Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, április 15 2 Forró szeretettel fogadta Budapest népe dr. Szukarno indonéz köztársasági elnököt (Folytatás az 1. oldalról.) Szukarno elnök repülőgépe pár perccel háromnegyed négy előtt jelent meg a repülőtér felett, s miközben leszállt, a kísérő ma­gyar vadászgépek tiszteletkört ír­tak le. A repülőgépből kiszálló elnö­köt és kíséretét a magyar állami vezetők üdvözölték. Díszjel har- sartt, majd a díszőrség parancs­noka jelentést tett az indonéz el­nöknek. Felhangzott az indonéz és a magyar himnusz, miközben tizenkét ágyú 21 össztüze üdvö­zölte Szukarno elnököt. Az In­donéz Köztársaság elnöke ezután Dobi István társaságában ellépett a díszőrség sorfala előtt és kö­szöntötte azt. A fővárosi Kaffka Margit leányotthon úttörői virágcsokrok­kal kedveskedtek a vendégeknek. Szukarno elnöknek ezután bemu­tatták a fogadására megjelent ve­zető személyiségeket, a diplomá­ciai testület tagjait, majd a Bu- depesten tanuló indonéz diákok üdvözölték őt. Dobi István elvtárs beszéde Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett ezután a mikrofon elé, s a követ­kezőket mondotta: Elnök Ur! Tisztelt Vendégeink! Kedves Barátiunk! Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a magyar nép nevében igaz barátsággal és szeretettel kö­szöntsem Önöket hazánkba érke­zésük alkalmából. Nagy megtisz­teltetés és öröm számunkra, hogy Ázsia igen jelentős országának, az Indonéz Köztársaságnak kimagas­ló tekintélyű vezetője, Szukarno elnök úr eleget tett meghívásunk­nak és ellátogatott országunkba. Népünk jól ismeri és rendkívül nagyra becsüli az indonéz nép hő­sies függetlenségi harcát. Mind­annyian tudjuk, hogy Indonézia függetlenné válása történelmi je­lentőségű. A magyar nép őszintén örül annak, hogy a nagy hagyomá­nyokra visszatekintő indonéz nemzet függetlenségének kivívá­sa óta jelentős eredményeket ért el országa fejlesztésében. Ismerjük és nagyra értékeljük a független Indonézia külpoliti­kai törekvéseit, a nemzetközi kap­csolatok alakítása és fejlesztése tekintetében vallott elveit, min­denekelőtt a világbéke megszilár­dítása és tartóssá tétele érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseit. Biztosíthatom elnök urat, vala­mennyi kedves vendégünket, hogy A Magyar Népköztársaság kor mányát is az a cél vezérli, hogy erejéhez mérten erősít­se a népek közötti barátságot, hozzájáruljon a világbéke megőrzéséhez. E törekvések szellemében kormá­nyunk és népünk őszinte örömmel üdvözli, hogy az országaink kö­zötti kapcsolatok barátiak és egy­re mélyülnek. Meggyőződésem, hogy elnök yr, mostani magyarországi látogatá­sa méginkább hozzájárul ahhoz, hogy e baráti kapcsolatok tovább erősödjenek és sokoldalúbbá vál­janak. Kedves vendégeink! őszinte, jó barátaink hazánk küszöbét lépték át akkor, amikor hazánk földjére léptek. Megtiszte­lő látogatásuk alkalmat ad önök- ne: arra, hogy jobban megismer­jék népünket, az országunkban folyó építő munkát. Közvetlenül is tapasztalhatják majd, hogy népünk a legőszintébb baráti érzéseket táplálja az önök né­pe iránt. Kívánom önnek Elnök úr és valamennyi munKatársának, hogy magyarországi tartózkodásuk so­rán érezzék jól magukat és él­vezzék a magyar nép vendégsze­retetét. Éljen a világbékéért küzdő né­pek összefogása! Éljen az indonéz és a magyar nép barátsága! Dobi István nagy tapssal foga­dott beszédére Szukarno elnök angolul válaszolt: Szukarno elnök beszéde — Elnök Ür! Kegyelmes Uraim! Barátaim, elvtársak! Mindenek­előtt hadd fejezzem ki köszönete- met az elnök úrnak a meghívá­sért. Nagvon hálás vagyok a ked­ves fogadtatásért és a hozzám in­tézett baráti szavaiért. Nehezen találok szavakat arra, hogy kife­jezzem a hála érzését, mivel nem anyanyelvemen beszélek. Az ér­zéseket kifejezhetjük gesztussal, szavakkal; szavakkal, amelyek sokszor nem fejezik ki tökélete­sen érzéseinket. Immár másod­ízben vagyok ezen a repülőtéren. Egy évvel ezelőtt csupán néhány óráig tartózkodtam itt. Most, má­sodízben kifejezetten azzal a szándék­kal jöttem, hogy hozzájárul­jak az indonéz és a magyar ncp barátságának erősítéséhez. (Nagy taps.) — Amott olvasom a feliratot — és bocsássanak meg, ha a kiej­tésem nem helyes — éljen az in­donéz—magyar barátság! (Nagy taps.) De szerencsére ott áll en­nek a magyar mondatnak a for­dítása is: hidup persahabatan hongaria-indonesia. És azért jöt­tem ide, hogy megszilárdítsam ezt a barátságot. Amott pedig azt olvasom: Szukarno elnököt, ez azt hiszem, én vagyok, (derültség, taps) presiden Szukarno. Előtte pedig ott áll: üdvözöljük kedves vendégünket. Most olvasom ennek a fordítását, a mi nyelvünkön annyit jelent: szeretet. Igen, ma­gyar barátaim, ha szerettek en­gem, ne hívjatok kegyelmes el­nök úrnak, vagy Szukarno elnök úrnak. Ha én indonézia elnöke vagyok, ez azért van, mert népem így akarja. Népem nélkül semmi sem vagyok. Népem nélkül én csak egy ember vagyok a sok kö­zül. Ezért kérem, ne hívjanak Szukarno kegyelmes úrnak, ha­nem egyszerűen Bung Karno- nak. Kamo testvérnek. (Nagy taps.) Mindössze három napig tartóz­kodom itt, hogy azután tovább menjek más országokba. Világ- k' rüli utammal küldetést töltök be. Barátság a nemzetek között, szabadság és igazság, béke. világbéke mindörökre! — ez utazásaimnak célja. A nagy tapssal fogadott beszéd után Szukarno elnök Dobi István társaságában elhaladt a repülőtér betonján felsorakozott dolgozók hosszú sorai előtt és barátságosan köszöntötte őket. Az indonéz államfő Dobi István társaságában, nyitott gépkocsiba szállt és szállására, a Margitszige­ti Nagyszállóba hajtatott. Az út­vonalon rendőri motorosok dísz­alakulata kísérte az elnököt. A gyorsforgalmi úton, az Üllői úton, a Könyves Kálmán körúton, a Hungária körúton, a Vorosilov úton, a Hősök Terén, a Népköz- társaság útján, a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton, az Alkotmány utcában, a Kossuth Lajos téren, a Balassi Bálint utcában, a Margit-hídon és a Margitszigeten, az út mentén végig több mint százezren várták Szukarno elnököt és meleg sze­retettel köszöntötték. Dobi István és Kállai Gyula beszéde az Akadémia jelentőségéről A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésével véget ért a% ötnapos nagygyűlés Csütörtökön az Akadémia dísz­termében rendezett közgyűléssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia idei ötnapos nagygyű­lése. A közgyűlésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a minisztertanács el6ő elnökhelyettese, Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Friss István és Sze- rényi Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagjai, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ligeti Lajos és Novobátzky Sándor, az Akadémia alelnökei, Erdei Ferenc, az Aka­démia főtitkára, Hevesi Gyula, Já- nossy Lajos és Szigeti György, az Akadémia titkárai, az Akadémia elnökségének tagjai, valamint tár­sadalmi és kulturális életünk szá­mos kiválósága. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy sokan csak a díszteremhez csatlakozó kisebb teremben foglalhattak helyet. Rusznyák István megnyitója után Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a for: radalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese szólt a köz­gyűléshez. — Az elmúlt 15 év Magyaror­szág életében történelmi jelentő­ségű változások ideje volt. Élni tudtunk a szabadsággal, amelyet számunkra a hazánkat felszabadí­tó Szovjetunió hozott. A magyai munkásosztály vezetésével népünk kiemelkedett a nemzeti elnyomás és a tőkés kizsákmányolás rabián caiból, elindult a nemzeti függet­lenség, s a társadalmi haladás út­ján. Ennek köszönhető, hogy van szocialista nagyiparunk, amely biztatóan fejlődik tovább. Ennek köszönhető, hogy mezőgazdasá­gunk túlnyomó része kiemelkedett a kisparcella, haladást fojtogató gyűrűjéből és a korszerű nagyüze­mi művelés alapjára tért. Ennek köszönhető, hogy fejlődik és vi­rágzik hazánk tudománya és kul­túrája, hogy népünk jólétben é) és bizakodva tekint a jövőbe. Kállai Gyulának nagy tapssal fogadott beszéde után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsa nevében melegen üdvözölte az Akadémia tagjait és az akadé­miai nagygyűlés minden részt­vevőjét. Hangsúlyozta, hogy az új alapok ra helyezett Akadémia, az eléje tűzött feladatokat nagyrészt sike­resen megoldotta. A magyar tudo­mány, hazánkban a korábbit mesz- sze felülmúló színvonalra emelke­dett, s a külföld által is elismert eredményeket ért el a természet- és társadalomtudományok terüle­tén egyaránt. A Magyar Tudományos Akadé­miának a hazai tudományok fej­lesztése érdekében kifejtett ered­ményes tevékenységét a párt és a kormányzat az ország erejéhez mérten, eddig is mindenkor tá­mogatta. Dobi István befejezésül kiemel­te annak fontosságát, hogy tovább mélyüljön a tudomány emberei­nek és a termelés dolgozóinak kapcsolata, termékeny együttmű­ködése. Dobi István nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után átnyújtotta az filBelú Tanács kitüntetéseit« A Spanyol Kommunista Párt negyven éve hősi fejezet a spanyol nép éle­tében. Következetes és kitartó harc volt a spanyol nép jobb életéért, emberibb életkörülmé­nyeiért, szabadságáért. Az a ha­talmas erő, amit a Spanyol Kommunista Párt képvisel, a polgárháború éveiben mutatko­zott meg igazén, amikor a hős spanyol nép fegyverrel kezében szállt szembe elnyomóival. A spanyol kommunisták azt is tudták, hogy harcukban nin­csenek egyedül. A proletár- nemzetköziség szellemében a világ minden tájáról siettek a hős spanyol kommunisták se­gítségére s így vált a spanyol polgárháború a munkásosztály nemzetközi összefogásénak, egységének is dicső és örök példájává. A spanyol polgárháború el­bukott, a nemzetközi reakció földre teperte a szabadságot, s megteremtette Franco fasiszta diktatúráját. A spanyol haza­fiak vére azonban nem ömlött hiába. A Spanyol Kommunista Pártot illegalitásba kényszerít- hették, de a spanyol munkás- osztály erejét, a jövőbe vetett hitét soha, egy pillanatra sem tudták megtörni. Franco a második világhábo­rúban Hitlerrel szövetkezett, s bár a háború elsöpörte a né­met fasizmust, Franco rendsze­re, az egyetlen nyíltan fasiszta rendszer ma a világon, még megmaradt. A Franco-rendszer- nek azonban mind nagyobb ne­hézségekkel kell megküzdenie mert az egyszerű dolgozók mil­liói mind nyíltabban lépnek fel a véreskezü elnyomó ellen. Eb­ben a harcban a vezető szerep most is a kommunista párté, ma is az illegalitásba kényszerűéit kommunisták állnak a néptöme­gek élén, egyedül a kommunista párt képviseli és képviselheti valóban a spanyol nép érdekeit. Negyven évvel ezelőtt alakult meg a Spanyol Kommunista Pórt s nemcsak a spanyol nép történelmébe írta be kitörölhe­tetlenül a nevét, hanem a nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetébe is. Mély együttérzés­sel, igazi proletárszolidaritással emlékeznek ezen a napon a vi­lág kommunistái, egyszerű dol­gozói a hős spanyol kommunis­tákra. Nyugatnémet válaszjegyzék a Szovjetunió tavaly december 14-én kelt emlékiratára Bonn: (Reuter) Szerdán hozták nyilvánosságra a nyugatnémet kormánynak azt a válaszjegyzé­két, amelyet kedden nyújtottak át a Szovjetunió bonni nagyköveté­nek. A jegyzék »nyomatékosan visz- szautasítja- a Szovjetunió tavaly december 14-én keit emlékiratá­nak azt az állítását, hogy Nyugat­Németország fokozza a fegyver­kezési versenyt. A nyugatnémet válaszjegyzék, amelyet tájékoztatás céljából át­nyújtottak a Nyugat-Európai Unió tagországainak is, kijelenti, hogy a szovjet emlékirat »indokolatlan vádaskodásokat hangoztat a Né­met Szövetségi Köztársaság el­len-. »Afrika legközelebbi jövője: a néger nép New York: (UPI—Reuter) Azért vagyunk az Egyesült Államokban, hogy az amerikai közvélemény támogatását kérjük az afrikai né­pek függetlenségükért folytatott harcához — mondotta dr. Has­tings Banda, a nyaszaföldi és Kenneth Kaunda, az észak-rho- déziai szabadságmozgalom veze­tője csütörtökön New Yorkban tartott sajtóértekezletén. Hastings Bandát felkérték, mondja el véleményét Afrika leg­közelebbi jövőjéről. »Ez a jövő a néger nép forra­dalma- — mondotta, majd meg­jegyezte, »forradalmon nem ér­tem szükségszerűen a gépfegyve­rek megszólaltatását, vannak más módszerek is. A négerek például sztrájkba léphetnek és megtagad­hatják a munkát a fehér ember­től-. forradalma” \ A dél-afrikai eseményekről a következőket mondta: »Ha a négerek nem hajlandók dolgozni a Délafrikai Unióban, az egész ország élete megbénul-. Ki­jelentette, lehetséges, hogy »elér­kezik az a pillanat, amikor az emberek már annyira kétségbees­nek, hogy hajlandók szembenézni bármivel-. Mindkét politikus hangoztatta, azonnal fel kell oszlatni Nyasza- föld és Rhodézia államszövetsé­gét, mert azt fehér emberek erő­szakolták rá e területek néger la­kosságára, hogy megakadályozzák a függetlenség valóra váltását. Dr. Banda szerint helyes meg­oldás lenne, ha Nyaszaföld Észak- Rhodéziához és Tanganylkához, sőt esetleg valamennyien a Kon­gó köztársasághoz tartoznának egy közös független államban. Kigyulladt a fokvárosi parlament egyik épületszárnya FOKVÁROS A Reuter iroda jelenti, hogy szerdán este kigyulladt a dél-af­rikai parlament egyik épületszár­nya. A tűzoltóság hamarosan lo­kalizálta a tüzet, amely komo­lyabb károkat nem okozott. Verwoerd miniszterelnök álla­pota változatlan és még nem tud­ják, mikor távolítják el állkapcsá­ból a revolvergolyót. Bizonytalan, hogy mikor veszi át hivatalának vezetését. Az AP tudósítója hosszabb ösz- szefoglaló jelentésében azt írja, hogy a dél-afrikai megmozdulások hullámai úgy látszik lecsillapod­tak, de a tömeg nyugtalanságának egyetlen okát sem szüntették meg. ÚJDELHI Nehru miniszterelnök az indiai képviselőház szerdai ülésén kije­lentette, hogy a dél-afrikai kér­dést valószínűleg megvitatják a londoni Commonwealth-értekez- leten. LONDON Macmillan angol miniszterelnök szerdán adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ostobaság len­ne, ha Anglia leplezni próbálná, mennyire nem ért egyet a dél­afrikai kormány politikájával. MOSZKVA A Novoje Vremja hírmagyará­zatot fűz a dél-afrikai hatósági vérengzéshez. A lap különösnek tartja, hogy az Egyesült Államok és Anglia — jóllehet gyakran minden lelkiismeretfurdalás nél­kül folyamodik erőszakhoz az el­nyomott népekkel szemben — most bírálja a dél-afrikai kor­mány eljárását. Ennek nyomós oka van. A dél-afrikai kormány eljárása ugyanis veszélyezteti London és Washington dél-afrikai gazdasági érdekeit, sőt, kudarccal fenyegeti az angol és az ameri­kai gyarmati stratégiát egész Af­rikában. A gyarmati stratégiában és taktikában mutatkozó nézet- eltérések ellenére azonban az an­gol, az amerikai, a dél-afrikai im­perialisták egységesek abban a törekvésükben, hogy folytatiák Afrika népeinek kizsákmányolá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom