Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG Isáo. március 12. Tavaszt várnak a köleseitek ■Nyüzsögnek a kölesdi Petőfi Tsz-irodájában. A tagok egymás­nak adják á kilincset, s az elnök, Nedves Jánds, a növénytermelési brigádvezető Németh János, a munkacsapat vezetők Dohoczki Erzsébet és Marosi József, meg Ozsváth István, a raktáros, mun- kaégységekét számolnak. Készülnek a tavaszi munkákra _Az őszi- munkákat becsülettel elvégezték.-Amit kellett azt elve­tették és a talajt is rendesen el­készítették a tavaszi vetések alá. Most a tavaszi vetőmagok össze­adásáról beszélnek, főleg a ku­koricáról. és a. krumpliról. Úgy döntöttek, hogy ezeket a vetőma­gokat -a szijyetkezet kölcsönkéri a ■ tagoktól. A krumpli összeadása neip> okoz nehézséget. Az elnök 10 mázsa, Szekeres János is 10 mázsa és Kőszegi János 8 mázsa vetőmagot ajánlt fel a szövetke­zetnek'- Etek és más felajánlások a 20 hold burgonya vetőmagszük­ségletét, biztosítják. A .kukorica vetőmagot a bevitt fijldek nagysága arányában adják össze a tsz-tagok. 130 hold kuko­ricát akar vetni az 540 holdas tsz; A tagok már megkezdték a kukorica-vetőmag összehordását is. A. borsónak előkészítették 16 holdon a földét, a vetőmag is ké­szen áll — a Kölesd—Hangosi Haladás is kölcsönadott nekik feleslegéből — most már csak a kedvező idő .hiányzik a vetéshez. Döntő láncszem az állattenyésztés Kölesd mindig híres volt az állattenyésztésről. A Petőfi Tsz ezeket a hagyományokat akarja továbbfejleszteni. Jelenleg van 30 szarvasmarhájuk, 26 anyakocájuk és 52 malacuk, de vesznek rövi­desen tíz tehenet, hogy megte­remtsék a szarvasmarha tenyész- törzs alapját. Olyan állattenyész­tést akarnak kialakítani, amely­nek hozamai felülmúlják a régi egyéniek legjobb eredményeit. Aztán a pénzt is az állatte­nyésztésből várják. Ezért hizlal­nak meg 125 disznót ez évben és 10 szarvasmarhát. Bontakozik a közösség Nagyon sok olyan tsz-tag van ma már Kölesden, aki legbensőbb szívügyének tekinti a közöst. — ősszel a munkából mindenki de­rekasan kivette a részét. Eddig a tagok mintegy 1500 munkaegysé­get teljesítettek. Szarvas György, Kovács Bá­lint téglát hordanak éppen az építkezéshez. Tehénistállót alakí­tanak át. Az elmúlt hónapban két hétig 35—40-en fát termeltek ki az egyszerű favázas építkezések­hez. A volt apaállat-istállóból sertésfiaztatót csináltak. A sül­dőknek is nagyszerű férőhelyet csinált saját udvarában az 56 éves, volt 13 holdas gazda. Sze­keres János. Érdemes szétnézni az állatte­nyésztésben. ötletesen, egysze­rűen, saját erőből biztosították az állatok elhelyezését, s még újabb saját erős beruházásokra és gé­pek vásárlására is készülnek. A tisztaságot és rendet is ér­demes megnézni a tsz portáin és az istállókban. Látszik olyan em­berek dolgoznak — Bódi István és a többiek —, akiknek szívügye a közösségi vagyon. — Kényesek a kölesdi polgárok — mondja az elnök, Nedves Já­nos. — Jómódúak voltak egyéni korukban is a mi tagjaink, most meg a szövetkezetben még jobb módúak akarnak lenni. A látottak alapján ezt el is hisszük nekik. —is—os— — Az idei évben a termelőszö­vetkezetekkel 2450 hold, az egyéni parasztokkal 700 hold zöldségfélé­iére, 200 hold újburgonya, 1750 hold étkezési burgonya termelésé­re kötöttek értékesítési szerződést a földművesszövetkezetek a me­gyében. Nagy hatással volt rám a tíz­ezrekre rúgó, fel s alá vándorló embertömeg félelmetes, szófián hallgatása. Szemmellátható volt, hogy a ber-lini lakosok túlnyomó része utálattal és felháborodással fordult ej doktor Goebbelsnek ettől a gaztettétől. A berlini »kristály-éjszaka« ki­hatása Laaskéban is megmutat­kozott. Piftlitz városában egyet- lenegyzsidó lakott, Levi, az órás. Egész életében ott élt keresztény feleségével, 'az ottani postames­ter lányával. Szorgalmas ember volt,- a légynek sem ártott, még haragosai sem akadtak. Putlitzban senki egy hajaszálát meg nem görbítette, Perlebergből kellett tehát néhány bitangot be­rendelni, hogy »kezelésbe ve­gyék«. Pozdorjává törték üzletét, tönkretették lakberendezését — felhasították például a dunnáit és lékvárt öntöttek bele —, majd a roncsokat az utcán máglyába rakták és felgyújtották. Levi úr több csonttöréssel, vérző sebeivel napokig élet-halál közt lebegett a kis kamrában, melyet felesége a még használható kevés bútorda­rabbal nagy fáradsággal lakható­vá tett. Gebhard fivérem másnap reg­gel az utcán végighaladtában lát­ta, hogy Levi felesége az ajtaja előtt az üvegcserepeket sepri ösz- sze. Óvatosan körülnézett, nem figyelik-e. Úgy látta, tiszta a le­vegő. Amint Leviné mellett el­haladt, mintha véletlenül történt volna, egy ötvenmárkás bankje­gyet ejtett szemétlapátjára. Csak egy halk »köszönöm szépen«-t hallott. Még aznap este egy cédulát ho­zott neki egy gyerek Levinétől. »Behívattak a rendőrségre — szólt az üzenet —, nem tagadhattam le. Észrevették. De kevesebbet mond­tam, húsz márkát^ Gebhardot is kihallgatták, s a jegyzőkönyvet beküldték a per- lebergi Gestapóhoz. Pár nappal később megjelent nálunk saját fennkölt személyében maga a perlebergi Gestapo főnök. Azt hittük, most elviszik Gebhardot. De nem. A főnök úrból csak úgy csepegett az emberbaráti szere­tet: Báró úr — nyájaskodott —, éjszakákat nem aludtam ön miatt, még Potsdamban is jártam, hogy a kormánynál rendbehozzam ezt a sajnálatos ügyet. Szégyen vol­na, ha önt, az egész környék egyik leghozzáértőbb gazdálkodó­ját legősibb nemesi családjaink egyik tagját le kellene tartóztat­nom. És örömmel mondhatom, hogy eredménnyel jártam Pots­damban. Kő esett le a szívünkről. A fe­kete leves azonban nem maradt el: — Persze rosszul állt az ügy. Éppen öntől elvárható lett volna, hogy példát mutat a népnek, és nem áll le ezzel a zsidó bandáv: 1. Minden büntetés nélkül tehát nem lehetett megúszni a dolgot. Megállapodtunk, hogy ön ötezer márkával hozzájárul a putlitzi télisegély akcióhoz. ^febhard persze belement. A kis varos számára nem volt csekély­ség az összeg. Vastag betűs fej­léccel jelenthették a »Putlitzi Hírek« novemberben a télisegélv- gyűjtés eredményét: »Polgáraink nemzeti szocialista áldozatkészsé­Beruházási politikánkról, a megyénkben folyó fontosabb beruházásokról nyilatkozik Ordas József elvtárs, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának vezetője Munkatársunk felkereste Ordas József elvtársat, a Magyar Beru­házási Bank Tolna megyei fiók­jának vezetőjét, aki a követke­zőkben tájékoztatta lapunk ol­vasóit beruházási politikánk fő vonásairól és a megyénkben fo­lyó fontosabb beruházásokról. — A közelmúltban történt-e lényeges változás beruházási politikánkban? — Az alapelvek nem változtak. Az a helyes szemléleti mód, amely az utóbbi két-három esz­tendőben beruházási politikánk­ban kialakult, továbbra is érvé­nyesül. Gondolok például a beru­házási eszközök koncentrálására, az engedélyezési eljárásokra, a beruházások gazdaságosságának fokozottabb vizsgálatára, a beru­házási eszközök célszerűbb és ésszerűbb elosztására Megjelent a múlt év végén a 30/1959. OTP—PM sz.: utasítás. Ebben az utasításban sok új van, de ezek az új intézkedések is a fenti alapelvek jobb érvényesülé­sét. hivatottak biztosítani. — Milyen új vonásokat tartalmaz ez a rendelkezés? — Egy-két lényegesebb vonását említem meg. Például a beruhá­zások koncentrálásának elvét szem előtt tartva, úgy intézkedik az utasítás, hogy a beruházási tervek elkészítésénél először a már megkezdett beruházások ütem szerinti kivitelezését, a fo­lyamatban lévő beruházások mi­előbbi befejezését és az áthúzódá­sok ffedézétét kell biztosítani. Csak ezek biztosítása után -lehet enge­délyezni újabb beruházás meg­kezdését. Továbbá másik érdekes vonás az, hogy a gazdaságossági számítások elkészítését kiterjeszti az utasítás a mezőgazdasági be­ruházásokra is. Most tehát a kommunális és szociális beruhá­zásokon kívül minden beruházás­hoz keli gazdaságossági számítást készíteni. — Nem lényegtelen a mi szem­pontunkból az a változás, amely az éves keretek szemlélete és nyilvántartása helyett az egész ge megdöntött minden eddigi re­kordot.« Bejártam Gebharddal az őszi mezőket. — Nem öröm már az élet — mondta. — Igaz, hogy amióta a nácik vannak a hatalmon, lénye­gesen jobb a helyzetünk, mint azelőtt volt. Annak ellenére, hogy állandóan építkeztem, be­ruházásokat eszközöltem, egyet­len pfennig jelzálog-kölcsön sem terheli már á. birtokot, sőt még több mint százezer márkám van a bankban. Még Wolfshagen és Frehn'e is lábra állott pénzügyi­leg, pedig köztudomású, hogy az a két birtok 1933-ban már a csőd sz—én állt. De mit ér mindez, ha ilyen betörők államában kell él­nünk és tűrnünk kell, hogy gaz­emberek parancsolgassanak ne­künk? Azelőtt legalább kedvem szerint szidhattam a vörös bon­cokat, de ennél a barna kutya- fajzatnál az ember ki sem meri nyitni a száját. Ebben a pillanatban zúgott el a fejünk fölött egy Göring-féle vadászgépraj, támadó hadműve­leti gyakorlatokat végeztek Put- litz fölött. A fülsiketítő bugástól az ember a saját szavát sem ér­tette. Gebhard utánuk. nézett. — Micsoda őrület! Gondjaim vannak, hogyan végzek a szán­tással, mielőtt beáll a fagy. És ha csak egyetlenegyet beállíthat­nék ide azokból a motorokból, három nap alatt elfelejthetném az egész szántást. Ehelyett a száz meg száz liter benzint haszonta­lanul elfecsérelik a levegőben. (Folytatjuk,) beruházás volumenének szemlé­letét és nyilvántartását honosítja meg. Most nem az éves szerződé­seket kell a bankhoz bejelenteni, hanem az egész beruházás kivite­lezésére kötött szerződést. Ez az eljárás hozzásegít minket mun­kánk közgazdasági színvonalának emeléséhez. — Ezek szerint csökken a beruházások területén a vál­lalatok önállósága? ...— Az önállóság csökkenése he­lyes akkor, ha a népgazdasági szempontokat kell elsősorban fi­gyelembe venni. A helyi szem­lélet, a vállalati sovinizmus ép­pen a beruházások terén már na­gyon sok kárt okozott a népgaz­daságnak, A beruházási szükség­leteket. a beruházási eszközök célszerű elosztását csak központi­lag, az egész népgazdaság érde­keit szem előtt tartva lehet he­lyesen megállapítani. ■— A kisebb helyi jellegű beru­házásokban tovább növekszik a vállalatok önállósága. Az említett utasítás a szerződés bejelentési kötelezettséget 50 000 forint érték, határra emelte fel. Tehát 50 009 forint alatti beruházások megva­lósítása szabad keretből történik. — Itt kívánom megemlíteni, hogy amikor mi ragaszkodunk beruházási politikánk alapelvei­hez, a vállalatok és egyéb szer­vek részéről nem mindig találko­zunk megértéssel. Sok vitánk és nézeteltérésünk van. Sokan van­nak még olyanok, akik nem tud­ják megérteni, hogy éppen a be­ruházások területe az, ahol a he­lyi érdekeket mindig alá kell rendelni a népgazdaság egészé­nek. — Ösztönzi-e a beruházá­sok fennálló rendszere a vál­lalatokat a műszaki fejlesz­tésre? — Véleményem szerint ösztön­zi. Például a felújítási keretet fel­használhatják a vállalatok beru­házásokra is. Pótlásjellegű be­szerzéseket, vagy beruházásokat eszközölhetnek felújítási keretből is, amennyiben ezek a szűk ke­resztmetszetek felszámolását, a gazdaságosabb üzemeltetést segí­tik elő. Vagy például a régi gépek felújítása helyett új gépeket sze­rezhetnek be a vállalatok felújí­tási keretük terhére. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a mű­szaki fejlesztés ösztönzése mel­lett ez az intézkedés is növeli a vállalatok önállóságát. — Műszaki fejlesztést célzó in­tézkedés az építési mutatók kü­lönböző korlátozása is. Ez azért van, hogy a gépesítés és techni­kai felszerelés lépést tudjon tar­tani az építkezésekkel. Kongresz- szusi beszámolójában Kádár Já­nos elvtárs is felhívta erre a prob­lémára a figyelmet. — Az önköltségcsökkentési hi­telek igénybevételi lehetősége is a műszaki fejlesztést ösztönzi. A felszabadulási körzeti bemui:féi a A bonyhádi járásban a követ­kező időpontokban tartják meg a hazánk felszabadulásának 15. év­fordulója tiszteletére megrende­zésre kerülő ifjúsági kulturális szemle körzeti bemutatóit: Március 20-án Bonyhádon: Mó­rágy, Mőcsény, Bátaapáti, Grá- bóc, Kakasd és Bonyhádvarasd művészeti csoportjai szerepelnek. Március 20-án Nagymányokon: Győré, Izmény, Kismányok, Vár­alja, Majos és Cikó csoportjai. Megyénkben éltek is ezzel a lehetőséggel a vállalatok. A Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat önköltségcsökkentési hitelből hoz­ta létre csőgyártó üzemét. A Hús­ipari Vállalat, az állami gazda­ságok és egyéb vállalatok is gé­peket, berendezéseket vásároltak ebből a hitelből. — Általános dolgokról rá* térve a konkrét beruházások­ra: milyen fontosabb létesít­mények lépnek üzembe me­gyénkben az Idei évben? — Elkészül idén az új rendelő- intézet, a könyvtár, a Vegyianyag- nagykereskedelmi Vállalat új te­lepe, a fürdő, a Vas. és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat iroda- és raktárépülete, 77 lakás, a tej­üzem és a kenyérgyár. Az idén befejezést nyerő új nagy létesít­mények többsége Szekszárdon van. Ebből is látszik, hogy a be­ruházások területén nagy súlyt helyezünk a megyeszékhely fej­lesztésére. — Milyen nagyobi) beruhá­zások kezdődnek az idei év­ben? — Az idei év legnagyobb be­ruházásai is nagyrészt Szekszár­don létesülnek. Itt kezdődött már el a szőlővesszőfeldolgozó és bor­kombinát, a vízvastalanító beren­dezés. Továbbá elkezdődik még az idei évben a Szekszárdi Nyom­da emeletes irodaházának építé­se, a megyei tanácsház bővítése, a fürdő harmadik ütemének (gőz­fürdő) építése, a 300 ágyas tbe- kórház és 58 lakás építése. — Vidéken tovább folyik a Si- montornyai Bőrgyár rekonstruk­ciója, a Bonyhádi Gépállomáson nagyjavításra alkalmas műhely épül, a Dalmandi Állami Gazda­ságban a hőgyészihez hasonló tojóüzem épül, új iskolák épülnek Mórágyon, Madocsán és Gerjen- ben és új AKÖV forgalmi telep épül Dombóváron. A Paksi Kon­zervgyár közel 8 millió forint be­ruházási volumenű kazánházának építése is megkezdődik az idei évben, hogy csak a legnagyob­bakat említsem. — Itt kell szólni a Szekszárdi AKÖV telep építéséről is. Régóta vajúdik már ez a probléma: na­gyon kellene a Szekszárdi AKÖV- nek egy új telephely. Bíztunk ab­ban, hogy az idei évben sor ke­rül erre a beruházásra. Sajnos nem sikerült. Az Országos Tex-v- hivatai az idei évre csak a terv­feladat elkészítését engedélyezte, így aztán még az sem biztos, hogy a jövő évben megkezdődik az építési munka. — A megvalósult beruházások és a tervezett létesítmények is to­vább emelik megyénk súlyát a népgazdaság életében — fejezte be nyilatkozatát Ordas József elvtárs, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei fiókjának ve­zetője. kulturális szemle bonyhádi járásban Március 27-én Zombán: Juhé, Kéíy, Kisdorog, Tabód és Murga csoportjai mutatják be műsoru­kat. Március 27-én Kisvejkén: Len­gyel, Tevel, Závod, Mucsfa, Apar- hant és Nagyvejke művészeti együttesei szerepelnek. Természe­tesen minden helyen bemutatják műsorukat a vendéglátó csopor­tok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom