Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

ísb*~_.: ivlha ntüYti VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G VA R. S Z Ö C I A L I STA -M U N K A S P A P I ÍOtNA MTG'YEÜ BÍZÓI T$ÁGA ÉS A MEGYFI TANÁCS A ^ A Va sárnap I960, május 8. V. évfolyam 108. szám * ARA: 70 FILLÉR ődejampcLk, Az esztendő egyik legszebb napja köszöntött ma ránk, szívünk legmelegebb ünnepe, az anyák napja. Az óvodákban, iskolákban és KISZ-szervezetekben már hetek­kel ezelőtt megkezdődött a szor­galmas készülődés. Énekeket, ver seket tanultak, hogy a virágcsok­rok mellett még szívderítőbben tolmácsolják azt a felemelő, sze­retetteljes érzést, amely az édes­anyákat köti össze gyermekeikkel. Az anyák napját ünnepeljük ma, az édesanyákét, akiknek éle­tünket köszönhetjük, örök embe­ri érzelmek hatják át ezt a napot: az édesanya iránti szeretet, tisz­telet, a gyermeki hála érzései. Az édesanyák napja a gyermeki hála és szeretet megnyilvánulá­sának napja. A mi anyáknapi ünnepségünk azért boldog és tiszta ünnep, mert számot vethetünk azzal, mit adott ez a társadalom az édesanyák­nak. Az igazi anya nem boldog, ha nem látja boldognak, ha nem tudja biztosnak, kiegyensúlyozott­nak gyermeke életét. Az ifjú édes­anya, amikor alvó kisdede ágya fölé hajlik, a szuszogó csecsemő­ben már a felnőtt embert látja: a dolgos férfit, a leendő asszonyt, aki az ő anyai álmaiban, vágyai­ban mindig okos, erős, boldog és gondtalan. Kedves Édesanyák! A ml ifjúsági szövetségünk, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség arra tanítja a fiatalo-. kát, fiúkat és leányokat, hogy ve­gyék észre édesanyjuk gondos­kodását, tiszteljék, becsüljék szüleiket és tehetségükhöz mér­ten segítsenek a mindennapi munka gondjaiban, s amikor fel­nőttek, legyenek mindenben szü­leik támaszává. A mi nemzedé­künknek fiúknak és leányoknak egyaránt a népi demokráciánk sok olyan jó lehetőséget adott, Ballagás a Mezőgazdasági Szombaton tartották a Szekszár­di Mezőgazdasági Technikumban a most végző diákok búcsúztatá- si ünnepségét, a ballagást. Húsz fiatal — köztük hét lány — végzi e tanévben a negyedik osztályt Pontosan tizenkettőkor ért vé­get az osztály utolsó osztályfőnö­ki órája, majd a ballagok osz­tályfőnökükkel Koppány Károly tanárral az élen — végigjárták az osztálytermeket, a kollégium he­lyiségei t_Azjskol£jJarkjábar^ kiiizöiitht amit szüléink fiatal korukban nem élvezhettek, csak álmodoz­hattak róla. A mi ifjú nemzedé­künket várja a munka,, örökre száműztük a munkanélküliséget, messzire űztük a nyomor rémét. Várnak az iskolák, hogy tanul­hassunk kedvünkre és tehetsé­günk szerint, mert ebben az or­szágban a tudás várát is mi vet­tük birtokunkba. Sportolhatunk, kultúrálódhatunk. Kérjük az édes­anyákat: engedjék gyermekeiket élni ezekkel a lehetőségekkel. Sajnos találkoztunk már olyan fiatalokkal is, akik restelkedtek fejkendős édesanyjuk miatt. De megyénk ifjúságának döntő több­sége nem ilyen, mi büszkék va­gyunk drága szüléinkre, s azt akarjuk, hogy minden fiatal ilyen legyen. Mi arra tanítjuk KISZ- szervezeteinkben a fiatalokat, hogy szeressék munkájukat, szak májukat, hivatásukat. Mi azt akarjuk, amit az édes­anyák: hogy becsületes, tisztes­séges, munkában, tanulásban szorgalmas, művelt, az élet min­den területén példamutató ember váljon a fiatalokból, gyermekeik­ből. Azt akarjuk, amit minden gyermekét féltő édesanya. Azt akarjuk, ha az édesanya azt hall­ja, hogy gyermeke a KISZ-ben dolgozik, a kiszistákkal együtt töl ti szabadidejét, akkor örüljön, s legyen nyugodt, hogy gyermeke jó helyen van közöttük. Azt akar­juk, hogy az édesanyák szívesen küldjék gyerekeiket a KISZ-be. Anyák napjának ünnepén azt kívánjuk az édesanyáknak, hogy éljenek jó egészségben, boldog­ságban, békében, találjanak igaz örömet gyermekeikben, neveljék tovább őket, hogy olyan felnőt­tek váljanak belőlük, akikre nem csak az édesanya büszke, hanem büszkék lehetünk mindnyájan, az egész társadalom. Tatár Lajos a KISZ MB titkára Szekszárdi Technikumban tott ünnepségen az iskola tanulói nevében Koós József harmadikos tanuló, KISZ vezetőségi tag bú­csúzott a végzőktől. A ballagok nevében Kádj Gábor vett búcsút a tanári kartól, a diáktársaktól. Szuprics Mária szavalata után Kiss László a szakszervezeti bi­zottság üdvözletét adta át, majd Mártonfai Dénes igazgató látta el „útravalóul” jó tanácsokkal és jó- kívánságokkal a ballagókat. Hasznos is—kellemes is A nagyszokolyi általános iskola tanulói, tavaly 2 holdon ricinust termeltek nevelőik irányításával, A termés árát mintegy 2600 fo­rintot az idén kirándulásra hasz­nálják fel. Ez évben 3 holdon folytatják a ricinus-termesztést. Az eredmény láttán most növelik a területet, s a bevételt szintén kirándulásra költik majd. Tanulnak és ennek eredményeként szórakoznak, így kötik össze a kellemest a hasz­nossal. Dunaföldvárott a társadalmi Harmincöt egyéni gazda hord­ja társadalmi munkával kocsin a dunaföldvári állomásról az elő- szállási utat és a hatos utat ösz- szekötő új makadám út alapkö­veit. Kétezer tonna alapkő, 500 tonna »egyfedlapos kő« és 300 tonna apró kő vár szállításra. is eredményes összefogás Nemrégiben fejezték be a Sió­völgyi József tanácstag körzeté­ben levő utca kövezését. A ta­nácstag lelkes, szervező munká­ja eredményeként a 16 000 fo­rint utcakövezési költségből 7000 forint értékű munkát az utca la­kói társadalmi munkával végez­tek. Mechanikai mérőműszergyár épül Szekszárdon Az országnak iparban szegény vidékei közé tartozik Szekszárd is. A felszabadulás óta már tör­tént változás e téren, azonban még mindig évről évre nagyobb problémát jelent a növekvő mun­kaerőfelesleg foglalkoztatása külö nősen a középiskolákból kikerült és tanulmányaikat egyetemen nem folytató fiatalok elhelyezése. Az elkövetkező években — a hetedik pártkongresszusnak a népgazdaság fejlesztéséről hozott határozatának megvalósítása so­rán — jelentős mértékben fejlő­dik a megyeszékhely ipara. Ez vo­natkozik a helyiípari üzemekre is, emellett nagyüzemmé fejlődik a már az ötéves terv első évében létrehozott bőr- és műanyagfeldol gozó üzem. A második ötéves terv legnagyobb létesítménye azonban az új mérőműszergyár lesz, amely szintén a párt és a kormány ipar- fejlesztési politikájának megfele­lően — amely szerint erőteljesen kell fejleszteni az ország iparban szegény vidékein az ipart — ke­rül Szekszárdra. Az új üzem létesítésére másfél évvel ezelőtt kezdődtek meg az előkészületek. Az építési és*üzem­Előadássorozatot rendez az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Tolna megyei Elnöksége a TIT-tel karöltve a szovjet techni­ka napja alkalmából előadásso­rozatokat rendez megyénk né­hány üzemében. A Déldunátúli Áramszolgálta­tó Vállalat Szekszárdi Üzletigaz­gatósága dolgozói részére »A vil­lamosenergia elosztó berendezések 15 éves fejlődése«, a Tolna me­gyei Moziüzemi Vállalatnál »A magyar filmtechnika 15 éve«, a Tolnai Selyemfonógyárban »A tiszta selyem feldolgozása a Szov-, jetuniöban«, a Bonyhádi Cipő­gyárban »Szovjet tapasztalatok a 15 éves államosított cipőiparban«, a Simontornyai Bőrgyárban »A szőrme- és kesztyűipar 15 éves fejlődése«, a Paksi Konzervgyár­ban »A gyümölcslevek és üdítő italok gyártása« címmel tartanak előadásokat. vívván behelyezés! programot már kidol­gozták, az üzem helyét kijelölték, egy hónappal ezelőtt pedig a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium ter­vezőintézete megkezdte a tervek elkészítését. Az építkezés előrlát- hatólag a jövő évben kezdődik meg, a tervek szerint a beruházás költségei elérik a 110 millió fo­rintot, ami a város évi adóbevéte­lének hússzorosát teszi ki. A mé­rőműszergyárat a Rózsamáj-dűlő- ben, a régi 6-os út és a vasútvo­nal között 10 katasztrálls hold te­rületen építik fel. A gyér mechanikai mérőműsze­reket fog gyártani. Itt készítik az üzemek automatizálásához szük­séges berendezéseket. A műszer­gyárban folyó munka nagy szak- képzettséget igényel, az ezer dol­gozónak (teljes elkészülte után összesen ezer munkást, mérnököt, technikust, adminisztratív és egyéb alkalmazottat foglalkoztat a gyár) többsége szakmunkás lesz. így a gyár elsősorban érett­ségizett fiatalok számára biztosít elhelyezkedési lehetőséget. Az anyavállalat, a Budapesti Mecha­nikai Mérőműszergyár is biztosít szakembereket az új üzemnek, de a dolgozók túlnyomó többsége szekszárdi és környékbeli lesz. A jövő évben Szekszárdon és Buda­pesten indul kétéves szakmunkás­tanfolyam, azonban a gyár szak­munkás utánpótlásának biztosítá­sa további problémákat is felvet, így szükség lesz a jelenlegi túl­zsúfolt iparitanuló-iskola helyett egy új építésére. A mérőműszergyár létrehozása már az üzembehelyezés előtt is foglalkoztatottságot biztosít sok szekszárdi és környékijeli dolgozó­nak, mégpedig az építkezésnél. A termelés az ötéves terv befejezé­se előtt megkezdődik az új gyár­ban, az ötéves terv végére pedig már teljes kapacitással fog ter­melni. A tervek szerint az évi termelési érték 114 millió forint lesz. Megtartották a gyönki járási népfront-bizottság küldöttértekezletét A Hazafias Népfront első Já­rási küldöttértekezletét szomba­ton tartották meg Gyönkön, ame­lyen 270 járási küldött és 40 ven­dég vett részt. Az értekezleten Magyari Béla, a járási népfront­bizottság titkára számolt be a népfront munkájáról és az elkö­vetkező idők feladatairól, ame­lyek közül a legfontosabbként a termelőszövetkezetek megszilár­dítását és a világnézeti nevelést jelölte meg. A beszámolót élénk vita követ­te, amelyben többek között fel­szólalt Dávid Endre, az MSZMP járási bizottságának első titkára is, aki a párt munkájának tük­rében elemezte a népfront-moz­galom eddigi útját, eredményeit. Hangsúlyozta a pártonkívüli erők összefogásának fontosságát, a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sát, majd a békemozgalom sike­reiről beszélt. Miklós Lajos tojnanémedi ter- I melőszövetkezeti tag arról a se­gítségről beszélt, amit a mun­kásosztály adott a parasztságnak. Szövetkezetüket a Budapesti Édesipari Vállalat patronálja s az új útra lépés első heteiben nemcsak nagy anyagi, hanem fel­mérhetetlen politikai segítséget is adott a kezdő szövetkezeti tagok­nak. Szakjó Ferencné a diósberényi népfront-bizottság munkáját is­mertette, Dobó László gyönki re­formátus lelkész pedig a gyönki népfront-munkáról számolt be. Az egyes felszólalásokra Ma­gyari Béla válaszolt, majd az ér­tekezlet megválasztotta a 77 tagú járási népfront-bizottságot és a megyei küldöttértekezlet 50 kül­döttét. Ezután az új járási bi­zottság megtartotta első ülését s megválasztotta az elnökség 15 tagját. A járási népfront-bizott­ság elnökévé Rovacsek Jánost, a szociális otthon vezetőjét válasz­tották meg. Panassoh nyomában Mit jelent a göngyöleg-ellátás hitelfedezete? Több termelőszövetkezet fordult panasszal hozzánk az elmúlt he­tekben, mondván: túl magas hi­tellel terhelik meg őket a zöldség és gyümölcs szállításához szüksé­ges göngyölegek betéti dijaként. Szerkesztőségünk tájékozódott a Magyar Nemzeti Bank és a MÉK illetékes vezetőinél és a kapott információk alapján a következő tájékoztatást adjuk a termelőszö­vetkezeteknek. A kereskedelemben a göngyö­leg forgalom szabályai szerint minden göngyöleg mozgását — akár üresen, akár áruval töltve szállítjuk — pénzforgalom köve­ti. Minden göngyöleg mögött te­hát pénzfedezet áll, amelynek ter­hét hitel formájában a termelő­szövetkezet viseli mindaddig, amíg a göngyöleget ieénvbeveszi. A göngyöleg hitelfedezetét, a Magyar Mem—t' biztosít'« n göngyöleg szükséglet nagyságá­nak megfelelően. A hitelkeret megállapítása úgy történik, hogy a bank a termelőszövetkezet szer- ződéses zöldségterülete termésé­nek 60, illetve új tsz-ek esetén 80 százalékát áruhitel fedezetre, a fennmaradó 40, illetve 20 száza­lékát göngyöleg fedezetre köti le. a göngyöleg, mint elsődleges hi­telfedezet mellett. A megterveztt göngyöleg hitel­keretek azért magasak, mert biz­tosításuknál nem veszik figyelem­be a göngyölegek forgását, hanem a teljes évi göngyöleg szükséglet­re egyösszegben állapítják meg a hitelkeretet. Kamatot a tsz csak az eseten­ként igénybevett összeg után fizet és csupán arra az időre, amíg a vevő szerv az áru átvétele után a betéti díjat a tsz számlájára visz- szp fizeti. Tehát a tsz nem a keret iii-Jn fizet kamatot, hanem n hi­tel valóságos igénybevétele után és nem az egész évre, hanem az igénybevétel idejére. És itt értették félre azt a hite­lezési formát a tsz-ek. Azt hitték, hogy az egész hitelkeret után egész évre kamatot kell fizetni. A hitelkeret csak a pénzügyi fede­zet biztosítéka és nem tényleges hitel. Tényleges hitel az, amit a tsz ténylegesen igénybevesz. Tehát a keret magas összege nem jelenti a hitel magas össze­gét is egyben, így ez a hitelezési mód egyetlen tsz anyagi helyze­tére sem lehet káros hatással. Egyébként ez a keret a hitel biz­tosítékául szolgál, ugyanis n ke­retösszegből a Esz más célokra nem vehet igénybe hitelt. Mindezek ismeretében indoko­latlan a termelőszövetkezetek pa­nasza, a MÉK által közölt gön­gyöleg fedezeti összege hitelkere­tei jelent, amely keret erejéig hi­tel folyósítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom