Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-22 / 94. szám

•u u,3. TOLNA Mtv PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 /tCHUÍdü^ A- M;Á:é>Á?...SéDC,iALl'STÍ-M uVká S.-R A Is í .fOt'NÁ, MEG Ve; BíZŐiT-SjÁGA yfitK'. 4 V. évfolyam, 94. szám. ARA: 50 FILLER Péntek, 1960. április 22. Olyan korban élünk, amikor Marx, Engels, Lenin eszméi szemünk előtt válnak valósággá Dr, Münnieh Ferenc elvtárs beszélt a csepeli sportcsarnokban rendezett Lenin emlékünnepségen V. I. Lenin születésének 90. év­fordulója. alluilmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága csütörtökön em­lékestet rendezett a csepeli sport- csarnokban. Az emlékest elnökségében he­lyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnieh Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Kiss Dezső, a budapesti pártbi­zottság másodtitkára, Bruttyó Já­nos a SZOT főtitkára. Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémmű­vek pártbizottságának első titká­ra, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjai, dr. Ortutay Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Péter Já­nos, a külügyminiszter első he­lyettese, Pulai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Vadász Elemér, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke, Kar­sai Ferenc, a XXI. kerülőit párt- bizottság első titkára, Végh Ká­roly. a XXI. kerületi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, Komjáthy László, a Csepel Vas­es Fémművek vezérigazgatója és a csepeli üzemek számos dolgozó­ja. Az elnökség tagja volt M. A. Popov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője is. A nagygyűlés résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és a Minisz­tertanácsnak több tagja, jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Az emlékestet Kiss Dezső nyi­totta meg, majd (ír. Münnieh Fe­renc mondott ünnepi beszédet. Dr. Miinnich Ferenc elvtárs beszéde Lenin születésének 90. évfordu­lóján nemcsak a történelem kima­gasló személyének, a nagy gon­dolkodónak és forradalmárnak, a korunkat meghatározó történelmi átalakulás vezéregyéniségének, a munkásosztály és minden elnyo­mott nagy barátjának emlékét ün­nepeljük, de emlékezünk arra is, ami elválaszthatatanul egybeforrt Lenin nevével; Lenini hatalmas életművére, eszméjének világot formáló erejére, forradalmi tevé­kenységének eredményeire és ha­tására. Lenin 36 éve halott, de mü­ve fennmaradt: eszméi élnek az egyszerű emberek százmillióinak szívében éppen úgy, mint azokban a Tiagy alkotásokban, amelyeket a kommunista mozgalom vezetésé­vel a néptömegek forradalmi har­ca teremtett és teremt meg. Lenin tevékenységének kezdet« egybeesik a kapitalizmus fejlődé­se utolsó szakaszának, az imperia­lizmus korának kialakulásával. A2 új történelmi helyzetben új mó­don vetődtek fel a munkásmozga­lom alapvető kérdései. A harc si­kere attól függött, sikerül-e al­kalmazni a marxizmus tanításai! az új viszonyokra, sikerül-e lét­rehozni azt az új típusú pártot, amely megteremtve á tudományos szocializmus elméletének és s forradalmi munkásmozgalom gyakorlatának egységét, képei harcbavinni a dolgozókat az impe­rializmus ellen. F-zt a kimagasló munkát csak olyan kimagasló személyiség végezhette el, mint Lenin, aki egyszemélyben volt a bátor forradalmi gondolkodás és a merész forradalmi tettek em­bere. Lenin az imperializmus és a proletárforradalmak korám al­kalmazta és továbbfejlesztette Marx és Engels tanításait, felfegy- yerezte az orosz és a nemzetközi munkásmozgalmat a szocialista forradalomnak az imperializmus viszonyaira érvényes elméletével es taktikájával, kidolgozta a szo­cializmus építésének programját. I.enin nemcsak hirdette, hogy as élenjáró harcos szerepét csak 02 a párt tudja betölteni, amelyel élenjáró elmélet vezet, hanem mindent meg is tett azért, hagy a munkásosztálynak legyen ilyen el­mélete és legyen ilyen pártja. Le­nin az elméletet sohasem tekin­tette öncélnak, hanem fegyver­ként kezelte. Vallotta, hogy a2 elméletnek utat kell mutatnia a gyakorlat számára, az élet által felvetett kérdésekre kell felelnie, s az elméletet állandóan ellenő­rizni kell a gyakorlat értékelésé­vel, hogy a tanulságok alapján a2 elmélet is tovább fejlődjék. Lenin arra tanította a kommu­nistákat, hogy ne a marxizmus betűjéhez, hanem szelleméhez ra­gaszkodjanak. Lenin a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ta­nulságait vizsgálva megállapítot­ta, hogy a fő törvényszerűségeket tekintve elkerülhetetlenül minde­nütt bekövetkezik ami Oroszor­szágban történt, de ugyanakkor óva intette a fiatal kommunista pártokat az orosz példa sablonos másolásától. Lenin azért lehetett a bolsevik párt megalapítója, a forradalom vezére, a világ első szocialista ál­lamának megszervezője, mert a legnehezebb körülmények között is bízott a népben. Le­nin forradalmi tevékenységé­nek elévülhetetlen tanulsága: csak az a párt viheti győzelem re a szocializmus ügyét, amely bízik a népben. Lenin nemcsak bízott a népben, hanem megtanította a tömegeket arra, Is, hogy bízzanak saját ere­jükben. Évtizedek messzeségéből is tisz­tán rajzolódik ki előttünk Lenin­nek a kommunisták nagy példa­képének jelleme: korunk legna­gyobb teoretikusa volt, s egyúttal kiváló agitátor, népszerű szónok Százmilliókat tanított, de tanult 32 egyszerű munkásoktól és parasz­toktól is. Nagy egyéniség volt, de egyéni érdekeit mindig alárendel­te a párt és a nép kollektív ér­dekeinek. A forradalmi bátorsá­got, lendületet kezdeményező erői mesterien egyesítette a valósás józan mérlegelésével. Engesztel­hetetlen volt elvi kérdésekben, s megértő a dolgozó emberek min­dennapi gondjai iránt. Zseniális volt a lényeg rövid meghatározá­sában, amikor azt mondotta, hogy mindenkor a konkrét helyzet ér­tékelése alapján kell cselekedni Leninnek és a bolsevik pártnak a vezetésével az orosz munkás osztály lerázta magáról a földes- urak és a tőkések hatalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének éjszakáján a szovjetek II. kongresszusa közzé­tette Lenin fogalmazásában a bé kéről szóló dekrétumot. Szikratáv­író hírül adta a világ népeinek és kormányainak az orosz munkás­osztály elhatározását, hogy béké­ben akar élni. Ez a kiáltvány 3 világ népeinek, s különösen Eu­rópa háborútól szenvedő népei­nek legbensőbb óhaját fejezte ki. Amikor Lenin nemzetközi nagyságát néhány történelmi tény felidézésével ábrázoljuk, nem tér­hetünk ki annak ismertetése elől sem, hogy tanításainak, új szocia­lista államot alakító tevékenysé­gének milyen döntő szerepe voll és van munkásosztályunk és az egész dolgozó nép életére. Magyarországon, ahol a társa­dalmi és politikai viszonyok sok tekintetben hasonlítottak a cári Oroszország viszonyaihoz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom különös erővel és gyorsasággal ha­tott. 1917. november 23-én a2 iparcsarnokban rendezett nagy­gyűlés hatalmas tüntetéssé vált a béke mellett, s ez a negyedik éve tartó háború első nagy politikai megmozdulása volt. Ez volt egy­ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első magyarországi visszhangja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom összefonódott Le­nin nevével, Lenin neve pe­dig a békét és a felszabadu­lást jelentette a magyar dolgo­zó tömegek számára. Az iparcsarnoki hékegvűlésen megszületett a jelszó: „Kövessük orosz testvéreinket!” „A munkás­ság teremtsen rendet!” „Békét!” A magyar munkások és parasztok Lenin útját, az orosz munkásosz­tály útját akarták járni. Ezen a példán, Lenin nevével indult el a magyar dolgozó nép 1918—19-ben, hogy megvívja saját forradalmát és kivívja hatalmát. A bolsevikok tisztában voltak a proletárforradalom nemzetközi összefüggésével, s ezért széleskörű felvilágosító munkát végeztek az első világháború hacterein Orosz­(Fotytatás a 2. oldalon.) U \ *< 83 Lenin neve az új világ szimbóluma Vlagyimir Iljics Lenin az új tí­pusú forradalmi munkáspárt megteremtője, a szovjet állam megalapítója, a szocializmus fel­építése terv énele és módszerének kidolgozója, a lánglelkű forradal­már, a lángeszű tudós 1870. ápri­lis 22-én született. Kilencven év múlott el azóta, még egy évszá­zad sem pergett le, de ez alatt az idő alatt olyan nagy változások tanúi vagyunk, amilyenek az­előtt évszázadok alatt sem tör­téntek. Ma, amikor Lenin szüle­tésének 90. évfordulóját ünnepel­jük, százmilliók építik a lenini tanítások szellemében a szocializ­must, a kommunizmust, nemzeti függetlenségért, önállóságért és szabadságáért küzdenek a gyarma ti népek százmilliói és a tőkés ki­zsákmányolás ellen harcolnak a tőkés országokban a kizsákmá­nyoltak hatalmas tömeged. Minden haladó törekvés, min­den harc, amely az ember fel- magasztalásáért folyik, összefügg Lenin nevével, összefügg az ő esz­méivel és tanításaival. Lenin ne­ve az új világ szimbólumává vált az egész földkerekségen. Ki volt ez az ember, aki élére tudott állni korunk leghatalma­sabb mozgalmának, aki helyesen elemezte a múltat, jól tájékozó­dott a jelenben és a jövőbe lá­tott? Ki volt ez az ember, aki személyében egyesítette a haladó ember eszményképét: a lánglelkű forradalmárt, a felülmúlhatatlan tudóst, a bölcs politikust és ál­lamférfit? Közülünk való volt. Nagyon tudta szeretni az embert, fárad­hatatlan volt a szorgalma, éjt napoallá téve tudott dolgozni az emberekért. Nagy, érző emberi szíve volt és éles elméjével fel­ismerte a marxi tanok igazságát. Ezeket alkalmazni és továbbfej­leszteni tudta úgy, ahogy azt a történelem konkrét adottságai megkívánták. Lenin a materialista dialektika felülmúlhatatlan mestere volt. Művei, amelyeket alkotott, tanítá­sa amit írt, vagy elmondott olyan értékekkel gazdagították az emberiséget, amit ma még tel­jességgel fel sem mérhetünk. Az a párt, amelyet Lenin te­remtett meg, diadalmas győzel­mek felé vezeti a munkásosz­tályt. Az a terv, amit Lenin ki dolgozott a szocialista forrada lomról, aZ átmeneti korszak gaz dasági és osztálypolitiká.iáról, : szocializmus felépítéséről, filozó fiai gondolatai, tudományos meg sejtései úgy váltak és válnak va lóra, ahogy Lenin azt elképzelte A Szovjetunió óriási politikai gazdasági és tudományos ered ményei az európai népi demok­ráciák, Kína, a szabadságért küz­dő gyarmatok sikerei, az imperia­lizmus válsága, mind-mind Lenin tanainak igazságát hirdeti. Óriás volt Lenin a politikai és társadalmi tudományók minden területén. Politikai művei az egész világ munkásságának mu­tatnak utat, közgazdasági művei Marx mellett a legelőkelőbb he­lyen állnak a közgazdasági tudo­mányok történetében, filozófiai művei felülmúlhatatlanok. Nem elégedett meg soha a felszíni je­lenségek elemzésével, mindig a legmélyebb összefüggéseket ke­reste. Emberi portréját nehéz lenne megrajzolni. Legalapvetőbb jel­lemvonásai: szerénység, egyszerű­ség az emberi kapcsolatokban és az egész életben, igényesség a tu­dományban, következetesség a forradalomban, vasakarat, felül­múlhatatlan szorgalom a munká­ban, az elnyomottak, a kizsákmá­nyoltak szeretet«, az elnyomók és kizsákmányolok rettenetes gyűlö­lete. Ezek a jellemvonások tették és teszik ma és mindörökké a ha­ladó emberek eszményképévé. Nyilvánvaló, hogy Lenintől ret­tegnek a haladás ellenségei és mindent megtesznek, hogy be- mocskol.iák, hegy kisebbítsék nagyságát és félremagyarázzák tanítását. A történelem rapról- napra igazolja Lenin politikai, forradalmi, tudományos és em­beri nagyságát, tanainak nem­zetközi érvényét. Az opportunis­ták, revizionistái: és egyéb korcs eszmeáramlatok képviselői dics­telenül eltűntek és eltűnnek a történelem színpadáról. Do Lenin neve örökké fennmarad, mert ahogy a költő mondja: »Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom