Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28 / 151. szám
\ ' 1 ‘ <r I960, június 28. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Gépállomási párttitkár A zt szokták mondani, hogy ilyenkor nyáron a szerelő- műhely a gépállomás szíve. Ha jó a szerelőműhely munkája, akkor nincs fennakadás, a földeken dolgozó kévekötő aratógépek és kombájnok teljesíteni tudják feladatukat. Bárhol van baj, néhány percen, vagy órán belül már ott van a szerelőkocsi, előkerülnek a szerszámok és a hozzáértő szerelők megszüntetik a hiba okát. A Teveli Gépállomás szerelő- műhelyében találtam rá a párttitkárra, Tömösközy Sándorra. Ö a műhely vezető mérnöke. Fiatal ember. Sok jót hallottam róla. A gépállomás dolgozói dicsérték, valahányszor szóba került a neve. Természetesen a „háta- mögött” dicsérték és ez még emelte is egy fokkal a dicséret hitelét. Amikor rátaláltam Tömösközy elvtársra, heten vették körül az apró kis műhely irodaasztalát, amelynél ült. Alkatrész-utalványokat állított ki. Általában ezzel kezdődik a reggeli munkája. Aztán jönnek a nehezebb feladatok. Sokszor a szerelőkulcsot is meg kell fognia. Este pedig következik a harmadik műszak, a mozgalmi munka. Beszélgetésünk, tengernyi elfoglaltságára való tekintettel rövid. — Mikor végezte el az egyetemet? — öt évvel ezelőtt, azóta itt vagyok Tevelen. — Mikor lett párttitkár? — A múlt év őszén, amikor -a vezetőségválasztó taggyűlés volt, akkor választottak meg. — Milyen irányban folyik a legalaposabb nevelőmunka a gépállomáson belül? — Az embereket rendre és fegyelemre akarjuk szoktatni. Nagyon nehéz feladat, de keresztül vihető. Nevelés kérdése. Ezen a téren nagy eredményeket értünk el. A rendre és fegyelemre szoktatás eredménye, hogy most kevesebb a géptörés, jobb a munka minősége és mennyisége, nagyobb a megelégedettség, mert a jobb munka eredményeként a kereset is javult. — Milyenek a kulturális és szórakozási lehetőségek itt Tevelen? Mosolyog a kérdésen. — Én nagyvárosban nevelkedtem. A városi élethez szoktam. Amikor idejöttem, Tevel kietlen, istenhátamögötti helynek tűnt.. . Akkor a mostanihoz mérten még jóval kevesebb volt a kulturális és szórakozási lehetőség. Most már sport, mozi és kirándulások Jól dolgoztak a dombóvári járási művelődési ház szakkörei A megye kultúrházaiban, s így a dombóvári járási művelődési házban is, a nyáron szüneteltetik munkájukat a szakkörök, nyári pihenőt tartanak, s mielőtt elhagynák a kultúra e fellegvárát, rövid számvetést készítenek éves munkájukról. Egy ilyen összesített számvetést készítettünk mi is az említett művelődési ház szakköreinek egyéves munkájáról... A járási művelődési háznak az elmúlt év folyamán öt szakköre működött: tánc-, báb-, képzőművész-, foto-, és zeneszakkör — az utóbbiban az úttörő fúvószenekar tagjaival foglalkoztak. Ezenkívül számos tanfolyam is vonzotta még a község fiatalságát. Többek között szabó-varró tanfolyam, sü- tő-főző tanfolyam, melyen fiatal lányok és asszonyok jelentős szám ban vettek részt. A motortulajdonosok részére gépjárművezetői tanfolyamot szervezett a kultúr- ház. Népi táncoktató tanfolyamot tartottak fenn a dombóvári, tamási és gyönki járás községeinek tánccsoportjait oktató szakkörvezetők részére, Részletesebben vizsgálva a szak körök munkáját, megállapítható, hogy a legeredményesebb munkát a táncszakkör végezte. Az együttes három éve dolgozik és most érte el legjobb eredményeit, amit bizonyít több bemutatón és versenyen elért helyezése is. A csoport az év folyamán 19 termelőszövetkezeti községben adott 2 órás önálló műsort. Műsorukon tíz táncszám szerepelt, s előadásuk keretében ismeretterjesztő előadást is tartottak a bemutatott táncokról, a tánc eredetéről, népviseletéről, népszokásokról. A képzőművész-szakkörnek tíz tagja van, s minden év augusztusában önálló kiállítással lépnek a közönség elé. A közeljövőben részt vesznek a képzőművész körök országos kiállításén is Buda-» pesten: három szoborral, valamint' grafikával és olajfestménnyel. A zeneszakkör tagjai valameny- nyien úttörők. Ebben az évben i alakult ez a kör, s míg a jelenle-' gi harminc tagú együttest összeválogatták, több mint 120 gyermekkel foglalkoztak. A tervek szerint a zenekar november 7-én lép a közönség elé. A fotoszakkör eddig csak arra szorítkozott, hogy a fotózást kedvelő fiatalokat megtanítsa a fotózás alapismereteire. A jövőben viszont egy fotoklubot szándékoznak létesíteni, amelybe összefogják a község mintegy tíz fotókörét, s ennek keretében biztosítják a továbbképzést, valamint bekapcsolódnak a megye fotóéletébe. Kezdő csoport a báb-együttes is, mindössze két előadást tartottak az év folyamán, de ha megkapják mindazt a segítséget, amire ígéret hangzott el, eredményes munkát fognak végezni. A szakkörök befejezték egyéves munkájukat, s a tagok a nyár folyamán pihennek, de a művelődési ház vezetői és a szakkörök vezetői, már most készítik a terveket, hogy az ősszel még nagyobb, még szebb feladatok meg oldásához lássanak hozzá. tarkítják az életet. Legközelebb Pécsre és Harkányba rendezünk kollektív kirándulást. Egy kékoverálos férfi lép hozzánk. — Mérnök elvtárs! Meg kellene nézni a traktoromat! állítólag hengerfej-repedése van. Nem tartóztatom tovább Tömösközy Sándort. Mielőtt elbúcsúznék, még megjegyzi: — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű gépállomási párttitkárnak lenni, de ha egy nehéz feladat végzése szép és felemelő érzés, akkor szívesen csinálja az ember. — H — Tanulmányi kirándulást rendez Szegedre a Hazafias Népfront A szabadtéri játékok Csínom Palkó előadását is megtekintik a résztvevők. A Hazafias Népfront szekszárdi bizottsága július 31-én városnézéssel egybekötött tanulmányi kirándulást szervez Szegedre. A résztvevők a Hazafias Népfront szegedi vezetőinek kalauzolása mellett megtekintik a város nevezetességeit, megismerkednek építészeti szépségeivel, műemlékeivel. Este a kirándulók részt vesznek a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásán, Farkas Ferenc: Csínom Palkó című operettjét nézik meg a Beloiannisz-téri szabadtéri színpadon. A kirándulás iránt, amelyen negyven fő vehet részt, nagy az érdeklődés. A részvételi díj, a szabadtéri előadás jegyárával együtt 110 forint. Az utazás külön autóbuszon történik. Képek a megyei szakszervezeti kiMöttértekezletrfl Két kép a vitáról: Sörös Lajos simontomyai küldött Lajos, a SZOT Elnöksége tagjának felszólalása A vadásztarsasá kikeltetik a fácán gok összeszedték, fogolytojásokat es r Egy félresikerült jj gyufacímke Tartom a kezemben a gyu- faskatulyát és értetlenül bámulom. Pedig igazán könnyen érthető a felirat, hiszen még ábra is bizonyítja: Igen, valóban erről van szó. A címke felirata: »Ha bombát találsz, jelentsd a tanácsnak.« Érthetetlenül bámulom, s köz ben a hideg futkos a hátamon. Szent Isten, ezek szerint lehet bombát találni, s engem is fenyeget a veszély, hogy egyszer- csak valahol rábukkanok egy bombára? De félre a tréfát, ebben az esetben igazán semmi helye sincs a viccnek, komoly dolog ez, sőt nagyon is komoly. Biztosan lehet még találni, elhanyagolt, istenhátamögötti helyeken, háborúból ittmaradt bombákat, különböző robbanó alkalmatosságokat, hiszen még ma is olvasni néha háborús robbanóanyagoktól származó szerencsétlenségekről. Én azonban mégsem hiszem, hogy szerencsés ötlet volt a gyufacímke- tervezőktől ez a felirat. Miért keltsünk pánikot, miért éppen ezt a nagyon széleskörű írásos A küldöttek megválasztják a Szakszervezetek Megyei Tanácsát. Erről is hessélni kell j Jövőt építő fiatalok Valamikor a szekszárdi fiatalokról úgy beszéltek, mint akiknek minden tevékenysége kimerül abban, hogy kimennek esténként a szőlőhegybe és tanyáról tanyára járva hajnalig elkóstolgatják a hegy levét, ilyenkor aztán dalra, gyújtanak és hangos nótaszóval vonulnak be a városba. Mi tagadás, ma is megtörténik ez, de mégsem jut eszébe senkinek, hogy ezzel jellemezze a fiatalságot. Hogy a fiatalok esténként kirándulnak a szőlőhegybe, ma is — Szekszárd- ról, neves borvidékről lévén szó — természetes, de emellett a város lakossága mást is tud a fiatalokról, mást, ami több ennél, ami a fiatalok értékét erősen növelte az utóbbi időben, s a róluk alkotott képet bővítette valamivel, valami egészen újjal. A vélemények megváltozására a fiatalok maguk adtak okot, nem mással, mint azzal, hogy valamelyik KlSZ-gyűlé- sen néhányan elhatározták, hogy társadalmi munkát végeznek. Az mellékes is, hogy melyiküknek az agyában fogamzott meg a gondolat, a lakosság már csak akkor fiA rovarok — különösen a burgonyabogának — egyik legeredményesebb pusztítója a fácán és — Gyűjteményes Velasquez kiállítás Madridban. Madridban nagyszabású kiállítással emlékeznek meg Velasquez halálának 300. évfordulójáról. A kiállítás ez év novemberében nyílik és 1961. januárjában zárul. Ezúttal nemcsak a mester spanyol és külföldi tulajdonban lévő képeinek nagy része kerül bemutatásra, hanem más korabeli spanyol festők művei is, akik Velasquez művészi befolyása alatt állottak. a fogoly. Sajnos a mezőknek e nemes vadjai az elmúlt esztendőkben megritkultak. A vadásztársaságok a fácán és fogoly el- szaporításán most a következőképpen munkálkodnak. A lucerna és szénafélék kaszálása idején összegyűjtöttek mintegy 5000 fácán- és 2000 fogolytojást, amit kikeltetnek, mesterségesen felnevelnek. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a fácántojásokat a vadásztársaságok tagjai hazaviszik, tyúkkal kikeltetik és amikor már repülni tud, kiviszik a me. zőre. A foglyokat szintén tyúkokkal keltetik ki és ezeket azonnal a mezőre viszik, s ott nevelődnek 1 fel,----- riai, a íaitussag mar csats. awiui ju- a maguk s a lakosság era P ropagandát használjuk fel an- Jgyeit föl, amikor széles hullámo- Van ebben a láncolatban nak a kozlesere, hogy figyelem Jkat vetve fodrozódott az ötlet tá- feltűnően észrevehető szi szükségeltetik. mert bombákra ! találva ...—.í—..i, szükségeltetik, mert bombákra lelhetünk? Hogy pánikot kelthet, példa vagyok rá magam. Igazán nyugodt ember vagyok, nem ülök fel semminemű rémhíreknek, de ez a gyufacímke izgalomba hozott, s gondolom másokat is. Kis híjjá, pánikba nem estem. összegezve: Szerencsétlen dolog volt ezt a címkét kinyomatni és a gyufásdobozokra ragasztani. Ez az eset a jövőben több gondosságra, megfontoltságra figyelmezteti a címkék tervezőit és forgalomba hozóit. (—ei) mogatókra, fölkarolókra találva, amikor már nemcsak a fiatalok beszéltek róla, hanem az idősebbek is véleményt nyilvánítottak. Többen hitetlenkedtek, mások elismeréssel szóltak az ötletről. A város új fürdőt létesített, s a ii-égi helyére a városrendezés egy ^parkot tervezett, ami a régi fürdő “lebontását vonta maga után. Milyen ötletesek voltak a fiatalok! ... Elhatározták, hogy társadalmi munkában lebontják ezt “az egyébként is pusztulásra ítélt épületet és a nyert anyagból felépítik saját ifjúsági házukat, aminek hiányát nagyon is érezték, s érzik még ebben a pillanatban is. rendezvényeiket, klubdélutánjaikat nem tudják hol megtartani. A városi pártbizottság és a tanács felkarolta kezdeményezésüket, s megindulhatott a társadalmi munka megszervezése. Mindez nem volt nehéz, mert valamennyi fiatal kész volt szombat délutánját, vasárnapját föláldozni azért, hogy ennek árán egy olyan épülethez jusson, amelyet teljes egészében a magáénak mondhat majd. Szinte egyik hétről a másikra eltűnt az új városnegyed széléről a régi, romos fürdőépület, helyet adva a parknak, s anyagot biztosítva a fiatalok vágyálmának megvalósításához, az ifjúsági ház építéséhez, az így nyert építőanyag értéke mintegy 3P0 009 forint, s a fiatalok által elvégzett társadalmi munka értéke is eléri a 700 000 forintot. De fiataljaink nemcsak itt, másutt is — ahol munkájukra szükség van — bebizonyítják, hogy hajlandók fáradságot nem kímélve munkálkodni jövőnkért. Ma is egymás kezéből kivéve a csákányt, dolgoznak városunk szépségéért, a maguk s a lakosság érdekében. valami szimbolizmus, amely ezeknek a fiataloknak együvétartozását, céljuk közösségét mutatja — mindezt feloldva a közös munkában. S arcukon az izzadságcseppek alatt is ott ég a tudatnak az a melege, amely belsőjüket eltölti, hogy céljukat megvalósíthatják, s meg is fogják valósítani. Legutóbb ezek a fiatalok utat építettek társadalmi munkában a városban. önként jelentkeztek munkára, megérezve azt, hogy dolgos két kezükre szükség van, amit elvégeznek, megcsinálnak, akár a Kölcsey utcában, akár az új lakónegyedben, azt maguknak csinálják: — Nekik, nekünk lesz szebb a város. oa