Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

4 TOLNA MFGYFT VFPrjSAG ÍÍTO. május 20. i politsehsiikai oktatás tapasztalatai a tolnai gimititeiumban Asszonyoknak — lányoknak A süldőkoca..a Sokan azt állítják, hogy Ba­log Andráséknál is olyan »asz- szony vezette« háztartás van. Azt suttogják a rossz nyelvek, hogy mindent az asszony, a ház úrnője intéz. S majdnem szégyellem leírni, de András bá csak papucs. Pedig nem igaz! Az igaz, hogy a férj csendes ember, s a kisebb dolgok felett nem vi­tázik hites feleségével. Meg kell azonban mondani, hogy ami', akar, azért szép szóval, meg­magyarázással el tudja érni Tera néninél. Hanem a múlt­kor majdnem csődöt mondott a szép szó és a magyarázás... — Te Tera — fordult András bácsi feleségéhez. — Valami nagyszerű dolgot hallottam a rádióban. Az állatforgalmi va­lami süldőkoca-akciót indít oe s nem is hinnéd, hogy ingyen adják a kocasüldőket. — Menjen kend már vala­hová, ugyan ingyen nem keil nekünk semmiféle süldőkoca! Semmi! Értette Andris?! No. legalább hallgasd meg, hogy hogy hallottam. A tsz- ben is elmondta kétszer az ei- nök. Tehát, ki kell menrn a for­galmi rakodóhelyére, s aztán el Az idegen szavak szótára az intrikusról röviden és tömören annyit mond: Ármánykodó, csel- szövő. Az ármánykodók, csel­szövők. az intrikusok veszedel­mesek, mert módszerük igen vál­tozatos. Vannak olyanok, akik a fülbe súgva adják a jólinformál­tat, 'felnagyítják a hibákat, int- rikfnak. Vannak olyanok is, és esek a veszedelmesebbek, akik el- változtatott írással, névtelen leve­leket küldözgetnek a különböző szervekhez, intézményekhez. Ahogy mondani szokták »há­tulról« bomlasztanak, mert nem a valóságnak megfelelő dolgokat állítanak. A minap, pontosabban a hét elején a többi tájékoztató és hi­vatalos levél között kétsoros le­vélke-féle érkezett szerkesztősé­günkbe. Íme a levél: »IVépújságnak Szekszárd Tsz-asszonyok verekedtek a tsz- iroda udvarán Tolnán, a múlt hét szombatján«. írója egy mondatban, röviden, aláírás nélkül hi?t adott egy ese­ményről. A mondat szabatos, mert nem hiányzik belőle az alany, az állítmány, sőt a hely és az időhatározó sem. Ennyit a le­vél mondattani elemzéséről. Ezután pedig nézzük meg a tartalmát, s egyben adjunk ma­gyarázatot arra, hogy miért illet­jük, éspedig jogosan intrikus, ár­mánykodó és cselszövő jelzővel a névtelen levélírót. Azért, mert nem a valóságnak megfelelő tényeket állított. Az igaz, hogy a jelzett időben való­ban hajbakapott két asszony F. I.-né és Zs. F.-né a tolnai Arany­kalász Tsz udvarán, amely melles­leg a földművesszövetkezet ital­boltjának udvara is. (Nem egész­séges dolog ez. A község vezetői is tisztában vannak ezzel, mér­legelik is a helyzetet, ügy gondol­Porcelán, üveg A kislakásokból már eltűnőben, kiveszőben van a vitrin. A leg­több lakásban azonban megtalál­juk a kombináltszekrényt, amely­nek vitrinrészében jól érvénye­sülnek a porcelán-figurák; a me­nüettet lejtő párok, a szerelmes pásztorfiú, a balerina kecses fi­gurája, a magyar porcelángyár­tás népi vonatkozású mesterda­rabjai. Szemet, gyönyörködtetőek az ötvösművészet alkotásai is, az íz lehet hozni a süldőt. Most. nem kérnek semmit se érte, hanem be kell bűgatni, s majd a búga- tás után tíz hónap múlva le kell adni három süldőcskát. S ebből fogják le a koca árát. Lá­tod így mégis ingyen kannám azt az állatot. No és az anya persze a miénk marad. S ha kedvünk úgy adja, még azt is leszerződhetjük azután. Tera néni szép türelmesen végighall­gatta férje urának kimerítő is­mertetését és aztán ő vette át a szót. Az kéne megint, hogy ide hozza azokat a nyavalyákat: Kínlódjak, etessem, vakarjam őket, s kend pedig csak egy­szer néz rájuk. Mert nem ér rí. Maga csak gyűjti a munkaegy­ségeket és én csak nézzem, hogy milyen nagy mellénnyel teszi a pénzt az asztalra! — No, jól van Terka — békí- tette András bá — nem hozunk. Nem kell. De azért emlékszel ugye, hogy milyen jól jött az a pénzecske, amit a fekete, tur­csiorrú sertésért kaptunk. Ugye, azóta bezzeg könnyebb a mo­sás? De ha nem akarod, nem hozok süldőt. Aztán másnap reggel, amikor Tera néni piacról jövet hazá­juk a fenti eset csak gyorsítani fogja a tsz irodahelyiségének vég­leges megoldását.) Mi tehát az igazság? Az igaz­ság az, hogy a két verekedő asz- szony közül egyik sem tagja a termelőszövetkezetnek és valami gyerekcsíny miatt kaptak hajba. Szerencsére a tsz-asszonyok kö­zül még csak mint szemlélődő sem volt jelen senki, mert amióta a tavaszi munkák elkezdődtek, az asszonyok a mezőn dolgoznak. — Pénteken is vagy százan kapál­ták a napraforgót a Szluha-dűlő- ben, dicséretet érdemlő szorga­lommal és a legnagyobb egyetér­tésben. De ez egy külön cikket érdemel. Maradjunk a témánál és e kis kitérő után térjünk vissza az int- rikusra, aki minden alkalmat meg ragad és felhasznál arra, hogy a termelőszövetkezetet, a közösségi életet támadja és tsz-ellenes han­gulatot terjesszen. Arra — bár­mennyire is fondorkodik — nem talál példát, hogy a tsz vezetőit lejárathassa. A termelőszövetke­zeti község lakossága tiszteli és becsüli az Aranykalász Termelő- szövetkezet vezetőségét. A mun­kaszervezést sem kifogásolhatják és a községben egyetlen ember sem hiszi el, hogy a tsz földjeit a gaz eszi. Megmaradt az intrika, amelyhez jó ötletet adott a két tsz-en kívül álló asszony F. I.- né és Zs. F.-né hajbakapása, akik mit tudni milyen okból éppen a tsz udvarát használták fel e cél­ra. Mert ugyebár miért is ne ra­gadta volna meg az alkalmat a tsz és a tsz-asszonyok pocskon- diázására, amikor adva volt a le­hetőség. Az, hogy szemenszedett hazugság, amit írt? Ez nem okoz különösebb lelkiismereti furda- lást a tsz-ellenes, cselszövő, ár­mánykodó intrikusnak. POZSONYINÉ a lakás díszei léses ékszerdobozok. Díszíti a vit­rint a teáskészlet, amelynek ké­kes-fehér porcelánja szinte át­tetsző. Szépek a vitrinben az üvegből készült dísztárgyak is, amelyek jóval olcsóbbak, mint a porcelá­nok és illenek a kislakások be­rendezéséhez. Az üveg dísztár­gyakból igen nagy a választék: váza, hamutálca, tégely, kinek- kinek az ízlésére bízzuk a vá­lasztást. felé igyekezett nagy gyüleke­zetei látott Kiss G. Sanyiék háza előtt. Éppen most jött ha­za a gazda az állomásról, ahol a forgalmi rakodik. Két szép, rózsaszínbőrű, fiatal koca bá­mult ki a szekér lécei közölt Már vágytak ki a szabadba, vagy legalább a kifutóba. Ter­ka néni legszívesebben megsi­mogatta volna őket, de nem le­hetett, mégis mit szólott volna a sok ember! Amikor hazaért, a gazda, ép­pen akkor állt fel a reggelitől. Te András, kissé húzta a szót, mintha nem merné megmon­dani kívánságát, kéne hozni abból a süldőből ide is. Tud­tam én azt, hogy okos asszony vagy te Terus, élcelődött a gaz­da, én már tegnap előkészítet­tem a kutvicát, ott van a hát­só udvarban, csak fel kell rak­ni és máris megyek! Jól van, jól, most már ne kér­kedjék, hogy tudta, hanem in­kább vegye fel azt a ködmönt rendesen, ne legénykedjék. ne csak úgy panyókásan dobja ma­gára, mert tudja, hogy milyen könnyen meghűlés kend, adta az utolsó szót az asszony. (balázs) ÜZENETEINK — Fél a gyerek jeligére: Sok­szor kérdezik a szülők, hogyan lehetne a gyermek beteges, gyen­ge idegeit megerősíteni. A felelet egyszerű: minden, ami erősíti az egészségét, erősíti az idegeket is. Olyan eszközökhöz kell folya­modni, amelyek tompítják a gyermek ingerlékenységét és ez­zel egyúttal fejlesztik az ellen­állóképességét. Erre a célra szol­gál az edzés: a gyermeknek so­kat kell friss levegőn tartózkod­ni, szoktatni kell a különböző idő­járáshoz, a rövid séták, nyitott ablaknál való alvás mind az ide­gek erősítését szolgálják. A gyer­meket a bátorság szellemében kell nevelni, nem szabad ijeszt­getni ördögökkel, halottakkal stb. Semmi nem ártalmas az idegek­re annyira, mint a félelem. Az ijesztgetések az idegrendszer el­lenálló erejét gyorsan csökkentik, s ez az egész szervezetre káros hatással van. Világos ebből, hogy a megfélemlítéssel való nevelés a legrosszabb nevelési eljárás. Hí Pályaválasztás jeligére: A pá­lyaválasztásnál elsősorban a szel­lemi és testi képességeket kell figyelembe venni, de nem mellőz­hető a rátermettség, helyesebben az egyéniség figyelembevétele. Női foglalkozás például a védő­női, betegápolói pálya is. Ennek ellenére sem ajánlatos foglalko­zás az olyan túlérzékeny nő szá­mára. akit a szenvedés, a vér, a halál látványa megrémít. Ne vá­lassza a pedagógiai pályát az ide­ges, ingerlékeny és beszédhibás egyén. A fenti példákon kívüi még sok mindent figyelembe kell venni a pályaválasztás előtt. Ép­pen ezért azt javasoljuk, pálya- választás előtt kérje ki a peda­gógusok véleményét. * özvegyi nyugdíj jeligére: özve­gyi nyugdíj jár az özvegynek a férj halálát követő egy éven át, ha az elhalt férj legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Ha a férj halála baleset vagy foglalkozási betegség miatt következett be, szolgálati idő hiányában is jár az özvegyi nyugdíj. Egy éven túl is jár az özvegyi nyugdíj, ha az öz­vegy a férj halálakor 55. élet­évét betöltötte, vagy rokkant, vagy legalább két árvaellátásra' jogosult gyermeke eltartásáról gondoskodik, vagy férje a mun­kahelyen elszenvedett üzemi bal­eset következtében halt meg. Most ünnepli fennállásánál; hatéves évfordulóját a tolnai gim­názium. Ebből az alkalomból teg­nap ülést (ártott a község tanács, melyen az iskola igazgatója. Szenczi László ismertette az is­kola eddig elért eredményeit, s javaslatot tett a tanácsülésen ar­ra, hozzanak létre a községben egy politechnikai tanácsot, mely­nek az lenne a feladata, hogy az iskolákban folyó politechnikai ok tatást — a tanácsban részt vevő szakemberek — tapasztalataik át­adásával, szakmai tanácsadással segítsék. Érdemes egyébként visszapil­lantani a gimnázium egyéves po­litechnikai oktatásának eredmé­nyeire. A megye középiskoláinak ugyanis egyike a tolnai gimná­zium, ahol az oktatást a legjob­ban oldották meg. Az iskola kap­csolatot tart fönn a község két üzemével a selyem- és textil­gyárral, valamint a Magtermel­tető Vállalattal, ahol a tanulók politechnikai képzését elősegítet­ték. Különösen magasfokú az is­kolában a tanulók ipari képzése, amit a politechnikai oktatáson túl a rádiós szakkör is elősegít. Nevelési szempontból is lemér­hető a politechnikai oktatás ered­ménye ebben az iskolában. A tanulók közelebb kerültek az üze­mekhez. közelebbről is megismer­kedtek az üzemi munkások éle­tével. Magának az üzemi rend­nek, munkafegyelemnek az isme­rete is kihatással volt a diákok­ra, az iskolai fegyelemre. Mindez lemérhető volt a politechnikai oktatásban részt vevő diákok ta­nulmányi előmenetelében is. Ugyancsak a politechnikai okta­tásnak van jelentős része abban is, hogy elmélyült, szorosabbá vált a kapcsolat a nevelők és szü­lők, valamint a diákok és mun­kások között, hisz a diákok ott végezték politechnikai gyakorla­tukat. ahol a szülők dolgoznak. A szülői értekezletek látogatott­Szám szerint kilenc ismeret- terjesztő előadást rendeztek a vél folyamán Faddon* Az előadásokat a Hazafias Népfront községi bi­zottsága és a Vöröskereszt helyi szervezete rendezte. Az előadások témája igen sokrétű volt: ismer­tették a hallgatókkal a 3004-es kormányrendeletet, egészségügyi témáról hallhattak előadást a jelenlévők, s az előadássorozat keretében látogatott el a község­be Szendrei József író is, aki elbeszélgetett a község lakossá­gával. Az előadás iránt élénk ér­deklődés nyilvánult meg. Átlago­san 150-en jelentek meg egy-egy előadáson, de előfordult az is, hogy közel háromszáz érdeklődő gyűlt össze a kultúrházban. hogy meghallgasson egy érdekesnek Ígérkező előadást. * A községi művelődési ház a KISZ-szervezet leánytagjai részé, re kézimunka-tanfolyamot rende­zett a téli hónapokban. A tan. folyamra tizenhatan iratkoztak be. A foglalkozásokat hetenként rendszeresen megtartották Pékár Erzsébet tanítónő vezetésével. A kézimunka-tanfolyammal párhu­zamosan két szabó-varró lan­ságán is észrevehető, hogy ez a kapcsolat szorosabbá, bensősége­sebbé vált. Szorosan kapcsolódik a poli­technikai oktatáshoz, és elválaszt­hatatlanul összefügg vele az is­kolában folyó szakköri képzés. Ebben a szakkörben a diákok el­ismerésre méltó és kimagasló te­vékenységet folytattak, vezető ta­náruk irányítása mellett. Szakkö­ri munkájukat a diákok a gimná­zium keretein túlnövő, magas fo­kon végzik, s mindazt, amit csi­nálnak, nem automatikusan, csak az Irányítás megszabta előírás alapján végzik, hanem értik is munkájukat. Említést érdemel ki­magasló képzettségéért Posch Ágoston diák, aki maga készít többek között külemre és minő­ségre egyaránt minden igényt kielégítő adó és vevő rádiókészü­léket. Az iskola nevelőtestületének jövő évi tervei között szerepel az idei hiúnyosságo' kiküszöbölése. A tanulók és az üzemek KISZ- szervezetei között szeretnék szo­rosabbá, elmélyültebbé fűzni a kapcsolatot. Közös rendezvénye­ket fognak szervezni, hogy ezen keresztül is közelebb kerüljenek egymás munkájához, egymás éle­tének megismeréséhez.. A politechnikai oktatásban részt vevő diákok mezőgazdasági gépekkel foglalkozó csoportja is jó munkát végzett ebben az év­ben. Hahn József oktató lelkes, odaadó munkáját dicséri mindez. Az egyéves tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a diákok számára előnyös és hasznos volt a poli­technikai oktatás. Jellemzője en­nek az a tény is, hogy az iskola érettségiző növendékei közül már négyen bejelentették, hogy meg­kedvelve az üzemi, termelő mun­kát, nem szándékoznak tovább­tanulni. hanem a helyi üzemek egyikében szeretnének elhelyez­kedni. (buni) folyam is működött a faddi mű­velődési házban. Az alapfokú ás haladó tanfolyamon együttvéve harmincötén vettek részt, * Élénk érdeklődés nyilvánult meg az ezüstkalászos gazda tan­folyam iránt is a községben. Jellemző a tanfolyam sikerére, hogy a jövő tanévben a Palánk! Mezőgazdasági Technikum „fiók. iskolát" indít Faddon. A techni­kumban főként termelőszövetke. zetí tagok tanulnak tovább. Nagy­részük most végezte el, vagy még ezután vizsgázik az általános is­kola nyolcadik osztályának anya­gából. * Zenei előképző működött a mű­velődési ház kerétében. A foglal­kozásokat, melyen többségükben termelőszövetkezeti tagok, dolgo­zó parasztok gyermekei vettek részt, az iskolában tartották. Jö­vőre a szekszárdi zeneiskola munkaközössége végzi a hang­szeres oktatást a községben. A hangszereket a művelődési ház vásárolja: zongora, hegedű és fúvóshangszerek állnak a tanul- nivágyó gyermekek rendelkezi, sere. Sok eier mázsa ipari növényt tervez értékesíteni a dombóvári Alkotmány Tsz A dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet áruértékesítési tervében komoly helyet foglal el az áruként termelt ipari növé­nyek értékesítése. Többek között 20 000 mázsa cukorrépát, 320 mázsa napraforgót, 160 mázsa ri­cinust terveznek eladni az állam­nak. Az ipari növények értékesítésé­ből körülbelül másfélmillió fo­rint bevételt várnak. — A tamási járásban évről év­re jelentősen növekszik a könyv­tárak könyvállománya. 1958-ban mintegy 16 300, 1959-ben pedig közel 22 000 kötet könyv állt az olvasók rendelkezésére. Az idei évben is jelentősen növekszik majd a könyvállomány. A tolnai tsz-asszonyok és az intrika FADDI MOZAIKOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom