Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26 / 150. szám

1960. június 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Á tízesztendős Sztálinváros Ez évben tölti be tizedik „élet­évét” új, szocialista alkotásaink legnagyobbika, Sztálinváros és a Dunai Vasmű. Tíz éve, 1950-ben jelentek nieg az első építőbrigá­dok a pentelei fennsíkon és kezd­ték meg az új város és a hatalmas méretű vaskombinát építését. Ré­gen évszázadok kellettek ahhoz, hogy egy ilyen nagy település ki­alakuljon, szocializmust építő né­pünk teremtő ereje tíz esztendő alatt hozta létre a 35 ezer lakosú várost, a gyárak egész sorát. Az ellenforradalmi agitáció i,vasba és acélba öntött szégye­r nünknek” nevezte Sztálinvárost és a Dunai Vasműt. Bizonygatta, hogy az ország gazdaságának nincs szüksége rá, feleslegesen kidobott pénz volt az, amit építésére köl­töttünk. Szomorú tény, de e nézet egy ideig — az áruló Nagy Imre idejében — a hivatalos politika alapját is képezte. Az ellenforradalom leverése után a párt és a kormány tisz­tázta Sztálinváros és a Dunai Vas- pű helyzetét, megállapítva, hogy erre a kohászati bázisra fejlődő népgazdaságunknak igenis szüksé­ge van. Távlati kép a nagykohókról, balról az erőmű, jobbról háttérben az érctéri rakodó. A magyar ipar aránytalanul fejlődött a felszabadulás előtti év­tizedekben. Ez az aránytalanság nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a nehézipar fejlődése elma­radt a könnyűiparétól, élelmiszer- iparétól, hanem a nehéziparon belül is nagy volt az aránytalan­ság. Már a felszabadulás előtti években is nyilvánvalóvá vált, hogy a gépipar sokkal fejlettebb volt, mint az alapanyagtermelés, a kohászat. A szocialista iparosí­tás során elsődleges szerepe van a nehézipar fejlesztésének, az egész népgazdaság — az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság — fejlesztése elképzelhetetlen a technikai színvonal emelése nél­kül, ami fejlett nehézipart, első­sorban gépipart követel. A nehéz­ipar szerepe az ország önállósá­gának, függetlenségének, védelmi erejének biztosításában közis­mert. A gépiparnak pedig sok alapanyagra van szüksége Sokan vitatták azt, hogy éssze­rű-e — megfelelő nyersanyag- bázis hiányában — az országnak egy ilyen nagy kohászati kombi­nátot létrehozni. A Dunai Vasmű helyzete e tekintetben sem kedve­zőtlen. A vasércet a légvonalban 1000 kilométerre lévő Krivoj Rög­ből kapja, amely vízi úton mint­egy kétszer ekkora távolságra van. Több fejlett tőkés országot isme­rünk, amely a kohászati nyers­anyagokat ennél három-négyszer nagyobb távolságról szerzi be. A másik nyersanyagnál, a kokszol­ható szénnél sokkalta kedvezőbb a helyzet, a vasúton 140—160 kilo­méterre lévő pécsi és komlói szén­medencéből kapja a vasmű. A fo­gyasztókörzet, a gépipar zöme pedig a hetven kilométerre lévő Budapesten van. A Dunai Vasmű telepítése tehát kifejezetten kedvező. Vízellátás szempontjából — a szükséglet 150 köbméter percenként — összeha­sonlíthatatlanul jobb a helyzet, mint a vízszegény vidékeken lévő többi kohászati üzemnél. Iparilag elmaradott körzetben épült, meg­felelően a szocialista iparosítás ama egyik követelményének, hogy fejleszteni kell az ország iparban szegény vidékeit. A Dunai Vasmű és Sztálinváros felépítéséről 1949-ben jelent meg a párt- és kormányhatározat. Ne­künk nem voltak tapasztalataink ilyen nagyméretű építkezésekben, a Szovjetunió adott segítséget. Szovjet tervező intézet készítette el a város és a kombinát telepí­tési tervét, valamint a kohászati üzemek részletterveit. Résalet az acélműből. Milyen üzemekből áll a Dunai Vasmű Az ötszáz holdnyi területen el­terülő Dunai Vasmű ‘ egy teljes vertikalitású kohászati üzem lesz, melynek végterméke, a vas­tag, középvékony és hidegen hen­gerelt finom lemez. Az első egységet, a karbantar­tó gyárrészleget — mely öntődé­ből, forgácsolóüzemből, vasszer­kezeti üzemből és villamos üzem­ből áll, országos viszonylatban megfelel egy középnagyságú gép­gyárnak, 1200 dolgozót foglalkoz­tat — 1951. november 7-én he­lyezték üzembe. Szerepe jelentős a Vasmű további építésénél. 1952-ben készült el a tűzálló- anyaggyár, mely a Vasmű szük­ségletén felül más kohászati üze­mek részére, sőt exportra is ter­mel. 1953 óta ad áramot a 72 megawatt kapacitású erőmű, mely a Vasmű üzemeit és a vá­rost látja el árammal és a táv­fűtéshez szükséges forróvízzel, de áramot termel az országos háló­zat részére is. 1954 februárjában kezdte meg a termelést az I. számú, szovjet típusu nagykohó, 1957-ben pedig a II. számú nagykohó. A nagyko­hókban termelt acél nyers vas a Martin acélműbe kerül, ahol négy — egyenként 125 tonnás — Mar­tin-kemencében acélt gyártanak belőle. A sztálinvárosi acélmű — hazánk legkorszerűbb acélműve — ez év tavaszán adta az ország­nak az egymilliomodik tonna acélt. Az itt készült acéltuskókat az ország hengerműveiben dol­gozzák fel tovább, de már nem sokáig, mert a jövő hónapban üzembehelyezik a Dunai Vasmű meleghengerművét. A kokszolómű maga is egy kombinát. Hazai szénből itt állí­tanak elő először kohókokszot. Jelenleg egy ötvenöt kamrás kok­szolóblokk működik, a tervek sze­rint a termelése napi 800—820 tonna koksz lett volna, Azonban A meleghengermű 550 Három hét múlva üzembehe­lyezik a Vasmű meleghengermű­vét, eZzel a Dunai Vasmű már késztermékeket előállító, rentá-- bilis üzem lesz. Jelenleg az utol­só simításokat végzik a Szovjet­unióból érkezett 1700-as, ötállvá­nyos félfolytatólagos hengersor felszerelésén. Most kezdték mega hideghengermű építését, amely 1964 elején kezd termelni. A hengerművek elkészülte és üzembehelyezése nemcsak renta­bilitási szempontból jelentős. Az egész világon az ipar fejlődése a lemezigényesség irányában tör­ténik. Az autótól a mosógépig, a villanymotoroktól, transzformál o- roktól a konzervdobozig, zománc­edényig sok minden készül lemez­ből. A sztálinvárosi hengermű­vek üzembehelyezése után nagy- mennyiségű lemezimport válik feleslegessé. 1965-re az »első lép­cső« elkészülte után a Dunai Vas­mű többek közt 100 000 tonna vas­tag és középvékony lemezt ad a gépiparnak, 150 ezer tonnát ex­portra, 80 ezer tonna hidegen méter hosszú csarnoka hengerelt finomlemezt, 40 ezer tonna horganyzott lemezt, ad az országnak . Nagy az idegenforgalma a vá­rosnak, az év első öt hónapjában a belföldi látogatók száma 46 000, a külföldieké 2138 volt. Érthető az érdeklődés, hisz itt egy helyen lehet látni mindazt, aminek a létrehozására szocializmust építő magyar nép képes. Hatalmas gyá-i rak, modern város, iskolák, böl­csődék, napközi otthonok egész sora, orvosi rendelőintézet, mely-, ben naponta ezernégyszázan for-i dúlnak meg. Emberek, akik féltő gonddal vigyáznak városuk szép­ségére, tisztaságára. Ha a Sztálin úton sétál az ember, gondolkodik, hogy a gyufaszálat, vagy a ciga-í rettacsikket el merje-e dobni. A sztálinvárosiak patriotizmusának szép példája az, ahogyan mun­kálkodnak városuk szépítésén. Társadalmi munkával épült az Öváros vízvezetéke, a 2200 méter hosszú úttörővasút, az idei prog­ramban szerepel a Barátság liget, a csónakház és az úttörőváros lét­rehozása. Csak a Dunai Vasmű dolgozói 250 000 társadalmi műn» .kaórát ajánlottak fel az idén; „Beszállás!” indul az úttörővonat. Egy újságcikk keretében nem zonyítására, miért lehet minden lehet elmondani mindent hazánk magyar méltán büszke Sztálin- legnagyobb szocialista alkotásáról, városra és a Dunai Vasműre. De talán ennyi is elég annak bi- Jantner János A szocialista város Sztálinváros bemutatása talán volna szép épületeivel, széles ufí felesleges is, hisz kevés olyan jaival, virágos utcáival, parkjai* ember akad az országban, főkép válj a Dunántúlon, aki még nem látta A város főútvonala, a Sztálin út. Az uralkodó északi szélirány akkor a város és a gyár közé tele- miatt, a Vasműtől északra telepi- pített egy kilométer szélességű tették, hogy a város levegőjét védőerdősáv tisztítja a levegőt megóvják az ártalmas szennyező­déstől, De ha megfordulna a szél, ma már napi 1000—1100 tonnát gyárt, a külföldi kohókoksszal azonos, bizonyos esetekben jobb minőségben, tehát 2—300 tonná­val többet, mint amennyit a nagy­kohó naponta elfogyaszt. A kokszolóhoz kapcsolódik a szén­mosó, amely naponta 4000 tonna pécs—komlói szén hamutartal­mát csökkenti mintegy felére, hogy alkalmassá tegye kokszolás­ra. A kokszolóhoz tartozik a ve­gyigyár is, amely a gázból nyert kátrányt dolgozza fel különböző vegyitermékekké, egy sor ipar­ág alapanyagává. A gáz tisztítás után a Martin-üzembe megy, a városi háztartásokba és a távve­zeték elkészülte után Budapestre. Jelenleg folyik az elkészült má­sodik kokszolóblokk felfűtése. A városnak most 35 ezer lakosa van, a tervek szerint ennek két­szerese lesz. Sztálinvárost, a Dunai Vasműd vet, mint az ország új kohászati bázisát sokan ismerik. Kevesen tudják azonban, hogy fejlődő könnyűipara is van a városnak- A kohászati üzemek ugyanis fő-- ként férfidolgozókat foglalkoztat­nak. A női munkaerő foglalkozta­tósára hozták létre a könnyűipari üzemeket a városban. Kilencszáz- hatvanan dolgoznak a Férfiruha­gyárban, ahol az idén több, mint nyolcvanezer komplett öltönyt gyártanak, kétszázezer külön za­kót és 260 000 külön nadrágot gyártanak, jelentős részét export­ra. A Fehérneműgyár 400 dolgozót foglalkoztat, a Fésüsfonodában 184-en dolgoznak. Épülőben van a szalmacellulóze-gyár is. A városi tanács cipőüzeme 150 000 pár gyermekcipőt készít évente. Ter» melőszövetkezeti város is Sztálin» város;

Next

/
Oldalképek
Tartalom