Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-03 / 103. szám

I fOLtfA MEGYEI VEPÜ.TSAG 1960. májas 3. Megyénk falvaiban láttuk—hallattuk A DOMBÓVÁRI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI VEZETŐI AZ ÁRUTERMELÉSI TERVEK TELJESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉ­GEIRŐL TANÁCSKOZTAK A dombóvári járás termelőszö­vetkezeteinek elnökei, agronómu- sai, valamint a községi tanácsok elnökei az árutermelési tervek teljesítésének lehetőségeit beszél­ték meg a minap Dombóvárott. Az előadást Szűcs Lajos, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője tartotta. Elmondotta, hogy megyénk többi járásában hogyan biztosítják az árutermelési tervek teljesítését. A tanácskozá­son több követésre méltó kezde­ményezésről számoltak be a szö­vetkezeti vezetők. .Elmondották, hogy a járás valamennyi közös gazdaságában munkaerő-mér­leget készítettek, amelyből kitűnik, hogy mindenütt biz­tosítva van a kanásnövényck megmunkálása. Azt is elmondották, hogy az őszi gabonák terméskiesését, — ame­lyet a fagy okozott — tavasziakkal, főleg tavaszi árpával és kukori­cával pótolják. Végezetül megál­lapodtak a dombóvári járás köz­ségeinek mezőgazdasági vezetői abban, hogy ezután negyedévenként ér­tékelik az árutermelési tervek teljesítését, átadják egymásnak tapasztalatai­kat. JELENTŐSEN EMELKEDTT MEGYÉNK TSZ-EIBEN AZ ÁLLATÁLLOMÁNY Megyénk termelőszövetkezetei­nek többségében törekszenek a közös állatállomány fejlesztésére. Főleg a szarvasmarha és sertéslét. szám növelésére fordítják a leg­nagyobb gondot. Ennek eredmé­nye máris lemérhető. A helyzet ugyanis az, hogy január I-től napjainkig a szövetkezetekben mintegy 5000-el növekedett a szarvas- marhák száma. Ezen belül 1300-al van több tehén a kö­zös gazdaságokban, mint ja­nuár elsején volt. A szövetkezetek sertésállományá­nak száma pedig mintegy 3500-al növekedett az év eleje óta. Jelen­leg közel 12 000 koca hízik me­gyénk közös gazdaságaiban. 11 ezer csíkét 460 kccsát 330 libát nevelnek Németkéren Megyén asszonyai egyéni gaz- daságaiKban is igyekeznek ez év­ben is egyre" több árut biztosíta­ni népgazdaságunknak. Az egyéni gazdaságokban az asszonyok szá­mára eze'n a területen legtöbbet ígérő a baromfitenyésztés foko­zása. És vannak is ezen a terüle­ten már jó eredmények. Németkéren például ebben az évben mintegy 11 000 csibét, 350 libát, 460 kacsát igényeltek az asszonyok a keltetőállomástól to­vábbtenyésztésre. Ezeknek jó ré­szét szerződéses továbbnevelésre vették át az asszonyok. Olyan baromfitenyésztők van­nak közöttük, mint például Fa­zekas Józsefne, aki 40 liba és 400 csibe felnevelését vállalta. Pómer Pálné 100 csibére kötött szerző­dést. Bíró Józsefné szintén 100 csibét nevelt fel. Nagy Elekné 20 libát, Sejnegold Mihályné 20 ka­csát vállalt felnevelésre. A fen­tieken kívül természetesen még sokak nevét lehetne sorolni. A Fácánkerti Növényvédő Állomás előrejelzése a növényi kártevőkről A Fácánkerti Növényvédő Ál­lomás adatai és megfigyelései alapján az alábbi előrejelzést adta ki: Lisztes répabarkó: Erős fertő­zés várható a szekszárdi járás egész területén és a bonyhádi já­rás keleti részén. Közepes fertő­zéssel bonyhádi járás nyugati fe­lében, dombóvári járásban Mu- csi környékén és a gyönki járás­ban Kisszékely környékén kell számolni. A megye többi részén gyenge fertőzés várható. Véde­kezés: Erős fertőzöttségű helye­ken a régi (1959-es) répatáblákat körül kell árkolni, vagy réselni és rajzás idején az árokba HCH-20 százalékos DDT-Wofatox porke­veréket kell szórni. Táblákon a védekezést Wofatox porozással (kataszteri holdanként 8—10 kg) vagy 0,5—0,7 százalékos Darzines permetezéssel végezzük. Egyéb répabarkók: Az egész megye területére gyenge fertőzés várható. Védekezés: a lisztes- répabarkóval megegyező. Drótférgek: Erős kártétel vár­ható a szekszárdi járásban, Decs környékén. Közepes fertőzés Szekszárd környékén. A megye többi részén gyenge fertőzés vár­ható. Védekezés: Vetőmag csá- vázás HCH porozószerrel: kuko­rica vetőmag mázsánként 10 liter vízben oldott 2—3 kiló cukor vagy melasz folyadékkal nedvesítve, il­letve ragadóssá téve, majd 0,5 kiló HCH porozóval elkeverve. Fernesánból vagy TMTB porcsá­vázó szerből 1 mázsa vetőmagra 20 kilót alkalmazzunk. Ez nem­csak a drótférgek, hanem a kü­lönböző gombabetegségek ellen is védelmet nyújt. Talajfertőtlenítés: erősen fer­tőzött területen kataszterenként 50—10Q kiló HCH porozót a talaj- felszínre kiporozva és tárcsával vagy boronával a talajba bedol­gozva. Az így kezelt területen azonban 3 évig sem burgonyát sem más gumó vagy répafélét termelni nem szabad, mert élvez­hetetlen dohos ízű és szagú lesz a termény. Áldrótférgek: A megye terüle­tén Fácánkert környékén vár­ható közepes mértékű fertőzés, a megye többi részén gyenge fertő­zésre lehet számítani. Védekezés: a drótféreggel megegyező. BAROMFITÜRZSTENYÉSZETET LÉTESÍT A DOMBÓVÁRI ALKOTMÁNY TSZ A dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet még az év elején 4000 naposcsirkét vásárolt. Ezek­ből 2500-at mint pecsenye csirkét értékesít a közös gazdaság. A legszebbeket — 1500-át — meg­hagyják. A szövetkezet ugyanis baromfitörzstenvészetet akar léte­síteni. Május 12-én pedig újabb 4000 naposcsirkéből álló szállít­mány érkezik a közös gazdaság­ba, amelyből szintén kiválogatják a tovább tenyésztésre alkalmas egyedeket. így jövőre már mint­egy 2000 baromfiból álló törzs­tenyészete lesz a szövetkezetnek. SAMPINYON GOMBÁT TENYÉSZTENEK A TEVEI.I KOSSUTH TSZ-BEN A teveli Kossuth Tsz-ben 360 négyzetméter alapterületű pince van, amelyet úgyszólván semmi­re nem használtak. Tavaly kí­sérletképpen 100 négyzetméteren sampinyon gombát tenyésztett itt a közös gazdaság. A kísérlet si­kerrel járt. A 100 négyzetméterről két mázsát adtak el. amiért 4000 forintot kaptak. Az idén mind a 360 négyzetmétert betelení- tik, s ez mintegy 29 000 forint jövedelmet biztosít majd a kö zös gazdaságnak. SAJÁT EREJÜKBŐL IS ÉPÍTENEK ISTÁLLÓT A GYŐRÉI TSZ-TAGOK A györei Petőfi Termelőszö­vetkezet ebben az évben alakult. Mivel nagyüzemi állattenyésztés­re alkalmas istálló nincs, eddig nem tudták összehordani a tagok által felajánlott szarvasmarhákat sem. Állami hitelből építenek ugyan egy 50 férőhelyes szarvas- marha istállót, de ez csak az év végére lesz kész. Ezért a szövet­kezet tagjai úgy döntöttek, hogy saját erejükből is építenek istál­lót. Kovács József, az egyik szö­vetkezeti paraszt felajánlotta a közösnek a háztáji gazda­ságában lévő pajtát, amelyet át lehet alakítani istállóvá. A szövetkezet tagjai most ezt teszik. A többi között ide szállítottak már 4000 téglát, 10 mázsa cementet, 5 mázsa meszet. A szövetkezet kőmű­vesei pedig ezen a héte.n meg­kezdik az átalakítást. Ezzel a megoldással 40 férőhe­lyes tehénístállója lesz a györei Petőfi Tsz-nek, amely lényegé­ben csak néhány ezer forintba kerül. Erről is beszélni hell Kitűnő vizsga — szövetkezeti öntudatból A dolog amiről írni akarok, tulajdonképpen összefügg azzal, hogy a magyarkeszi Hunyadi Termelőszövetkezet tagsága az el­múlt évi munkaegység-részese­déssel kapcsolatban kissé elszá­mította magát. Ugyanis az állat- tenyésztési tervet férőhelyhiány miatt nem tudták teljesíteni, s ezáltal a munkaegység értéke a tervezett 35 forint helyett 21 fo­rint 50 fillér lett. A tagok közül kezdetben jónéhányan nem ér­tették meg a munkaegység érték- csökkenését, s nagymérvű felvi­lágosító munkára volt szükség ahhoz, hogy a hangoskodók is megértsenek mindent és lecsilla­podjanak. Ebben az időpontban terjedt szét az a hír a faluban, hogy a munkaegység-könyv alapján a szövetkezet vezetőinek, mivel a növénytermesztési tervet 135 szá­zalékra teljesítették a Hunyadi Tsz-ben, az 1959-es évben 16 300 forint értékű prémium jár. Nyolc személyről volt szó és fejenként több mint 2000 forintról. Nagy Miklós agronómus, Temp- lán Lajos, Smátróla László és Or­bán György brigádvezetök, ami­kor a fülükbe jutott a hír, hogy prémiumot kapnak, egyöntetűen elhatározták, lemondanak róla a termelőszövetkezet javára. A volt elnök nem értett velük egyet. Kiosztották a prémiumot. Majd később a járási szervek ja­vaslatára, mivel az elmúlt évben az állattenyésztési tervvel kap­csolatban nagyarányú lemaradás volt, végül mégiscsak úgy alakult a helyzet, hogy a prémiumot visszaszármaztatják a szövetke­zetnek. Amikor mindezt elmondták ne­kem, legjobban az agronómus és a fentebb említett három brigád- vezető elhatározása ragadta meg a figyelmemet. Ilyet még sehol sem hallottam. A négy ember, aki a kezdeti nehézségeikkel küzdő szövetkezet javára hajlandó volt már a prémiumról szóló hír első napján önkéntes elhatározásánál fogva lemondani a prémiumról, a formálódó, szocialista szövetkeze­ti erkölcs ragyogó példáját mu­tatta. Nálunk ma már általános szo­kássá lett, hogy az emberek egyéni érdekeiket összhangba hozzák a közösség érdekével. Az egyéni előrehaladás nem a régi divat szerint történik. Nem má­sok megrövidítésével, hanem a közösség gyarapításával fordul­hat elő az egyén előbbre jutása is. Az agronómus és a három bri­gádvezető esetében ennél még többről van szó. Ők a közösségi érdeket nemcsak hogy összehan­golták egyéni érdekükkel, hanem volt erejük ahhoz is, hogy fölé helyezzék annak. Kik ezek az emberek? A brigádvezetők egyike, Orbán György beszélgetésünk során el­mondotta, hogy szövetkezetbe lé­pése előtt 17 hold földön dolgo­zott, s jelenleg elaggott szüleit és két serdülő korban lévő gyerme­két tartja el keresetéből. »Szük­ség van pénzre a háznál, de je­lenleg a szövetkezetnek még na­gyobb szüksége van rá« — ez volt az értelme annak, amit mon­dott, amikor feltettem a kérdést azzal kapcsolatban, hogy mi késztette az elhatározásra. A négy embert a szerénység is jellemzi. Tettükről alig tud vala­mit a falu. Nem dicsekedtek, nem kérkedtek senkinek. Nem akar­tak ezáltal »népszerűségre« szert tenni. Az újság dicséretéről is le- ' mondanának. Pedig megérdemlik a dicséretet, s azt is, hogy a cikk során más szövetkezetekben is beszéljenek róluk, mert ők az egyre tarkább színben mutatko­zó, sokoldalúan tükröződő szö­vetkezeti öntudatból kitűnően vizsgáztak. (H) • Tizennégyen végezték el az ezüstkalászos tan folyamot a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet fiataljai közül A tamási Vörös Szikra Tsz fia-1 faijai közül tizennégyen vizsgáz­tak le az elmúlt hónapban az ezüstkalászos tanfolyam anyagá­ból. A fiatalok tanulmányi átla­ga 4,2 volt. Az ezüstkalászos tan­folyamot végzett kiszisták nagy része mezőgazdasági szakmunkát végez. A KISZ fiatalok mindegyike letette az Ifjúság a szocializmu­sért próbát. A KISZ-en kívül álló fiatalok közül tizennyolcán kap­tak jelvényt. A Vörös Szikra fia­taljai 875 társadalmi munkaórát végeztek el összesen. iy, A harmadik típusú embert nehéz meghatározni. Ezek is tagjai a szövetkezetnek: a nagy szövetkezési tömegmozgalom hatása alá kerültek, s aláírták a nyilatkozatot. Számuk el­enyészően kicsi és noha tagjai, de nem túlságosan szimpati­zálnak a szövetkezettel Köztük van olyan, aki már részt vett a közös munkában. De ebben nem sok köszönet volt. Elment szántani, nehogy pont őrá mondják, hogy nem dolgozik. De olyan életlen eke­vasat tett fel, hogy azzal csalt rossz munkát lehet végezni. Az illető korábban az egyéni gaz­daságában mindig ügyelt a jó minőségre. Most azt mondta: — Mit érdekel ez engem.. . Úgysem lesz ebből semmi hasz­nom. Meséltek olyan tagról, aki azt mondta, hogy az ő munká­jától ugyan nem nő fel egy szál kukorica sem. Egy másik tag kijelentette, hogy ő bizony nem adja be a szövetkezetbe az ök­reit, noha már felértékelték. Az indok: a szövetkezet ne gya. rapodjon az ő állatállományá­ból. Mit lehet mindehhez szólni? Amikor ezek a dolgok történ­tek, a határban mindenfelé ugyanolyan lázas munka folyt, boicsreb tava A rosszindulatnak nincs jövője mint azelőtt bármelyik tava­szon, amikor még egyénileg gazdálkodtak a bölcskeiek. A kertészetben zöldelltek a palán­ták, kibújt a földből és szárba- szökkent a hagyma, a gyümöl­csösökben végeztek a fák met­szésével. tisztogatásával és az esedékes permetezésével, végez­ték a szükséges talajmunkákat, a határ más részein zöldelltek a kora tavasziak, készültek a kukoricavetésre, az építkezés­hez is hozzákezdett a tagság. Akivel csak társalogtam — ve­zetővel és taggal egyáránt — mindenki arról beszélt, hogy milyen terveik vannak a közös gazdaság kialakítására, távlati fejlesztésére. Az élet tehát rendes meder­ben halad a szövetkezetben, an. nak ellenére, hogy néhány olyan tag is van, aki rosszindu­lattal viseltetik a közösség iránt. Vajon meg tudja akadá­lyozni a közös gazdaság fejlő­dését egy-két tag, aki, ha tesz is valamit, abban nincs köszö­net, vagy egyéb módon igyek­szik gátolni a fejlődést? Nem, mert a szövetkezetben ennek ellenére zajlik, lüktet az élet: a tagság túlnyomó része segíti a közöst így nyilvánvaló, hogy az egy-két rosszindulatú tag nem tudja meggátolni a tsz sze. kerének előrehaladását, mint ahogyan az apró bokrok sem tudják megállítani a hegyről lezúduló lavinát. Mondhatnánk azt is, hogy ez a néhány tag előbb szorul a szö­vetkezetre, mint a tsz reájuk. Hiszen akad olyan is köztük, aki gyengébb anyagi körülmé­nyek között él, és ha nem dol­gozik, a meglévő kis tartaléka gyorsan kimerül. A szövetkeze­ti közösség a rosszindulatú ta­gokkal szemben elzárkózó is le­hetne. De nem az az elv ural­kodik, hogy ezeket háttérbe kell szorítani és türelmesen meg­várni. míg esetleg majd könyö­rögnek a közösségnek. Ez nem is lenne megoldás, mert csak további válaszfalat jelentene n tsz és e néhány tag között. Márpedig ez nem cél. A szövet­kezetben minden tagnak meg kell találnia a számítását, még annak is, aki ma rosszindulatú vele szemben. Éppen ez változ­tatja majd meg az ilyen tagok nézeteit. Az ilyen emberekre jellemző, hogy számuk állandóan fogy — a szövetkezet aktív támogatói­nak javára. Annak a rossz eké­vel szántó tagnak a nevét azért nem írtam meg, mert azóta megváltozott. Nem utasította jegyzőkönyvileg a vezetőség, a brigádvezető sem hagyatta ab­ba vele a munkát erős szavak kíséretében. Egyszerűen az tör­tént, hogy körülötte mindenki jól, tisztességesen dolgozott. Áz igaz, ilyen megjegyzést tettek neki: — Úgy látszik, te sem hoztad be a közösbe az ekevassal együtt az élét. — Nem is csoda, azt nem értékelték fel külön. — Jó lesz az otthon is vala­mire. A megjegyzéseket azok tet­ték, akik maguk tisztességes szerszámmal dolgoztak. Hasz­nált a csipkelődés, azóta ren­des szerszámánál és rendesen dolgozik. A közösségben ural­kodó szellem hatására egy lé­péssel közelebb került a szö­vetkezethez. Rájött arra, hogy a rosszindulatnak nincs jövője. Ma még beszélhetünk ilyen személyekről, de holnap már kevésbé, mert fokozatosan meg­változnak, becsületes munká­sokká válnak, támogatják a kö­zösséget. (Folytatjuk.) Boda Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom