Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

4 I960, május 29. A. jt 1 V * í i / TOLNA MEGYÉT NÉPÜJSAG s Cseréljük ki tapasztalatainkat! Hegéri kimért kapásterületet vállalni Elmondja: Dömötör József, a szekszárdi Béke Tsz tagja örömmel vettem tudomást ar­ról, hogy idén kimért kapásterü­letet lehet vállalni a termelőszö­vetkezetben. Ez nekem nagyon jól jön, mert családi vszonyaink- nak ez a forma kiválóan megfe­lel. Én az állattenyésztésben te­henészként dolgozom, a fiam ta- karmányos, lányom meg a tsz if­júsági brigádjának tagja. Fele­ségemnek itthon és a háztáji gaz­daságban akad dolga. A család­ból hárman végzünk kötött mun­kát a tsz-ben, és a feleségem­nek az otthon körül akad dolga. Munkánk mellett azonban sza­badidő is jelentkezik. így például én magam minden másnap nap­közben szabad vagyok, mert a te­henek legelnek és mi állattenyész tők felváltva legeltetünk. Szabad­időnk jó kihasználása céljából úgy döntöttünk a családban, hogy kötött munkánk mellett vállaljuk még a két hold kukorica és fél hold burgonya megművelését. Számítást végeztem és számítá­som a következő eredményt hoz­ta. A kukorica közé 'köztes babot vetek minden sorban. Számításom szerint a két hold kukoricában négy. mázsa köztes bab terem. Ennék fele, vagyis két mázsa az enyém. A hivatalos árat alapul véve 2 mázsa szokvány babért több mint 800 forintot kapok. A kukoricát háromszor megkapá­lom, ezért körülbelül 20 munka­egységet, a betakarításért 10 munkaegységet írnak a részemre jóvá. Egy munkaegység tervezett értéke idén 38 forint 20 fillér, te­hát 30 munkaegységért 1146 fo­rint értékben részesülök. Termelési tervemet mindkét nö­vénynél szeretném túlteljesíteni. Figyelembe véve a helyi adottsá­gokat, ez sikerülni is fog, s úgy gondolom, nyolc mázsával túl tu­dom teljesíteni a kukorica ter­melési tervemet. Prémiumként a terven felült termelt kukorica fe­lét, vagyis 4 mázsa csöveskukori­cát szerzek. Ennek értéke ősszel körülbelül 400 forint. Énnyit a kukoricáról. A burgo­nyánál ugyancsak megtalálom a számításomat. A burgonyát kéz­zel egyszer kell megkapálnom, s ezért körülbelül két munkaegysé­get, a szedésért és betakarításért négy munkaegységet ír jóvá ré­szemre a termelőszövetkezet. Ez összesen hat munkaegység, ennek tervezett értéke 230 forint. Bur­gonyatermelési tervemet is túl akarom teljesíteni mintegy 10 mázsával, így 5 mázsa burgonya az enyém . lesz. Hivatalos árat számítva, ezért a burgonyáért 350 forintot kapok, ha eladom. Mindent összegezve kimutatom a munkám után járó kereset vég­összegét: 800,— Ft Köztes bab 2 mázsa á 400 Ft./q Kukorica-kapálás ésj betakarítás összesen 30 munka­egység. (Egy munkaegység tervezett értéke 38,20 Ft.) 1146,— Ft Tervtúlteljesítés után járó prémium számításom szerint 4 mázsa csöveskukorica á 100 Ft/q 400,— Ft Burgonya-kapálásért és betakarításért jóváírt 6 mun­kaegység tervezett értéke 230,— Ft Prémium, számításom szerint 3 mázsa burgonya á 70 Ft/q _________350,— Ft S zámítást végeztem a ledolgo­zott munkanapokról is. Lehet, hogy ez a számítás nem pontos, de úgy gondolom, hogy a 2 hold kukorica és egy hold burgonya kézi munkájára körülbelül 30 munkanapot fordít egy ember napi 10 órás munkaidőt véve ala­púk Egy emberre számítva a napi keresetet, ez a kereset 100 forint Ä tolnai gimnázium hajója a városligeti tavon A tolnai gimnázium tanulói készítették ezt a hajót, a Lenin atom- jégtörő kicsinyített mását. A hajó három és fél méter hosszú, part­ról irányíthatóan tízféle mozgási műveletet képes elvégezni. A ha­jót a Budapesti Ipari Vásár alkalmából a városligeti tavon állítot­ták ki. Összesen: 2926,— Ft körül ingadozik. Számításom szerint, ha teljesítjük az egy munkaegységre tervezett értéket, akkor ez a kereset ennél csak több lehet inkább, mint keve­sebb. Most nem is Szólok arról rész­letesen, hogy előlegként kapunk egy munkaegységre 17 forintot, 2 és fél kiló búzát, 1 és fél kiló árpát, 2 kiló burgonyát, 3 kiló kukoricát, fél liter bort. Azt mondhatom, megéri kimért kapásterületet vállalni, az ember előre számolhat, kényelmesen, kö­tetlen munkaidőben dolgozhat. — Kötött munkák mellett a burgo­nyát már meg is kapáltuk egy­szer, s a kukorica.-kapálást is el­végezzük a napokban. Csodálko­zom, hogy vannak tsz-tagok és termelőszövetkezetek is a megyé­ben, akik nem tartják helyesnek a prémiumrendszert és a kapások területének egyénekre, illetve családokra való felosztását. Ünnepség a gyermekek számára Szekszárdon A Bezerédj utcai napköziben a nagy ünnepek előtt szokásos nagy. takarítás után a feldíszített udvar, rossz idő esetén a csoportszoba fo­gadja az ünnepeiteket. Csak jó idő legyen, akkor lesz kör játék, zsák- banfutás, kötélhúzás, rollerver­seny, stb. Közösen megkeresik az eldugott cukorkát és ajándékokat. A kiscsoportosok játék furulyát, a középsők léggömböt, a nagycso­portosok pedig szélfogót kapnak. Rossz idő esetén mesedélelőttöt tartanak, délután csokoládét, fagy laltot kapnak a gyerekek. A nemzetközi gyermeknap A gyermeknap a lelkekben pi­rosbetűs ünnep. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javas­latára ezen a napon a világ na­gyobbik felén a gyermekek felé fordul a figyelem. Őket köszönti a rádió, a televízió, a tavaszi nap­sütés, a gyümölcsöt termő fák, a virágok, rájuk mosolyog a derült égbolt, rájuk ragyog az édes­anyák örömtől csillogó szeme, fe­léjük tárul az édesapák erős, vé­delmet biztosító karja. Őket köszöntik országszerte a nőtanácsok is. Célunk társadalmi ünneppé szélesíteni ezt a napot, s a gyermeknevelésre, a gyermekek védelmére irányítani az ország fi­gyelmét. Megnövelni a felnőtt társadalom felelősségérzetét, a felnövekvő ifjú nemzedék egy­séges szocialista neveléséért és felébreszteni, illetve ápolni gyer­mekeinkben a nemzetközi szoli­daritás érzését. Ennek a gondolat­nak jegyében ünnepelnek ezen a napon á felnőttek és a gyermekek is. A mi nemzetközi gyermeknapi ünnepünk tíz esztendős. De a név régi emlékeket idéz a szülők szí­vében, a felnőtt emberek emlé­kezetében. Milyen emlék marad­hatott a felszabadulás előtti Ma­gyarország gyermekvédelmi po­litikájáról? Szomorú gyermeksor­sok, riadt gyermektekintetek, mintha ösztönösen megérezték volna, hogy nem szabad vidám­nak lenni, akkor, mikor szüleik gonddal terhelten, nehezen visel­ték el még a gyermekkacajt is. A kócfejű, rongybaba, vagy a kapca­szárból készült futball-labda a já­tékok emléke. Vagy az édesanya korán ráncosodó fáradt arca, ami­kor lázas gyermeke fölé hajol, tudva azt, hogy beteg gyermekét nem tudja megmenteni, mert nincs pénz orvosra, gyógyszerre. A rosszhírű lelencházak, a sok­sok bánat és keserűség, amely végigkísért akkor szülőt és gyer­meket. Ma, amikor felszabadult, bol­dog gyermeknapot ünnepiünk, szívesen feledjük el a régi rossz emlékeket. Boldogan nézzük az ünnepen élettől viruló boldog gyermekar- cokat. Halljuk vidám kacagásu­kat. Minden szülő örül gyerme­ke boldogságának, a csodás jövő­nek, amelyben gyermeke felnő* emberré válik. Ma nem a gyer­mekért, vagy a gyermektől _ való félelem, hanem a róluk való gon­doskodás jellemzi rendszerünket. Bölcsődék és napközik, óvodák* iskolák várjak a gyermekeket. A mi társadalmunk már a gyer­mek megszületése .előtt gondos­kodik az újszülöttről. Különböző rendelkezések könnyítik meg az anyák helyzetét. Á gyermekek megváltozott éle­tének bizonysága, hogy egyre na­gyobb számban mennek üdülni* sportolnak, úttörőtáborok teszik kedvessé, felejthetetlenné a nyá­ri szünidőt. Ha vannak is még gondok, problémák, ahhoz nem fér kétség, hogy hazánkban, ahol alkotmány biztosítja a család és az ifjúság védelmét, egész né­pünk azon van, minél boldogabb holnapot szerezzen a gyermekek­nek. A gyermekek ünnepén elmond­hatjuk, mindent megteszünk azért, hogy a gyermekek neve­lése anyagi feltételeinek javítása mellett a béke és a népek kö­zötti barátság szellemében ne­veljük a magyar fiatalokat. Hogy ráirányítsuk a figyelmet a legfon­tosabbra: A világ gyermekeinek élete hazájuk jólététől, boldogsá­gától, biztonságától függ. Gyermekeinket már a legkisebb kortól kezdve arra neveljük, hogy megértsék, egyenlő az ember, bár­milyen színű is a bőre. A gyer­mekek ünnepén, amikor a gyere­kek eszébe és szívébe idézzük a nemzetközi szolidaritás nagy gon­ddalát, az algériai gyermekek bá­natát és az észak-vietnamiak 'tömét, nekünk felnőtteknek is újra végig kell gondolni, hogy csak békében nevelhetjük fel őket olyan boldog, elégedett em­bereknek, . mint amilyeneknek szeretnénk. Takács Mihályné a megyei nőtanács titkára Bz eredetinél több difa! adnak ki a ffiianáes pályázatán A nemzetközi gyermeknap tisz­teletére a megyei nőtanács közö­sen a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával, a KISZ megyei bizottságával és az úttörők me­gyei elnökségével pályázatot hir­detett az általános iskolák VII. és VIII. osztályos tanulói között. A pályázat címe „Mit jelent a felszabadulás a gyermeknek” volt A megyei nőtanács címére eddig mintegy 170 dolgozat érkezett be. A dolgozatok értékelését a megyei nőtanács kultúrbizottsága végez­te. A tapasztalatok azt bizonyít­juk, hogy ifjúságunk ismeri a múltat és éppen ezért megfelelő­en értékelni is tudja a megválto­zott, szebbé vált jelent. Ebben benne van az is, hogy a gyerme­kek nevelésében a pedagógusok és a szülők együttműködése igen gyümölcsöző. A dolgozatok értékelése során éppen e tapasztalat alapján' a nő­tanács úgy döntött, hogy az ere­detileg tervezett első három leg­jobb díjazáson kívül a többi pá­lyázókat is megjutalmazza. Erre a gyermeknap utáni napokban ke­rül sor. a napi fáradságos MUNKA UTÁN elgondolkodva ballag haza Kalmár József elv­társ, a Szekszárdi Városi Tanács VB.-elnöke. Ez a nap is esemény­dús volt, különböző ügyekben tárgyalt a város fejlődésével kapcsolatban. Sokan voltak olya­nok is, akik lakáskérés, vagy más személyes ügyük elintézése vé­gett keresték fel. Már majdnem lakásához ért, amikor az árnyék­ból egy fiatal pár lép élő, s meg­szólítja. — Józsi bácsi, magára várunk. Ne haragudjék, hogy még ilyen­kor is zavarjuk — de a mi dol­gunk, amelyben segítséget vá­runk életbevágóan fontos.; A tanácselnök. kissé meglepőd­ve néz a fiatal párra, s közben emlékezetében kutat, honnét is­meri őket. Aztán hirtelen átvil­lan agyán: Egy hónappal ezelőtt találkozott velük, amikor házas­ságot kötöttek a tanácsházán * — Az utca nem alkalmas sors­döntő kérdések megbeszélésére — mondta mosolyogva, s ameny. nyiben olyan halaszthatatlan a dolog és nem lehet vele várni holnapig —, hogy a hivatalban tárgyaljunk — gyertek, kerülje­A% emberség nevében tek beljebb, — mondotta és a la­kás felé tessékelte őket, — Segítsen rajtunk Józsi bá­csi, mert ha ez továbbra is így megy, teljesen felbomlik a házas­ságunk, — kéri félig sírva a fiatalasszony, A TOVÁBBI BESZÉLGETÉS SORÁN aztán világos kép rajzo­lódott ki a tanácselnök előtt a fiatal pár életéről. A házasság- kötés után — amelyet a lány szülei már kezdetben nem jó szemmel néztek — a lány szülei­hez költöztek, mert itt bőven volt lakás. Igen ám, de mivel nem szívelték a fiatal férjet, ahogy csak lehetett igyekeztek megkeseríteni életüket. Először a lányukat szekírozták, hogy el. idegenítsék férjétől. Később már nyíltan ki is mondták, nem sze­retik vejüket, s a fiatalasszony, ha akar maradhat, de a férj »tisztuljon« a háztól. ÍGY KEZDŐDÖTT, majd foly­tatódott azzal* hogy a szekatúrát tovább nem bírták, s elköltöztek a fiú szüleihez, ahol — bár keve­sebb volt a lakás — befogadták őket* — Nem cselédnek neveltünk — hangoztatták ezután szüntelenül a lány szülei, amikor lányukkal összetalálkoztak. Végül pedig, a sok huzavona után a fiú szülei is úgy fogták fel, ha ti úgy, mi meg amúgy. Ók is éreztetni kezdték a fiatalasszonnyal azt, amit annak szülei éreztettek fiuk­kal. A két szülőnek egy hónapi há­zasság után sikerült a fiatalokat széjjelmarni. Az asszonyka haza­költözött szüleihez. — Szeretjük egymást és nem is akarunk elszakadni egymástól — tört ki a panasz a fiatalasszony­ból és kitűnt az is, hogy a szü­lők minden ellenkezésével dacol­va titokban találkoztak, és így jutottak ahhoz a megoldáshoz, hogy felkeresik a tanács elnökét és segítségét kérik életük rende­zésében* — Hivatalosan — lakáskiuta­lással nem tudok segíteni rajta­tok — mivel szüléiteknél van annyi lakás, hogy számotokra is lenne hely. Ugyanakkor kétezer jogos igénylő vár lakásra Szek­szárdon. — Akkor pedig hiába minden — mondja lemondóan a fiatal­ember. — Azért nem kell elcsüggedne, tek* mert megtaláljuk a módját, ha nem hivatalos keretek között, akkor az emberség nevében, hogy rendbe hozzuk a dolgotokat — mondja vigasztaló an. A KÉT FIATAL arról már nem tudott — nem is tudhatott —, hogy milyen szócsatát vívott a tanácselnök kettőjük boldogsá­gáért a szülőkkel, hogy jobb be­látásra bírja őket. Többszöri be­szélgetés után aztán sikerült megnyerni a csatát. A tanácsel­nök segítségével rendbejött a két fiatal élete, amely már a há­zasság kezdetén helytelen vágá­nyokra futott és amely teljesen fel is bomlott volna, ha Kalmár József elvtárs az emberség nevé­ben nem siet a segítségükre. f Pozsonyidé A Dunaföldvári Építőipari Ktsz mindennemű építőipari munkát,; szobafestést, ; mázolást, $ épület- j és asztalosmunkát; vállal Telefon: 1—16 (107) —i—r<-J iii? I T!

Next

/
Oldalképek
Tartalom