségül vette és úgy mondják, ezen a révén kerültek át az oléroni tengerészeti törvények Angliába. A szóbanforgó szabályok, amelyek a hajózás és a tengeri élet minden viszonylatáról intézkednek, igen érdekesek. Így például a törvények értelmében bármilyen nemzetiségű kalózt felakasztathat az a hajóskapitány, aki elfogta. Az angol admiralitás azonban a más országokkal való felségjogi viták elkerülése végett azt * — Benke Valéria elvtársnő művelődésügyi miniszter július 1- én, délután 6 órai kezdettel Szekszárdim a volt megyeháza nagytermében pártnapot tart, az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A pártnapot az MSZMP Városi Bizottsága rendezi. — Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemének hallgatói ma délután tartják évzáró ünnepélyüket a Szekszárdi Garay János Gimnázium nagytermében, — Lakóházak szeszélyes éghajlatú vidékek számára, Uzbég építészek olyan lakóházak terveit dolgozták ki, amelyeknek belvilágát percek alatt behelyezhető, vagy eltávolítható műanyag válaszfalak segítségével nyolcféleképpen lehet variálni. A házakhoz légkondicionáló berendezés is tartozik, s így a válaszfalak variálásával enyhíteni lehet a rekkenő nyári hőséget, vagy a kemény téli hideget, amely Közép-Ázsia szélsőséges időjárását jellemzi. — Keletnémet—jugoszláv művészcsere. Egy Belgrádban létrejött megállapodás értelmében az NDK és Jugoszlávia rendszeres művészcserét bonyolít le egymás sál. A jövőben gyakrabban vendégszerepeinek az NDK-ban jugoszláv művészek és Jugoszláviában NDK-beli művészek. — A burgonyabogár ellen jól szervezett küzdelem folyt az idei évben a szekszárdi járás területén. Az idei évben mintegy 650 holdon végeztek mechanikai úton és több mint ezer holdon vegyszeresen burgonyabogár-irtSst. Az összes burgonya-területen elvégezték a szükséges védekezést. — Vigyázat, nem vetkőzünk! Rio de Janeiróban a táncosnők és görlcsoportok tagjai „ultimátumot” intéztek a varieté-tulaj- donosokhoz: felemelik a gázsijukat, vagy pedig — ezentúl kizárólag — nyakig felöltözve jelennek meg a színpadon! A varieté- tulajdonosok hanyatt-homlok telje sítették a követelést. — Műsoros divatbemutatót rendez a Posta Központi Hírlap Iroda július 3-án Tolnán, a textiles Apróhirdetések Az Aparhant és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nagy gyakorlattal rendelkező boltvezetőt keres, kb 400 000 Ft-os készlettel rendelkező vegyesboltjába. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés személyesen, vagy írásban. (105) Regölyben, vasútállomáshoz közel, beköltözhető családi ház eladó. Érdeklődni: Bánfalviné, Kaposvár, Május 1) Ui 79, Í104) a gyakorlatot követte, hogy a bitót, amelyen a kalózt kivégezték, mindenkor a magas, illetve az alacsony vízállás közötti árterületen állította fel, vagyis többé- kevésbé »senki földjén«. Az angol tengerészeti törvények kimondják, hogy a hajón elkövetett tol- vajlásért csuklóból levágandó a tolvaj jobbkeze; gyilkosság esetében a gyilkost áldozatához kötve dobják be a tengerbe. Kegyetlen büntetést írnak elő a törvények az olyan tengerész számára, aki őrségen ismételten elalszik. Az illetőt ketrecbe zárva kiakasztják a vitorláshajó orrárbocára. A két recben a bűnöst ellátják egy kenyérrel, egy kupa sörrel és egy késsel. Miután a kenyeret megette és a sört megitta, belátására bízzák, hogy az éhenhalást vá- lasztje-e, vagy késével elmetszi az orrárbochoz erősített kötelet. Utóbbi esetben ketrecével együtt a tengerbe zuhan és megfullad. kultúrházban. A műsor keretében fellép: Hajdú Júlia, Kishegyi Árpád és Bodrogi Gyula. Konferál: Pajor István, — Amerikai konkurrencia. Egy New York-i férfifodrász erősen reklámozta 60 centes hajvágásait. Pár méterrel odébb egyik versenytársa a következő szövegű feliratot helyezte el a kirakatában: „Fodrász-szalonomban 75 centért rendbehozom a frizuráját, amit 60 centes hajvágással eltoltak.” — A dombóvári földművesszövetkezetnél az idén 71 alkalommal készítettek leltárt. Ebből mindössze egy alkalommal tapasztaltak 3000 forintnál nagyobb leltárhiányt. — Moszkva. Az új szovjet tranzisztoros telefon elfér egy zseblámpa dobozában; az új tranzisztoros rádió pedig egy gyufaskatulyában. — Páli Jánosné sióagárdi lakost, a bonyhádi járásbíróság dr. Farkas Károly tanácsa, közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Páli Jánosné törött paprikát hozott forgalomba. — Hamis kagyló-pénz Uj-Gui- neában. Uj-Guinea egyes területén még mindig fizetési eszköz a ritka kauri-kagyló. így például a fiatalemberek nősüléskor tíz disznót, tíz kauri-kagylót és két kutyafogsort fizetnek jövendő apósuknak. Az utóbbi időben rengeteg kauri-kagyló került forgalomba és csak a szorgos vizsgálat derítette ki, hogy a kagylók hamisak. A megtévesztően hasonló utánzatok porcelánból készültek. A rendőrség megállapította, hogy egy nyugatnémet porcelángyár készítette a kauri-utánzatokat és óriási üzletet csinált velük, — A televízió műsora: 18.30: Varázsszem. 19.30: TV-híradó. 19.45: Arass rózsám, arass... Gra- bócz Miklós és Hegyi Füstös István népdal játéka. 20.05: Számíthatsz rám. Szovjet film, i1 Értesítjük kedves ]j <• vásárlóinkat, hogy a j, 134. sz. nyomtatvány ' toltunk új teiefonszáma: | 23—87 !! (93> Vallomás és hitvallás a falusi gyerekekről Ü lünk egy korsó sör mellett a Sörkertben, hallgatjuk a zenét, szürcsöljük a sört és falusi barátom beszél. Jó lenne minden szavát felírni, de ez nem sikerül, mindenesetre leírom azt, amire visz- sza tudok emlékezni tanul-, Ságképpen, vallomásképpen és hitvallásképpen. Leírom azért, mert elbeszélése nyomán bennem is emlékek ébredtek és bizony nagyon sok mindenben azonosak vele az emlékeim. * A harmincas évek második és a negyvenes évek első felében zajlott le a gyermekkorom. Nem volt szép a gyerekkor abban az időben a falun. Hiányzott életünkből a romantika, a jókedv, hamar megismertük a gondokat és az élet csúnya, vaskos realitását. Könnyen és örömmel felejtettem el gyermekkoromat, de most nemrég az emlékek felbukkantak bennem újra. A napokban falunkban egy szőke, kékszemű, copfos kislánnyal beszélgettem. Az utcán találkoztunk, a bizonyítványát nézegette. Kíváncsi voltam én is a bizonyítványára és megkértem, mutassa meg. Eredménye nagyszerű: színjeles. — Mi leszel, ha megnősz? — Orvos . .. Mi nem gondoltunk soha arra ilyen korunkban, hogy orvosok, mérnökök, vagy katonatisztek lehetünk. Én először postás, később fuvaros, majd harangozó, sekrestyés, kovács akartam lenni. Orvos nem is volt a falunkban, a járási székhelyről csak végszükségben utazott oda. Inkább félholtan is, kocsin vittek hozzá egy embert, hogy ne kelljen az autó költségét megfizetni. Nem, mi nem gondoltunk arra, hogy orvosok leszünk. Mi már hét-nyolc éves korunkban reálisan gondolkodtunk és beláttuk, hogy nem járhatunk magasabb iskolába. Nem voltunk mi „úri” gyerekek, csak „koszos parasztok” fiai. Ezt megtanultuk az iskolában is, mert a jegyző, a segédiegyző. a taníló, meg a malmos fiai külön pad- ban ültek. Kár ma már idézni a múltat? Nem kár. Kellemetlen nekünk a visszaemlékezés, mert nem szépek ezek az emlékek. Nem szép emlék az, hogy tizenkét éves koromban, 1944-ben szántani kellettemért aoámat a frontra vitték és anyám beteg volt. Nem szép emlék az, hogy mi, a kenyér és a tej termelőinek gyerekei sorba álltunk 1943-ban egy szelet vajaskenyérért a községháza előtt, amit csak a különösen sápadt és rosszul táplált gyerekek kaphattak. Még középparasztok gyerekei is álltak ott a sorban. Kellemetlen arra emlékezni, hogy egyetlen pár cipőm volt csak, az is lyukas, így sárban facipőben jártam. Romantika? Igen, volt az is. Az, hogy cseresznyét loptunk másnak a fájáról, vagy tojást a szomszéd óljából, amiért cukrot kaptunk a boltban. S ha ezt megtudták otthon, nem vertek meg, csak anyánk volt szomorú. De ha megtudta a károsult, akkor elvertek bennünket otthon és szüléink kegyetlenül összevesztek a károsulttal. Ma azt mondja a falusi gyerek, orvos leszek, agronómus leszek, katonatiszt leszek. Mély meggyőződésből mondja, mert a faluból már került ki orvos is, agronómus is. meg katonatiszt is. Háromezer lelket számol a mi falunk. 1945. előtt emberemlékezet óta két parasztgyerek járt csak városi iskolába, a kettő közül is egyik szegénységi alapon szerzeteseknél. Pap lett belőle. A faluban négy bicikli volt. Ma nem tudom megmond&ni, hogy hányán érettségiztek a parasztok gyerekei közül, de kilencen végeztek egyetemet. A biciklik számát sem tudom megmondani, de a múltkor összeszámoltam a motorkerékpárokat, számszeriní ötvenkettőt. Ma nem szívesen eszik a cukrot a gyerekek, inkább csokoládét kérnek, s ha nincs háromnégy pár cipője egy falusi gyereknek, akkor szülei szégyenkeznek emiatt. Nem jelent a cipő már problémát, a cukor sem, a városi iskolába járás sem. Az emberek ma tizennégy-tizenöt éves gyerekeiket is sajnálják dolgoztatni a falun, engem és sokunkat kilenc éves korunkban már munkára fogtak. A gyerekek úttörő-táborba mennek a Balaton mellé. Közülünk abban az időben egyetlen parasztgyerek sem volt a Balatonon. A gyerek örült akkor, ha elvitték a szomszéd faluba vásárra. Játékok? A kislányoknak rongybabát csinált a mama. a fiúk meg rongylabdát rúgtak és fűzfa-paripát kergettek. Nálunk a faluban 1945 előtt csak az „úri” és a nagyon gazdag parasztgyerekeknek volt vásárolt játékuk. Tizenöt év nem nagy idő. Kádár elvtárs azt mondta a kongresszuson, ha mást se tettünk volna eddig, mint mosolyt varázsoltunk a gyerekek arcára, ez is megérte volna. De hát sok mindent tettünk és tetteink nyomán sok minden történt. Éppen ezért mosolyognak, éppen ezért terveznek bátran a falusi gyerekek is, mert megváltozott körülöttük az élet, a szüleik élete is. * Ezeket mondta el barátom és kiittuk a sört. Kimentünk utána az utcára, szép volt a nyári délután és vidám, jól öltözött gyerekek hancuroztak a korzón.-is -OS TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő1 Pstrits Ferenc Kiadja; a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi posta' ivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra \\ £| Különös házasság Nem Mikszáth Kálmán remekművéről kívánok írni, hiszen azt szinte valamennyien olvastuk, vagy láttuk filmen. Napjaink egy különös házassági históriáját akarom megörökíteni s nyilvánosságra hozni, hogy okuljanak belőle a hiszékeny emberek. Előrebocsáton}, a cím egy kicsit túlzás. Ugyanis a különös házasság voltaképpen létre sem jött. Az ügy végére pedig a dombóvári járásbíróság dr. Ras- koványi tanácsa tett pontot. így szólt a vádlotthoz: — Megértette a vádat? Ifjú Magyari László pedig le- horgasztott fővel rebegte: — Igen. — Bűnösnek érzi magát? — Igen. No, de pergessük vissza az eseményeket és kezdjük az elején. Először is bemutatjuk a »főhőst«, ifjú Magyari Lászlót. Ig- riczi lakos, 1929-ben született, s feleségétől különváltan él. Eddig öt ízben volt büntetve különféle bűncselekmények miatt: szökés, vagyon elleni bűntett. A legutóbbi időkben is az ország különböző vidékeit járta — kóbor- gott. Magyari az idei év januárjában Komlón tartózkodott, állítólag állást akart szerezni. Itt megismerke dett egy K. 1. nevű értényi 18 éves leánnyal. A leány teljes nevét nem írom meg, mert a később elmondottak reá nézve nem valami dicséretre méltóak. A megismerkedésen azt kell érteni, hogy Magyari az utcán »leszóli- tóttá« a leányt, aki hajlandó is volt az ismerkedésre. K. I. a vasútállomásra igyekezett, haza akart utazni. A férfi elkísérte, miközben meghitten, bizalmasan társalogtak. Mire kiértek a vasútállomásra (!), Magyari házassági ajánlatot tett a leánynak. A leány először kissé szabadkozott, de aztán úgy vélte, hogy valóban komoly« a férfi szándéka — elfogadta az ajánlatot. Sőt, beleegyezett abba is, hogy Magyari jegyet váltson és vele együtt utazzon Erténybe. Értényben beállítottak a családi házhoz, ahol a leány, mint vőlegényét mutatta be a férfit, s elclicsekedte a kilátásban lévő Kerékpártolvait ítélt el a bíróság Pincze István mágocsi lakost a közelmúltban vonta felelősségre a dombóvári járásbíróság — kerékpárlopásért. Március 15-én az uj. dombóvári halászcsárdában járt A csárda előtt meglátott egy kerékpárt. amelyet a gazdája őrizetlenül hagyott, felült rá és hazahajtott rajta. Egy hónappal később bevásárlás; végett üzletben járt. Az üzlet előtt meglátott eav magárahagyott kerékpárt, amely jobb volt a »sajátjáénál«, amelyel ugyancsak lopott. Áttette a jó kerékpárra a szatyrát és hazament vele. Mivel Pincze István büntetett előéletű, a bíróság két rendbeb magánosok sérelmére 600 forinl értéken felül elkövetett lopás bűntette miatt 10 hónapi börtön- kön totésre és 3 évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. házasságot. Így aztán semmi akadálya nem volt anna.:, hogy Magyari egy hónapon keresztül a leányék házában lakjon. Ennek az egy hónapnak a részleteiről a leányra való tekintettel nem írok, de nem is tartozik feltétlenül a lényeghez. Az esküvőre nem került sor, hanem egy hónap után Dombóvárra utazott a leány és a férfi azzal a szándékkal, hogy ott mindketten mukaalkalmat keresnek, s oda költöznek. Dombóváron a leány rokonainál szálltak meg, Lengyel Jáno- séknál, akik a Tinódi utcában laknak. Náluk tartózkodtak öt napon keresztül és ez idő alatt állást kerestek. Itt már kezdtek megmutatkozni annak a jelei, hogy Magyari az egész ismeretséget nem tekintette másnak, mint kalandnak. A leánnyal dur- váskodni kezdett, majd kérte Lengyeléket, hogy küldjék el, mert neki már nem kell a leány, s esze ágában sincs feleségül venni. A leány el is ment Lengye- léktöl, de a férfi még visszatért hozzájuk. Este a fiatalok nem tartózkodtak otthon, az öreg házaspár pedig már lefeküdt. Ezt az időt Magyari — a volt férjjelölt, a szeretett vendég — alkalmasnak. találta a lopásra. Kiszedett a szekrényből egy öltöny sötétkék férfiruhát és becsomagolta a bőröndbe. Ezenkívül magához vett egy börtárcát is 500 forinttal. A ruha már a bőröndben volt, amikor a fiatalok hazajöttek, s észrevették a ruha ellopását. Nem sokkal később pedig a megye másik végén a rendőrség elfogta ifjú Magyari Lászlót, s annak rendje és módja szerint eljárást indítottak ellene. A közelmúltban ítélkezett felette a bíróság: 1 évi és 3 hónapi börtönbüntetésre, 3 évi jogvesztésre és az ellopott 500 forint visszatérítésére ítélte. A Különös házasság helyett, adhattam volna azt a címet is, hogy Történet az emberi hiszékenységről. Ez a »házassági« história ugyanis mindenekelőtt azt mutatja, hogy hova vezet az emberi hiszékenység, milyen káros következmények származnak belőle. BODA