Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, májns 6, Szegényes vidék—gazdag emberek — Bútaapáti — Jártam a megye leggazdagabb falujában... Lehet, hogy csodálkoznak, vagy hitetlenül rázzák a fejüket, de Bátaapátiról van szó. Ezt tartom a megye leggazdagabb községének és mindjárt be is bizonyítom állításomat. A megyében sehol sincs annyi megtakarított pénze a lakosságnak, mint itt. Még a csecsemőket is beleszámítva, egy lakosra mintegy ezer forint takarékbetét jut. Az pedig, hogy az embereknek ennyi pénzük van, ilyen nagy összeget tudnak takarékba rakni. nyilván a gazdagságra vall. Sok pénzük van az embereknek és ez engem is egy kissé meglepett. Ugyanis a vidék he- gyes-völgyes, sokkal nehezebb a föld művelése, mint a sík, vagy kevésbé dombos tájakon. A föld közel sem fizet olyan gazdagon, mint mondjuk a Sárközben. A tanácsházán meist nem találtam, mint Cziech János hivatalvezetőt. Világéletében Báta- apátiban élt, ismeri a falut, így hát tőle is érdeklődtem aziránt, hogy honnan telik az embereknek ilyen sok takarékbetétre. Láthatóan nagyon furcsának találta a kérdésemet. Tekintetével azt kérdezte tőlem, hogy »magának sincs egyéb dolga, mint ilyen után érdeklődni? Hát van és kész. Mit kell ezen prob- lémázni«. Végül is hivatali emberhez méltóan pontosan megválaszolt minden kérdésemre. — Bátaapátit szorgalmas emberek lakják. Aki pedig szorgalmas, annak pénze is van. Nézzen körül a határban, a meredek hegyoldalakat, ahol csak lehet, rendesen megművelik. — Sok állatot nevelnek és adnak el. Jók ezek az állami szerződések, egy-egy család háromnégy hízónakvalót is leköt. Deák Konrád bácsit, a földművesszövetkezeti boltost is megkérdeztem. Ö is nagyon természetesnek találta, hogy ennyi pénzt tudnak takarékba tenni a báta- apátiak, mert szorgalmasak, dolgoznak. — De vegye figyelembe azt is, hogy mindez mellett jól élnek az emberek. Talán a boltosok tudják legjobban, hogy ki hogyan él. Mindent meg tudnak venni és megvesznek, amire csak szükség van egy háztartásban. Jól ruház- kodnak, sok bútort vásárolnak. Tehát azt sem lehet mondani, hogy az emberek lemondanak a ruházkodásról, megelégszenek silány étkezéssel csak azért, hogy pénzük legyen. Hosszú időn keresztül beszélgettünk a posta vezetőjével is, Nyers Józsefnével. Tőle tudtam meg a legtöbbet, mivel a báta- apátiak takarékbetétjeit a posta kezeli. — Itt hagyománya van a szorgalomnak. Mindenből pénzt »csinálnak« az emberek. A klumpakészítéstől a baromfinevelésig mindennel foglalkoznak. Megtudtam, hogy a takarékbetétesek listáján éppen úgy ott szerepelnek a telepesek nevei, mint az őslakosoké. Ez pedig nagyon figyelemre méltó dolog, mert a telepesek egy része meglehetősen rossz anyagi körülmények között került Bátaapátiba. De szorgalmas munkájuk következtében ezek is gyarapodni kezdtek. Ugyancsak Nyers Józsefnétől tudtam meg, hogy nemcsak azok tudnak takarékoskodni, akik vállalatnál üzemben dolgoznak, hanem a parasztemberek is. Bizonyításként hivatkozott több személyre, akik sohasem jártak el városba, vagy állami gazdaságba dolgozni, hanem világéletükben Bátaapátiban gazdálkodtak. A takarékbetétek titkosak, így nem írhatom meg a neveket. Két családot jegyeztem fel: az egyiknek 45 000, a másiknak 35 000 forintja van a takarékban. A betétállomány természetesen állandóan változik, az egyik kivesz, a másik berak. A tapasztalatok szerint legtöbben bútorvásárlásra, házvételre gyűjtögetnek. Egy bányászcsalád nemrégiben vette ki a pénzét a takarékból — új és drága konyhabútort vásárolt rajta. Az ellenforradalom után' 18 000 forint volt a betétállomány, mos1 több, mint félmillió. Mint mindenütt, itt is felvetődött, hogy vajon jó helyen lesz-e a pénz a takarékban és érdemes-e gyűjtögetni. Azt hiszem, nem is kell elmondani, hogyan foglaltak állást a bátaapátiak, mert a sok betét önmagáért beszél. Bíznak a gazdasági és politikai rendszerünk szilárdságában és nyugodtan gyűjtögetik és rakják takarékba a pénzt. Bátaapáti eldugott, mint mondani szokták, istenhátamögötti kis falucska. Távol fekszik a városoktól, távol esik a főbb közlekedési vonalaktól. Tehát a földrajzi adottságai is meglehetősen kedvezőtlenek számára. Mégis jól élnek, gyarapodnak a lakói. Nyers Józsefné szavait idézve: — Nyugodtan megírhatja, hogy jól élnek az emberek. Ezt én állítom, aki tudom, hogy mennyi készpénzzel rendelkeznek az emberek. De azt is tudom, hogy mit esznek, mert az asszonyok nem egyszer jönnek hozzám, hogy adjak valami jó torta, vagy süteményreceptet. Arra is telik. Ezeket tapasztaltam Bátaapátiban. Namármost lehet, hogy ha legközelebb egy másik falucs- kaoan járok, ott is bizonygatják nekem a tények halmazával, hogy őket is megilletné a leggazdagabb falu meghatározás. Ezért visszavonom a »leggazdagabb« jelzőt, helyette ezt mondom: itt is éppen úgy jól megy az emberek sora. mint bárhol másutt az országban. Bodo Ferenc Asszonyoknak — lányoknak Hogyan terítsünk ? Az étkezés a mindennapi élet megismétlődő szükségessége. Akár otthon étkezünk, akár barátaink körében, az étkezés minél kellemesebb környezetben, minél szebb asztal mellett folyjon le. Az első és a legfőbb követelmény, hogy a hely, ahol étkezünk tiszta, az étel, amelyet tálalunk, ízléses és gusztusos legyen. Ezen kívül az sem közömbös, hogyan terítjük meg az asztalt, amely mellett ét kezünk. A modern ember étkészletében is a praktikus formákat kedveli. A modern edények kevés díszűek, vonaluk egyszerű. Igen kedvelt lett az üvegedény. Kis, úgynevezett angol térítőkre terítenek amelyeken az üvegedény is jól érvényesül. Füstszínben, fehér rózsaszínben egyformán kaphatók üzleteinkben. Ezek után tekintsünk végig a napi étkezéshez használt asztalneműkön. Reggelihez mindig színes, vagy mintás abroszon terítsünk. Igen mutatós és szép a világossárga, vagy világos rózsaszín abrosz, ame lyen jól érvényesül a fehér, vagy csontszínű porcelán kávéskészlet. Az abrosszal leterített reggeliző asztalon csészealjakat, csészéket, tejes és kávéskancsót és cukortartót helyezünk el. Az ebédlő asztalra dámaszt abroszt terítünk, amelyet asztalfutóval, vagy a tányérok alá külön- külön elhelyezett kis tálcakendővel díszítünk. Igen mutatós az asztal közepén alacsony üvegvázában elhelyezett virág. A keskeny aranyszélű tányérok, a fehér szálöltéses terítőcskéken igen szépek, szemet gvönyörködtetőek. A terítésnél ügyeljünk arra. hogy a tányér jobb kézhez eső oldalára helyeztük el a kanalat és a kést. A villát a bal kézhez eső oldalra tesszük, a poharat a jobboldalon, a tánvértól kissé az asztalközép irányában helyezzük el. A deszszert villát pedig a tányér mögé, középre tesszük. Ebéd után leszed jük a tányérokat és a tányér alá elhelyezett kis terítőcskéket, az abrosz gyűrődés és pecsétmentes. Ez azt bizonyítja, hogy olyan emberek étkeztek az asztal mellett, akik szeretik a szépet és vigyázni is tudnak rá. Manapság nemigen uzsonnáznak az emberek. A munkába járók ebédideje kitolódott, a vacsoraidő viszont a korábbi órákra tevődött. De azok, akik odahaza dolgoznak, vagy már nyugdíjban vannak, a déli harangszóval ülnek az asztalhoz, s így hosszúnak tűnik az idő vacsoráig, délután szíve sen isznak egy kávét, vagy teát uzsonnára. Az uzsonna-asztalon a reggelinél használt kávéskészletet látjuk viszont, azsúrosszélű, lenvászon abroszon. Jó és ajánlatos, hogy állandóan tartsunk készenlétben néhány szem cukorkát, amelyből, ha esetleg vendég érkezik, néhány szemmel megkínálhatjuk. Manapság a kávé őshazájában sem isznak annyi feketekávét, mint amennyit Budapesten fogyasztanak. A kávézásra annyira rászoktunk, mint némely ember a dohányzásra. Szimpla, vagy dupla, szívesen fogyasszuk az eszpresszóban, de szívesen fogyasztjuk otthon is, feketekávés csészékben, vagy üvegpoharakban. Aki azt hiszi, hogy a fáradt ember nem sokat ad már este a terítésre, az nagyon téved. A ma emberének tulajdonképpen a vacsora a legkomolyabb étkezése, mert ekkor az egész család együtt ül asztalhoz. Az asszonyok ne hivatkozzanak arra, hogy ők is dolgoznak, ők is fáradtak, s ezért nem terítenek vacsora-asztalt. A szép. ízlésesen terített vacsora-asztalnál jobban esik az étel és a vacsora utáni beszélgetés. Szoktuk meg azt, hogy nemcsak a vendégek számára terítünk; Mennyivel jobban ízlik a falat a szépen terített asztal mellett. Ne sajnáljuk magunktól ezt a kis luxust, mert megéri a fáradságot. Néhány szót a „harmadikról“ Hosszas vívódás után vettem kezembe a tollat, hogy írjak az Asszonyok-lányok rovatnak. Sorsomról annyit: Idestova 25 éve, hogy együtt élek férjemmel. Lányom férjhezment, a maga asz- szonya. A fiam is már nősülhetne — ahogy mondani szokták — már benne is van az időben Ennek ellenére nem foglalkozik a nősülés gondolatával éspedig azért, mert rossz példát lát maga előtt, a mi családi életünket. Fér- jem házasságunk harmadik éve óta nők után futkos. Hogy milyen harcot vívtam évek hosszú során keresztül, erről sokat, egy regényt lehetne írni. Erre sokan azt mondhatják, »bizonyára nem ÜZENETEK 1275-en tették le az Ifjúság a szocializmusért próbát Szekszárdon Az elmúlt félév során 1275 szekszárdi fiatal tette le az Ifjúság a szocializmusért próbát. A fiatalok közül 355-en KISZ-en kívüliek. A mozgalom eredményeként öt ifjúsági bi'igád működik a város üzemeiben. Az ifjúsági munkabrigádok teljesítménye fokozatosan növekedik. A DÉDÁSZ ifjúsági brigádja 107 százalékra teljesítette első negyedéves tervét. A páskumi városrész és a sportpálya mellett lévő terület fásítására, valamint a régi fürdőház bontási munkálataira több mint ezer fiatalt mozgósított a városi KISZ bizottság. A felszabadulási kulturális seregszemlén 300 fiatal vett részt, a József Attila olvasómozgalomba több mint 400 fiatal nevezett be. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom mozgósított eddig legtöbb fiatalt a városban. A mozgalom eredményeként a KISZ taglétszáma is jelentősen növekedett. Tehetetlen szülő jeligére: Fiam jó és szófogadó, de félek, hogy rossz társaságba keveredik. Az utóbbi időben néhányszor későn jött haza, és sajnos apa nélkül nevelődik, nincs aki erélyesen rendre utasítaná, irányítaná — írja levélírónk többek között. Megértjük aggódását, mert nem könnyű egy édesanya számára a serdülő fiú nevelése. Különösen nehéz akkor, ha kényen- kedven nevelték, elkényeztették. A serdülő fiatalokkal nehezebb bánni, mint a gyermekekkel. Testi és szellemi képességük növekedésével egyidejűleg fejlődik ön- állósságra törekvésük is. A serdülőkorban fokozódik az érzékenység, minden erőszakkal és kényszerrel szemben. Különösen unalmas számukra a hosszadalmasabb erkölcsi prédikáció. Éppen ezért sokkal hasznosabb, hogy a gyerek a dorgálás mellett világosan lássa, hogy viselkedésével keserűséget okozott, a szülőnek. A másik, ami igen fontos az, hogy a fiú, ha már nem jár iskolába, rendszeresen dolgozzék. Erre számtalan lehetőség van. Az üzemek, vállalatok és a mezőgazdaság várja a fiatalokat. Miből ered a virágok neve ? A tulipán Keletről hozta magával nevét. Ott tülbendnek nevezték, ami törökül turbánt jelent. A kis primula neve onnan ered, hogy az első tavaszi virágok közé tartozik, s latinul prima elsőt jelent. A nárcisz nevét egy görög monda szolgáltatta, amely szerint egy csodás szépségű ifjú megpillantotta a vízben saját tükörképét és beleszeretett, olyany- nyira, hogy belevetette magát a vízbe és meghalt. Azon a helyen kinyílt egy sárga nárcisz. Ugyancsak görög mondához fűződik a jácint neve is. A monda szerint diszkoszverseny közben Hya- kinthost, Apollo kedvencét halálra sebezte egyik ellenfele, aki a nehéz diszkoszkorongot homlokának dobta. Apollo az ifjú véréből fakasztott egy csodálatos illatú virágot, amelynek a Hvakinlhos nevet adta. Ennek változata, a magyar jácint. Illik, nem illik jeligére: Szüleinek igaza van akkor, amikor nem járulnak hozzá ahhoz, hogy udvar lőj a távol lakó szüleihez utazzék látogatóba. Erre egyelőre semmi szükség nincs. Ugyanis nem egy esetben előfordult mór az, hogy a fiú szülei korainak találták a lány részéről történő közeledést, sőt hallottunk már olyan eseteket is, amikor a fiú szülei elítélték a lény szüleit azért, amiért lányukat kíséret nélkül elengedték. Kinek jár árvaellátás jeligére: A meghalt dolgozó, vagy a meghalt nyugdíjas gyermekének árvaellátás jár 16 éves, ha pedig tovább tanul 19 éves koráig, ha a meghalt a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Az árvaellátás összege az özvegyi nyugdíj fele, de legalább havi 175 forint. A szülőtlen árvák (akiknek mindkét szülője meghalt) ellátása havi 250 forintnál kevesebb nem lehet. tudott a férjével bánni«. Ezeknek csak annyit. A mi esetünkben nem. használt a jó szó, a kedvesség, sőt az erélyesség is csak még jobban mérgesítette a helyzetet. Ha az egyik nőtől elmaradt férjem, akadt egy másik. A mi házaséletünkben mindig ott volt az az úgynevezett »harmadik«, aki megkeserítette az én és az egész család életét. Hogy mi késztetett arra, hogy 25 évi házasság után most írjak? Az, hogy lányom életében az én sorsomat látom megismétlődni. Az ő családi boldogságukat is veszély fenyegeti, szét akarja rombolni a gyűlölt »harmadik«. — Azért ragadtam most tollat, hogy a saját életem és a többi megcsalt asszony érdekében emeljem fel szavamat. Kéréssel fordulok azokhoz, akiket illet. Ne tűrjék meg a munkahelyeken az olyan nőszemélyeket, akik mások békés életét feldúlják csupa passzióból, időtöltésből, vagy heccből. Mert az ő számukra ez csak kaland, a mi számunkra pedig mérhetetlen keserűség és bánat. Tisztában vagyok azzal, hogy az emberek érzelmi kapcsolata magánügy. Nem lehet parancsszóra szeretni, vagy nem szeretni. De tisztában vagyok azzal is, hogyha a társadalom az eddiginél jobban elitéli a házasságtörő- két és azokat a könnyűvérű nőcs- kéket, akik tisztes családapák, más asszonyok férjei után futkosnak, és tiltott gyönyöröket hajszolnak, kevesebb lesz or házasságtörő, de kevesebb lesz a megcsalt, kisemmizett asszonyok száma is. Kevesebb lesz a válás és a boldogtalan családi élet. Lehet, hogy sokan nem értenek velem egyet, de az általam elmondottak felett lehet vitatkozni. K. J.-né Jó, ha tudják a férjek Helytelenül értelmezi a nők egyenjogúságát, aki azt kívánja, hogy az üzemi munka mellett a nők végezzék az otthoni munka oroszlánrészét is. Ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolása egyik legfontosabb állami és társadalmi feladatunk. Az üzemi étkeztetés, a konzervipar, a bölcsődék és napközi otthonok hálózata, az egyre nagyobb számban készülő háztartási gépek és segédeszközök mind azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a háztartás és a gyermeknevelés terheit. Ez azonban még nem elég. Alapvetően kell megváltozni a férfi?., felfogásának, magatartásának is. Tudomásul kell venniük, hogyha a termelőmunka nehézségeiből a nők kiveszik részüket, akkor a férfiaknak is meg kell a nőkkel osztani a háztartás terheit. Ha a »teremtés koronája« nem szégyelli, hogy a nő keresetével hozzájárul a megélhétés költségeihez, akkor ne restelljen részt venni a háztartás és a gyermeknevelés feladataiban sem. Józan gondolkodású férj ne csak a megélhetés gondjait, hanem az otthoni munka nehézségeit is ossza meg feleségével. — Jóleső érzés — és ehhez minden dolgozónak joga van — kicsit elbeszélgetni egy-egy pohár bor mellett a barátokkal, ismerősökkel, de csak akkor, ha ez nem megy a feleség, a család rovása* neu
