Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

1960. április 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján Hatvan dolgozót jutalmaztak meg a Bonyhádi Cipőgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) A Bonyhádi Cipőgyár ünnep­ségén Daradics Ferenc, a megyei pártbizottság titkára adta át a megyei pártbizottság oklevelét a gyár dolgozóinak. Az ünnepségen négy dolgozót tüntették ki a »Könnyűipar kiváló dolgozója* jelvénnyel, négyen »Kiváló dol­gozó* jelvényt, huszonegyen pe­dig »Kiváló dolgozó* oklevelet kaptak a velejáró Két- illetve egy­heti fizetésnek megfelelő pénz­jutalommal. Számos dolgozó ka­pott pénzjutalmat a jó munkáért, összesen hetven dolgozó részesült különböző összegű jutalotnban a nyereségrészesedésen kívül, ami t'znapi fizetésnek felel meg. Hűségjutalom, nyereségrészesedés kitüntetések a Bonyhádi Xománegyárbpn A Bonyhádi Zománcgyár dol­gozói április 4-én tartották fel- szabadulási ünnepségüket. Az ün­nepi gyűlésen, ahol részt vettek a gyár dolgozói, megjutalmazták a kongresszusi és a felszabadulási verseny legjobbjait, kifizették az 1959-es nyereséget, és hűségjutal­mat adtak azoknak a dolgozók- i nak, akik tíz, tizenöt, húsz és hu­szonöt éve a gyárban dolgoznak. Az ünneoségen több mint ötven­ezer forint jutalmat fizettek ki. A gyár legjobb munkásait kiváló dolgozó oklevéllel, jelvénnyel tüntették ki. Az ünnepi gyűlés után a gyár munkásai bált ren- i deztek szórakoztak, táncoltak. Felszabadulási műszak a dombóvári vasútállomáson A dombóvári vasútállomás dol­gozói ünnepi műszakot tartottak a félszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi műszak alatt naponta egy Dombóváron összeállított túlsúlyos vonatot in­dítanak, javítják a mer.etrerd'zc- rűséget és balesetmentés szolgá­latot végeznek. A vállalásukat teljesítették, minden nap elküldték a felaján­lott túlsúlyos vonatot, a vonatok többsége menetidő-csökkentést is ért el. Az ünnepi műsz.ak alatt baléset nem volt az állomáson, annak ellenére, hogy olyan nagy volt o forgalom az ünnepi műszak alatt, mint az őszi csúcsforgalom idején. Az ünnepi műszak alatt ápri­lis 2-án érték él a legjobb ered­ményt. A személyvonatok 9Ü,7 szá­zaléka, a tehervonatok 86,5 szá­zaléka közlekedett a menetrend szerint.. Ezen a napon a felaján­lott túlsúlyos vonat a 2174-dS kis­kunfélegyházi irányvóftdt volt, amely 86 tengellyel és 1037 ton­nával közlekedett. Az Irányvonat vezetője Tukszár László volt. A mozdonyt Bernáth János vezet­te. A vonat elindult 14.05-kor Dombóvárról és Báttoék állo­másra 37 perccel korábban étke­zett. Bódoph Mihály Dombóvár, állomás Megjutalmazták a felszabadulási verseny legjobbjait a Paksi Konzervgyárban A Paksi Konzervgyárban e na­pokban nem került sor nyereség- részesedés kifizetésére, mivel a gyár — a konzervipar idényjelle­gének megfelelően — március 31-ével zárja a gazdasági évet. A gyár dolgozói azonban számíta­nak a nyereségrészesedésre, az eddigi adatok szerint eredményes volt a gazdasági év. Az utolsó negyedben például másfélszeresé­re teljesítették a kiszállítási ter­vet a felszabadulási verseny ered­ményeképpen. A megye üzemei közt folyó kongresszusi verseny­ben második lett a gyár. Az erről szóló oklevelet a megyéi pártbi­zottság képviseletében RacSmány Dezső adta ét a gyár kultúrtermé­ben rendezett ünnepségen. Ez al­kalommal osztották ki a felszaba­dulási verseny legjobbjainak az — összesen 14 500 forintot kitevő — pénz- és tárgyjutalmakat. Működésének első évében többletnyereséget ért el a Talajerőgazdálkodási Vállalat A Tolna megyei Talajerőgaz­dálkodási Vállalat dolgozói szom­baton este a felszabadulás évfor­dulójával együtt ünnepelték a vállalat fennállásának első év­fordulóját is. Xvancslk Lajos igaz gató ünnepi beszéde után Kele­men Sándor, a megyei tanács ipari-műszaki osztályának veze­tője és Hauszknecht János, a He­lyiipari és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezetének megyei elnöke üdvözölték a vállalat dol­gozóit, akik már az első eszten­dőben is — a kezdeti nehézségek ellenére — túlteljesítették tervei­ket es terven felüli nyereséget ér­tek el. Negyvenháromezer forint nyereségrészesedést osztottak szét a dolgozók között és az ünnepsé­gen adták át a kongresszusi ver­seny legjobbjainak kitűzött jutal­makat is. Huszonhat nap nyereségrészesedést, csaknem■ százezer forintot osztottak ki a Palánki Téglagyár dolgozóinak A Palánki Téglagyárban, a Tég­lagyári Egyesülés egyik legjobban működő gyárában, a felszabadu­lási ünnepségen osztották ki az 1959. évi munka után járó nyere­ségrészesedést. Átlagosan huszon­hat nap nyereséget, közel száz­ezer forintot fizettek ki a dolgo­zóknak. A palánki gyár dolgozói a fel- szabadulási műszakban is kiemel­kedő termelési eredményeket ér­tek el. Április 4-ig hatszázötven- ezer téglát gyártottak. Tizenhétnapi nyereségrészesedés a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál szombaton este tartották a felszabadulási ün­nepséget. Az ünnepség előtt ke­rült sor a nyereségrészesedés ki­fizetésére ami 12 napi fizetésnek felelt meg, szemben a tavalyi ki­lenc nappal. Az esti ünnepségen Rubúnyi János elvtárs, a vállalat párttitkára méltatta a felszabadu­lás évfordulójának jelentőségét, majd az ezt követő műsor után adták át a kongresszusi verseny legjobbjainak a „Kiváló dolgozó” kitüntetéseket és pénzjutalmat. — Ketten jelvényt, hatan pedig ok­levelet kaptak. Ünnepség a Tamási és a Paksi Sütőipari Vállalatnál A Tamási és a Paksi Sütőipari Vállalat dolgo2ói április negye­dikén tartották felszabadulási ün­nepségüket. ünnepi termelési ta­nácskozást tartottak a dolgozók, számbavették a kongresszusi ver­seny eredményeit — megjutalmaz­ták a verseny győzteseit —, és ta­nácskoztak az idei feladatok vég­rehajtásának módjáról. Az ün­nepi termelési tanácskozásokon fizették ki a nyereségrészesedést Is. Koszorúzást ünnep­ség Szekszérdon A Szekszárd alsóvárosi teme­tőben április 4-én a város del­? :ozói megkoszorúzták a város elszabadulásáért folyó harcokban elesett szovjet hősök síremlékeit. A koszorúzáson jeleh volt Ri- bálko Alexandrova, a Szekszárd felszabad (táráért hősi hálált halt egyik szovjet harcos özvegye is. Ünnepi tanácsülés Április 4-én délelőtt a Bony­hádi Községi Tanács ünnepi ta­nácsülést tartott, melyre a ta­nácstagokon kívül meghívták a kötség vállalatainak, üzemeinek, termelőszövetkezeteinek dolgozóit is. Az ünnepi tanácsülésen Schul- l*r Fándor, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott be­szédet, rnéltatva a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt elért ered­ményeinket. Művelődési ház 0VMtás Iregszemesén Iregszefncéán, harmadlkán dél­után két órakor avatták fel a köz­ségi új művelődési házat. A há­romszáz személy befogadására al­kalmas művelődési ház avatásá­val összekötött felszabadulási ün­nepségre mintegy hatszáz érdek­lődő gyűlt össze. A Himnusz el­hangzása után Fata László, a köz­ségi tanács elhöke nyitotta meg az ünnepséget, majd az iskolá- m w. m mm ■ >m ......— ■ ■ s ok kultúrműsora következett. Ezt követően Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A be­széd elhangzása után ismét kul­túrműsor következett, melynek keretében előadtak három olyan népdalt is, amelyet Bartók Béla Moszkva: (TASZSZ) A világ első mesterséges bolygója, az 1959. január 2-án falbocsátott szovjet űrrakéta, már több mint egymüllárd kilométert tett meg ! a világűrben. Ez annyit jelent, hogy a mesterséges bolygó már egyszer megfordult a Nap körüli pályáján, keringési ideje ugyanis mint ismeretes, 450 nap. Iregszemesén gyűjtött. A műsor­ban — mely után reggelig tartó táncmulatság következett — a KISZ-fiatalok színjátszó csoport­ja is fellépett, A közel kétmillió forintos költ­séggel épült művelődési ház Bar­tók Béla nevét vette fel. Kilenc hórus9 közel hét száz énekes a „Felszabadulási hangversenyben Elismerő oklevél Középhídvégen Több mint egymilliárd kilométer a világűrben A részt vevő kórusok műsorpo­litikai szempontból kifogástala­nul válogatták össze a bemutatás­ra kerülő számokat. Általában ko­moly fejlődés volt tapasztalható az énekkaroknál, különösen vo­natkozik ez a sárszentlörlnci fér­fikarra. örvendetesen magas szín­vonalon mozgott a három járási művelődési ház kórusának elő­adása, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a kórusok alig né­hány hónapos múltra tekintenek vlísza. A paksi és a bonyhádi kó­rusok máris felzárkóztak a nagy­nevű bátaszéki MÁV szakszerve­zeti vegyeskar mögé. A résztvevők és a közönség jog­gal hiányolta az egykor annyi si­kert aratott mözsi »Bartók Béla* vegyeskar közreműködését. gazdaság dolgozóinak az MSZMP megyei bizottságának oklevelét, melyet a kongresszusi munka eredményei alapján érdemeltek ki. Az ünnepségen osztották ki a nyereségrészesedést is; a dolgo­zók hűségjutalmat kaptak, majd műsor szórakoztatta a megjelen­teket. A tudományos kutatótok során kiderült, hogy a világűrben levő gázok nem akadályozzák észre­vehetően a szovjet mesterséges bolygó mozgását. Rendkívül cse­kély annak a valószínűsége is, hogy össteütközfk egy aszteroid- dal, vagy nagyobb meteorral. Ilyenformán az első mesterséges bolygó évmilliókig fog keringeni a Nap körül. A felszabadulási kulturális szemle keretében április 4-én, Szekszárdon, a régi megyeháza dísztermében került sor a »Fel­szabadulási hangversenyére, amelyen megyénk legjobb kóru­sai Vettek részt. Az ünnepi elő­adáson a szekszárdi III. számú általános iskola énekkara, a bá- tászéki leányiskola énekkara, a szekszárdi gimnázium kórusa, a bátaszéki MÁV szakszervezeti ve­gyeskor, a sárpilisi népdalkórus, a súrSzentlőrinci Népfront férfikó­rus, a bohyhádi járási művelődési ház vegyeskara, a paksi járási művelődési ház vegyeskara és a gyönki járási művelődési ház ve­gyeskara mutatta be műsorát. A kórustagok száma megköze­lítette a hétszázat, a hallgatóság megtöltötte a régi megyeháza dísz termét. Április negyedikén délután a kózóphidvégi Kísérleti Gazdaság­ban ünnepséget tartottak. Haág István üzemi párttitkár emléke­zett meg a felszabadulás évfor­dulójáról, Somi Benjamin, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja pedig átadta a PUTLITZ: Németországból— C Németországba 77. Miután a kormányzó írógépei bocsátott a rendelkezésemre, hoz. záfogtam, hogy papíron megörö­kítsek egyet s mást az életemből. Azt reméltem, hogy írásaimat el tudom majd helyezni amerikai folyóiratokban, ily módon némi pénzt kereshetek, s valami egzisz­tenciális alapot biztosíthatok ma­gamnak. Minthogy azonban ame­rikai kiadókkal semminemű kap­csolatom nem volt, írásaimat be- küldtem egy régi ismerősömnek a washingtoni külügyminisztéri­um sajtóosztályába, azzal a ké­réssel, hogy próbálja felkelteni Irántuk egyik vagy másik ottani kiadó érdeklődését. Kanadai őre­im egyike elvitte a Washingtonba címzett csomagot a kingstoni amerikai konzulhoz, aki azt az­után futárpostával. továbbította, úgyhogy a cenzúrahatóságokkal nem támadtak nehézségeim. Hétről hétre, hónaoról hónapra vártam a válaszra, Már-már azt hittem, hogy semmi sem lesz a dologból, de végre május közepe táján mégis megtörtént a csoda. Egy késő este, amikor Willivel már majdnem kiürítettük a szo­kásos rumos üvegünket, váratla­nul megjelent a táborparancsnok Közölte, hogy éppen most kapott Kingstonból telefonértesítést, mely szerint a holnapi nap folya­mán előkelő látogatót kapunk az Egyesült Államokból. A látogató kilétére vonatkozó érdeklődésün­ket a parancsnok már nem tudta kielégíteni, s így feszülten néz­tünk az izgalmas esemény elébe. Willi mindent előkészített, hogy vendégünket a legkitűnőbb kok­tél-keverékekkel kedvező hangu­latba hozza. Másnap délután egy csillogó korményzósági autó állt meg az őrszemélyzeti barakk előtt. Egy ír és egy hölgy szállt ki belőle. Az altiszt, minden további kérdezős- ködés nélkül félretolta a bejára­tot elzáró drótakadályt, és been­gedte a látogatókat. Az úr bemu­tatkozott: Isaac Don Levine New Yorkból. A hölgy a felesége volt, aki megszakította floridai üdülé­sét, hogy Miamiból repülőn elkí­sérhesse férjét erre a jamaikai kis kiruccanásra. Szemmellátha- tóan amerikai születésű nő volt, férjének angol beszédéből azon­ban kiérződött a félreismerhetet­len lengyel-zsidó akcentus- Isaac Don Levlne úr nem hatott éppen­séggel elegánsan, a hozzáértő azonban tüstént megállapíthatta, hogy fehér nyári öltönye és pana­makalapja a legdrágább és leg­jobb minőségű. Levine úr mérgesen nézett az udvariasan visszavonuló altiszt után, még mindig forrt benne n düh az angolok miatt. Annak el­lenére ugyanis, hogy látogatását a washingtoni angol nagykövet, Lord Halifax — a volt külügy­miniszter — személyesen jelentet, te be a kormányzónak, a kingsto­ni repülőtéren őt is, feleségét is félmeztelenre vetkőztették és megmotozták, mintha valami je­lentéktelen kis vigéc, vagy talán — horribtle dictu! — csempész lett volna. Pedig Levlne úr, mint ő maga mondta, ma egyike New York legismertebb és legsikere­sebb kiadóinak: ő jelenteti« meg tavasszal az utóbbi évek legna­gyobb irodalmi szenzációját, az »Out of the Night* — Menekülés az éjszakából — című könyvöt- A könyvet egy volt német kommu­nista írta, aki a legcsodálatosabb kalandokat élte át. Az illetőt tu­lajdonképpen Krobsnek hívták, de Jan Valtin álnév alatt írt, hngv a Gestapót félrevezesse A mai napié százezer dollárt keresett Valtin úr ezen a nagysikerű könyvén — Levine úr valószínű­leg még sokkal többet. Levine úr elolvasta kézirato­mat. — Olyan könyvsikert csinálunk belőle — lelkesedett —, hogy írté >; a Valtin-könyv sikerét is felül fogja múlni. Csak persze át kell fésülnünk az amerikai ízlésnek megfelelően. — Remek! De megfelel az ön­nek — kérdeztem —, hogy itt, Jamaikában leüljön velem ebben az aranyos kalitkában és itt vé­gezzük el ezt a munkát? — Erről szó sincs, nekem dol­gom van New Yorkban, önnek kell Amerikába jönnie. — Levine úr, egy év óta szeret­nék már Amerikába kerülni, de semmiképpen nem tudom meg­kapni a bevándorlási vízumot. — Legyen nyugodt, én már gondoskodtam róla, Ha akarja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom