Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P A R V TO b N A ME G YEI BI'Z Ö'TTSÁ G A ÉS./ A MEGYEI TAN A'C S LAPJA Szombat 1960. május 14. V. évfolyam 113. szám ★ ARA: 50 FILLÉR Több mint ezer szakember részvételével megkezdődött az agrártudományi kutatások távlati tervének kidolgozása Az agrártudományi kutatások távlati tervének kidolgozásáról Molnár Béla, a Mezőgazdasági Tu dományos Tanács titkára elmon­dotta, hogy hazánkban most első ízben készül olyan távlati terv, amely a mezőgazdasági termelés helyzetének és a népgazdaság egészében elfoglalt helyének tudo­mányos felmérése után lerakja a fejlesztést leghatékonyabban szol. gáló kutatómunka alapjait. A komplex gépesítés rendszerének megalapozása, a talaj termőképes­ségének fokozása, a növényvéde­lem korszerűsítése, valamint a főbb termelési ágak és az erdő- gazdálkodás fejlesztése érdekében több mint 70 kutatási feladat terv tanulmányát készítik el. A terv kidolgozásában több mint ezer szakember vesz részt. A mezőgazdaság valamennyi rész­területének legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei mellett helyet kapnak itt a feldolgozó ipar, a bel- és külkereskedelem, az igazgatás és a szállítás, egyszó­val a mezőgazdasággal kapcsolat­ban álló népgazdasági ágak és intézmények képviselői is. Saját erőből építkeznek Hogy észen A hőgyészi Uj Barázda Terme­lőszövetkezetben is nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fej­lesztésére. Ennek egyik feltétele, hogy megfelelő férőhelyek állja­nak rendelkezésre. Éppen ezért építettek legutóbb egy 20 férőhe­lyes sertésfiaztatót. S ezt saját erőből létesítették, a szövetkezet brigádjainak tagjai. Az ács, a kőműves és az aszta­los brigád mostanában kezdett hozzá egy 500 férőhelyes barom­fiól felépítéséhez. Ebben helyezik el a törzsállatokat. Valóságos kis tojárgyár lesz itt. E tervnek az a nyitja, hogy saját tapasztalatukon | épület is kész lesz. A Szekszárdi Közgazdasági Technikum 34 diákja kapálta tegnap az iskola- szövetkezet kukorica-parcelláját tanulták meg, érdemes a barom­fiakkal foglalkozni. Eddig már 025 kiló 11 hetes csi­bét adtak le szerződésre. Ez az első 2000 csibe felneveléséből adódik. Ez évben összesen ötször kétezres szállítmányt kértek, s felnevelésük után szerződésre leszállítják. A napokban fejezik be egy 120 férőhelyes nyári szállás építését a borjak számára. Később, ahogy a munkák engedik egy 120 férőhe­lyes hizlaldát és 300 juh számára hodályt építenek szintén saját erőből. A hodály földmunkálatait már el is végezték, s az őszre az A Szekszárdi Kenyérgyár és a Hblr.Ö'üs Tsz központja között 550 négyszögöl területen termelnek hibrid kukoricát a Szekszárdi Közgazdasági Technikum iskola- szövetkezetének tagjai. A fiatalok a II. B. osztály tanulói — dr. Ösztönző prémiumrendszert vezetnek be a dalmandi tsz-ben A dalmandi Béke Tsz jövede­lemelosztási rendszerét prémium rendszerrel fejleszti tovább. A ka­pásnövényekből termelt terven felüli termékek 60 százalékát ter­mészetben, illetve a szerződésre termelt növények esetében pénz­ben, prémiumként kiosztják. A 60 százalékból 39 százalékot a növénytermelési gyalogmunká­sok, 8 százalékot a fogatosok, 2,35 százalékot a munkacsapatvezetők, 3 százalékot a traktorosok, 7,65 százalékot a függetlenített veze­tők kapnak. így a különböző munkákat végző tagokat és a ve­zetőket is közvetlenül érdekeltté teszi a termelési tervek túltelje­sítésében. Nemcsak a kapásnövények ter­melésében vezetnek be pré­miumot a dalmandiak, hanem az állattenyésztésben már meglévő prémiumrendszert is ötletesen to­vább fejlesztik. Külön premizál­ják a tejtermelés és a takarmány hasznosítás tervtúlteljesítését is. Az' új jövedelemelosztási rend­szernek megfelelően módosítják a munkaszervezeti formákat is. A kapásnövényeket például kioszt­ják egyénekre, ugyanakkor meg­tartják a mun! ncsapat, illetve a brigádformát is. Kovács Győző tanár vezetésével 34-en kapálták tegnap először a kiadós eső után a kukoricát. Az a tervük, hogy június vé­géig négyszer, júliusban ötödször kapálják meg a parcellát, hogy ezzel is elősegítsék a maximális terméseredmény elérését. A terv szerint az 550 négyszögölön 10 mázsa májusi morzsolt kukoricát akarnak termelni. A kukoricátermelés kísérleti jellegű. A sorok között köztes babot és tököt is termelnek. Tizennégy korszerű javítóműhely épül a gépállomásokon A gépállomásokon . az idén 14 korszerű műhely építését kezdik meg. Mivel saját gépeiken kívül a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek javításában is részt vesznek a gépóllomási szak­emberek, ebben az esztendőben jelentős mértékben növelik a szer számgépparkot is. Esztergából, fú rógépből, marógépből és más ja­vítógépekből országosan összesen 189-et kapnak. Megkezdték Botéin a vízvezeték-hálózat építését Nagy munkához fogtak a közel­múltban a bátaiak. Nagy munka lesz, a legnagyobb szabású az ed­digi községíejlesztési munkák so­rán. Vízvezetékhálózatot építenek végig, az egész faluban. Megkezdték a csőhálózat árkai­nak ásását, ki-ki a maga háza előtt, természetesen társadalmi munkában. Ugyanígy be is teme­tik majd az árkot, a vállalat em­bereinek csak a csövet kell lefek­tetni. Az üres területeken keresz­tül húzódó vezeték árkait is társa­dalmi munkában ássák ki; akiket érint, három-három méter hosz- szúságú árkot ásnak ki és temet­nek be majd. Komoly munka és komoly össze get jelent a társadalmi összefogás is. öt kilométer csak a falu hosz- sza. Épül mintegy 12 kilométer hosszú csőhálózat. Minden három méterből négy köbméter föld ter­melődik ki. A társadalmi munka értékét köbméterenként 11 fo­rinttal számolják, tehát tekinté­lyes összegről van szó. A vízvezetékhálózatot rendkívül bő kút táplálja majd. A vizet a hegytetőre épített betontartályba nyomják, onnan jut el a köz­ség minden pontjára. Most a fővezeték lefektetését kezdték el.. Az egész hálózat két év alatt, 1960—61-ben készül el és mintegy kétmillió forintba ke­rül. Kádár János, Kállai Gyula és Sándor József látogatása Debrecenben Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­se és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, pénteken Debrecenbe látogatott, gozóinak társadalmi munkájával A vendégeket Gódor Ferenc, az MSZMP Hajdu-Bihar megyei bizottságának első titkára és Ambrus István, a megyei tanács vb. elnöke fogadta. A pályaudva­ron ott voltak a megye és a vá­ros vezetői, köztük Jávor Nán­dor, a városi tanács vb. elnöke. Az úttörők virágcsokrokkal kö­szöntötték a vendégeket. A me­gye és a város dolgozói üdvözle­tét Stozicski Ferenc, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta. Ezután Kádár János, Kállai Gyula és Sándor József, a me­gyei pártbizottság épületében a Hajdu-Bihar Megyei Pártbizott­ság, valamint a városi és a járási pártbizottságok vezetőivel talál­kozott. A megbeszélés után vá­rosnézésre indultak. Először a Ta­nácsköztársaság útján épülő új városnegyedet tekintették meg. A város vezetői ismertették a nagyszabású munkát; a Kossuth Lajos Tudományegyetemtől a vá­ros központjáig új sugárút léte­sül, amelynek két oldalán par­koktól övezett bérházak épülnek. A közel két kilométernyire ter­vezett új sugárút első szakaszán a bérházak már elkészültek, a la­kók bekölióztek, a második sza­kasz pedig most épül. Innen a debreceni nagyerdőbe látogattak a vendégek, és érdek­lődéssel szemlélték a város do!« létesült vidámparkot és állatker« tét. Ezután a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemre látogattak. Aa egyetem előtt sok fiatal várta és szeretettel köszöntötte a vendé­geket. Az egyetem tanácsának nevében dr. Sulán Béla, a tudo­mányegyetem rektora üdvözölte a vendégeket, a fiatalok nevében pedig Székely Katalin harmad­éves magyar—történelem szakos hallgató. A diákok sorfala között érkeztek az egyetemi tanácste­rembe, ahol a vendégek a város felsőoktatási intézményeinek kép­viselőivel folytattak hosszabb, szívélyes hangú beszélgetést. Az egyetem munkájáról, várható fej­lődéséről dr. Sulán Béla tájékoz­tatta a vendégeket. Kádár János, Kállai Gyula és Sándor József ezután megtekin­tette a város főterén társadalmi munkával létesült zenélő szökő­kutak amelyet esténkint színes reflektorok világítanak meg. A tavaszi napfényben fürdő főtéren sétálók szeretettel köszöntötték a város kedves vendégeit, akik vé­gigsétáltak a Vörös Hadsereg út­ján, a megyei tanácsházáig. Az úton sokhelyütt felcsattant a taps, s mire a vendégek a ta­nácsházáig értek, már nagy számban vették őket körül a vá­ros dolgozói és a tanácsháza előtt is igen sokan várták, s köszön­tötték az érkezőket. Délután a Tiszántúl legnagyobb üzemében, a debreceni járműja­vítóban nagygyűlést rendeztek, amelyen több mint 25 000 dolgozó előtt Kádár János elvtárs mondott beszédet. Komplex-brigádok a Bonyhádi Zománegyárbon A Zománcipari Művek bonyhá- I, za el, hogy a di gyárában is terjed a szocialis­ta munkaverseny új formája, egy­re több brigád alakul és határoz­S£BN€AlE®iGO IHI©liE©€>LÄILÄS A »kisebb Szincaberek« völ­gyét járom Schmidt Jánossal, a kocsolai Kossuth Termelőszö­vetkezet főagronómusával. A völgytől pár száz méternyire tarkaruhás lányok és asszonyok népes csoportja egyeli a répát. A főagronómus a Szincaberek jövőjéről magyaráz széles gesz­tusokkal. — Ott majd egy kutat ásunk! Itt lesz a süldőszállás. Mellé építjük a hizlaldát. A környé­ken mar elültettünk több mint nyolcszáz akácot és juhart. A fák majd hűsöt adnak az álla­toknak és megvédik az istálló­kat a széltől. Ahol most ál­lunk, a gabona között már elő­bújt a lucerna. Amott fönt, a domb peremén pedig szépen zöldell a vöröshére. Gyűrűként fogja körül a telepet, a »zöld övezet«, amely majd takar­mányt szolgáltat! Miközben a lelkes magyará­zatot hallgatom, odaérünk a szincabereki »honfoglalás« első létesítményéhez, a félig kész sertésfiaztatóhoz. Csattog a sze- kerce, harsog a fűrész. A balol­dali kutricasor utolsó rekesze készül. A háromtagú termelőszövet­kezeti építőbrigád rövid ciga­rettaszünetet tart annak érde­kében, hogy szót válthassunk. Schönfelder Pétertől, az ácstól, Dubinyák Jánostól, meg Süveg Pétertől, az építőbrigád mun­kája felől érdeklődöm a desz­kafalú építmény hűvösébe hú­zódva. — Hány kutricás fiaztató lesz? — Harminckilenc anyakocát tudunk majd elhelyezni benne. — Mikor kezdték el építeni? — Tíz nappal ezelőtt. — Mikorra tervezik a befe­jezését az építkezésnek? — Ha minden jól megy jövő hét derekára mar a nád is a tetőn lesz és meg lehet kezdeni az anyakocák »kitelepítését«. — És akkor mihez kezd a brigád? — Schönfelder Péter meg­emeli a szekercéjét, játékos mozdulattal rácsap egv vé­kony, elszáradt akócfagallyra. — Mi addig nem mozdulunk ki innét a kis SzincaberekbőL amíg be nem építjük az egész völgyet. Ha ősz utóján kijön ide, rá sem ismer erre a vi­dékre... Mi az építkezéssel hó­dítunk. Megszálltuk ezt a vi-. déket, s majd csak akkor hagy­juk itt, ha már állnak az épü­letek. A mi kis »építész hadse­regünk« a legjobb »megszálló«, mert nem rombol, hanem épít. Mielőtt még búcsúznék a brh gádtól, a főagronómus felvilá­gosít affelől is, hogy az épület bordázatát is házilag állították elő, s ezáltal az építkezés lé­nyegesen olcsóbb lett. Szocialista munka brigádja” címért indul versenybe, Legutóbb a TMK részlegnél alakult két komplex-brigád - egyikben négy lakatos, a má­sikban öt kemenceépítő — és tett vállalást a „Szocialista brigád” cím elnyerésére. A brigádok a gyár előtt álló leg« fontosabb feladatok megoldásá­hoz akarnak segítséget nyújtani a maguk munkaterületén. így pél­dául a lakatos brigád az ócskavas­ba kerülő hulladék-gépalkatré­szekből kinyeri a haszonvasakat és augusztus 20-ig leadja a rak­tárnak, hogy ezek a felhasználha­tó vas-anyagok ne vesszenek kár« ba. Amennyiben a gyárban mű­ködő más, ugyancsak e cím elnye. réséért versenyző brigádoknál ja­vításra van szükség, a munkát so- ronkívül elvégzik. A kemenceépítők azt vállalták többek között, hogy a kemen­céknél a rekuperátorokat két­hetenként tisztítják — eddig havonta került sor a tisztítás­ra. Az üzem közben előfordult hibá­kat azonnal kijavítják a kemen­céknél. Mindkét brigád tagjai havonta egy délután közös szakmai to­vábbképzést tartanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom