Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
6 ' TOT.VA' MEG YET NßPtTJSÄG ISuO. március 174£á'Gte: — A szekszárdi kenyérgyár mű. szaki átadására március 23-án kerül sor. Mint ismeretes, Szekszár- don új, modern kenyérgyár épült, s úgy tervezik, hogy a közeljövőben már meg is kezdi a termelést. — Teafcgyasztás Angliában. Anglia területére évente ötszáz- millió font teát importálnak és ez a mennyiség teljes egészében el is fogy. Ebből a számból kiszámítható, hogy mindenki évente 1800 csésze teát ihat. A csúcsot egy glasgowi hentesmester tartja, akiről úgy tudják, hogy naponta a rendes sörén és whlsky- jén kívül 37 csésze teát fogyaszt. — Ruppert Béla móri lakost a szekszárdi járásbíróság Sziget Ferenc tanácsa 3 hónapi börtön- büntetésre ítélte tulajdon elleni bűntett miatt. Ruppert Béla büntetett előéletű és legutóbb Bo- gyiszló községben követte el bűn- cselekményét. — A norvég hatóságok több évi kísérletezés után újfajta módszerrel akarják megadóztatni a járműveket. Az új módszer szerint a fizetendő adó mennyisége a megtett kilométerek számával lesz arányos. Ebből a célból a járműveket különleges, lepecsételt kilométer-számlálókkal látják el. Mivel a számláló a megtett utat mindig regisztrálja, akár előre, akár hátrafelé halad a kocsi és mivel kizárólag az adóhatóságok nyithatják fel, tehát minden csalás ki van zárva. — A pénz mindenek előtt! Hogyan jut hozzá az amerikai polgár a bankban elhelyezett pénzéhez — atomtámadás esetén? E furcsa kérdés megoldása érdekében John J. Mucloy, Nyugat-Né- metország amerikai megszállási övezetének volt főbiztosa felszólította az amerikai bankokat, sür. gősen dolgozzanak ki olyan tervet, amely »katasztrófa esetén is« lehetővé teszi, hogy simán lehessen lebonyolítani a bankügyleteket. — A Tolna megyei Népből! Vállalat az idei évben 26 boltot alakít át új kiszolgálási rendszerűvé, amelyek az elmúlt évben már jól beváltak. — Tolna megye 131 termelőszövetkezetében, amelyek zárszámadást készítettek, közel négymillió munkaegységet teljesített a tagság az elmúlt évben. — Decs községben az idei évben négy utcát köveznek le a községfejlesztési alapból. A lakosság a szükségletek szerint társadalmi munkával segíti majd az útépítést. FURCSA FELEKEZETI VITA ANNO 1960 Róbert bácsi — nem az a bizonyos, az az emlékezetes, aki a »boldog békeidőkben« ingyenkonyhájával milliomossá szél- hámoskodta magát, hanem egy másik, ki egy kies Észak-Tolna megyei községben élt hetvenhét évet — világéletében rendes ember volt. Példás élete köztiszteletet vívott ki számára a községben, de még a messze környék lakói is megkülönböztetett tisztelettel beszéltek a jó öregről. A halál azonban nem válogat, köztisztelet ide, köztisztelet oda, példás e,et, vagy bűnhalmaz — egyremegy. A halál könyörtelenül lekaszál mindenkit, akinek lejárt az ideje. Róbert bácsié is lejárt, a kegyetlen kaszás megsuhintotta szerszámát és Róbert bácsit egy szép tavaszi hajnalon annak rendje és módja szerint megütötte a guta. S ez a guta példátlan bonyodalomhalmaznak lett elindítóraHúsz éven keresztül viselte a gondnoki tisztséget Róbert báApróhirdetések A szekszárdi Építőipari Szövetkezet a lakosság részére vállal mindennemű szobafestő és mázoló munkákat, a legkényesebb igényeket kielégíti. (66) A Déldunántúü Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzemvezetősége értesíti Szekszárd város fo-(J gyasztó közönségét, hogy márci-» us hó 30-ig a Rákóczi u., Széche-Q nyi u„ Mártírok tere, Garay tér.* Sztálin tér, Bezerédj u., és környe-Q ző mellékutcákban részleges áram.jj, szünetet tart. n Az áramszünet időtartama 2—3j" óra. A ki. és bekapcsolás ideje, előre nem meghatározott. A fon tosabb üzemeket, valamint a hi-? vatalokat távbeszélőn előre érle-U sítjük. Déldunántúli Áramszol-- gáitató Vállalat Szekszárd. ’ Lesz-e pálinkaverseny? — ha már borverseny van A közelmúltban pálinkafőző szakemberrel töltöttem néhány órát. A szakmáról, a pálinkafőzés tudományáról folytattunk hasznos eszmecserét. Itt esett szó arról, hogy a megyei és országos borversenynek milyen nagy jelentősége van a jobb minőségű, fajtiszta borok termelése, a különböző borok hírnevének terjesztése, a kiváló szőlőtermő szakemberek hírének, nevének megismertetésére. Egy-egy borverseny több száz termelőt érint, és a verseny eredménye mércéje annak, ki milyen szakember. Ilyen, vagy hasonló verseny rendezésének gondolatát vetették fel többen, köztük a felsőnyéki és az alsónánai szeszfőzde vezetői. Tőlem — mint újságírótól — azt kérték, írjak a lapban kérésükről: legyen pálinkaverseny is, ha már borversenyt rendszeresen tartanak. Elősegítené ez a pálinka, a szekszárdi törköly, az alsónánai körte a felsőnyéki vegyesgyümölcs pálinkák hírének nevének terjesztését, ami végeredményben távlataiban lehetőséget nyújtana a Tolna megyében főzött pálinka exportálására. A pálinkaverseny rendezése esetén sokat nyerne a népgazdaság is, és nem utolsó sorban a pálinkát főzető gazdák. A szerkesztőség véleménye az, hogy leghelyesebb lenne, ha a versenyt a MÉSZÖV bonyolítaná le, és hozzá fordulnának javaslataikkal, ész. revételeikkel az érdekeltek — p — DIÓ lij.MOZZ ___MŰSOR____ • 7*. J-uíl prou ■ 0 ■ 0 M 0 0 Uzemvezetősége.O sz^ 18 ^0. A béke első napja. Magyarul beszélő szovjet film. Szekszárd 17—20, Tolna 21—23. Kálvária. Uj magyar film. Du- naföldvár 18—20, Paks 21—23. Kezedben az élet. Magyarul be- 0 szélő szovjet, film. Tamási 18— n 20, Dombóvár 21—23. Q Merénylet. Magyar film. Báta- “ (84) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Laokiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10. 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Két fiú, egy kislány. Magyarul " beszélő szovjet film. Bonyhád U 21—23. * A cirkusz leánya. Magyarul be- 0 szélő német film. Tolna 18—20, Szekszárd 21—23. 0 D 0 a 0 ■ Csillagok. Német—bolgár film. Q Dombóvár 18—20, Tamási 21— 23. Megtört a .jég. Színes dán film. Paks 18—20, Dunaföldvár 21— 23. 0 Emberi sors. Szovjet film. ■ Bonyhád 18—20, Bátaszék 21— f] 23. (5) £ OJOIOIOIOIIOIOIOI esi a lutheránus egyházközségben. A húsz év alatt annyi érdemet szerzett magának, hogy az egyházközség kinyilvánította akaratát: Saját halottjának tekinti Róbert bácsit és temetéséről igaz keresztyént megillető tisztességgel gondoskodik. Lévén az ágostai felekezetnek külön temetője a községben, határozatba az tétetett, hogy ebben a temetőben helyezik örök nyugalomra Róbert bácsi te- reiruojehez megtért lelke által itthagyott fölül maradványait. A határozat azonban nem számolt Róbert bácsi özvegyének terveivel, aki több mint négy évtizedig volt hites felesége az elhunytnak. Az özvegy a kálvinista hitet vallotta az egyedül üdvözítőnek -s ragaszkodott hozzá, hogy ennek a hitnek szertartásai szerint adják meg a végtisztességet a megboldogultnak. Ezek szerint ugyebár máris aáva volt az első konfliktus. A második konfliktust az okozta, hogy az özvegy nemcsak a református szertartáshoz ragaszkodott, hanem ahhoz is, hogy a Kálvin híveinek temetőjében, az özvegy családi sírboltjában pihenjen néhai Róbert bácsi mindaddig, míg a mennyei harsonák nem szólítják végső számadásra az utolsó ítélet napján. Hogyan, hogyan se, bizonyosan nagynehezen, megszületett a kompromisszumos megoldás. De ehhez némi helyszínrajzra van szükség, hogy mindent világosan lásson az Olvasó, ezért engedjék meg ezt a kis kitérőt. A két temető közvetlenül egymás mellett fekszik, csak egy nagyobbacska barázda, árok választja el egymástól. Harmadik temető nincs a községben, így tehát csak két megoldás között lehetett választani, vagy itt, vagy ott lesz a temetés. De kiderült, hogy van harmadik megoldás is. A két egyházközség és az özvegy közös megállapodása értelmében úgy határoztak, hogy a sírt a két temetőt elválasztó barázdán keresztül ássák. így lön. Azon volt még a vita, hogy merre legyen a megboldogult feje és merre a lába. Itt az evangélikusok bizonyultak erősebbeknek, mondván: az ő egyházközségük egyik feje volt húsz esztendőn keresztül Róbert bácsi, úgy ildomos tehát, hogy feje a lutheránus temetőben nyugodjék. így a kálvinisták kénytelenek voltak a lábával beérni. A temetési szertartást is a lutheránus tiszteletes celebrálta, de a végén a kálvinista pap is mondott beszédet. Ha tudja, milyen következményekkel jár a jelenlévőkhöz intézendő szónoklata, bizonyára még egy tőmondatot sem ejtett volna ki a száján. De a sors útjai kifür- készhetetlenex, bizonyára a mindenható eltökélt szándéka volt egyszerű szolgája szájába adni az ominózus mondatot — ezért hangzott el az. Az Ür egyszerű szolgája, Kálvin hitének e falubeli prófétája így »búcsúzott« az elhunyttól: »így jár az, aki életében köztiszteletnek örvendő ember volt. Most a gonosztevők helyén, a temető árkában földelik el«. Alig hangzott el az utolsó szó olyan parázs verekedés kezdődött a két hitfelekezet jelenlévő tagiai között, hogy messze földön, Boda Vilmos egykori követet a nemzetgyűlésbe juttató követválasztása óta nem volt. (Annyit még soha nem keresett a községi orvos bevert fejek, kivert szemek, kificamított karok reparálásával, mint akkor.) Jelenlévő hites tanúk szavahihető vallomása szerint a Két tiszteletes sem hagyta cserben nyáját, derekasan kivette részét az emlékezetes tömegmegmozdulásból. Történt pedig ez nem az Úrnak 1560. esztendejében, hanem az időszámítások utáni I960, évben. PARÄSZTAI GYÖRGY DCülöideges lulesitfáj^óltelig lett az utóbbi időben Barti Sándor dunaföldvári asztalos műhelye. Egymásnak adják a kilincset az ügyjelek, akik most már nem megrendeléssel jönnek, hanem a korápban, évelc- . kel ezelőtt megrendelt bútort sürgetik. Van köztük, aki már unja a dolgot, belefáradt az örökös sürgetésbe, mégsem mondja vissza a rendelést, ragaszkodik teljesítéséhez. Nem azért, mintha másutt nem kapna pénzéért bútort, hiszen az állami üzletekben ma már egyre nagyobb a választék. A baj az, hogy az illetők — vannak vagy tucatnyian — nem tudnak másutt vásárolni, mert nincs rá pénzük. A pénzt ugyanis Barti Sándor már felvette. És most, amikor egyre jobban követelűdznek a »kuncsaftok«, nem mondja azt, hogy nem hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek. »Majd meglesz, megcsinálom-« — ez mindig a válasz. A Szabó pedagógus-házaspár öt évvel ezelőtt fizette ki bútorra a tizennégyezer forintot. Két ágyat már leszállított Barti Sándor, tízezer forinttal még tartozik. Horváth Józsefeknek hatezernyolcszázzal adósuk. — Kun Ferencéknek több, mint tizenhétezer forinttal tartozik. Amikor aztán egyik-másik hitelező kijön a türelemből, még neki, az adósnak áll feljebb, miszerint nem lehet a demokráciában egy embert tönkretenni. Várjanak, míg megcsinálja a bútort. Az ígéret persze, csak ígéret marad. Kun Ferenc, az egyik károsult a következő levelet kapta egy alkalommal: »Kedves Feri! A feleségeddel megállapodtunk abban, hogy a bútort az idén megcsinálom kifogástalan munkával. Üdvözöl: Sanyi«. Ez áll a levélben, amin még dátum sincs. Tehát azt, hogy »az idén« nincs dátumhoz kötve. A címzett szerencsére eltette a borítékot, ahol a posta- bélyegző tanúskodik arról, hogy 1958. szeptember 29-én adták fel. Hogy lehetett így becsapni sok dunaföldvárit és környél:- belit? Néhány évvel ezelőtt jó szakember hírében állott Barti Sándor. És azt ma is elismerik, hogy kiváló minőségű munkál végez. De az utóbbi években él- züllött. Felveszi egymás után a nagy összegeket, sőt közben is pumpolja megrendelőit, mondván, hogy »most lehet anyagot kapni, sürgősen kell ■ ötszáz, vagy ezer forint«. Kunéktól elvitte a rönkfát aszal, hogy a bútorhoz kell, de lehet, hogy belőle egy korábbi megrendelőjét elégítene ki. Szabóéi: már bírósághoz fordultak. A bíróság kötelezte Barti Sándort az összeg visszafizetésére, vagy a bútor elkészítésére 1959. december 31-ig. Nem teljesítette a bírósági döntést. Kiderült az is, hogy az OTP-nek is tartozik kisipari kölcsönnel. A dunaföldvári kisiparosok elítélik Barti asztalos magatartását. A KlOSZ-csöpúrt vezetősége már több ízben foglalkozott ügyével,. ha,sztalgn. Pedig a megrendelők nem károsodhatnak. A mi törvényeink éppen őket, a becsületes embereket védik a csalók ellen. A dunaföldvári asztalos csak becsületes munkával állíthatja helyre az iránta megszűnt bizalmat. Ha nem teszi, éppen törvényeink fogják megtanítani rá. > V). K. I. tamási tsz-tag olvasónk azt írja levelében, hogy haszonbérelt földet használt, amelyet már az ősz folyamán megmunkált. Mit tegyen moist ezzel a magánostól haszonbérelt földdel? A fennálló rendelkezések szerint a tsz-be lépett haszonbérlő által haszonbérelt földnek a termelőszövetkezeti közös használatba adásához a haszonbérbe adó, illetőleg a tulajdonos Írásbeli hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás esetén a haszonbérlő helyére a termelőszövetkezet lép A tsz-tag által magánszemélytől haszonbérelt és a termelőszövetkezetbe bevitt föld után a földtulajdonos és a termelőszövetkezet között létrejött új szerződésben megállapított haszonbért köteles a termelőszövetkezet fizetni. Hanga János nagydorogi olvasónk kisipari szövetkezeti dolgozó. Eddig felesége a férj után részesült társadalombiztosítási szoigáKatásokban. Most a feleség tsz-be lépett, ezután vajon a férj után kap-e SZTK szolgáltatást? Ranga Jánosné 'most önálló dolgozó lett, férjétől független munkaviszonyban van a tsz-ben, így eltartott családtagnak sem számítható. Tehát SZTK biztosítást is teljesen külön a férjétől, tsz tagsága után kell számítani. J. B. dombóvári olvasónk kovácsmester, kisiparos, tsz-tag. Azt kérdi, hogy mint tsz tag kisiparos vállalhat e magánosoktól magánjellegű javítási munkákat. A termelőszövetkezeibe lépett kisiparos az alapszabályban kötelezően megállapított munkaegységek teljesítése mellett a közgyűlés hozzájárulásával a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet. Naoyszafiású kenyvserozaí íüü'é hazánk Most kerültek ki a sajtó alól a Magyarország Kultúrflórája című gyűjteményes munka első füzetei. A több mint száz elméleti és gyakorlati szakember közreműködésével készülő, tíz kötetre, ezen belül mintegy 150 füzetre tervezett mű nemzetközi viszonylatban is ritkaságszámba menő vállalkozás. Kilenc kötet a hazánkban termesztett csaknem 200 kultúrnövényt, azaz azokat a növényeket hivátott tudományos igénynyel ismertetni, amelyek mindennapi életünk egzisztenciális alapanyagait adják, élelmezésünk, ruházkodásunk, gyógyszereink, stb. anyagait szolgálják. A munka mindazt a részletes növénytani tudnivalót felöleli, amire a művelt, mezőgazdaságunk fejlesztését szem előtt tartó növénytermesztő szakembernek, oktatónak növénynemesítőnek és az egyes növényekkel behatóan foglalkozni kívánó kutatónak szüksége lehet. A sorozat minden egyes füzetét számos ábra illusztrálja. Emellett a munka tizedik köteteként, de a többinél nagyobb példányszámban, igen széleskörű érdeklődésre számottartó színes atlasz is megjelenne a nyár folyamán. E táblagyűjteményhez tájékoztató füzet fog járulni, mely tömör tájékoztatást nyújt minden egyes ábrázolt növényfaj leglényegesebb tudnivalóiról. A nagyszabású munka, melynek főszerkesztői Erdei Ferenc és Jávorka Sándor akadémikusok, szerkesztője oedig Máté Imre, az Akadémia levelező tagja, az Akadémiai Kiadó gondozásában kerül közzétételre.
