Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

6 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, május 5. flz első negyedév takarékossági eredménye megyénkben A lakosság takarékossági kedve állandóan növekszik. Az elmúlt évben 1,5 milliárd forinttal emelkedett a takarékbetétek ál­lománya és 280 000-rel volt több a takarékoskodók száma. Ebben az évben még nagyobb lendület­tel folyik a takarékossági mozga­lom és a jelek szerint az ered­mények a tavalyit is messze túl fogják szárnyalni. Az év első há­rom hónapjában Budapesten és vidéken 230 ezer új takarékbetét­könyvet váltottak. A takarékbetétállomány a múlt év végi összeggel szem­ben az idei első három hó­napban 26.4 százalékkal emel­kedett, ez 57,6 százalékkal na­gyobb, mint 1959 első negye­dében volt. A betétállomány növekedése vidé­ken nagyobb arányú volt, mint Budapesten, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy ebben az időszakban zajlottak le a terme­lőszövetkezeti zárszámadások és a kifizetett összegek egy részét ta­karékbetétben helyezték el a dol­gozó parasztok. Tolna megyében ugyancsak te­temesen nőtt a takarékbetét- allomány. Az év első három hónapjá­ban több mint 25 millió forin­tot helyeztek el a megye la­kosai takarékbetétkönyvben. Megyénkben a dolgozó parasztság egyre inkább megkedveli a betét, könyvben történő takarékosko­dást, bizonyítja ezt az is, hogy ez év március 31-ig 4 millió forinttal nőtt a parasztok ta­karékbetéte. A népszerű KST-k is egyre több takarékoskodó hívet vonzanak Ez év március 31-én az országban 4214 KST működött, 356-tal több mint 1959 december 31-én és több mint 100 000 új tag kapcso­lódott be ebbe az új takarékos- kodási formába. KST-tagok száma meghaladja a 600 000-et, ami azt jelenti, hogy a bérből és fizetés­ből élő dolgozók majdnem egy­negyede viszi megtakarított fo­rintjait KST-kbe. Tolna megyében az első ne­gyedév végén 103 KST működött, s a tagok száma megközelítette a 10 000-et. s ez 2000-rel több. mint az elmúlt év végén volt. Az év első negyedévben a KST-tagok megyénkben több mint két és fél­millió forintot fizettek be, s más- félmillió forintot vettek kölcsön- képpen igénybe. Vasárnap fodrászbemutató lesz Szekszárdon A Tolna megyei Kisipari Szö­vetkezetek szakmafejlesztő bizott­sága vasárnap, május 8-án dél­előtt 10 órai kezdettel rendezi meg a Szabadság Szálló nagyter­mében megyei fodrászbemutató­ját. A fodrászbemutatón részt vesz­nek: Bonyhád, Dombóvár, Si- montornya, Tolna, Tamási, Hő- gyész és a Szekszárdi Fodrász Szö­vetkezet legjobb fodrászai. A be­mutató keretében új vonalú férfi frizura, a borotva- és az angol hajvágás kerül bemutatásra. A női fodrászok a legújabb női fri­zurákat; nappali vízhullám, vas- ondolálás, estélyi- és színházi fri­zurákat mutatnak be. A fodrász­bemutatóval együtt kozmetikai bemutatót is rendeznek. A vasárnapi fodrászbemutatót azzal a céllal rendezik meg, hogy ezen keresztül is érzékeltessék a fodrász szakma fejlődését, s ezzel elősegítsék, a fodrászok szakmai továbbképzését. A népdalgyűjtő A kis szobában a fal mellett, a pianinó fehér billentyűin megcsil­lan az alkonyat rózsaszín fénye. A falakon képek, az asztalon kotta: körül pillantva, önkéntele­nül is az az érzése támad az ide­gennek, hogy. egy olyan lakásba lépett, amelynek tulajdonosa sze­reti a zenét. Valóban így van. Könczöl Fe­renc, a szakcsi általános iskola tanára nemcsak szereti a zenét, maga is szívesen zongorázik, s lelkes gyűjtője, ápolója a község népdal-kultúrájának. Szakcson er­re még bő lehetősége van, mert élnek olyan idős emberek, akik emlékeznek régi dalokra, olyan népdalokra, amelyeket még nem jegyeztek le... Nem elszigetelt a község a környező falvaktól, la­kói elfogadják a kultúra legújabb termékeit is, de mindeddig meg­őriztek — bár csak az idősebbek — sok értékes emléket a régi dalkultúrából is... A fiatalok már kevés népdalra emlékeznek, ke­vésbé is érdekli őket, mint az idősebbeket. Az ő ízlésüknek már inkább a modern dalok felelnek meg. PILLANATKÉP Dunaföldvár 10 perel A pécs—budapesti autóbusz lá­gyan ringatva gördül a sima be­tonon Dunaföldvárig. Dunaföld­vár tíz perc! Nem először vagyok ebben a községben. Nevének hallatára ré­gi, elfelejtett emlékek élednek fel bennem. A Templom-hegy ódon, szép utcái, a 700 éves vár roskatag tornyával, ahonnan sok­szor gyönyörködtem a kék Duna tündérszép panorámájában. — Eszembejut — fiatalkorom elmúlt emlékeként — a varázslatosan szép Duna-sziget, a szerelmesek meseországa és a gyöngyvirág il­lata... A községbe vezető elhanyagolt út helyett, széles, tiszta színpom­pás virágokkal szegélyezett úton kanyarodunk a főtérre. Egy gon­dozott kis park mellett megál­lunk. A tágas, tiszta téren szem- kápráztatóan izzófehér neonfény, járókelők nyüzsgő tömege, s nagy autóbuszforgalom fogad. Szem­ben az impozáns tanácsháza ra­gyogó épülete áll a fényözönben. A xőutcán gondozott emeletes há­zak sorakoznak. Indulás! Elhelyezkedünk a ko­csiban. Búcsúzóul tekintetem rá­esik a tanácsháza sötét, alvó ab­lakszemeire. Azok, akik a község ügyeit intézik — úgy látszik — nem alszanak. Egy utas — Van néhány úgynevezett nó­tafa a községben — mondja Kön­czöl Ferenc —, akik még min­dig tudnak újat mondani, adni. Sietni kell a gyűjtéssel, mert idő­sek már, s ha ők kihalnak, velük vesz el az a sok kulturális érték is, amit számunkra a népdal és az egyéb népi hagyományok je­lentenek. — S kik azok — teszi föl az új­ságíró a kérdést —, akik a leg­több dalra emlékeznek vissza? — Egyike a legtermékenyebb nótafáknak Ilianné, Zlatics Bor­bála, de igen sok dalt jegyeztem le özvegy Récsei Istvánnétól is... Mint elmondja, mindez kez­detben nem volt olyan könnyű, mint ahogy most látszik... Az embereknek, hogy énekeljenek — közel kellett férkőzni a szívéhez, meg kellett ismerni a szokásai­kat, alkalmazkodni kellett a han­gulatukhoz. De még akkor sem ment hibátlanul. Legtöbbjük nem tudott különbséget tenni az úgy­nevezett hallgató, műdal és a nép. dal között. Nagyon sok műdalt, jó, rossz hallgatót végig kellett hallgatnom, míg eljutottam oda, hogy azt énekelték, amit meg akartam tudni tőlük ... Később aztán már szívesen énekeltek, hiúsági kérdést is csináltak be­lőle ..: S hogy mindaz ne vesszen el, amit a gyűjtők korábban és most fáradságos munkával felkutatnak, megmentenek, az énekkar műso­rán és az iskolai énekórákon ál­landóan szerepelnek helyi gyűj­tésű népdalok. ANYAI A világosszürke cirmos elé­gedetten figyeli csemetéjének ügyeskedéseit, micsoda torna­mutatványokat végez egy szék karfáján. Hirtelen villan a sze­me, a hátán végigborzolódik a szőr és egy hatalmas szökéssel a nyitott ajtón beóvakodó ku­tya fején terem. A kutya nyü­szítve kitakarodik, mert az éles karmok ugyancsak végig­szántották az orrát, és a szeme épségét veszélyeztették. Nem számított ilyen hirtelen táma­dásra. A cirmos visszatelepszik előbbi helyére. Csemetéje köz­ben leügyeskedett a szék kar­járól, hosszúkarú két első lá­bával »marokra fogva« egy dió­gerezdet majszolgat. Aztán hopp! Az anyja mellett terem, szopni kezd. A cirmos halkan dorombolva keveredik az olda­lára, hogy a csemete kényelme­sebben táplálkozhasson. Ta­lán azt gondolja elégedetten: »Lóm, mekkorát nőtt ez a kö­lyök«. Pedig furcsa egy szerzet. Apró fekete gyöngyszem-sze­meivel, fehér mellényével, bar­na bundájával, hosszú, nagyon bozontos farkával... Nem, hát egy rendes macskakölyök nem ilyen. Mindegy. A cirmos gon­dos mama. A mostohákat a közvélemény nem ilyennek is­meri. Mert a cirmos csak mostoha mama. Csemetéje pedig egy kedves, eleven kis mókusko- lyök. Ilyen is ritkán fordul elő, hogy macska elfogadjon »bébijének« egy mókuskölyket. Úgy történt, hogy ózsáki gye­rekek mókusfészekre találtak, benne apró, tehetetlen kis köly- kek. Magukkal vitték; »Hátha „Távozz sátán!*9 Középkor a modern Itália kellős közepén A »vörös Emilia« tartomány termékeny vidék, ahol politikai­lag a kommunisták és szocialis­ták vannak túlsúlyban, tehát szálka a klerikális körök szemé­ben. Olasz folyóiratok értesülései szerint Reggio Emíliában éppen ezért társadalomtudományi főis­kolát akarnak létesíteni, ahol katolikus aktivistákat képezné­nek ki, hogy felhasználják őket a marxizmus elleni harcban. Az egyetemi rangot viselő főiskolát jezsuiták vezetnék. De ez nem is az egyetlen kezdeményezés a »vö­rös veszedelem« elhárítására. Három héttel a nagyböjt előtt Lercaro bíborosnak eredeti ötlete támadt. Kiadta a rendelkezést, hogy valamennyi templomban imádkozzanak az »ördög kiűzeté­séért«. Az emberek nevettek raj­— Bronzkori urnasírt találtak a kisszékelyi Április 4. Tsz építke­zéseinél. A szekszárdi múzeum rövidesen leletmentő ásatásokat fog végezni ezen a területen. — Ésszerű kívánság. Draperben (Egyesült Államok) golyó általi halálra ítélték James W. Rodgers gyilkost. Amikor megkérdezték tőle, mi az utolsó kívánsága, a halálraítélt rávágta: „Szeretnék egy golyóálló mellényt”. — Hófehérke és a hét törpe címmel május 22-én tart elő­adást a bonyhádi bábszínház. — Tömörebben már nem lehet. „A borzalmas este” című színda­rab londoni bemutatója után a Times csak ennyi írt: „Pontosan az, amit a címe igér.” ta, kevesen hitték el, hogy Ler­caro valóban az ördögűzés közép­kori módszereivel akarja »gyó­gyítani« a kommunistákat. Pedig úgy volt. A »Grazia« cí­mű hetilap részletes riportot kö­zölt Alessi vikáriusról, aki állí­tólag a legfőbb olasz »ördögűző«. A helyi templomban vasabron­csot őriznek, amelyet állítólag Viccino szaracén püspök viselt valaha a nyaka körül. Ezzel az abronccsal »űzi az ördögöt« Ales­si főtisztelendő úr. A »megszállot­tat« először szíjakkal az oltár előtt álló asztalhoz kötözik, az­után nyakába helyezik az abron­csot és Alessi imákkal űzi ki be­lőle az ördögöt. Mint mondotta, biztos jelekből ismeri fel, hogy valaki megszállott-e, vagy »csu­pán« idegbeteg. * — Több mint 30 000 forintot irányzott elő Szekszárd város ta­nácsa ez évi költségvetésében a szőlőhegyi orvosi rendelő fenntart tására, valamint a körzeti orvo­sok vasár- és ünnepnapi szolgálat ta ellátásának biztosítására. — Robbantott tavak. Kazah­sztánban robbantással 600 új ta­vat létesítenek. A tavak formáját kotró- és simítógépek segítségével adják meg és talajvízzel, vagy földalatti források vízével töltik meg azokat. — A televízió műsora: 18.30' Zenekedvelő gyerekek klubja. 19.30: A jövő hét műsora. 19.35: TV-híradó. 19.50: Üstökösök és meteorok. Sinka József előadása,- 20.10: KatonaszíV, Szovjet film. Pályaválasztás . . ■ ■a meg lehet őket szelídíteni«. De elpusztultak, csupán egy ma­radt életben, mert egy macska elvállalta a táplálását. Meg­nyerte a tetszését a tehetetlen, kis poronty, emlő után szima­toló kis fekete orrával. Es nem csak táplálója, hanem védelme­zője és hűséges játszótársa is. Semmiféle állat nem mehet a kis kölyök közelébe, annyira félti. A kis mókuskölyök szépen fejlődött, amióta a cirmos »örökbefogadta«. Es nemcsak a »mamája« tetszését nyerte el, hanem az emberekét is. A szomszédok is át-átszaladnak néha, megnézni, mit csinál Pla-^ zsekék kis mókusa, Ö is meg-^. barátkozott az emberekkel. Hi-U szén olyan jól lehet a ruháju-J* kon tornázni, diót is adnak, 0 meg tejecskét is. Amikor gaz­idősebb asszony érdeklődik a Tamási Járási Tanács Egészség- ügyi Osztályán Veldi János egészségőrtől, ■— A kisebbik lányom, a Kató csecsemőápolónő szeretne lenni. Hogyan juthatna el olyan tanfo­lyamra? — Mennyi idős a kislánya, Bó­ka néni? — Tizenöt. 1945 március 12-én született. Tavaly végezte el az általánost... — Fiatal. Még fiatal ahhoz, hogy fel lehessen venni. — Pedig úgy szeretne dolgozni. És az a vágya, hogy csecsemő­ápolónő lehessen. Mert tudja, úgy van — magyarázza szapora bő­beszédűséggel a néni —, hogy az idősebbik lányom dolgozik, pénzt keres, öltözködik. A kisebbik is hasonlóan szeretne... »Édes­anyám, dolgozhassak én Is« —• mondja. — Én nem bánom, eredj, ha van kedved hozzá — mondom neki; — Nézze, semmi akadálya an­nak, hogy csecsemőápolónő le­hessen. Csak hát még fiatal. Ha­nem tudja mit? Iratkozzon be vö­röskeresztes ápolónői tanfolyam­ra, Szekszárdra, vagy Kaposvár­ra. Onnan majd. ha eléri a kort, átmehet gyerekápolónőnek, álla­mi képzőbe. Ezt a munka mellett elvégezheti. Csak jöjjön, nagyon szívesen vesszük. Mert néhány év­vel ezelőtt az volt a gondunk, hogy nem lesz ápolónő-utánpót­lás. Most viszont elég sok a je­lentkező. Van, aki közben meg­gondolja magát, más foglalkozást választ, de a legtöbb szereti ezt a hivatást. — Hát a Katicám nagyon sze­retné ; .'j . L. \ MOZI ___MŰSOR_______,áj U ■ I 0 m) oj „ . „ Bolond április. Magyar film. ! daasszonyától tejet kap, két JcisQ Bonyhád 6—8, Bátaszék 9—11. U első lábával belekapaszkodik am kanál szélébe. Mulatságos kisQ Salemi boszorkányok. Német­Alvajáró Bonifác. Francia film. Bátaszék 6—8, Bonyhád 9—11.-1L Oí ,t_ SÍ Paksi Konzervgyár legalább 3 éves szakmai gyakorlattal közgazdasági és szükséges műszaki ismeretekkel ren­delkező beruházási előadót keres azonnali belépéssel. (133) o-------­Q Apróhirdetés jószág, amikor jóllakott és mégfrancia film. Dombóvár 6—8, kap diót, azt gondosan elrejti n Tamási 9—11. valahova. Aztán, mivel semmi U Mi tetten egyedül. Olasz film- gondja nincs, odabújik cirmos? vígjáték. Tamási 6—8, Dombó­»mamájához« és aluszik, az pe-U vár 9—11. _ , ... dig féltő 'Onddal vigyázza. ■ , - _ , , , -.eladó. Bonyhád, Rákóczi u Lám, milyen érdekes az di-H ,Fenyes «kuvo Magyarul beSze- 0 latok anyai ösztöne. (BOGNÁR) 0 ” 3 “• U tolna megyei népújság Cl 1100-as Simca Fiat személygép- Ukocsi üzemképes, jó állapotban j | dasági, vagy jogtudományi ' ■ egyetemmel rendelkező fér- i [ fit munkaügyi osztályvezetői keres azonnali munkakörbe belépéssel (126) amerikai film. Dunaföldvár g 6—8, Paks 9—11. Q m Egy kislány keresi az édesapját. ■ n Színes magyarul beszélő szov- Q D ;„t film Pót, fi—» Dunaföld­121. (10) J _ . . „ . .. tói; jet film. Paks 6—8, (t Paksi Konzervgyár közgáz- v.-jr g_1 ] . —- a-....—,—. (0Q tó' fo '10 Hulot úr nyaral. Francia film- burleszk. Szekszárd 5—8. Tol- Q na 6—8. B 105 %-os alibi. Csehszlovák bűn Q ügyi film. Tolna 9—11, Szék- ■ szárd 9—11. f) (121 * TD ■ O ■ O ■ O ■ O ■ CD B O ■ O ■ A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc 0 Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre ■ Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10. 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli IsfVán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom