Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-04 / 54. szám

1960. március 4. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Az életszínvonallal kapcsolatos statisztikai felméréseket végeznek A párt és kormány egyik leg- "^tontosabb célkitűzése a dol­gozók életszínvonalának emelése, életkörülményeink állandó foko­zatos javítása. E célkitűzés való- raváltásához szükséges, hogy meg. ismerjük a dolgozók jelenlegi élet­viszonyait, feltárjuk az eddigiek­ben elért eredményeket és kimu­tassuk a fennálló nehézségeket. Az életszínvonal vizsgálata, sta. tisztikai eszközökkel való mérése és jellemzése igen bonyolult sok­rétű feladat. Ismeretes, hogy az „életszínvonal” alakulásának egyik legfontosabb, legösszefoglalóbb statisztikai jellemzője a reálbér és reáljövedelem mutatója. A reálbér mutatója képet ad arról, hogy az ország lakosságá­nak vagy a népesség egy-egy réte­gének mennyi az egy főre jutó át­lagos jövedelme és, hogy ez az összeg a korábbi évekhez hasonlít­va, milyen arányú vásárlóerő vál­tozást jelent. Az átlagos összegből azonban nem tűnik ki, hogy meny­nyire „egyenletes” vagy „egyen­lőtlen” a jövedelmek eloszlása, vannak-e és mennyiben szélsősé­gek, pl. abban az értelemben, hogy esetleg széles rétegek lénye­gesen az átlag alatt, más rétegek magasan az átlag fölött részesed­nek a jövedelemből. Vizsgálni kell azt is, hogy az össznépességen belül egyes meghatározott rétegek, pl. különböző társadalmi csopor­tok, kisebb és nagyobb családok, stb. jövedelmi viszonyai között vannak-e eltérések és mi okozza ezeket. Tlyen kérdésekre a folyama­A tos statisztikák nem adnak választ. Egyes személyek kereseté­ről, esetleg jövedelméről, a mun­kaügyi statisztika képet ad, arra azonban nem válaszol, hogy egy keresőnek hány embert kell eltar­tania, vagy, hogy egy-egy háztar­tásban hány kereső van és- ezek pgyüttesen mennyi jövedelmet szereznek. Ilyen jellegű kérdésekre fog fe­leletet adni a Központi Statiszti­kai Hivatal 1960. február-márciu­sában végrehajtandó felmérése. A megfigyelés nem terjed ki az egész lakosságra, hanem ezúttal csak a munkásokra, alkalmazottakra. A megfelelő pontosságú eredmények kialakításához nincsen szükség minden egyes család adataira, ha­nem — véletlenszerűen végrehaj­tott, körültekintő kiválasztás ese­tén — már a családok egy töre­dékének megkérdezése is hű képet adhat a helyzetről. A számítások szerint a jelenlegi felvételnél pl. elég a munkás-alkalmazotti ház­tartások 1,5—2 százalékát meg­kérdezni. A jelenleg folyó ilyenirányú adatfelvétel fő célja tehát az. hogy választ kapjunk a munkás—alkal­mazotti népességre vonatkoeó olyan kérdésekre: milyen a jöve­delmek eloszlása, milyen széles rétegek élnek átlag alatti, átlagos vagy ezt meghaladó jövedelmi színvonalon, hogyan élnek a ki­sebb és a nagyobb, a városi és la- lusi, a különböző társadalmi-gaz dasági csoportokhoz tartozó, 1, 2 vagy több keresővel rendelkező, a gyermektelen. 1 2 vagy több gyermekes családok, stb. ITzek voltak azok a kérdések, amelyek megválaszolása az adatfelvétel fő célja. A felvétel jellege azonban lehetővé teszi, hogy — a megkérdezettek túlterhe lése nélkül — még a főkérdéshez kapcsolódó egyéb problémákat is megvizsgálhassuk. így például fel kívánjuk mérni — és ez a kér déscsoport igen nagy jelentőségű — milyen a dolgozó nők elfog­laltsága a kereső foglalkozást nem végző háziasszonyokéval összehasonlítva, hogyan tudják megoldani a »két« műszak okoz­ta problémákat, a házimunka el­Szergej Geraszimov, szovjet filmrendező elmondotta, hogy nagy örömmel készül a Berins- szoros gátjának építéséről szóló játékfilm forgatására. Erről a tervről beszélt február 25-én a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságában egy szovjet és külföldi újságírók számára megtartott sajtóértekezleten. — Be szeretném mutatni a szov jet tudósok merész elképzelése­% végzését, a gyermek elhelyezését, milyenek a pihenési, szórakozá­si, kulturálódási 'lehetőségek, stb. A megfigyelésre kerülő háztar­tások kiválasztása teljesen vé­letlenszerűen központilag tör­tént. Ez a kiválasztási módszer biztosítja, hogy a felvétel helyes képet adjon a vizsgált kérdések­ről. Ehhez azonban az is szüksé­ges, hogy a megkérdezésre ke­rülő családok segítsék a kérdő­biztosok munkáját, őszintén vá­laszoljanak a feltett kérdésekre, hiszen pontos adatok nélkül nem kaphatunk képet a valóságos helyzetről, ami pedig a megkér­dezetteknek is érdekük. •'T’ermészetesen az adatok szi- A gorúan titkosak, azokat sem a kérdőbiztosok, sem má­sok senkinek nem adhatják ki, kizárólag statisztikai célra lesz­nek felhasználva. , A felvétel eredményei — túl azon, hogy számos, eddig nem vizsgált és nem kellően ismert kérdésié választ adnak maid — fontos gyakorlati célokat is szolgálnak, amennyiben reális alapot adnak a népgazdasági ter­vek elkészítéséhez és módot nyúj tanak majd bizonyos — a vizs­gált kérdésekkel kapcsolatos — intézkedések körültekintő kidol­gozásához. Máthé János A KSH megyei igazgatóságának vezetője it és terveit. Ez a film egyáltalán nem lesz népszerű-tudományos jellegű — mondotta Geraszimov. A rendező a filmművészet esz­közeivel akarja bemutatni, mi­lyen magaslatokra emelkedhet a szovjet tudományos gondolat és milyen emberek azok a tudósok, akik az egész emberiség boldog­ságát szolgáló problémák meg­oldásán fáradoznak. Játékfilm a Beritig-szoros gátjának építéséről Munkaidőt, anyagot, pénzt , takaríthatnának meg — ha megvalósítanák a dolgozók javaslatát A dolgozók ötlelessége, lele­ményessége, sok ezer forint meg­takarítást eredményezett már, elő­segítette a gyárak, üzemek fel­adatainak megoldását. Az újító­mozgalom évi eredménye a me­gye üzemeiben iá százezer forin­tokra tehető. Néhány üzemben azonban még tudatosan, vagy tu­datlanul akadályokat állítanak a dolgozók kezdeményezései elé, elveszik kedvüket az új keresé­sétől. A múlt héten, a dombóvári fa­telítő üzemben, lakatosokkal, he­gesztőkkel találkoztam, velük be­szélgettem a műszaki fejlesztés problémáiról és természetes, szó­ba került az új módszerek alkal­mazásának lehetősége is. Tájékoz­tatásaik nyomán, majd pedig sa­ját szememmel győződtem meg, jogos sérelmükről... Arról van ugyanis szó, hogy a lakatosok által javasolt kamra­építési módszer évente több ezer forintos megtakarítást eredmé­nyezne, nem kellene vaslemezt felhasználni a parkettszárító-kam- rák javításához... Néhány éve állították üzembe a falelítő vállalat parkettakészítő üzemét, és akkor építették fel a parkettgőzölő- és szárítúkamrá- kat. A folytonos üzemeltetés — köztudomású, hogy a fa gőzölése, majd szárítása közben savak sza­badulnak fel — következtében a szárítókamrák falait valósággal megeszi, a rozsda. Ezerötszáz üzemórát bír ki az 1,5 milliméter vastag vaslemez. Ezerötszáz üzem Ara után szét kell szedni a kam­rát, le kell verni a merevítőkről a mintegy száz négyzetméter vas­lemezt, s újjal kell pótolni. Kö- I rülbelül félévenként kerül e munkaműveletre sor, amikoris több napig négy-öt lakatos dolgo­zik a kamra »újjáépítésénMert újjá kell építeni a kamrát, hisz valamennyi alkatrészt ki kell cse­rélni. — Volna-e megoldás, hogy ne kellien félévenként a kamrát új­jáépíteni? — kérdeztem a lakato­soktól. — Igen, van, már javasoltuk is — mondja egyikőjük — kértük, hogy szerezzenek be alumínium­lemezt és abból készítsük el a kamrákat. Igaz, drágább az alu­míniumlemez, de élettartama tíz­szerese a vasnak. A Icamrákban ugyanis a gőzterelő lemezeket alu­míniumból készítettük, s azt még egyszer sem kellett lecserélni, holott már többször kicseréltük a kamra falait. Tehát a munkások kipróbálták javaslatukat — csak meg kell valósítani — véli az olvasó. Igen. ezt kellene tenni! De... Hiába kér­ték az üzem vezetéségét, hogy a munkások javaslatát fogadják el, hónapok óta semmi intézkedés nem történt. — Nem is szólunk már több­ször — mondja az egyik lakatos — ha szólunk, még talán bajunk is lehet. A nevünket se írja meg az újságba, nincs nekünk arra szükségünk, hogy molesztáljanak majd később bennünket az el­mondottakért... Tehát, itt a nyitja annak, hogy a munlcások véleményét miért nem valósítják meg. Nincs meg az a légkör, ami az újnak, a mun­kások kezdeményezésének teret, utat adna.. S a munkások részé­ről a belenyugvás, a vezetők ré­széről pedig a nemtörődömség sok ezer forint kárt — mint anya­gi kihatás — és jónéhány ember­ben csalódottságot, bizalmatlan­ságot eredményez. Csökkent a vajfogyasztás az Egyesült Államokban ötven éve nem volt olyan ala­csony a vajfogyasztás Ameriká­ban mint most. Az átlagos ameri­kai évente valamivel több, mint 4 kiló margarint fogyaszt és csu­pán 3,20 kiló vajat. Ennek oka az, hogy a margarin jóval olcsóbb a vajnál, továbbá sokan azt tart­ják, hogy az állati zsiradék ár­talmas a szívműködésre. Tavaszi gondok a főagronómus szemével PUTLITZ: Nem (^országból—) C Németországba Az első tavaszinak mutatkozó nap kellemesen hat a városi em­berek hangulatára. Hamar leke­rültek a meleg kabátok, meg­élénkül az utca, motorzúgástól hangosak az utak. Vajon terme­lőszövetkezeteink hogy fogadták az ígérkező jó időt? Megkérdeztük a bátaszéki Bú­zakalász Termelőszövetkezet fő- agronómusát, milyen tavaszi gondjaik és feladataik vannak: — A közvetlen előttünk álló legfontosabb feladat, hogy a megkésett vetésű őszi gabonáin­kat gondosabb növényápolási munkában részesítsük és ezáltal a termelésben hátrányos helyze­tüket kiküszöböljük. A rendelke­zésünkre álló nitrogén műtrágyá­kat elsősorban azokra a megké­sett, gyomos, rossz elővetemé- r.yek után, nem megfelelő mun­kával elvetett késői vetésekre adjuk — nagy adagban (100 küó) —, ahol az a legnagyobb hatás­fokkal érvényesül. Különösen nagy gondot fordí­tunk az ősái vetések hepgerezé- séfe, mert a vetések egy részét — különösen a leggyengébb késői vetéseket —. ahol a vetőmag nem került elég mélyre, sekélyen ve­tettünk, másik részét nem meg­felelően ülepedett őszi mélyszán­tásokba tettük, mivel a betakarí­tások torlódásával nem volt más vethető táblánk. Ezeken a táblá­kon feltétlenül fokozolf«bh mér­tékben kell a hengert alkalmazni. A következő fontos ápolási mun kánk a fogasolás lesz. Ennek ned­vesség-megőrző, talajt levegőztető és gyomirtó szerepe van. Azonban a tavaszi fogasolás csak akkor je­lent termésnövekedést, ha tény­leg magporhanyítja a vetés tala­ját. Ha csak ugrál a száraz földön a fogas, akkor semmi jelentősége nincs, sőt ellenkezőleg, hátrányos lehet. Ezzel szemben a küllőskapa a fogasplásnak minden hátrányát kiküszöböli. A fogas helyett inkább a küllő?, kapát fogjuk használni. mert mind a nedvesség-megőrzés, mind a talaj levegőztetése szempontjá­ból egyenletesebb, lényegesen jobb munkát végez, mint a borona, azonkívül kisebb mértékben ron­csolja a kultúrnövényeket. A késő őszi vetések hajlamosak az elgyomosodásra. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a fej­lett vegyszeres gyomirtás alkalma. mazására Részint, mert a költsé­ges kézi acatolásnál és gyomirtás­nál jobb és gazdaságosabb, más­részt mert ezzel is csökkenteni tudjuk az egy holdra fordított emberi munkaerő felhasználását — kaptuk a választ. Ha az első napsugár ennyi prob­lémát csalt elő, mi lesz, ha meg­jön az igazi tavasz? Bizony bő­ven lesz tennivalójuk a bátaszéki- eknek. A bátaszéki Búzakalúsz Tsz főagronúmusa (51) Medina-Sidonia gróf akkoriban ártalmatlan globetrottemek lát­szott. Merry del Val nagykövet­től megtudtam, hogy Franco törzskarában most fontos tisztsé­get tölt be. Alba, Merry del Val és a velük egy gyékényen árulók voltak ma Ribbentrop úr bizalmasai. Órák hosszat tanácskozott velük, hogy milyen taktikával zavarják és húzzák-halasszák a londoni be- nemavatltozási bizottság munká­ját. Bár ezekkel a politikai ügyek­kel nekem semmi dolgom nem volt, mégis részt kellett vennem néhány bizalmas konferencián, amelyen Ribbentrop, Woermann és más szakértők megbeszélték a következő taktikai lépéseket. A nácik fő célja az volt, hogy a bi­zottságot állítólagos szovjet szer­ződésszegések kivizsgálásával ál­landóan foglalkoztassák. Amikor pedig hetekig trrtó beható vizsgá­lat után kiderült, hogy a vádas­kodások hamisak vagy bebizo­nyithatatlanok, újakat találtak ki. Ribbentrop a Spanyolország ré­szére történő szovjet csapat- és anyagszállításokra vonatkozó ada­tait részben az ujjából szopta. Emlékszem egy esetre, amikor azt akarta bejelenteni, hogy Valen­ciában húszezer szovjet katona szállt le. — Ez sok lesz — vetette közbe az, óvatos Woermann —. ezt senki sem fogja elhinni. Végül kétezerben állapodtak meg, ami ellen azonnal be is je­lentették heves tiltakozásukat. A Spanyolországba irányuló német szállításokat természetesen elvileg letagadták. A »Condor- légió« állítólag csakis önkéntes repülőkből toborzódott, és a bi­rodalmi kormánynak nem volt meg hozzá a hatalmi eszköze, hogy visszatartsa őket attól, hogy Htokban Spanyolországba repül­jenek; aminthogy azt sem tudta megakadályozni, hogy kalandvá­gyé ifjak Hamburgból vagy Bré­mából induló szénszállító gőz­hajókon ki ne csempésszék saját. magukat és a spanyol hadszínté­ren fel ne bukkanjanak — német egyenruhában. Örök szégyene marad a benem- avatkozási bizottság angol és francia képviselőinek, hogy vak­nak tetették magukat és hagy­ták, hogy a fasiszta intervenció- sok tovább folytassák megtévesz­tő mesterkedéseiket. Ribbentrop becsvágya időköz­ben túlnőtt' londoni nagyköveti tisztségén. Állandóan abban az aggodalomban élt, hogy távollé­te alatt valaki »megfúrja«, s ő elveszíti a »Führer«-nél személyes befolyását. Amilyen gyakran te­hát csak tehette, Berlinbe re­pült, és több időt töltött ott, mint londoni állomáshelyén. Gyakori utazásaira beállíttatott egy külön repülőgépet, mely állandóan fel­szállásra készen állt a repülőté­ren. Volt olyan hét is, hogy két­szer, sőt háromszor is repült odn- vissza. Utjain törzskarának egy részével elkísértette magát. Néha a mi titkárnőink közül is magával vitt egyet, egy Fräulein Fiedler nevezetűt, aki annak ide­jén Hoesch mellé volt beosztva. Az első ilyen útja után érdeklőd­tem nála: — Fräulein Fiedler bizonyára élvezte a szép repülőutat? — Ugyan kérem! — kiáltott el­keseredetten. — Csaknem az egész út alatt be voltam zárva a mos­dóba, alig láttam valamit a ten­gerből és a vidékből. — Csak nem volt tengeri be­teg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom